Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Róna-est a monori Vigadóban A monori vigadóban kedden este azok szórakoztak, akik egész évben a mi szórakozta­tásunkról gondoskodnak: a Róna Vendéglátó Vállalat dol­gosói. A vállalat szakszerveze­ti bizottsága az igazgatósággal karöltve ezúttal első ízben rendezte meg Monoron ezt az évenkénti összejövetelt, mint­egy elismerésként a járásban működő dolgozói iránt. Ven­dégek voltak a vendéglátók, ünnepi vacsorára és vidám ka­baréra. A műsort Ősz Ferenc, a Ludas Matyi munkatársa ír­ta és állította össze, s az Egye­temi Színpad fiatal tagjai ad­ták elő. Sok tapsot kapott Ra­bi, a sztriptízparódia előadó­ja, az est legnagyobb sikerét azonban Krizsík Aladár paro- dista aratta. Többek között olyan tökéletesen utánozta a legkülönbözőbb hangszerek hangját, hogy az egyszerűen valószínűtlennek, hihetetlen­nek tűnt. Pedig igaz volt, mű­vészet volt. KÉVÉS A LISZT Kapós S áss új kenyér Kellemes meglepetés érte Tápiósüly lakosságát a község felszabadulásának 25. évfor­dulóján. Hosszú idő után újból sütnek kenyeret a Vasút utcai régi péküzemben. A kenyérbolt azóta a leglátogatottabb hely a községben, a háziasszonyok egymásnak adják a kilincset. Igen sokan jönnek el ide ke­nyérért a közeli Tápiósápról is, valóságos ostrom alatt van a kis üzlet. Farkas Jánosné üz­letvezető hajnali 6-tól megál­lás nélkül dolgozik, szombat reggel 9 óráig például négy mázsa kenyeret adott el. Nagy szó ez, mert itt azelőtt átlag egy mázsa fogyott. A Virágzó Tsz boltja is az újra beindult pékségből kapja a kenyeret, itt is megnőtt az­óta a forgalom. A péküzem vezetője, Vastag József, harmadmagával dolgo­zik. Elmondotta: a lisztmeny- nyiségből, amit jelenleg kap­nak, csak annyi kenyeret tud­nak sütni, ami a község igé­nyét csak 25 százalékban elé­gíti ki. Ha több lisztet kapná­nak, Tápiósüly teljes kenyér­igényét ki'tudnák elégíteni! (krátky) Kevés a hús, de több a zöldség Hiába vagyunk közel Buda­pesthez, az asszonyok mégis szívesebben vásárolják meg az ebédre, vacsorára valót itthon. Azaz, sok esetiben csak vásá­rolnák!* Sok panasz hangzik el Erzsébet-napi utólagos Monor, postahivatal. Kat­tognak a távírógépek, a vé­kony szalagosakra betűk sora­koznak. Egyet leszakítunk: „Névnapod alkalmából na-, gyón hosszú, boldog életet kí­ván vőlegényed, Jóska.” — Az Erzsébef-névnapot megelőző napon 700 dísztávira­tot kézbesítettünk — mondja Nagy szeginé, a távírda egyik kezelője. — Két távirathordó vitte az ünnepeitekhez a dísz­táviratokat. Az Erzsébet-napon is folytatódott a dömping, ezen a napon is mintegy 500 dísz­távirat érkezett, illetve indult a monori postahivatalból. ★ Monoron, a Petőfi utcai Bur- gyán-féle virágüzletben a név­nap délutánján vágott virágot kerestünk. — Sajnos, elfogyott. Pedig 1 gyönyörű szegfűnk volt, de mind elvitték még a névnap előtti napokban. Annak ellené, re. hogy szálja 12 forintba ke­rült. Veressné üzletében nagyobb a választék, itt még szerdán is lehetett kapni vágott élő virá­got. ★ Ilyen gazdag választék talán soha nem várta a vevőket monori konyhafelszerelési szaküzletben, mint ezekben napokban. — Nemcsak a vásárló, mi is örülünk, ha gazdag a válasz­ték — mondotta Vigh Sándor üzletvezető. — Főleg likőrös-, boroskészleteinkből vittek so­kat az Erzsébeteknek. Az utób­bi napokban úgyszólván csak férfiak vásároltak nálunk ... (ffér) Csikónevelde « jp Ügy mennek az utakon ezek a csikók, mint egy jámbor birkafalka. Nem marad le, nem kóborol el egy sem, pe­dig nincs mögöttük lompos- szőrű puli, s a csikós is csak úgy gyalogszerrel ballag előt­tük. Még csak ostora sincs. Hathónapos korig a fogatos neveli és csak akkor kapja meg a nevelési díjat, ha a csikó szelíd, kezes, hajlik a jó szóra, s „iskolába” kerülhet. Az üllői Kossuth Tsz csikó- neveldéje a vásártéri telepen •/an, ahol a vastag nádtetős is­tálló mellett jókora karám is .erpeszkedik. A jászol mellett 16 különböző korú csikó ro­pogtatja a zabot, a lucernát. Napi két órát töltenek a sza­badban az eleven mozgású jó­szágok, ahol Micsinai László lépést parancsol, majd ügetés következik, s végül a napi 10 kilométeres penzum vágtával fejeződik be. Ezután loncsolás a következő „műsor”, amikor hosszú kötélen körbe fut az engedelmes állat, hogy elsajá­títsa az ütemes mozgást, a lé­péstechnikát. Kisérőnk a telepen Monos­tori László, a tsz fiatal állat­tenyésztője, aki elmondja, hogy az 500 kiló körüli ma­gyar félvér szép küllemű, nagy teljesítményekre képes, köny- nyen idomítható, nem szeles, nem ideges. Ezek a csikók hároméves korban nyerget kapnak, s lo­vassal a hátukon következik a lovasiskola, ahol már csak csizmával irányít a lovas. Az akadályok pedig emelkednek, amíg el nem érik a 120 centi­métert Ezen a telepen ez a magasság a csúcs. A csikók válogatásánál még a színre is vigyázni kell, mert a pénzes külföldi vendég csak fényes feketét, csillogó sárgát, ragyogó derest vesz. Ezek most a divatos lószinek. Alig egy éve kezdték el itt a csikók sportszerű nevelését. Közülük kettő nemrég kelt el, értük egy nyugatnémet vá­sárló 45 ezer forintot fizetett a tsz pénztárába. A törzskönyvezett állatoktól származó utódok mind ide ke­rülnek, hogy a tsz sárgarépája és káposztája mellett, sportlo­vairól is messze földön híres legyen... K. S. mostanában a húsellátásra, s a monori járásban — ha lehet — még több a panasz. Vannak olyan napok, amikor a mese­beli nagy varázslók is képtele­nek volnának Vécsésen és Mo­noron — hogy a kisebb közsé­gekről ne is beszéljünk — húst találni. A zöldségellátás terén az el­múlt időben lényeges javulás mutatkozott. A főváros kör­nyéki tsz-ek lassan kezdenek rájönni arra, hogy az sem „baj”, ha helyben adják el áruikat. Vécsés, Monor és Ül­lő ellátása több új üzlet meg­nyitásával sokat javult. A ki­sebb településeken azonban még rossz a helyzet, rossz pél­dául Mcmori-erdőn. A monori Kossuth Tsz nyitott itt ugyan egy kis árusítóhelyet, de mivel monopolhelyzetben van, meg­lehetősen borsos árakat kér. Jó lenne, ha az ilyen kisebb településekre is „betenné a lá­bát” a MÉK. — szat-ti — MOHOMDOI A PEST MEGYEI HÍ R KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1969. NOVEMBER 21., PÉNTEK EGÉSZSÉGÜGYI TANFOLYAM A VIZÉP-NÉL A Vecsési VIZÉP dolgozói számára üzemen belül egész­ségügyi tanfolyamoi indítottak. A háromszor 2 órás tanfolyam előadója dr. Fekete Károly körzeti orvos volt. Az előadás- sorozatot 37 dolgozó hallgatta végig. 47 tanuló — egy osztályban 378 tanulócsoport működik a monori járásban, és 527 peda­gógus tanítja őket. 247 tan­teremben tanulnak, de ebből 32 szükségtanterem. Egy tan­terembe átlagban 47 tanuló jár. Termel az új savanyítóüzem a vecsési Zöld Mezőben Tíz vagon savanyú káposzta az NDK-ba Télen sem lesznek munka nélkül Befejezéshez közeledik a fe­jeskáposzta betakarítása a ve­csési tsz-ekben. Az Ezüstka­lászban Sárkány Gyula főme­zőgazdász elmondotta, hogy a behordás után azonnal hozzá­kezdenek a savanyításhoz. Már tavaly is szállítottak az NDK-ba savanyú ká­posztát, s most a HUNGA- KOFRUCT-on keresztül újabb tízvagonos megren­delést kaptak, amelyet e hónap végéig teljesíteniük kell. ‘Tárgyalnak újabb export­Gumiabroncsok Az Országos Gumiipari Vál­lalattal megkötött szerződések értelmében az év végéig fo­lyamatosan töltik fel a raktá­rakat a nap mint nap érkező gumiabroncsokkal. A nagy ér­deklődés miatt azonban egyes típusokhoz tartozó gumikból ideig-óráig akadozik az ellá­tás. Az UE—28-as vontató egyik abröncstípusa jelenleg is hiánycikk, bár az országban dolgozó 11 000 vontatóhoz ed­dig csaknem 8000 abroncsot biztosítottak. Az év. végéig azonban további 3500 abron­csot szállítanak a gumigyárak, és ez végérvényesen fedezi majd a szükségletet. A betakarítási időszakban a gépkocsik is „eszik” az abron­csot. A Csepel teherautókhoz való abroncsokból eddig 32 500-af adtak el — csaknem egyharmadával többet, mint tavaly. Az év végéig még több mint 10 000» gumit vehetnek át a gazdaságok. Munkaügyek a döntőbizottság előtt, Érdekes ügy volt egy kör­zeti orvos panasza, melyet a járási tanács egészségügyi csoportjának határozata ellen adott be. Felettes szerve ugyanis megszüntette munka­viszonyát, azaz: elbocsátotta. Itt azonban a döntőbizott­ság sem tudott segiterii. A körzeti orvos nemcsak körze­te lakosságának bizalmát ve­szítette el, de a hivatalos szervek, a községi tanács, a járási főorvos véleménye és bizonyítékai alapján nem te­hettek mást: az alkoholista orvos panaszát elutasították, mivel, mint ember és mint orvos, hivatása gyakorlására alkalmatlanná vált. Két esetben volt ugyanis már elvonókúrán, s káros szenvedélyéből nem gyógyult ki. Családját botrányos kö­rülmények között üldözte, zak­latta, a szomszédok, az utca szeme láttára. Betegei féltek tőle, elkerülték, ha tehették. A doktor védekezése: „Nem igaz, hogy állandóan alkoho­los állapotban voltara,” — gyengének bizonyult. A körzeti orvos panaszának elutasítása tehát jogerőre emelkedett. A nyél nélküli villa Hogyan kerül egy nyél nél­küli vasvilla a silózógépbe? Ezt a kérdést nem igen tet­ték fel Budai Sándornak, a vecsési Ézüstkalász Tsz dolgo- zójártak, mert amikor a bün­tetését kiszabták (a „szigorú megrovást” és 420 forint kár­térítést), csák azt firtatták, hogy ő dobta-e be a gépbe azt a kukoricaszár-kévét, amelyben a nyél nélküli villa lapult. Budai Sándor tsz-tag a járá­si döntőbizottsághoz fordult, mert így gondolkozott: neki nem is a silózás volt a fel­adata, csak éppen ráért, oda­ment hát és segített a kévé­ket a gépbe dobni. Nincs te­hát igaza a tsz vezetőségének, hogy őt bünteti, hiszen a tö­rött villát rejtő szárcsomót más is bedobta volna. Meg aztán: beszélik, hogy előző nap, ami­kór silóztak, egy 60—70 cen­tis gumi lapult egy 30 centis vascsőben, az is benne volt egy szárcsomóban, s belekerült a gépbe. No, meg egy téglada­rab és egy lópatkó. A dolgok rendje és módja szerint az­nap is eltörött a silózógép öt­hat kése. Másnap, amikor ó a nyeleden _ villát bedobta a szárral, megint letört vagy öt kés. Persze, most már a silózógép felmondta a szolgá­latot, igaz, hogy éppen be is fejezték a silózást. Egyszóval: ideje volt már azt a silózógépet megjavítani, és ideje lenne gondosabb munkát végezni akár a kuko­ricaszár kévébekötésénél, akár másutt — így gondolta Sán­dor bácsi. S így gondolta bi­zonyára a döntőbizottság is, amikor Budai Sándor tsz-tag panaszának helyt adott, a tsz határozatát hatályon kívül he­lyezte és szigorú megrovás nélkül, 100 forintra mérsékelte a kártérítést. (f. o.) (Folytatjuk.) Péteri zöldségfélék, vecsési savanyúság - Pesten Nagy a sürgés-forgás a dél­előtti órákban a budapesti, Rákóczi téri csarnokban. S ahol bőséges a választék és az áruk minősége is kifogástalan, ott még sorban is állnak az üres szatyrokat szorongató háziasszonyok. Ilyen sorbanállást láttunk a péteri Rákóczi Tsz elárusító standja előtt is, ahol alig győ­zi mérni a mutatós főzelékfé­léket a gyorskezű kiszolgáló. A szép, hibátlan gülbaba bur­gonya egész garmadája kínál­tatja magát a hivatalosan megállapított áron alul, 3,30- ért kilónként. Van bőven ke­mény fejeskáposzta, aranyszí­nű sárgarépa, fehérhúsú gyö­kér, zöldpaprika többéfe ár­ban és minőségben. Hiányzott azonban a kel és a karfiol, pe­dig ezek is keresett cikkek a csarnokban. A szomszéd soron két hosz- szú, nagy fülkében a vecsé- sieket látjuk, a háztáji terület gazdag termését árusítják. Az árusító pultot szépen festett káposztáshordókon alakítot­ták ki. A hordókon üveg áll­ványokban gusztusosán elhe­lyezett, hosszúszálú savanyú- káposztahalmokon jól mu­tat a csöves pirospaprika. Nem hiányzik a gyenge gyalult tök, a hordók­ban savanyított keményhúsú cecei és bogyiszlói paprika, az ínycsiklandó zöldparadicsom, s a ropogós kisuborka sem. Veszik is a háziasszo­nyok, mert a veesésiek utolér- hetetlenül jó ízű káposztája mellett egyre keresettebbé vá­lik a házi savanyúság is. K. S. szállításokról is, főleg Cseh­szlovákiából mutatkozik ér­deklődés a vecsési savanyú káposzta iránt, Egyébként a betakarított mennyiség 130—150 mázsa hol­danként, gyengébb a vártnál. 30 vagon káposztát savanyíta­nak. 20 vagonnal fejesen érté­kesítenek. A Nagy vásártelep­re szállítják a leszedett ká­posztát. Az asszonyok nagy része ezekben a napokban az étke­zési tököt gyalulja. Az elmúlt hetekben már 25 vagonnal szállítottak a Mirelit Válla­latnak. A Gyermekélelmezési Vállalat uborkát, céklát és ugyancsak gyalult tököt vett a vecsési Ezüstkalász Tsz-től. Termékeikre panasz eddig még nem érkezett. A betakarítás is jó ütemben halad, kukoricából 19,3 mázsás átlagtermést értek el. A vecsési Zöld Mező Tsz- ben 250 mázsás az átlag­termés fejeskáposztából. Bogyó István főmezőgaz­dász elmondotta: az új sa­vanyító üzemük már ter­mel, bár a teljes műszaki átadásra csak december végén kerül sor. A savanyításnál naponta szá­zan dolgoznak, s úgy osztották be a munkát, hogy télire is marad bőven. Beföldelik a ká­poszta egy részét, télen majd kiszedik, s feldolgozzák. 80 vagon fejeskáposztát már értékesítettek. Ebben a szövet­kezetben a terméssel elégedet­tek, úgy mondják, gazdag, s ez annak köszönhető, hogy 40 holdat öntöztek a 70 holdnyi területből. G. J. Paradicsompaprika Svédországba A svédek is megkóstolták már a pirosra érett, vastag húsú paradicsompaprikát, amelyet az üllői Kossuth Tsz termelt. A kifogástalan mi­nőségű árut a konzervgyárak azonnal szeletelték, sózták és hűtővagonokban indult a meg­rendelők felé, 15 vagonnal. A tsz vezetői a termésered­ménnyel elégedettek, s a jövő évben már nagyobb területen palántázzák ezt az értékes nö­vényt. Három kívánság Egy lány a strandon bizal­masan közli három férfival: — Három kívánságom van: egy autó, egy arany karkötő és egy kutya. Másnap mind a három ga­vallér megjelenik a strandon — egy-egy kölyökkutyával. SPORT Tizenöt hazai győzelem V ec* és—Sál gót arja ni Üveggyár 4:1 Az utolsó hazai találkozóira is mintegy 800 néző volt ki­váncsi. Úgyszólván végig a hazaiak irányították a mérkő­zést. A bajnok piros-fehérek meglehetősen félvállról vették a 90 percet, s a második fél­idő közepéig úgy tűnt, hogy nem lesi nagyarányú győze­lem. Ahhoz, hogy mégis az lett, kellett öt perc szerencse és egy jó formában levő Corti. A hosszú szünet után. isméi játszó kitűnő játékos pillana­tok alatt két rémek gólt lőtt. Vándorinak is sikerült ebben az öt percben egy gólt rúgnia, s hogy az gól lett, azt ő maga í sem gondolta. A vezetést egyébként Kalász . szerezte meg. Feltűnő volt a találkozón, hogy szinte minden vecsési védő csinált egy-egy „szarvas­hibát”, s hogy egy kapott gól­lal megúszták a 90 percet, nein rajtuk múlott. Dicséret illeti Makoveczet. aki sokat futott, cselezett. Jó labdáikat adott mág Kis is. Ezzel a győzelemmel ritka sorozat végére tették fel a ko­ronát: tizenöt hazai találkozón egyetlen pontot sem adtak le. Százszázalékos a teljesítmény, s ehhez csak gratulálni lehet! Szalonjai János 2. Alkalmatlan — jogerősen

Next

/
Oldalképek
Tartalom