Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
Kezdődik az autósok tanfolyama A Szolnok megyei KPM ceglédi kirendeltségénél holnap kezdődik az év utolsó pépjárművezető tanfolyama. Hallgatói hetente kétszer műszaki és közlekedésrendészeti előadásokat hallgatnak, és hat héten belül a gépkocsivezetés csínját-bínját is elsajátítják. Az első vizsgákat december közepén tartják. Fejünk fölül a tetőt Szombaton este Cegléden vendégszerepei a szolnoki Szigligeti Színház társulata. Jókai Anna: Fejünk fölül a tetőt című színművét mutatják be este fél 8 órai kezdettel. A mai témájú színdarab jó híre igen sok érdeklődőt vonz az előadásra. Jegyek — korlátozott számban — még kaphatók a Kossuth Művelődési Központ pénztáránál. PEST HEGVEI HiftlAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁBÁB É& C S cTufcP VÁROS XIII. ÉVFOLYAM, 363. SZÁM 1969. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK JASZKARAJENO Kincsesbánya a paprika föld Jövőre korábban kezdik a palánták nevelését Évek óta intenzív fejlődés jellemzi a jászkarajenői Uj Barázda Termelőszövetkezet kertészetét. Éves tervüket már teljesítették: bevételük 3 millió foríntA világkongresszus előtt Cukrászok, rajthoz A jövő év szeptemberében hazánkban rendezik meg a szakács világkongresszust. A magyar elődöntő szervezésével az Alföldi Gasztronómiai Bizottságot bízták meg, amelynek titkársága Cegléden, a Róna Vállalatnál működik, a szakácsok állnak bizottság szervezi november 19—20-án Szegeden a cukrászok versenyének alföldi elődöntőjét, amelyen a ceglédi cukrászüzem vezetője is részt vesz, mint versenyző. A szakácsok versenye november 21- 22-én Kecskeméten lesz. — Te szegény, jól beverhetted a | lábad! — Sajná- ' lom kedves ismerősömet, akinek karcsú bokáján ragtapasz díszeleg. — Á, semmi, Semmi — rebegi zavartan — szóra sem érdemes. Holnap kiváltom a másik párat, és akkor minden rendben lesz — Mit váltasz U?< — Hát a másik pár harisnyámat. Szemfelszedőhöz vittem, mert kiRagtapasz kezdte a szék szálkás lába. — A szék szálkás.. . — Persze. Nincs nálam jobb ügyfele a harisnyagyárnak és a szem- felszedőnek. —; Ragtapasz van a baltádon ... — Az hát'. Eleinte körömlakkal fogtam a szemet, hogy ne fusson. Nem is futott, de mindenki kaján mosollyal, kis kárörömmel vette tudomásul, hogy „na, ennek is". Érted, ugye. Utálom a kárörvendőket. — Én is. — Akkor legközelebb te se lakkozz, hanem használj ragtapaszt. Fut a szem: ragassz rá egy csíkot. A ragacsot majd benzinnel leszeded. Amíg ragtapasz van a lábadon, addig sajnálnak. Az pedig mégis jobban esik, nem? ... (—csk—) tál haladta meg a tavalyi i3 és fél millió forintosat. Érdemes volt a paradicsom- és a paprikapalántákat gondosan nevelgetni a tavasszal. E két terményükkel több mint 30 ezer, illetve 40 ezer forinthoz jutottak holdanként. Elsősorban ezeknek a növényeknek a termesztésével foglalkoznak továbbra is, mivel igen kifizetődő. Paradicsompaprikájuk keresett cikk lett. Exportszállítmányokat indítottak belőle Csehszlovákiába, az NSZK-ba, Svédországba. Tekintélyes mennyiség került a Nagykőrösi Konzervgyárba, ahonnan a hazai és a külföldi boltokba kerül a paradicsompaprika-készítmény. A paprika betakarítása egy kis gondot okozott a tsz-nek: az értékes termést igyekeztek a fagytól óvni. A jól szervezett munka eredményeként sikerült menteni sőt, befejezésül a fehér paprika „maradékát” is leszüretelték, mert azt is jó pénzért tudják még értékesíteni. A tavasszal az eddigieknél még korábban látnak hozzá a palántaneveléshez, és a ki ültetést is előbb kezdik meg. Szeretnének legalább olyan anyagi eredményt elérni, mint ebben az évben. INNEN - ONNAN KÉPZŐMŰVÉSZÉT! ELŐADÁS Ma délután 6 órakor a művelődési házban 25 év eredménye képzőművészetünkben címmel Gulyás Gyula történész tart előadást. NYÍLÓ VIRÁGOK ,A téleleji névnapokra készülődnek az abonyi Kossuth Tsz kertészetében, A télre szánt, még tövön levő szálas virágokat és a cserepes növényeiket fóliával védik a fagytól. Virágüzletük nincsen — az ágyás a kirakat, abból választhat a vevő. TELEVÍZIÓBAN A PAPRIKA A Frankfurt am Main-i televízió stábja nemrég a jászkarajenői Uj Barázda Tsz-ben járt, ahol a tsz életéről, kertészeti tevékenységéről készített bemutató kisfilmet. Van még tennivalói Nagyobb fejlesziést kíván a város szolgáltatóipara TÜRELMETLENEK vagyunk, ha hetekig kell várni rossz rádiónk, vagy egyébként is könnyen szétszakadó cipőink megjavítására. Méltán zsörtölődünk, ha fél napot kell ülni a női fodrásznál, vagy ha egy hónap múlva lesz kész a tisztítóba adott kabátunk. Napjainkban gyakori beszédtéma: hogyan is állunk a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésével, a szolgáltatások színvonalával. Azt hiszem, a türelmetlenség jogos, de egészséges is, mert az a javító-szolgáltató munka fejlődését segíti elő. Tehát hol tartunk, és mit kell még tenni, hogy az igényeket maximálisan kielégítsék? Már a négy évvel ezelőtti iparpolitikai terv tárgyalásakor a tanácsülés megszabta a szolgáltató ipar fejlesztésének feladatait. A vállalatok és szövetkezetek tervet készítettek, hogy 1965—69. között hogyan bővítik szolgáltató tevékenységüket. Ez idő alatt a Dél- Pest megyei Szolgáltató Ktsg korszerűsítette a Rákóczi úti férfi és női, a Kossuth Pereme utcai női fodrászatát, és a fényképész részleget. A Vasipari Elektromos és Műszerész Ktsz-nél bővítették a hűtőgépjavító részleget, a háztartási kisgépjavító, a motor- és kerékpárjavító, órajavító részleget. A NÍVÓ Ruházati Ktsz bővítette mérték utáni szabóságát, az ÁFÉSZ a kölcsönzőbolt választékát és leíró és sotezorosító irodát állított fel. A Járási Faipari Ktsz új autófényező részleget rendezett be. A szolgáltatások fejlődésének ötéves eredményei így egy csokorban azt mutatják, hogy elsősorban bővítésekről, nem új szolgáltatások bevezetéséről van szó. Pe! dig ami elmaradt (pl. a GELKA bővítése, autószerviz létesítése, a Háziipari Szövet-' kezet bővítése (a III. ötéves terv hátralevő időszakában aligha valósul meg. A lassú fejlődést segítette az, hogy a tanács ipari csoportja új ipar- engedélyek kiadásával igyekezett pótolni az elhalt kisiparosokat. A SZOLGÁLTATÁSOK fejlesztése érdekében nemrég’ kormányhatározat jelent meg.' Ennek szellemében a jövőben a minisztériumi, tanácsi vállalatoknak, ktsz-eknek és a magán-kisiparosoknak kell megoldaniok a lakossági szolgáltatásokat. Tovább bővül a tanácsok szerepe, hatásköre, új szolgáltató szervezetek, társulások létrehozását kezdeményezhetik. Van is még tennivaló. A város szolgáltatási színvonalának emelése érdekében az új ötéves tervben az átlagosnál nagyobb mértékű fejlesztést kíván a ruha tisztítás, elektromos és elektroakusztikai készülékek javítása, ß lakáskarbantartás és a gépkocsijavítás. Ezért szükség lenne egy új vegytisztító szalon, autójavító szerviz felállítására, de nagyon időszerű lenne egy új szolgáltató üzletház építése is. E javaslatai mellett a vb továbbra is szükségesnek tartja magánosok részére iparengedély kiadását, különösen olyan területeken, ahol a szövetkezetek nem vé- geznek szolgáltatást (kádár, bognár, kovács). EGYIK NAPRÓL a másik, ra nem számíthatunk lényeges változásokra. De ezek a javaslatok talán lendületet adnak a sürgős tennivalók elvégzéséhez. Szabó Alfréd Tiszán innen készülődnek Pest megye negyedszázados politikai, gazdasági és művelődéstörténetéből december 12-én rádióvetélkedöt rendeznek Pest és Borsod megye között. A vetélkedőre a ceglédiek és a járásbeli népművelők, amatőr régészek, történészek már javában gyűjtik az anyagot. A Nagykőrösön „táborozó” csapatot URH-s kocsik támogatják. TÖRTÉNELEM A DOSSZIÉBAN Kik ismerik Cegléd történetét? Izgalmas totózás 13+1-gyei Ki ismeri Cegléd történetét? A háborús esztendők viszontagságait és az ezt követő éveket? Természetesen a negyven-, ötven- hatvanéves emberek, akiknek személyes emlékeik, élményeik vannak. Legalábbis ez lenne a logikus. Igaz, a memória nem mindig megbízható, mert nem káptalan az ember feje, hogy minden adatot pontosan rögzítsen tízévekre visszamenően. No, de akkor a történészeken kívül mégis kik tudnak a legtöbbet városunkról? Bármilyen hihetetlennek is hangzik az első szóra: azok a tizenhét- húszesztendős fiatalok, akik még nem is éltek a háborús években1 Kellemes meglepetéssel, győződtem meg erről a napokban. Egy mosolygós diáklány meghívót hozott a szerkesztőségbe: látogassuk meg a Fórum ifjúsági klub vetélkedővel egybekötött bemutató foglalkozását. Ehhez tudni kell, hogy az ifjak klubja 1967 márciusában alakult meg a Kossuth Művelődési Házban. A munkájukat, szórakozásukat, baráti együttlétük kedves epizódjait megörökítő piros kötésű napló sok tartalmas programot tart számon. Járt már itt Juhász Ferenc, Mensáros László, Cseres Tibor és Gór Nagy Mária. Beszéltek a beatről, irodalomról, filmről, képzőművészetről, faggatták Bér késit, hallgatták a veteránokat, a rendőrkapitánnyal a bűnözésről esett szó. Természetesen közben táncra is jutott idő, vidám játékokra, mókára, kacagásra. A klub előéletének rövid ismertetése után a vetélkedőről beszélgettünk, amely az utóbbi huszonöt év jelentős helyi eseményeit, a város fejlődését ölelte fel. Nagyszerű kérdéseket állítottak össze. Totózni kellett, szabályos 13+1-es lapot helyesen kitölteni. Ilyen témák szerepeltek: Miitor avatták fel a Szabadság teret? Hány hold földet osztottak fel 1945 tavaszán Cegléden? Mi volt az első ceglédi tsz neve és az 1944-ben megjelenő helyi újságé? A kérdésekre meglepő tájékozottsággal válaszoltak a klubtagok. Ko- váts Zoltán klubvezető elmondta, hogy alapos körültekintéssel készültek fel erre a vetélkedőre. Végigjárták a tanács osztályait, a pártbizottságot is felkeresték, a könyvtárban a statisztikákat bújták, és a szorgalmas gyűjtögetés eredménye egy teli dosszié lett. Érdekes, tanulságos és hasznos vetélkedő volt ez. Jól jártak a bagi testvérklub vezetői is, hogy eljöttek erre az estre. Nyilván hasznos tapasztalatokat szereztek. Végül teljes hangerőre állították az elektromos erősítőket, megszólalt a zene, és a komoly percek után megkezdődött a vidám szórakozás. (t.) Hol élesítette a baltát? Rossz a tolvajok memóriája Vall, de nem emlékszik semmire Jogtalan behatolással elkövetett lopás miatt került a Ceglédi Járásbíróság büntető tanácsa elé Lendvai István 38 éves vállalati kovács, büntetett előéletű ceglédi lakos. Munkahelyének véleménye szerint a munkához való viszonya sem volt kielégítő. Több esetben ittasan dolgozott, és emiatt figyelmeztetésben részesült Lendvai egy házban, de élkülönített lakrészben lakik a kárvallottal, aki — mikor felvette a munkahelyén a fizetését — 600 forintot a konyha- szekrényben helyezte el. Lendvai, aki ezen a napon igazolatlanul maradt távol munkahelyéről, a padlásfeljárón keresztül a lakótársa padlásterébe ment át, a konyhaajtót kinyitotta és a 600 forintot magához véve visszament saját lakásába. Az Csak délelőtt asszonybirodalom a Bács megyei Építőipari Vállalat nemrég készült új munkásszállója. Ilyenkor a takarítónők teszik rendbe. Mire az építők hazatérnek, otthonos rend és tisztaság várja őket. Foto: Péterffy eltulajdonított pénzből 500 forintot motorjavításért a műszerésznek kifizetett. A szomszéd felfedezte pénze eltűnését, és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A gyanú Lendvaira terelődött, aki eleinte tagadott, és arra hivatkozott, hogy a műszerésznek adott pénzt a tsz-ben kereste: baltát élesített a tsz-tagoknak. De egyetlen nevet sem tudott mondani. Amikor a nyomozó gépkocsin akarta kivinni a tsz- be, hogy mutassa meg: kiknek élesített baltát az 500 forintért, bevallotta, hogy ő tulajdonította el a pénzt A bírósági tárgyaláson beismerő vallomását visszavonta. Arra hivatkozott, hogy nem emlékszik, milyen körülmények között tett beismerő vallomást, sőt azt sem tudja, milyen vallomást tett. — A bíróság elrendelte a konok vádlott elmeorvosszakértői megvizsgálását. A vizsgálat nem mutatott ki elmebetegséget, vagy olyanfokú idegbetegséget, amely valószínűsíteni az állításait A bíróság ítéletében Lendvai Istvánt hathónapi szabadságvesztésre és 600 forint pénzbüntetésre ítélte, elrendelte a régebben felfüggesztett háromhónapi szabadságvesztés végrehajtását is. — Kimondja az ítélet, hogy a pénzbüntetést — meg nem fizetés esetén — napi 25 forintonként börtönre kell átváltoztatni.
