Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KŰIÖNKI AOÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1969. NOVEMBER 21., PÉNTEK Fogadóóra Monostori István megyei tanácstag hétfőn nyolc órakor fogadja választóit a vácduUai tanácsházán. FIGYELŐ HAT SZERZŐ - HÉT VERS Az Ifjúsági Magazin novemberi száma bemutat hat szerzőt a Váci Radnóti Miklós Irókörben munkálkodó fiatalok közül. A népszerű folyóirat ismerteti rövid életrajzukat, és hét versüket közli „az olvasóknak egy kis ízelítőül, nekik meg egy kis bíztatásul szolgáló válogatással”. Televízió a csörögi iskolának Ennek a Fortuna televízió- készüléknek sok nézője akadt a gépipari technikumban. — Mi sem -maradtunk ki az országos akcióból — újságolta Bucsánszki János igazgatóhelyettes. — Felhívásunk visszhangra talált diákjaink, kollégistáink között, és íme, az eredmény. — Hogyan jött össze a pénz? — A tanulók társadalmi munkát vállaltak, amikor hallották a kezdeményezést. Ennek bérét szánták a televízióra. Az esti és a levelező tagozatosak sorra jelentkeztek, hogy ők is segítik forintjaikká! a kezdeményezést. — Melyik iskolába kerül a készülék? — Váctól nyolc kilométerre, « csörögi általános iskolába. Csütörtökön lesz az ünnepélyes átadás, amelyre iskolánk vezetőségén kívül eljön a járási tanács képviselője is. Szeretnénk, ha olyan örömet okoznánk vele, dmilyen szeretettel és lelkesedéssel mi adjuk. (P.) STAFÉTA AcsdSól a Megyeri csárdáig 25 é/e a párt szolgáltában: // Ismerjék meg szívedet..." Battonyától indult a Magyar Úttörő Szövetség hálastafétája a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére. Októberben érkezett Pest megyébe a battonyai kopjafa, és megyei útja során a váci járásba és a városba is eljut. — Mikor és honnan érkeznek az első küldöttek? — A Nógrád megyei úttörők hozzák üdvözletüket és ajándékaikat december 6-án — először — Ácsára, majd innen viszik a járási-városi pi- rosnyakkendősök az utolsó járási állomásra, december 28-án, Dunakeszire. — Milyen program lesz a járásban? A kisdiákok hadijátékokon és más izgalmas bemutatókon vesznek részt és természetesen ez idő alatt felelevenítik a felszabadító szovjet csapatok harcainak történetét. Valamennyi iskola részt vállal a játékból és mondanom sem kell: a diákok nagy örömére — tájékoztatott Kalmár Imre, a járási úttörők vezetője. — Mit csonálnak a váci úttörők? — kérdeztük Tamasi Endrét, a Hajós Alfréd Üt- törőház igazgatóját. — Kosáról érkezik a vá- rosbá a staféta, Báthori utcai általános iskola úttörőcsapatához; innen viszik tovább a város többi iskolájába. Valamennyi csapatnál ünnepélyes csapatgyűlésen fogadják, s mindenhol ünnepi műsort is szerveznek. December 10-én Sződligeten adjuk vissza a járási pajtásoknak a stafétát, mégpedig nagyon látványos módon. — Kik vesznek még részt a szervezésben? — A pártbizottságok, MHSZ, a honvédség és gyón sokan mások ... — Mi történik akkor, rossz idő lesz? — ... Természetesen nem változhat meg semmi, hiszen a felszabadító seregek sem törődhettek az időjárás viszontagságaival, ám nem kell a szülőknek aggódniok: rossz idő esetén meleg szoba és forró tea vár minden pajtást. Egyébként is remélhetjük, hogy nem fázik majd senki — bízunk abban, hogy a számháború fel lelkesíti az ifjakat. A sződligeti ünnepélynél pedig a Sza-lvay Mihály úttörő honvédelmi század és a helyőrség tart harcászati bemutatót, ami — minden bizonnyal — szintén felhevíti az úttörőket... M. S. Hallgatom Kocsis Imrét — a rádi termelőszövstkeze párttitkárát —, és mindin kább az a gondolat érlelőd L bennem: a szép élet feltétele — a tiszta szív. Betöltötte hatvanadik évéi, és a tűz, ami benne 1945 április 24-én felszikrázott, ma is elevenen él. Akkor lett párttag, akkor vállalta mindazt, amiről most beszél, akkor lépett a harcos útra, azon a tavaszon, élete felén már túljutva. Küzdelmes ifjúkor állt mögötte — hogyan is lehetett másként egy tízgyermekes, félárva családban? — Ám a készen kapott szabadságot kevesellte. Azok közé állt, akik türelmetlenek voltak, és ennek a sokat szenvedett népnek a szabadság mellé gond nélküli életei akartak teremteni minél előbb. Vállalták a szocializmus harcos építését és annak kezdeti buktatóit is. Kocsis Imre a Győr megyei Himódon kezdte mindezt és azóta is harcban él ma is. Tudatosan tette, vállalva az első évek keserveit is. Hiszen a pártmunkás kenyere nem mindig kalács és az övé Hymódtól — a rádi termelő„Petőfi Pencerí' Az első kommunista polgármester Elmúlt már húsz éve annak, hogy Vác első kommunista polgármesterét kinevezték. A 67 éves Soltai Gyula, ma Dunakeszin lakik. Otthonában ! kerestük fel és arra kértük, | hogy, beszéljen az életéről. Tömören fogalmaz. — Nyolc gyerekes családba, j születtem bele. 1916-ban műszerész tanonc lettem, a telefongyárban. Itt ismerkedtem meg a munkásmozgalommal, és két év • múlva elsők között lettem tagja a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének. Az akkori idők minden jelentékeny megmozdulásán ott voltam. — A proletárdiktatúra bukása után a munkanélküliség évei következtek. 1920-ban léptem be a Vasutas Szakszervezetbe, 26-ban kerültém Dunakeszire, a MÄV főműhelybe mint segédmunkás. A 33-as év is emlékezetes. A szociáldemokrata párt megbízásából háromnapos eszperantó kongresszuson vettem részt Bécsben. Az emigrációban élő elvtársakkal kerestem a kapcsolatot. — 1941-ben tizenketted magammal letartóztattak, a Mo- sonyi utcába vittek, rendőri felügyelet alá helyeztek. — Negyvenötben ott voltam a községi kommunista párt- szervezet megalakításánál, majd az üzem párttitkára lettem. 1949. április 20-án a párt megbízásából kerültem Vác élére. A város polgármesterei között én voltam az egyetlen kommunista. 1950. augusztus 15-ig a tanácsok megalakulásáig álltam a város élén — mondotta Soltai Gyula. (s. 1.) Az aszódi múzeum gondozásában jelent meg Jakus Lajos penci múzeum- és iskolaigazgató tollából „Petőfi Pencen” című munkája, amely a költő penci látogatásainak állít emléket. A tanulmány feleletet ad a kérdésre, miért fordult meg Petőfi diák és ifjú korában a községben. Benczúr Mátyásné született Hmz Éva, Petőfi Sán- először a ' dór édesanyjának húga, özve- ‘ gyen, támasz nélkül maradva állást leeresett, és Pencre került egy nyugalmazott táblabíró és ügyvéd, Kosztolányi Imre családjához. Itt látogatta meg Petőfi nagynénjét először 1835 karácsonyán. A költő aszódi iskolatársa, Kemény János, emlékiratában így emlékezik a penci karácsonyi látogatásról: „Petőfi egyik, édesanyja utáni nagynénje Pencen, Kosztolányi Imre ügyvédnél lakott mint házvezetőnő. Petőfi, Dol- hányi, Csörföly és én 1835 telén — Pencre mentünk. Petőfi nagynéniéhez, Csörföly és Dolhányi haza, én pedig Csör- fölyékhez. Csővár alatt, a penci völgy kezdetén kocsink felfordult, rúclja eltörött, mi pedig egymáson keresztül szóródtunk ki a kemény fagyos és részben havas kocsiútszélre. Míg a baleset mini cet jajveszékelésre indított, Petőfi folyton kacagott és élcelt felettünk." az naha . Másodszor 1838. október 12-e és 26-a között tartózkodott Pencen. Selmecről érkezett a penci szüretre. Abban az időben nagy esemény volt a szüret, a boráról akkor még mesz- szi vidéken híres szőlőtermő községben. A tanulmány részletesen foglalkozik a múlt század híres penci szüreteivel, amikor még Lengyelországból és Csehországból is megjelentek a bort vásárlók sátras szekereiken. Az első vers, amely a költő kézírásából fennmaradt: „A hűtlenhez", a szerző feltevése szerint Pencen íródhatott, itt értesülhetett aszódi diákismerősöktől Car.criny Emma „hűtlenségéről”. Petőfi még két eseíbbn látogatott el Pencre 1843-ban. A színes, és érdekes tanulmányt a szerző a költő látogatásainak emlékét hirdető márványtábla avatásakor Dienes András, a már elhunyt Petőfi- kutatónak 1957. augusztus 20-án mondott beszédének sza vaival zárja. „ ... költő volt és a serdülőkor emlékei feledhetetlenek; a világirodalom egyik legnagyobb természetle írója volt, és ki kételkedhetik abban, hogy Petőfi sorai között ott jár ennek a völgynek a szele is, ott zúgnak a penci fák és az emlékek tájain az itteni felhők árnyéka száll át?... Ezt a tájat, ezt a varázslatost, ezt jelöli ez a tábla." — újfalvi — j szövetkezetig sokszor kemény j és vékony szelet volt. i — A felszabadulás utáni el- j ső öt évet soha sem feledem i el — mondja —, hiszen I ezekre az évekre épül még ma | is minden, akkor szereztük j meg a hatalmat végképpen. 1950-től 1956 végéig a néphadseregben végzett politikai j munkát, és mikor mint alezredes leszerelt — napok múlva újból fegyvert kellett fognia a párt felhívására: a váci járás karhatalmi zászlóaljának parancsnoka,lett. Az el- i lenforradalom megsemmi- I sült, ám Kocsis Imre nem I tette le a fegyvert — a mai I napig is a munkásőrség tagja! Az ellenforradalom utáni ! közel kilenc év, ami talán | még küzdelmesebb volt, mint I az első évek. Dolgozni a tanácsban és a pártban olyan feladat, ami valóban egész embert kíván. Ez , a munka Kocsis Imréket követel, akik a rutinba is beleadják szívüket — mert ez a párt parancsa és ő ezt szívvei-lé- iekkel teljesítette. — Ki volt a példaképe élete során? — A példaképem? Áldozó Pista bácsi, Himódon, tizen- kíicnces veterán, kommunista munkás volt. Nemcsak élete miatt követtem példáját, de sosem feledtem el azt a tanácsát, amit sokszor elmondott nékem: Ismerjék meg az emberek szívedet is Imre, úgy kerülsz csak hozzájuk közel, és ha már szeretnek is, hidd el, akkor követnek igazánF’ Csend lesz az irodában. Érzem, tudom, hogy Kocsis Gondolatok egy koponya körül Szobámba új lakót fogadtam. Képeim és a csak nékem értékes tárgyak gyarapodtak vele. Úgy hittem, sokáig kedves marad számomra. Az egyik sarokban volt még egy kis szabad hely a juharlomb és a fagyalág között. Úgy láttam, igazán széperi' megférnek együtt.. Az is igaz ugyan, hogy a bemutatkozás nem volt sikeres — mert költözése közben a felső állkapcsából három foga kiesett, epokittal kellett vissza erősí fenem. Különben mindjárt jól mutatott a legény, békésen merengett a polcon, és csak akkor hunyorgott megbántva kerek szemgödreivel, amikor Erzsiké letakarta egy Váci Naplóval. Ugyhiszem: elege volt már a sötétségből! Kitalálhatták már — egy koponya a legújabb szerzeményem ... A Rókus-lcápolna melletti építkezés gödréből jött hozzám bolondos ötlet folytán, megmagyarázhatatlanul. Ám itt van, fotelom melléje húztam az imént, és próbálom múltját vallatni, megtudni, hogy ki, és mi volt, amíg élt? Csukott szemmel is mindig őt látom, ha kinyújtom kezem és egy picit megérintem ujjam hegyével hideg, tar fejetetejét, zsibog a bőröm és lassan égni kezd, — mintha távoli szikrák érnék... Karcsú Arzén könyve van kezemben: „Vácz város története.” Lapozgatom, hátha találok valamit, ami új szobatársamról beszél... És megvan! „...ismét és egészen 'váratlanul, nagy csapás kezdte a város felvirágzását gátolni!... 1740. augusztus 15-én kiütött a vidéken már előbb is dühöngő vészkór (pestis, kolera), melyet a törökök ellen viselt hadjáratból visszatért magyar katonaság hozott be magával az országba... a vészkór elleni pártfogó Szent Rókus tiszteletére, az elhunytak hamvai fölött, a vasúti pályafőnél máig is fönlevő kápolnát emeltek ...” Azt mondja Karcsú, hogy a járvány fél éve alatt a város egytizede, háromszáznyolcvanöt lakos pusztult el a mirigykórban ... Becsukom a könyvet és töprengve gondolkodom. Nézem lakómat. Annyit tudok róla, hogy férfi volt, mégpedig meglévő tizenegy foga után ítélve: javakorabeli. Csak ennyi a biztos, minden más — amit róla gondolok —, csak feltételezés. Domború homloka értelemről, de erős állacsontja egy kis erőszakról árulkodik. Ha hússal és hajjal öltöztetem fel, még szépnek is képzelhető. Szépnek, de nem jónak! Mert mi kényszerít arra, hogy mindig őt nézzem? Ki kényszerít kétszázharminc év távolából? Mi kényszerít arra, hogy amióta itt van, nem tudom sem a „gyönyörű”, sem a „szeretlek”- szót leírni úgy, mint azelőtt? Mi szorítja szívemet, nékem a materialistának, az anyag hívőjének? így kezdődik a bolondság vagy a félelem? A félelem — vagy talán ő is a magányt fokozza? Már a fene sem tudja ... Csak azt tudom, hogy zavar, és ha nem is félek, de egy sor furcsa érzést kelt bennem a „lakóm”. Nevet nem adok néki, — mások azt mondják: legyen Rudi —. nem, én nem nevezem néven, mert azt hiszem, hogy nagyon rossz ember volt. Igen. Meggyőződésem, hogy a nagy járvány idején a betegek házaiban rabolt, kihasználta az elesettek tehetetlenségét. És a fejebúbján levő repedés annak a következménye, hogy végül is ráfizetett. Azt hiszem, hogy erőszakos halála után csak véletlenül temették a' Ró- kus-kápolna tövébe. Inkább a régi temető árkába kellett volna elkaparni... 1 Ezt érzem és várom, hogy „Rudi” megcáfolja gondolataimat ... Csankó Lajos Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondok köszönetét azoknak « kedves rokonoknak, ismerősöknek és barátoknak, a 10. sz. élelmiszerbolt vezetőinek és dolgozóinak, akik szeretett férjem elhalálozása alkalmából mély fájdalmamban osztoztak, bzv. Králik Lajosné. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, Ismerőseinknek, akik szeretett férjein, illetve édesapánk temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, özv. Mészáros Mihályné és gyermekei. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, nyugdíjas kollegáknak, akik szeretett édesapánk, üiletve nagyapánk temetésén részt vettek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Dudi—Tóth család. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a jóbarátoknak, a Vízmű dolgozóinak, és a Botond utca lakásainak, akik felejthetetlen élettársam elhunyta alkalmából fájdamamban osztoztak. temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. ezúton mondok hálás köszönetét. Barazuti Lászlóné.-'’*■*3*83 Imre kimondta az igazságot, amiben élt és amiben élnünk kell! Most újból a harc sűrűjében áll a régi párttitkár, mert itt van rá szükség. Megszerette a mezőgazdaságot — tálán élete utolsó munkahelyét — és szeretik a körülötte levő emberek, akik megismerték szivét. Ugyhiszem, ez a szeretet felér eddigi kitüntetéseivel; a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával, a forradalmi munkás-paraszt kormány emlékérmével, a Munkásőrség Szolgálati Érdemérmével és a Szocialista Hazáért Érdemrenddel. Csankó Lajos SPORT A járási állása az őszi 15. forduló után. Felnőttek: 1. Váchartyán 30 22 2 6 105:41 46 2. Dk. Kinizsi 30 21 3 6 75:34 45 3. Sződliget 28 20 1 7 74:43 41 4. Felsögöd 30 18 4 8 40:35 40 5. Vácrátót 30 16 3 11 73:49 35 6. Váci SE II. 29 15 3 11 76:58 33 7. Kisnérned! 30 15 3 12 57:71 S3 8. örszentmiklós 28 13 5 10 51:49 31 9. Esze Tamáá 30 13 5 12 32:41 SÍ 10. Rád 30 11 6 13 43:^3 28 11. Püspökhatvan 29 31 4 14 50:55 2ö 12. Kösd » 9 4 16 43:62 23 13. Vácbottyán 30 8 3 19 43:92 19 14. Püspökszilágy 29 8 — 21 47:68 16 3 5. Vácduka 30 6 3 21 23:64 15 16. Penc visszalépett ANYAKÖNYVI UlftEK Született: Együd István és Turányi Anna: Anikó, Ho- monnai Ferenc és Kázsmér Éva: Péter, Mikes László és Czerman Orsolya: László, Németh Antal és Németh Erzsé-» bet: Krisztina, Burcsányi István és Mikiién Magdolna:István, Szabó József és Matko- vitz Magdolna: Krisztina, Vei- ki István és Együd Irma: Tünde, Soós Imre és Szekér Mária: Péter, Schlenk János és Rottenbacher Erzsébet: Anna, Ruzics János és Cilik Anna: Gabriella, Plachi Ferenc és Acs Ilona: Katalin, Sidelszky Béla és Szőke Julianna: Beatrix, Kosztyán József és Tóth Katalin: Katalin, Kapuszta Pál és Schmuck Márta: Zsolt, Bradács István és Altsach Mária: István, Altsách János és Dinka Márta: Márta, Serfőző Mihály és Gyurina Anna: Zsolt, Mezei Imre és Rotten- hofíer Erzsébet: Imre, Hu- gyecz Béla és Mayer Katalin: Béla nevű gyermeke. Házasságot kötött: Bokros Imre Lázár Máriával, Linne- meyer Johannes Bitter Annával, Kovács József Hártó Etelkával, Moys Ferenc Zsapka Erikával, Okos István Kovács Évával és Adorján László Korbély Juliannával. Meghalt: Sándor Sándomé szül. Maravcsik Mária (Juhász Gyula u. 8.), Mészáros Mihály (Somogyi Imre u. 45.), Székely Mihály (Madách u. 7.), Szunyogh Péterné szül. Máro- ki Mária (Árpád u. 42.), Králik Lajos (Árpád u. 5.), Gyet- vai Józsefné szül. Kolozsvári Margit (Erzsébet u. 7.), Bokor Ernő (Kálvin u. 4.), Csánki Fe- rencné szül. Bese Eszter ('Balassagyarmati út 48.) és Mészáros Istvánná szül. Kovács Julianna (Aranka u. 10.). VÁCI APRÓHIRDETÉSEK Két külföldi orvos (gyakorló) külön bejáratú, bútorozott szobát keres fürdőszoba- használattal, 1 évre Vácon. „December l- re” jeligére a Budapest, Felszabadulás téri hirdetőbe. A Vác és Vidéke aFÉSZ (Vác, Beloiannisz u. 3.) felvételre keres: gyors- és gépírókat, számlalikvidh- torokat, valamint bérelszámolót. Elcserélném kétszobás, összkomfortos, Lenin úti, földszinti lakásomat, lehetőleg kertes házra. „Kertes” jeligére leveleket a hirdetőbe. Eladó: jó állapotban levő dobfelszerelés készpénzért. — Vác, Palmiro Togliatti 21. (de. 10—1-ig, du. 3— 6-ig). Hirdessep a M\ NAPLÓBAN! Apróhirdetés szavanként ee\ és két forint Csehszlovák fonott mély- és sportkocsi igényesnek eladó. — Arady. Postaépület, emelet. HIRDETÉSEK FEIAOHATÖK! Vác. Jókat u. 9 Telefon: 81— 04 (út szám). Felvételre keresünk gyógyszergyártó munkára vegyésztechnikusokat, gyógyszergyártó szakmunkásokat, segédmunkásokat, továbbá lakatosokat, kőműveseket, hűtőgép- és kompresszorkezelőket, valamint tiszta munkára nőket. ötnapos munkahét. Jelentkezés. Kőbányai Gyógyszerárugyár munkaügyi osztál»^ -t, Budapest X. Gyömröi út 19—51. Tel.: «7—330/193.
