Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

ma • UEGÍl* x/tárBap 1969. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Mecsek és Pécs Hogy a reggeli ne utazzon Tejcsomagoló kisüzemeknek Meggyorsítják a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolását A Hazafias Népfront Pécsi Bizottsága újra életre hívja a nagymúltú Mecsek Egyesüle­tet, amely hazánk egyik legrégibb társadalmi természetbarát szervezete volt. 1890-ben alakult és több mint fél évszázadon át munkálko­dott a Mecsek védelme, fej­lesztése érdekében. Tagjainak száma meghaladta az ezret. Az újjászervezett egyesület feladata lesz irányítani a nagy idegenforgalmú hegyvidék fej­lesztési programját, védelem alá vonni a Mecsek ritka ál­lat- és növényfajait, mindezt oly módon, hogy a tagok ma­guk is tevékenyen részt ve­gyenek a feladatok megvalósí­tásában. A Hazafias Népfront egyide­jűleg megkezdte a pécsi város­I szépítő egyesület szervezését |is. Sopron és Szombathely példájára létrehozzák a mecsekaljai város szépítő társaságát, amely a műemlékek védelmé­ben, a parko^ fejlesztésében, az utcák és a terek csinosítá­sában segíti majd az illetékes szerveket. A két egyesület a tél folyamán tartja alakuló közgyűlését. Most kötötte meg a Chinoin az egyik legnagyobb francia gyógyszergyárral azt a licenc­A falvak tejellátását gyak­ran nehezíti az, hogy az ösz- szegyűjtött tejet a központi feldolgozó üzembe szállítják, majd onnan üvegekbe vagy zacskókba csomagolva vissza­utaztalak a faluba. Nem is lenne ez nagyabb baj, ha a tejüzem a szomszédban lenne, azonban nem egy esetben húsz-harminc kilométerre esik a községtől. szerződést, amelynek értelmé­ben ez a francia vállalat fog­ja ellátni Franciaországot és a fejlődő országok egy részét a Chinoin legújabb „világ­márkájával”, a Glypondinnal. Egy sor tőkés ország részére az egyik legnagyobb svájci gyógyszergyár, illetve előre­láthatólag az az amerikai vál­lalat készít majd, amellyel ugyancsak folynak már a li- cénc-tárgyalások. A szocialis­ta országok ellátása Glypon. dinnal, a magyar gyógyszer- ipar dolga lesz, de ez is olyan méretű feladat, ami előrelát­hatólag csak valamelyik ba­ráti ország iparával' együtt­működésben lesz megoldható. A Glypondin iránt világ­szerte megnyilvánuló óriási érdeklődés nem meglepő. Ez a készítmény olyan feladatot oldott meg, amelyben eddig minden próbálkozás belebukott. Az emberiség állati fehérje­szükségletének kielégítéséhez ugyanis ma már az sem ele­gendő, hogy minden fejlett országban a „ legtermeléke­nyebb” állattípusokat tenyész­tik. Elengedhetetlenül szük­séges volna növelni a takar­mányok hasznosításának mér­tékét is. Eddig azonban min­den ilyen kísérlet eredmény­telen volt. Legutóbb már úgy tűnt, hogy megoldja a prob­lémát, ha a takarmányba an­tibiotikumot kevernek, kide­rült azonban, hogy az emberi szervezetet az állati termé­kekkel együtt elfogyasztott an­tibiotikumok ellenállóvá, sőt allergiássá teszik ezekre az anyagokra. A takarmány hasznosítását megjavítani te­hát ilyen módon sem lehet. Nemrég azonban a Chinoin kutatóinak sikerült olyan Ve- gyületet kikísérletezniük, amely meghozza az antibioti­kumok előnyeit a hátrányok nélkül. Ez az új anyag — a Glypondin — egészen más módon hat, mint az antibioti­kumok, nincs baktériumölő hatása, az állati szervezetből gyorsan kiürül, így az állati terméket fogyasztó .emberhez már el sem jut. Ugyanakkor jelentős mértékben fokozza az állat fejlődését, növekedését és ezen keresztül az állati termékek menftyiségét is. A Glypondinnal nevelve a szarvasmarha, sertés, juh, ds csirke súlya 6—10, sőt a halé több mint 30 szá­zalékkal növekszik, a juh gyapjúhozama 25 száza­lékkal nő, a méhek pe­dig 30 százalékkal több mézet és viaszt készíte­nek. Különleges előny, hogy minél kisebb a takarmány tápérté­ke, annál nagyobb a hozzáke­vert Glypondin kedvező hatá­sa. A Glypondin számos or­szágban' bizonyította be már „képességeit”. A francia, az NDK-beli, a svájci és a szov­jet kísérletek egyaránt ked­vező eredményeket hoztak. Például a Szovjetunió köz­ponti baromfikísérleti állo­másán 36 ezer rántani való csirkével végzett vizsgálatok során a Glypondin az elhul­lást felére csökkentette,, a súlygyarapodást pedig hét* százalékkal növelte. Az ellen­őrző kísérleteket jelenleg szá­mos országban folytatják a Glypondinnal, annál is in­kább, mert ez a készítmény teljesen új utat nyit meg az egész gyógyszerészeti kutatás­ban. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok tudná-. n.ak ezen segíteni, hisz ' mel­léküzemágként saját tejfel­dolgozó kisüzemet állíthatná­nak fel, ha lennének ehhez megfelelő gépeik. Az Élelmi­szeripari Gépgyár már a kis­üzemek ellátását is szívügyé­nek tekinti. Háromszáz és öt­száz literes pasztőröző beren­dezéseket- gyárt Hamarosan megkezdik az óránként há­romszáz liter telj esitrrtényű, félig önműködő tejcsomagoló gépek sorozatgyártását is. A tejet a gép fél- vagy egyliteres műanyagzacskókba zárja. Fel­használható a tejen kívül bár­milyen más folyadék csoma­golására is. Az Élelmiszer- ipari Gépgyárban vaj, túró, tejfel és sajt készítéséhez szükséges kisteljesítményű gépeket is terveznek. A JEMENI ARAB KÖZ­TÁRSASÁG csapaterősítése­ket küldött az ország északi részén levő Szaada városának közelébe, hogy meghiúsítsák a királypárti lázadóknak Szaada visszafoglalására tett kísérle­teit. Az építésügyi- és városfej­lesztési miniszter a pénzügy- miniszterrel együttes rendele­tet adott ki, amely módosítja, kiegészíti a szociális követel­ményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló korábbi rendelkezést. Az új rendelet a telepek fel­számolásának meggyorsítását célozza. Eddig ugyanis kizáró­lag azok kaphattak meghatá­rozott külön kedvezményes feltételű — például kamat­mentes — építési kölcsönt, akik a rendelet hatálya alá eső telepen éltek, s kijelölték őket a lakóházépítési akció­ban való részvételre. A ked­vezményes feltételű hitelak­cióban ezentúl olyanok is részt vehetnek, akik nem ilyen te­lepen élnek, de tanácsi laká­sukat — a telepen élő család elhelyezésére — a lakásügyi hatóságnak átadják. őket azonban ingyenes telek, s az építési kölcsöntartozás össze­gének csökkentése nem illeti meg. Módosították a kedvezmé­nyes lakásépítési kölcsön felső határát is, amennyiben ez az összeg kivételes elbírálás, egyedi mérlegelés alapján 75 ezer forintig terjedhet. A jóváhagyott építési köl­csön 10 százalékát az építke­zőnek saját hozzájárulásból — készpénzzel, építési anyaggal, munkával — kell biztosítani. A rendelet szerint a saját hoz­zájárulást az építkező munka­adója részben, vagy egészben fedezheti a részesedési alap­ból. A rendelet kötelezi az il­letékes tanácsokat, hogy min­den év február 15-ig számol­janak be az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszternek a telepek felszámolási munkái­ról, s az ezzel kapcsolatos ta­pasztalatokról. NIXONT cápáktól féltik: az elnök Key Biscayne-i tenger­parti nyaralójának strandján, 45 méter távolságban a part­tól és mintegy 90 méter hosz- szúságban hálót feszítenek ki, nehogy az úszkáló Nixonnak kellemetlen randevúi legye­nek a tengeri fenevadakkal. Megyei dolgozók! Legyetek a VÍV dolgozói, jelentkezzetek a lakóhelyetekhez legközelebbi munkahelyen! 44 órás, 5 napos munkahét, minden szombat szabad. Azonnal felveszünk: • villanyszerelőket, ezek mellé • betanított munkásokat, • segédmunkásokat, • kubikosokat. JELENTKEZÉS: VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT 4. SZ. ÜZEME VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR Budapest XIX. (Kispest) Vörös Csillag u. 3/15. Galovics József vezető szerelő. DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT VÍV KIRENDELTSÉG Schering József vezető szerelő CSAK NÁLUNK KERAVILL A 47. HETI MEGLEPETÉS: LEHEL+EGY Minden 100, 125, 150, 175 és 200 literes Lehel hűtőgéphez elektromos kávéőrlőt ajándékozunk OTP HITEL, 10% ELŐLEGGEL Díjtalan házhoz szállítás és üzembe helyezés MINTA UTÁN )<=)( CSAK NÁLUNK SZOLGALAT KERAVILL M ár nem fáj az ujjam a kemény őszibarackok szétválasztásától. Ér­zéketlen. Ügy fejtem ki belőlük a recés, barna magot, akár egy gép. A művezető váratlanul kiszól az üvegkalit- kából. — Eszti, keresnek... Nincs időm a meghökkenésre. — A portán várnak, siess és ma már nem is kell bejönnöd. Rámkacsint, fogalmam sincs, kinek hiány­zóm, éppen délelőtt, de azért összekapom magam. A portán, akár a mesékben, az anyám áll előttem. Csak bámulom és gőzöm sincs, mit illik ilyenkor mondani. Ö is mereszti rám kékre festett szemé| és nem látszik idősebb­nek, mint amikor elment és osztályon felüli szerelése van. Látványos összeborulás helyett csak a kezét nyújtja: — Szervusz... . Csak így egyszerűen, mintha tegnap lá­tott volna utoljára, én meg nem merem a mellére dobni magam. — Gyere — fogja meg a kezem és kinn a gyárkapu előtt nyitott Mercedes áll, hófe­hér, akár egy álom, a legújabb évjárat. Olyan természetes mozdulattal ül a volán mellé, mintha egész életében ilyen meseautón fu­rikázott volna. — No, gyere már — sürget és a lábam előbb fogja fel, mit kell tennem, mint a fejem. Amikor lehuppanok mellé, máris indít. Símán és zajtalanul, mert a gyár irodaházá­nak ablakai megteltek kiváncsi fejekkel. Néhány megjegyzést elkap a fülem: miért dolgozik az, akiért ilyen kocsival jönnek? Bizonyára az anyám is hallotta, azért siet. — Csípj belém — kérem, de ő kedvesked­ve megpaskolja a combomat. — Hát ennyire hihetetlen? — kérdezi. — Pedig igaz — mondja még — Majd mindent elmesélek... Nem hazafelé vezeti az autót, hanem a Szigetre. — A Nagyszállóban béreltem szobát. Ap- partmant — mondja kissé affektálva és csak akkor veszti el a hidegvérét, amikor már kettesben vagyunk az appartmanban. A nya­kamba borul és egy azt hajtogatja: — kis­lányom ..: kicsikém ... Esztikém ... Nem tudom meddig álltunk így, egymást átka­rolva. Később leültet maga mellé a heverőre és egyszerre annyi kérdése van, hogy alig győ­zök felelni valamennyire. Még jó, hogy csu­pa banális dolgot kérdez: jól vagy? mit csi­nálsz? hogy megy sorod? miért dolgozol a gyárban, hiszen küldök pénzt neked? és így tovább. Apát azonban egyszer sem említi és én egyre kevésbé figyelek a kérdéseire és arra sem, amit magáról elmond. Csak annyit jegyzek meg, férjhez ment újra, nem ahhoz a mérnökhöz, aki f:iszöktette, így mondta, szó szerint és nem hagyott időt a közbekér- dezósre. Münchenben él, egy német mérnök vette el feleségül, most éppen Bécsben tár­gyal, gyakran tart vele, pedig utálja a hi­vatalos utazásokat, mert akkor egész nap unatkozhat, ezért is ugrott át hozzám a Mer- civel, de holnap reggel már vissza kell men- hie, csak azért jött, mert látni akart, hiá­nyoztam neki. És csak úgy dől belőle a szó: talán ’a jövő nyáron eljönnek együtt, itt tölt­hetnék a szabadságukat és ha megkedvel, mármint engem, a mérnök úr vagyis a mos­tohaapám, lehetséges, hogy magukkal visznek. — Addig is hoztam neked néhány prakti­kus holmit, nem hazulról, mert Münchenben még nem gondoltam, hogy átjöhetek Buda­pestre. Bécsben vásároltam, bár őszintén ag­gódok, nem sejtettem, hogy ennyire megnőt­tél. Eszti! Már kész nő vagy és milyen szem- revaló teremtés! Ugye. tudsz vigyázni ma­gadra, kislányom? — ezt már akkor kérdezi, amikor kombinéban toporgok előtte, mert azt akarja, hogy azonnal vegyek fel mindent és áradozik, amiért eltalálta az ízlésemet. Ügy lerohan a szövegével, hogy csak há­pogni tudok a szóáradatban. Régen nem volt így a dumára beállítva. Nemcsak külsőre ESZTI változott meg, más lett egészen, mint ami­lyen volt, mielőtt elment vágy pontosabban: itt hagyott kettőnket, apát meg engem: szebb és idegen. Mégsem bánnám, ha nem hozott volna ajándékba semmit, csak magát és itt maradna velem néhány napra és elmondana magáról mindent őszintén és ugyanolyan őszintén kívánná megismerni az életemet azóta, hogy elhagyott. De mert semmi lé­nyegbevágót nem mond el az életéről, én is magamba zárom a kérdéseimet, pedig majd szétfeszítenek. De csak közömbös dolgodról fecsegek és szándékosan nem említem apa halálát, nem akarom, hogy folt essen emlékén. Lemegyünk ebédelni, aztán a szigeten csa- vargunk egész délután, majd végig a körúton és amelyik üzlet kirakata előtt megállók, akár szándékosan, akár véletlenül, oda be­megyünk és meg kell mondanom, mi az, ami tetszik. És neki semmi sem drága és semmi sem felesleges, pedig amiket mégvásárolta­tok vele, a legtöbbnek semmi gyakorlati haszna sincs számomra. Nem akarom meg­bántani, hadd menjen vissza úgy: egy napra ismét jó anyja volt a lányának és mindazt megadta neki, amit a korábbi években el­mulasztott. Pedig tudom, hogy oltári barom­ság az, amit teszek. Inkább elkérném a pénzt: néhány hónapra nem lenne gondom. Neki eszébe sem jut, nekem meg nem áll rá a szám, hogy pénzt kérjek az anyámtól. A séta végére a Merci hátsó ülése már púpozva van a csomagokkal és kétszer kell fordulnom) hogy felhordjak mindent a lakásba. Persze, csak sötétedés után, mert akkor merészke­dik velem a házba, lopva, akár a besurranó tolvaj, nehogy valaki észrevegye és megál­lítsa egy szóra. Magamban majd szétpukkanok a nevetés­től és azt kívánom, bárcsak belénk botlana valami ismerős, jó hecc lenne: a tékozló anya megtérése! És milyen idegenül mozog a lakásban, mintha még soha nem járt volna benne vagy csak megjátssza magát? Nem tu­dom az okát, mégis azt kívánom: bárcsak azonnal elmenne, akkor most nem kellene alakoskodnom tovább, de neki esze ágában sincs, ajtót pedig nem mutathatok a saját anyámnak, még akkor sem, ha néhány esz­tendővel ezelőtt köszönés nélkül itthagyott, Inkább kávét főzök neki és azt mondom közben: — Aludj nálam ma éjszakára. összerezzen. — Nem, azt nem tehetem, Esztikém, pedig nagyon szeretnék itt maradni veled. De a férjem biztosan felhív éjszaka a szállodában és milyen véleménnyel lenne rólam, ha nem találna ott? Jobb lesz, ha máris indulok... A kávét azért még megissza és áradozik, milyen remek háziasszony vált belőlem. Ezt okvetlenül elmondja majd a mérnök úrnak: egy okkal több, hogy megkedveljen. És újra a nyakamba borul. — Búcsúzzunk el most — kéri. — Reggel nagyon korán indulok és nem akarlak fá­rasztani a hajnali keléssel. Most végre néhány pillanatra igazából el­veszti a fejét. Sír, csókol, ahol csak ér, mint még egyszer sem, amióta váratlanul újra betoppant az életembe Talán, villan át raj­tam, ha most én is őszintén kiadnám magam, elő tudnám csalni belőle az igazi anyát. Nem tudom megtenni. Csak makacsul tűröm sze- retetének ostromát. — Szervusz — nyögi ki nehézen, amikor végre összeszedi magát. — Nem, ne kísérj le, magamtól is letalálok ... Az ablakból nézem, a függöny mögül, ho­gyan nyeli el a Mercedest az éjszakai utca. Csak miután eltűnik a szemem elől, akkor hagy el az erőm. Rádöbbenek: az anyám járt itt, akit nem láttam évek óta és aki nem vitt magával. S mert a négy fal nem válaszol, csak ledobom magam a délután vásárolt cuc­cok közé és végre kirobban belőlem a bőgős. Frukner Pál Világkarrier előtt... GLYPONDIN l

Next

/
Oldalképek
Tartalom