Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

Negyed század az oktatásügy szolgálatában Virágkosár és szerenád az ünnepellnek A díszes meghívó a Parla­mentbe szólt. Az Októberi Forradalom előestéjén. Loson- ezi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke nyújtotta át a kitünteté­seket az arra érdemeseknek. Biró Béla, a Géza király téri gimnázium és szakközépiskola igazgatója a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Tanárai, diáktársai osztoztak örömében. Az iskola aulájában hatal­mas kosár piros szegfűvel fogadták, és az ifjúsági kórus nappali szerenádot rögtönzött a köszöntésére. Negyedszázada az oktatás­ügy dolgozója. Amikor eljött szülőföldjéről, Erdélyből, Szo- kolya községben lett általános iskolai igazgató. Egyik kezde­ményezője volt a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium­nak. Tizenöt évig megyei ve­zető szakfelügyelőként tevé­kenykedett, és tanított a szent­endrei, majd a váci gimná­ziumban is. 1967. emlékezetes éve Vác­n.ak, az iskolavárosnak, és for­dulópont Biró Béla életében is. A régi álom teljesült: a romos épületsor helyén felépült Észak-Pest megye legkorsze­rűbb középiskolája. Az alapkő elhelyezésétől figyelemmel kí­sérte az építkezést, a termek berendezését. Lelkesen szer­vezte a tanári kart, az új osz­tályokat. Az iskola évről évre bővül, szénül. Szeptemberben meg­nyílt a gimnázium kémiatago­zatos osztálya és az új egész­ségügyi szakközépiskola. Ennek felszerelése és be­rendezése is Biró igazgató fáradhatatlan, energikus munkájának az eredmé­nye. A Géza Gimnázium népszerű a városban. Végzett tanulói meg­találhatók szép számmal a ma­gyar és külföldi egyetemeken csakúgy, mint a város üzemei­ben. Biró Béla sokoldalú ember. Két évtizede tanácstag. Most is mint a megyei művelődési állandó bizottság elnöke har­col a milliós terület kulturális felemelkedéséért, újabb isko­lákért, tantermekért, kollégiu­mokért. Mint biológust országosan is­merik. Tagja a Biológia taní­tása című szaklap szerkesztő bizottságának; de találkozunk nevével gyakran az Élet és Tu­domány, a Természet Világa és a Köznevelés hasábjain is. Lelkes, fáradhatatlan párt­munkás, nagy koncepciójú ve­zető. Az 1949. évi „kiváló mun­káért" emlékérem és az 1955- beli „szocialista munkáért” ki­tüntetés mellé méltán kapta meg most a magas helyről ér­kező elismerést. Papp Rezső Kosárfonó város Lassan keményre feszül a nyár. Július, augusztus fáradtan hever tornyos kazlakba rakva: i ősz '— hütött viz simítja a partot, kerge hullám keres kavicsot a mezőn kórósárga csend hever mély álomban egymásba boronáivá a nap elvész a fűzfa lombjába (a hajnal ujja újra kibogozza) leülepszik a kutyaugatás felhőiből téltől ijedt bokrok remegése. Az állomásra vonat érkezik. Ismét zeg-zugos utcáidat járom. Megtartottalak, őriztelek vályogházaiddal, ház elé kitett vagy udvarra dobott vesszőnyesedékeiddel kisszékeiddel, korai ébredéseiddel, kosaraiddal — s úgy szikráznak emlékeimben a pálinkás-ízű ébredések, talpatlan — cipők, folthátán folt ruhák amelyekben bejártam titkaidat, szerelmemet mint a Duna-part fehér-arcú kavicsai. Legyőztelek magamnak kosárfonóváros cigány népe. Mint izzó fém pördülök örömöd gyümölcs-mágnesébe. Nyári Ferenc Áz acsai barokk Az acsai öreg kastély a vá­ci járás legnagyobb barokk épületei közé tartozik. Kelet­kezéséről annyit tudunk, hogy 1735. és 1740. között épült. Épí­tészét nem ismerjük. Nagy kár, hogy az építéstörténetre vonatkozó, addig hozzáférhe­tetlen iratok a második világ­háborúban elpusztultak, mert fényt deríthettek volna azok­ra az épületen tapasztalható stilisztikai ellentmondásokra, amelyek közül egyiket-másikat csak átépítésekkel lehet meg­magyarázni. Így például meg­válaszolatlan marad az a kér­dés, hogy a földszint vízszin­tes rovátkolása, és a saroktor­nyok sarkainak ugyancsak copf os megoldása a copf ele­mek igen korai jelentkezése-e, vagy egy későbbi renoválás fagy átépítés eredménye. Esetleg egyik sem, csupán vé­letlen egyéni elgondolás, hi­szen az épületen vannak olyan megoldások, amelyek a barokknak egyik ismertebb vállfájára sem jellemzőek, így például a középen levő hu­szártorony alatt a középpont­ból oldalra tolt kapu, és asz- szimetrikus homlokzat hom­lokegyenest ellenkezik a ba­rokk épületeszménnyel, amely ha nem is a szigorú szimmet­riához, de egy központi főté­ma köré csoportosításhoz ra­gaszkodik, itt viszont a fen­tiek miatt a homlokzat képe szétesik. Pedig az alaprajz művészi igényű tervezésről tanúskodik, ugyanakkor a rendelkezésünkre álló nemré­giben felvett alaprajzon két olyan épületrész is látható, amelyet építészettörténeti szemmel csak utólagos beépí­tésnek lehet magyarázni. Ezek a hátsó front elé és az egyik oldalsó front elé épített fo­lyosórész. E toldalék nélkül az épület az itt nemlétező bel­ső udvart leszámítva a sík­VÁCI 1 1 A PEST MfGVfl \ hírlap küiönkiaoAsa XIII. ÉVFOLYAM. 263. SZÁM 1969. NOVEMBER 13.. CSÜTÖRTÖK VASSYUJTES - VASÁRNAP ZSÚFOLT ÜZEM - BALESETVESZELY! Milyen a balesetvédelem a termelőszövetkezetekben ? Hol vannak a munkavédelmi szabályzatok? Betartják-e a munka- és balesetvédelmi rendeleteket a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban? Egy hónapon keresztül ezt vizsgálták Alsógödön, Kosdon, Foton, Vácdukán és Dunake­szin a népi ellenőrök. A vizsgálat megállapította, hogy a mezőgazdasági üzemek ipari részlegei sokat fejlődtek az elmúlt két évben. Am a baleset- és munka­védelem nem követte ezt a fejlődést Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az év első felé­ben hatszázhuszonöt dolgozó közül hatvanegyet ért baleset az üzemekben, és emiatt ezerötvenkét óra esett ki a termelésből. A legmegnyugtatóbb állapo­tokat az Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet ipari rész­legében találták. Itt nem zsú­foltak a munkahelyek, jó a vi­lágítás, most szerelik be a köz­ponti fűtést. Vácdukán is ha­marosan új épületbe költöz­nek az ipari részlegek. A kos- di Naszályhegyalja Termelő- szövetkezet ipari üzemeinek elhelyezését nem találták megfelelőnek. A műhelyek zsúfoltak, ezért balesetveszélyesek is. Befejezés előtt áll egy új la­katosműhely, amely sokat se­gít majd a gondokon. A fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezet és az Alagi Állami Gazdaság ipari üzemei a leg- elhanyagoltabbak: az épülete­ket évek óta nem tatarozták. Részletesen kidolgozott és jóváhagyott üzemi munkavédelmi sza­bályzatot viszont csak az Alagi Állami Gazdaság­ban találtak. A NEB felhívta a termelő- szövetkezetek vezetőinek fi­gyelmét, hogy javítsák meg a munkakörülményeket, és job­ban ügyeljenek a rendeletek betartására P. Ritka az olyan ünnepnap — illetve vasárnap —, amikor a diákoknak iskolába kell men­niük. Ilyen „piros betűs” taní­tási nap volt november kilen­cediké, amikor táskás diákok siettek az iskolák felé. A Há- mán Kató iskola tanulói táska helyett kiskocsival, zsákkal felszerelve érkeztek a taninté­zethez. Ezen a napon ugyanis vasat gyűjtöttek, mint képün­kön a vaskályhát vontató VL osztályos diákcsoport is bizo­nyítja. (Mészáros—Törnek) Már nézhetik az Iskolatelevíziót Szakszervezeti könyvespolc Szocialista brigádoknak ajánljuk LEACOCK, STEPHEN (1869— 1944): A rejtély titka. — A hazánkban is népszerű ameri­kai írónak ez a kötete 18 sza­tírát tartalmaz. A legjobbak közülük, amelyeket Karinthy Frigyes fordított. Ezekből is kiemelkedik a Hínárba áztat­va, avagy az óceán hajótöröt­téi, amely képtelen fantáziá­val, ugyanakkor könyörtele­nül pontos, éles iróniával te­szi nevetségessé a korábban divatos angol tengerészregé­nyek stereotip fordulatait, közhelyeit és a világ legna­gyobb hajósnépe, az angol „tengeri büszkeségét”. MERLE, ROBERT (1908—): Két nap az élet. — Az író ez­zel, az 1949-ben megjelent el­ső művével nyerte el a Gon- court-díjat. A regény szemé­lyes élmények alapján szüle­tett. 1940-ben Merle részt vett a dunkerque-i csatában, ahol a németek az angol ex­pedients hadsereget és jelen­tős francia egységeket kerí­tettek be, és csak súlyos vesz­teségek árán sikerült a La Manche csatornán átkelniük Angliába, Ennek a tragikus kimenetelű csatának két nap­ját elevem'ti meg regényében. KISCH, EGON ERWIN (1885—1948): Kalandozások öt világrészben. — A cseh szár­mazású író a modem újság­írás klasszikus alakja. A két háború között beutazta Ame­rikát, Ausztráliát és Európa legtöbb országát. Ez a műve riportkönyyeinek jellegzetes írásait tartalmazza. A kitűnő, lényegretörő riportokból szin­te az egész időszak jellegze­tes politikai, gazdasági, tár­sadalmi jelenségeivel megis­merkedhet az olvasó. REMARQUE, ERICH MA­RIA (1898—): A diadalív ár­nyékában. — A már nálunk is több kiadást megért regény jó értelemben vett bestseller. Túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeltése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte ro- konszenv, s az elnyomók el­leni gyűlölet. L. E. A járási tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, Vá­sárhelyi József, örömmel újsá­golja, hogy a „Televíziót az is- I kóláknak” akció — járásunk- f ban is visszhangra talált. Vál- ' lalatok, termelőszövetkezetek, ktsz-ek keresték meg a műve­lődésügyi osztályt és felaján­lották segítségüket Az elmúlt csütörtökön a Du­nakeszi II. számú általános is­kola és gimnázium udvarán úttörők és KISZ-esek fogadták a Mechanikai Laboratórium „Ifjúság" brigádjának tagjait. A csapatzászló ünnepélyes fel­vonása után Simon Ottóné, az Ifjúság szocialista brigád ve­zetője, szívből jövő szavakkal adta át Fódy Sándor igazgató­nak a szocialista brigád aján­dékát: egy nagyképernyös te­levíziókészüléket. Az úttörők virággal köszöntötték az üzemből érkezett vendégeket. Az Ifjúság szocialista brigád tagjai úgy döntöttek, hogy ez­után patronálják az iskolát. A közeljövőben adják át az alsógödi és fóti termelőszövet­kezet, a Dunakeszi építőipari Ktsz, az Alagi Állami Gazda­ság, és a Váci Gépipari Tech­nikum KISZ és tanári kara ál­tal felajánlott televíziós ké­szüléket is egy-egy iskolának.-i. -n. MA: intéző bizottsági ülés A városi népművelési ta­nács intéző bizottsága ma dél­után két órakor ülést tart. Kismartoni Ferenc népműve­lési felügyelő ismerteti a 25. évfordulóval kapcsolatos prog­ramot és a november 20-i Szentendre—Vác közötti hely­történeti vetélkedő munkater­vét. Az új művelődési ház terveit Pelczéder Tibor igazga­tó mutatja be az intéző bizott­ságnak. kastély földi, szabályos alaprajzú, külsötorony várkastélyok alap­rajzát követi. Egyébként az igényes késő­barokk elemekkel díszített főhomlokzat asszimmetriája nem volna olyan kiabáló, ha nem húzná alá a középre he­lyezett huszártorony, két ol­dalán a díszes barokk kémé­nyekkel. Maga a huszártorony is igényes barokk alkotás, színvonalas épületplasztikával, de csak ál-huszártorony, mert nem a nyeregtetőn ül, hanem az épülettest felé van alátá­masztása. Egészében véve az épület méreteivel és négy saroktor- tornyával, huszártomyával impozáns látványt nyújt, még­is épületelemeinek összehan­golatlanságával művészettör­téneti szempontból inkább ér­dekes, mint szép. Stefaits István SPORT Társak Az asztal mellett és az életben A Dunakeszi Mechanikai Labor versenyzője, Mäkler Gabriella 1960-ban kezdett asztaliteniszezni. A Máhler— Vencel női páros hosszú ideig verhetetlen volt a megyében, sőt a nemzeti bajnokság máso­dik osztályában is. Jeszenszki János 1962-től fogja az ütőit. Többször meg­nyerte a megyei ifjúsági baj­nokságot, de a legjobbak kö­zött volt a felnőtt versenye­ken is. Az elmúlt héten a Máhler— Jeszenszki vegyespáros anya­könyvvezető elé állt, hogy nemcsak a sportban, hanem az életben is egy pár legyen. (s.) Pályázat! A Vác Városi Ta­nács új korháza pályázatot hir­det e'.ektrikus munkakör betöl­tésére Je entkezhetnek mind­azok. akik a munkakör betölté­sére vonatkozó szakképesítéssel rendelkeznek, a fizetési Igény megjelölésével. A pályázatokat a Városi Kórház Gazdasági hi­vatalának címére, írásban kér­jük 1969. november 20-iq, Vác, Március 15 tér 7 (x) Vezelőségválasztó közgyűlés Holnap délután három óra­kor az egyesület klubhelyisé­gében vezetőségválasztó köz­gyűlést tart a Magyar Hajó- és Darugyár váci sportegyesü­lete. Az elnökségi beszámoló után az egyesület tagjai szól­Í nak az elhangzottakhoz, majd újraválasztják a vezetőséget. INGYENES JOGI TANÁCSADÁS Ma délután öt órakor in­gyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti párt- és tömegszer­vezetek székházában. Ügyele­tes: dr. Markó Jenő, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tag­ja. Figyelem! A tác Városi Ta­nács Kórháza közli. hogy a Gombás prtak és az űj korház közötti 5 kW-os távvezetéket 1969. november 15-töl feszült­ség ala belyez'k. E naptól kezd­ve a hálózat feszültség alatt állónak tekintendői (x) APRÓSÁGOK A két lány előnyei Brigitte Bardot-val szemben: 1. Csino- sabbak, 2. fiatalabbak, 3. sző­kébbek, 4. hintázhatnak bár­hol anélkül, hogy megrohan­nák a fotóriporterek. Két aranyszőke leányzó hin­tázik a Marx téren. Úgy, mint két ötéves gyermek. Pedig el­múltak már ötévesek. Még a tizenötöt is elhagyták 3—4 esz­tendővel. Két percig (vagy tovább is?) bámulom őket szájtátva, és az­tán drukkolok a kis óvodások­nak, akik közben odaérkeztek, hogy ezen a napfényes délelőt- ■ tön ők is hozzájussanak a hin­tához. A két tündér figyelembe sem veszi a lurkókat. Legalábbis addig, amíg nem jönnek meg a barátnőik. Mert akkor le- szállnak a hintáról, és fogóc.s- káznak. Mint a gyerekek. Még öltöz­ködésükben is. Állítom, há­roméves unokahugomnak hosz- szabb szoknyája van, mint a nagylányoknak összesen ... ★ öt percig állok már a járda közepén, miközben szidom a svájci öngyújtóipart, mert ez a gázvacak egy antinikotinista reklám. Mielőtt a dohányzó meggyújthatná a cigarettáját — felrobban az idegességtől. De szerencsém van, mert a jubileumi 250. gyújtásnál fel­csap a láng, lepörköli a hajam — de meggyújtja a cigarettá­mat is. Éppen azon morfondí­rozom, hogy miképp fogom megírni a gyufa előnyeit, ami­kor megszólítanak: — Mondd, szakikám, nem tudnál tüzet adni? — Dehogynem! — válaszo­lom, és tekintetem fel sem emelve, előkapom svájci ma­sinámat. Közben eszembe jut, hogy ez számos percet fog mindkettőnktől elrabolni, de bosszú gyanánt kiváratom új­donsült ismerősömmel, aki en­gem szakikájának érez. Nem is nézek az arcába — mondom magamnak —, majd csak a végén, és kizárólag a hatást. Ä harmadik percben diadalittasan felé fordulok, hogy meggyújtsam cigarettá­ját, de... akkor látom, hogy egy körömcsikk boldog tulaj­donosa vár rám, s ez ifjú em­ber — testvérek között is mindössze — nyolcéves lehet... A konklúziót megállapítot­tam — bár ez már öreg követ­keztetés —, a leányok hintáz­nak, csak hogy fiatalabbnak látsszanak, és ez a legény do­hányzik, hogy nagyobbnak tűnjék ... Tetszik tudni, nekem azért az első tetszik jobban. M. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom