Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

I XIII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1969. NOVEMBER 23., VASÁRNAP CSAK A BEAT VONZ?! Szép eredmények a népművelésben A művelődési központ munkája a városi tanács vb előtt A városi művelődési köz­pont színjátszó csoportját és irodalmi körét szerepelteti a külterületeken, és mozielőadá­sokat biztosít a tanyai lakos­ságnak, amelyek keretében be­iktatta a TIT külterületi is­meretterjesztő előadásait. A művelődési otthonban színházi előadásokat, hangver­senyeket és bábjáték-előadáso­kat rendeznek. Nagy küzdelmet folytat­nak, hogy a kecskeméti Katona József Színház el­jöjjön hozzánk előadásokat tartani, mivel a látogatott­ság minimális. A konzervgyárban nagy ne­hezen húsz bérletet tudtak el­adni (azt mondják, Kecskemét­re járnak színházba!), s van olyan iskola, ahol csak egy bérlet kelt el. Ügyszólván csak a beat­zene vonz közönséget. Az Illés zenekar itteni sze­replése 4 ezer forint tiszta hasznot hozott. És a fiatalok extázisos műél­vezetét a szülők sem kifogá­solták. A művelődési központ fontos igényt elégít ki a nyelvi, var­ró, tánc- és egyéb tanfolyamok rendezésével, és újabban hogy a kulturális munka kere­tében szervezzenek tánc- és énekcsoportot is, továbbá na­gyobb gondot fordítsanak az ifjúsági klub munkájának rendszeresebbé és tartalmasab­bá tételére. (kopa) Uj ságírók muzsikusa Kőrösön játszik a világjáró Gudi Farkas Mihály Délután két óra. A Központi Étterem fehér abroszos aszta­lainál néhány elkésett vendég ebédlel, különben csend van. A zenekar emelvénye mellett ta­lálom meg Gudi Farkas Mi­hályt, az új zenekar vezető prímását és feleségét, éppen ebédelnek. Első kérdés: — Az önök családjában ha­gyomány a muzsikálás? — Igen. Az édesapám is ze­nész volt, az öcsém bőgős Nagykátán, nekem pedig már 14 éves koromban önálló zene­karom volt. Abonyi születésű vagyok, ott is játszottam húsz évig egyfolytában. Ennyi idő egyfolytában már elég sok, itt volt az ideje, hogy máshol próbáljak szerencsiét. A körösi vendégek nagyon kedvesek, szeretik a szép nótákat. — Ösztönös muzsikus, vagy tanult zeneiskolában is hege­dülni? — Igen tanultam, az abonyi Felkészültek az ünnepi forgalomra Vásárlási visszatérítést kapnak a vevők Az üzletek már a karácso­nyi forgalomra készülnek. Szeleczky János, a méteráru- bolt Vezetője így nyilatkozott. — A választék nagy, több mint százféle női ruha anya­gunk van, szintetikus és gyapjúszövet, selyem és kas­mír egyaránt. Milyen volt az őszi „eskü­vői” forgalom? Sok- fehér, se­lyem, fémszálas anyagunk van. Ma már azonban nagyon so­kán kosztümben esküsznek és a koszorúslányok is kimennek a divatból. A báli szezon még később kezdődik, de mi már megren­deltük a színes kelméket. Férfiszö vetek? A hazaiak mellett van kínai, osztrák és csehszlovák szövet is. Főleg a kordbársony most a sztár. Mi a legkelendőbb ? A kész és méteres damaszt, zefir ágy­nemű és fehérnemű anyagok, takarók, abroszok és törülkö­zők és főleg a függönyök. Ez érthető is, a sóik új lakásba kell a szép függöny. Mit mondhatnék még? Vár­juk a vevőket — hiszen ezért vagyunk, és aki nálunk vásá­rol december 24-ig, 1 százalék visszatérítést kap. NE LEGYEN RESZREHAJLAS r r AFESZ-gyűlésen hallottuk... Ötven részközgyűlésen tár­gyalják, illetve fogadják el a fogyasztási szövetkezet ké­szülő új alapszabályát. Az első közgyűlést az al­kalmazottak tartották. Ezt követte a Petőfi Termelőszö­vetkezet bokrosi klubjában megtartott gyűlés. A beszámolót Szabó Endre tartotta, ismertette az elkép­zeléseket és vitára bocsátot­ta. Székely István és Brella Jó­zsef elsőnek szólt hozzá a vi­tában. Panaszolták, hogy a gyümölcs- és zöldségfelvásár­lásnál részrehajlásokat ta­pasztaltak, és a szövetkezeti tagokat nem részesítik előny­ben, bár az idén már javult a helyzet. A vita során felmerült, hogy a részjegyeket 50 forintról 100 forintra kell kiegészíte­ni. Sokan még eddig nem tettek jeleget vállalt' kötele­zettségüknek. Ügy határoztak azonban, hogy 1970 júniusáig rendez­ni lehet a hiányokat. Szóba került ezen a köz­gyűlésen, hogy a szövetkezet beruházási és fejlesztési cél­kitűzéseinek biztosítására, 300 forintos céljegyeket bocsát ki, melyek után 7 százalék ré­szesedést fizet és az összeget 3 év múlva visszafizeti. Min­denki tetszés szerint vásárol­hat belőle. A célrészjegyek összegéből szeretné a szövet­kezet vezetősége a Kecskeméti utcán épülő bérházakban ter­vezett korszerű bútor- és papírbolt költségeit fedezni. Ebből kívánja felújítani és bővíteni a bokrosi, illetve a Velkei-féle boltokat. Terve­zik továbbá, hogy új teher­autókat vásárolnának a zöld­ség- és gyümölcsértékesítés megjavítására, fedezné a Ku­tyakaparó villamosítását, Ko- cséron pedig vágóhidat sze. retnének ebből a „kölcsönből’ építeni. A közgyűlés résztvevői el. fogadták az indítványt. A közgyűlés végén juta­lomsorsolást tartottak. So­mogyi Zoltán 100, Győri Irén, Székely István és Tóth Ba­lázsáé 50—50 forintos vásár­lási utalványt nyertek. kopa NYÍREGYHÁZA Michelangelo - Stróbl - Rédcrer Igen értékes képzőművészeti alkotást, Michelangelo Medici Donna szobrának másolatát ajándékozta a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak Re­gerer Ervin vasdiplomás bu­dapesti gyógyszerész, mű­gyűjtő, aki Nyíregyházán járt középiskolába. A szobrot Stróbl Alajos készítette Fi­renzében, Michelangelo ere­deti alkotásáról, carrarai márványból. ŐSEINK IGYEKEZTEK a város határán túl is birtokot szerezni, így szerezték meg Nyilast, Besnyőt, Tetétlent és Pötharasztot. Pótharaszt meg­vásárlása a legkprábbi, az elő­zőkre csak zálogjogot szerez­tek, Pótharasztra azonban már a török hódoltság idején tulaj­donjogot. Megszerzésére két ok szolgált. Egyrészt, hogy a nagy jószágállománynak le­gelőin szolgáljon, másrészt azért, mert akkoriban szekér­rel és lóval jártak Budára őseink, vivén a várba a szol­gáltatásokat. Útközben meg kellett pihenni, s az állatokat etetni. Erre keresni kellett egy alkalmas helyet. Ezek in­dokolták, hogy ezt a pusztát minél előbb megszerezzék. Az ősiségi törvény miatt megtar­tása nehéz dolog volt. Ennek a rövid történetét az alábbiak­ban mondom el. A VAROS BUDA FELÉ ve­zető útja ősidők óta az észa­ki irányban levő „Pesti út". Ez az út körülbelül tíz kilo­méter hosszúságban Pótha- rcszion vezet keresztül. Maga Pótharaszt 35—40 kilométerre fekszik Nagykőröstől. Tízezer hold kiterjedésű pusztaság, jó gazdasági adottságokkal. A város és Pótharaszt kap­csolatai a török uralom kez­detén kezdődnek. Ugyanis a puszta régi urai otthagyták, miijei féltek a töröktől és el­menekültek az ország még meg nem szállott részébe. Er­re Kőrös bérbe vette a birto­kot, melyért 33 tallér bérösz- szeget kellett fizetni. Ennek Küzdelem Pót haras zí puszta birtoklásáért az összegnek a kifizetése után a város jogot szerzett magá­nak arra, hogy a maga javára hasznosítsa a területet. A jog ebben az időben (XVII. szá­zad) a tényleges birtoklás le­hetőségével nem jelentett egyet, mert a régi földesúr melleit ott volt az új is — a török. A korabeli kimutatások szerint néhány gyöngyház- nyelű késsel és farkasbőrrel elérte a város azt, hogy az új földesúr is bérbe adta a pusz­tát Kőrösnek, évi 25 tallérért. Ez az állapot 1638-ig tartott, amikor özvegy Sári Farkasné- tól a város megvette Pótha­raszt felét. A vételt a nádor is jóváhagyta 1641-ben. AHHOZ, HOGY IDÁIG EL­JUSSON Kőrös, persze nem vezetett ilyen sima út. Sok utánjárás és még több aján­dék volt szükséges ahhoz, hogy az adásvételi szerződés megkötésébe beleegyezzenek. 1642-ben a puszta másik felét is megvásárolta a város, Fe­kete Gergelytől. Erre az adás­vételre is kaptak jóváhagyást a nádortól 1643-ban, s ekkor megkezdődött a harc a parag­rafusokkal, ugyanis nem volt a városnak olyan okmánya, amellyel igazolni tudta volna a vásárláshoz való jogát. Egy­más után jelentkeztek az el­adók örökösei pecsétes okmá­nyokkal, melyeket a város megfélemlítésére szántak. A dolognak az lett a vége, hogy az elöljáróság kénytelen volt belenyúlni a pénzes ládába, s lepénzelték a hangoskodókat A TÖRÖK KIVERÉSE UTÁN 1669-ben maga a kirá­lyi kincstár vonta kétségbe a birtoklás jogát és a Bécsben felállított Neoaquistica Co- missio (Üjszerzeményi Bizott­ság) elé citálták Nagykőröst. A király azonban ezt a vá­sárlást megerősítette, de mindez azonban kevésnek bi­zonyult. A birtokjog miatt olyan per kerekedett, amely 1703-ig tartott. Ekkor a városi tanács egy szinleges adásvéte­li szerződéssel eladta a pusz­tát hét helybéli nemesnek, kik nyilatkozatot adtak arról, hogy vételárat nem fizettek a pénz­tárba, s így nem is az övék a puszta. Az irat bekerült a tit­kos városi levéltárba. NEM HOZTA MEG A KELLŐ hatást ez a lépés sem. Természetes is, hiszen, ha Kőrösnek nem volt joga a pusztát megvenni, akkor el­adni sem lehetett joga. A be­folyásos ágensek az illő juta­lom átvétele után 1726-ban el­intézték, hogy III. Károly, mint gazdátlan birtokot az említett helybeli nemeseknek adományozta Pötharasztot, kiknek biztosító nyilatkozata viszont ott volt a helyi titkos levéltárban, mint már emlí­tettük. Ez az irat még azt is kimondta, hogy Pótharaszt a város közönségéé, és az emlí­tett nemesek csak a paragra­fusok kedvéért szerepeltek az adásvételnél, illetve az ado­mányozásnál. EZUTÁN EGY IDEIG za­vartalanul birtokolta a város a pótharaszti pusztát. 1821- ben azonban újabb fordulat következett be. Elveszett a biztosító okirat és az utódok, akiknek ősei az adományle­vélben és a névleges vásárlás­ban szerepeltek, pert indítot­tak a tulajdonjogért. A per­nek a szabadságharc vetett végett, ekkor ugyanis meg­szűntek a nemesi kiváltságok, s az igénylők lemondtak a te­rületről a város javára. Üjra békésen birtokolhatta a város Pötharasztot. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején minden száz holdon felüli nagybirtokot szocializáltak, s termelőszövetkezetet hoztak létre a nagybirtokokon. A di­rektórium azonban elutasítot­ta Pótharaszt szocializálási tervét, mondván, hogy ez a terület köztulajdont képez. A FELSZABADULAS UTÁN a földosztással egyidejűleg sok más város földjeihez hason­lóan elszakították a pusztát Kőröstől, mert nem feküdt a város határában. A nagybir­tokok sorsára jutott: felosz­tották. Pesti László zeneiskolában Huszti tanár úr­tól. — A népi muzsikának me­lyik ágát vallja magához leg- közelebbinek ? — A szép népdalokat. A kö­vetkező a kedvencek sorrend­jében az operett. Itt Kőrösön imcább a műdalokat kedvelik, ilyeneket: „Tele van a város akácfavirággal,..” Ez népsze­rű, ezt játsszuk a legtöbbször. — Hol szerepelt eddig, mer­re járt? — Ne vegye nagyképűség­nek, de ezen egy kicsit gondol­kodni kell. Szóval: NDK ki­lencszer, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia. Ezenkí­vül számos tv- és rádiószerep­lés van már a hátam mögött. Örömmel mondhatom maga­mat az újságírók muzsikusá­nak, hiszen Drezdába is min­dig az újságírók báljára va­gyok hivatalos. De itthon ját­szottam már a Gellért Szálló­ban, Debreceniben az orvosi egyetem bálján... — Utánpótlásról gondosko­dik? — Természetesen. A fiam most 25 éves, ő az együttes se­gédprímása. Vasárnaponként a Röpülj páva népdalversenyen kísérik az énekeseket. — Elégedettek? — Igen — mondják szinte egyszerre, s majd a prímás így folytatja: — Ha kitavaszodik, megint megyünk az NDK-ba, már le­kötöttek bennünket. Hiába, a szép muzsikát mindenütt sze­retik a világon! Foto: Gábor Viktor K- PESTI LÁSZLÓ: Hatsorosok Van-e még út, mely cipőm nem porozta van-e még kedves, kinek ölében rám vár az est van-e még barát, ki érti versem hat sorát ★ Nem a tengert csodálom nem is az óriás hegyeket nem is fölöttem a végtelent — de a dalt, melyet a szeptemberi mezőn suhanva kerget a szél ★ Tedd a homlokomra kezed, mert a dalt még érted szomjazom és nem bánom, ha a szerkesztő maholnap kidobja versem az ablakon ★ Hangomban őrzöm vizek rezdülését sejtjeimben hangom rezdülését — új hangokért homlokomra hétköznapok gondjai ülnek. MOZIMŰSOR A ház és gazdája A visszahozhatatlan évek. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: 50 éves a ma­gyar légiközlekedés. Előadás kezdete: 3 órakor. Nagyítás Az 1967. évi Cannes-i film­fesztivál nagydijas, színes an­gol filmje. Csak 16 éven fe­lüliek számára! Kísérőműsor: Tél Észtor­szágban. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Matiné: A 39-es dandár Előadás kezdeté: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Ölj meg, csak Csókolj Türelem házasságot terem. Magyarul beszélő, színes olasz —francia film vígjáték. Fősze­replők: Nino Manfredd és Ugo Tognazzi. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar adó. A nagyember. Előadások kezdete: 5 ómkor. hír­es 7 Csacsifogat-tal jönnek A kecskeméti Katona József Színház következő bérleti elő­adásán Kertész Imre: Csacsi­fogat című zenés vígjátékát játsszák a vendégművészek. A vígjáték zenéjét a táncdal- fesztiválon is gyakran, és si­keresen szereplő Fényes Sza­bolcs írta. Az előadásit december 2-án kedden este fél nyolckor tart­ják a művelődési otthon szín­háztermében. Tanácstagi beszámolók Pej János november 24-én (hétfő) 18 órakor a KIOSZ- saékházban, Bugyi József ugyanebben az időpontban a Kossuth Lajos iskolában (Cs. Kiss iskola) és Szarvas Mihály ugyanezen a napon 19 óra­kor a Patay utcai Kossuth- iskoláhan tort tanácstagi be­számolót. Pomázi Kálmán november 25-én (kedd) az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz irodá­jában számol be választóinak tanácstagi munkájáról. AZ IRODAGéPTECHNIKA vállalat NAGYKŐRÖSI ÜZEMEGYSÉGE FELVESZ 18 évet betöltött női dolgozókat könnyű, betanított munkára, vasipari szakmunkás-bizonyivánnya! rendelkező, 18-30 éves szakmunkásokat, egy éjjeliőrt és egy portást Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: mindennap 7 és 15 óra között, az Irodagéptechnika Vállalat Nagykőrösi üzemegységének titkárságán, Nagykőrös, Örkényi út 44—46. gyors- és gépíró-tanfolyamokat is tart. Tanulmányi kirándulá­sokat szervez, helyet biztosít az Arany János Társaság rendez­vényéinek, a motoros KRESZ- és más tanfolyamoknak, kü­lönféle kiállításoknak, isme­retterjesztő előadásoknak s az értelmiségi klubnak. A művészeti munka terén eredményesen működik a mű­velődési központ. 16 tagú színjátszó csoport­ja a megyei bemutatón arany szintet ért cl, a képzőművészeti kör sike­res kiállítást rendezett, és a bábjátszó csoport több fesztiválon szintén arany kitüntetést kapott. 360 ezer forint állami támo­gatást kap, amit körülbelül 200 ezer forint saját bevétele pó­tol. Igazgatója, mint énekkar­vezető, mint énekes és mint szónok is segíti a kulturális eredményeket. A végrehajtó bizottság csü­törtöki ülésén tárgyalta a mű­velődési központ munkáját. A hozzászólások után Tanai Ist­ván tanácselnök-helyettes zár­szavában elmondotta: a köz­pont fejlődése szép, népműve­lési eredményeit a megyei ta­nács is elismeri. Javasolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom