Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
t*LS 1 megyei K^íirla» 1969. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK A jaroszlavli városi pártszervezet taggyűléseiről (Folytatás az 1. oldalról.) részvétele alacsony szintű. A párttaggyűléseken gyakran J kisjelentőségű, egyoldalú kér- I déseket vitatnak meg a folyó termelési tevékenység alapján. Kevés eszmei-elméleti kérdés kerül szőnyegre. Egész sor pártszervezetben a taggyűlések nem eléggé járulnak hozzá a kommunisták élenjáró szerepének növeléséhez. A taggyűlések lebonyolításánál nem eléggé veszik tekintetbe a párttagok és tagjelöltek megnövekedett politikai érettségét, általános műveltségi, valamint kulturális-műszaki színvonalát, igényeit. Sok esetben a taggyűléseket rosszul készítik elő, sebtiben folytatják le. Egyes vezetők ahelyett, hogy a taggyűléseken elvtársi tanácskozást tartanának a kommunistákkal, a gyűléseket kényelmes fórumnak tekintik, a felülről való bírálatra és a soron következő utasítások kiadására. A beszámolókban és felszólalásokban nem mindig alkalmazzák az elvszerű pártos bírálatot. A bírálat és önbírálat fejlődését fékezi, hogy a pártbizottságok, a vezető pártmunkások gyakran nem kezelik figyelmesen a kommunisták észrevételeit és javaslatait. Egyes vezetők beteges túlérzékenységgel reagálnak a bírálatra. Súlyos fogyatékosság, hogy a taggyűléseken elfogadott határozatok nem konkrétek, deklaratív jellegűek. Az SZKP Központi Bizottságának határozata nyomatékosan hangsúlyozza a párttaggyűlések gondos előkészítésének szükségességét, valamint azt, hogy a párttaggyűléseken biztosítani kell a kritika és az önkritika széles körű kibontakoztatását, az aktivitás növekedését, a problematikus kérdések megvitatását. Valamiennyi pártszervezetben olyan "légkört kell teremteni, hogy a kommunisták bátran feltárják a hibákat és az a meggyőződés hassa áit őket, hogy az elvszerű bírálat, a tárgyszerű javaslatok jószándékkal találkoznak, támogatásban részesülnek. A jaroszlavli városi pártbizottság 1970. augusztus elsejéig köteles az SZKP Központi Bizottsága előtt számot adni arról, hogyan szüntette meg a Központi Bizottság határozatában idézett hiányosságokat és hogyan valósítja meg a határozat útmutatásait. Nagyközségek, nagyobb gondok (Folytatás az 1. oldalról.) Meg kell tanulniuk önállóan gazdálkodni, a lakosságuknak szolgáltatásokat nyújtani. Az 1970-es év első felében 11 község nyeri el ezt a rangot. A Hazafias Népfront-bizottságokra nagy szerep vár az átalakulással kapcsolatban. Elsősorban széles körben éreztetniük kell a lakossággal, mit jelent a nagyközséggé válás, milyen feladatokat jelent, milyen módon járulhatnák hozzá társadalmi munkával, tervekkel-igények- kel a fejlődéshez. El kell oszlatniuk az esetleges félreértéseket is. Többen adóemeléstől tartanak, mások a közös tanácsú falvak önállóságát féltik. A tájékoztató és a hozzászólások után kialakult álláspont szerint a népfrontbizottságok réteggyűléseket, megbeszéléseket tartanak majd és a közös tanács—népfront üléseken továbbítják a hallott javaslatokat, véleményeket. Legfontosabb most a tanácsi munka színvonalának emelése. A népfront itt is hathatós segítséget nyújthat, javaslatokat tehet a szakigazgatásban dolgozók személyére. Megkereshetik a községben dolgozó termelőszövetkezeteket, üzemeket, s kérhetik, hogy a jelenleginél jobban vegyék ki részüket a nagyközségi gon- dok-feladatok megoldásában. Kérhetik a nagyüzemek anyagi sKäM&ta KÖZÜLETEK, VILLANYSZERELŐK! MEGNYÍLT A /<EEX ÚJ VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLETE Bp. VI., Rudas László u. 27. Telefon: 313—733 Szerelési cikkek Vezetékek Ipari világítótestek segítségét is, ahol az illető helységből sok bejáró munkást foglalkoztatnak. S. Hegedűs László, a népfront megyei titkára javasolta, hogy a jövő évi nagyközséggé szervezések előtt ismertessék véleményüket a megyei tanács vb-vél, mely községeket tartják erre alkalmasnak. Ugyancsak jónak tartanák, ha • egy-két év múlva a me- gyéfrmMjwleaaiék a nagyközségek országos tapasztalatcseréjét. Az elnökségi ülés napirendjén ezután különböző előterjesztések, határozatok szerepeltek. k. m. Élénk diplomáciai tevékenység (Folytatás az 1. oldalról.) üléséről. Hivatalos magyarázat szerint egészségügyi szabadságon van. A személyéhez és pártjához közelálló lapban, a Bayern Kurierban azonban épp most jelent meg Strauss cikke, amely ismét a legélesebben ellenzi az atomsorompó-szer- ződés aláírását. Scheel külügyminiszter a Bundestag vitáján részletesen kifejtette az atomsorompó- szerződés aláírásának előnyeit és sorra megcáfolta az ellenzék érveit. Washingtonban nem sok sikerrel járt a háborús pártiak ellentüntetése, amelyet „a veteránok napjának megünneplése” ürügyén rendeztek meg. Az USA fővárosában 25 ezer ember megjelenésére számítottak a kormány vietnami politikáját támogató gyűlésen, ezzel szemben mindössze hát és félezren jelenitek meg, ugyanakkor a hét végi M-na- pok előkészítéseképpen már szerdán megkezdődtek a hatalmas tömegeket megmozgató bóketün tetősek. Szavazás - Kínáról Az ENSZ-közgyűlés ez alkalommal húsz év alatt tizenkilencedszer vitatta meg a Kínai Népköztársaság tagfelvételének kérdését. A közgyűlés résztvevői közül 48 ország képviselői a felvétel mellett, 56 küldöttség ellene foglalt állást, 21 pedig tartózkodott a szavazástól. A képen: az elnökségi asztal, mögötte a két elektromos szavazótábla egyike. Az emelvényen, balról jobbra: U Thant főtitkár, Angie Brooks libériái küldött, a közgyűlés jelenlegi elnöke és Sztravropoulosz helyettes főtitkár. Szolzsenyicint kizárták a Szovjet írók Szövetségéből Mint a Lityeraturnaja Gazéba legújabb száma közli, a rjazanyi írószervezet gyűlést tartott, amelyen a részvevők határozatot hoztak A. Szolzse- nyicinnek, a Szovjet írók Szövetségéből való kizárásáról. A gyűlésen, amelynek központi témáját az eszmei tevékenység feladatai alkották, több felszólaló rámutatott arra, hogy a kiéleződött ideológiai harc viszonyai közepette minden egyes szovjet író felelőssége megnövekedett saját alkotó munkássága és társa- j dalmi magatartása iránt. Ezzel ( összefüggésben a gyűlés részvevői felvetették Szolzsenyicin írószervezeti tagságának kérdését. A gyűlés egyöntetűen megállapította, hogy A. Szolzsenyicin magatartása társadalomellenes jellegű és gyökeresen ellentmond a Szovjet írószövetség szervezeti szabályzatában lerögzített elveknek- és feladatoknak. A szovjet irodalmi hetilap rámutat: az ellenséges bur- zsoá propaganda Szolzsenyicin nevét és műveit szovjetellenes rágalmazó kampány céljára használja fel. Szolzsenyicin ennek ellenére nemcsak hogy nyilváhosan nem foglalt állást ezzel a propagandahadjárattal kapcsolatban, hanem a szovjet társadalom részéről őt ért bírálat és a Szovjet írószövetség többszörös ajánlása ellenére egyes cselekedeteivel és nyilatkozataival lényegében elősegítette a neve körül támadt szovjetellenes lárma fokozódását. Az oroszországi föderáció íróinak szövetsége megerősítette a rjazanyi írószervezet határozatát, A. Szolzsenyicin- nek a Szovjet írószövetségből való kizárásáról. Indira Gandhi ellentéte a Nemzeti Kongresszus Párt vezetőségével (Folytatás az 1. oldalról.) nek szakadását okozhatja. Ennek továbbgyűrűző hatásaként könnyen kormányválság léphet fel több szövetségi államban, ahol a kongresszus- pártnak csupán csekély többsége van a helyi törvényhozásban. Uj-Delhiben később bejelentették, hogy Indira Gandhi helyi idő szerint délután fogadta rezidenciáján szűkebb kabinetjének tagjait és hét állam kongresszuspárti fő-miniszterét, és megvitatta velük az előállt helyzetet. Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt legfelső vezetőségében kirobbant válság hullámai tovább gyűrűznek. Politikai megfigyelők feltételezik, hogy a párt parlamenti frakciójának csütörtökre összehívott ülésén Indira Gandhi miniszterelnök-aszszony ismételten felveti a bizalmi kérdést. A TASZSZ szerint az alsóházban (a népi kamarában) jelenleg 283 képviselővel rendelkező parlamenti frakcióból csupán hetvenen fordulnak ellene, a többiek őt támogatják. Ezen kívül Indira Gandhi asz- szony számíthat a kommunista párt, a többi baloldali és a függetlenek támogatására is. Nyomban ezután, hogy az .országban elterjedt Indira Gandhi saját pártjából történt kizárásának híre. rokon- szenvtüíitetéSjek,, kezdődtek a négy éve miniszterelnök politikusasszony támogatására, s hamarosan országos méretű tiltakozási hullám várható a miniszterelnök-asszony ellenfeleivel szemben. Németországi jegyzetek 3. A türinjjiai erdő szívében Egészen biztos, mások is elmondták már előttem, milyen örömet éreztek, amikor Berlint elhagyva, több órás utazás után — amelyet a négysávos nagyszerű autóbahnon tettek meg, 110—120 kilométeres átlagsebességgel —, elkanyarodtak a Türingiát keresztül- kasul szelő, ugyancsak kitűnő utak egyikére. Egy egészen más táj, a monoton, szárazságtól tikkadt síkság után, merőben ellentétes vidék tárul itt az utas elé: a türingiai erdő 600—800 méter magas hegyeinek szinte véget nem érő láncolata. Már önmagá- j ban az is valóságos felüdülést jelent, ha csak keresztülutazik az ember az egymást érő hegygerinceken, völgyeken. Sötét — és méregzöld fenyvesek váltogatják az őszben is üdén zöldellő hegyi legelőket, amelyeken mindenütt villanypásztorral körülkerítve! — a ma gy a rta rk á hoz hasonló (közös az eredet: Simenthal) némettarka és fe-. kete-fehér foltos tehéncsordák legelik a dús füvet, önkéntelenül föl-fölkiált a nagyvárosi betonrengetegbe szorított utas a természet felemelő szépsége láttán: a szikrázó őszi verőfényben hirtelen meredek völgy, s szemben vele áttetsző ködfátyolba vont hegyoldal, alján, a smaragdtól, a halványsárgától, egészen a rozsdavörösig, minden árnyalatban pompázó lombos fák. mintegy koszorúba fogják a tűlevelű erdőket. És a házak! Az egymásután eimaradozó hegyi települések I Türingiában az évszázados 1 hagyományokat őrző — sajátosan érdekes, a gótikával rokon és egyszerűségében is archaikusán szép stílusban épültek. A, földszintes és emeletes házak magas oromtetejét, gyakran oldalfalait is, többnyire világos-, vagy sötétszürke pala borítja, piros cserépfedelet ritkán látni. Sok-sok régi épület vázát fenyőgerendák alkotják, közöttük a fal belső része ugyancsak fenyődeszka, rajta nádpallós vakolat, s kívül a nyirkos-párás levegőtől, esőtől s a rengeteg hótól véd a pala. Az ablakok keretei mindenütt vakító fehérek, előttük zöld virágtartó, rengeteg muskátlival. (Ki hitte volná? Én legalábbis úgy tudtam, hogy a muskátli a magyar táj jellegzetes virága.) És ami ugyancsak feltűnő; az utak és az utcák mindenütt kínosan tiszták, nem látni sehol hulladékot, eldobott papírokat. Nem véletlen, hogy Türin- gia egészséges, tiszta levegőjével, gyönyörű tájaival, a Keleti-tenger partvidéke után, az NDK legnagyobb üdülőterülete, ahol évente átlag kétmillió ember tölti a szabadságát. A kulturált hegyi települések, községek, nemcsak nyáron forgalmasak. Az októbertől márciusig tartó tél, gyakran két méter vastagságú tartós hótakarójával, évről évre valóságos síparadicsomot teremt. De nemcsak a természet; a tömeg- és sportszervezetek, az ifjúsági szövetség, az FDJ, az úttörőegyesületek maguk is mindent megtesznek azért, hogy a lehetőségekkel száz- és százezrek éljenek. Csak egy számot említek: az NDK-ban 251 ifjúsági menedékház van, méghozzá összesen 18 ezer férőhellyel! A téli sportok Mekkája pedig itt van türingiai erdőben, annak is a szívében, Oberhofon. Itt nőtt fel többek között a kiváló síugró, Helmut Recknagel, vagy Dieter Neuendorf, akiknek nevét ma már az egész világon ismerik. S ez sem véletlen. Láttam a sok régi ugrósánc mellett (összesen 366 sáncot számlálnak az országban) egy hatalmas, modem betonépítményt, a mestersáncot; a Renmsteigiet, mellette a meredeken fölfelé ívelő elektromos felvonópályát, amely két perc alatt juttatja fél a mélyből a sportolókat. Ez a sánc Európa sok országából vonzza ide az élvonalbeli versenyzőket. Idén februárban rendezték itt már a harmadik nemzetközi síjátékokat, ugró-, futó- és lesikló- versenyeket, amelyeken a hazaiakon kívül bolgár, csehszlovák, lengyel, norvég és szovjet sportolók is részt vettek. Oberhofot most építik Európa egyik legnagyobb téli sportközpontjává. Megnéztem azt a csodálatosan szép, ultramodern, 960 személyt befogadó szállókombinátot is, amelyet jugoszláv mérnökök és munkások építenek a hegytetőn. Hadd tegyem mindezekhez hozzá: nem is kicsit — fájt a szívem. A pilisi hegyekre, a Mátrára, a Bükkre, a Verőce fölötti Csóványosra gondoltam és a néhány elöregedett kis turistaházunkra. Bizony, a mi hegyeink is befogadhatnák az üdülők, a turisták és sportolók tíz- és tízezreit, ha ... Igaz. az NDK-ban az állami szerveit, vállalatok és intézményeik felelősségét a testnevelés, a sport és a turisztika fejlődéséért törvényben rögzítették. Talán ennek tudható be az is, hogy rendkívül olcsók és kiváló minőségűek a sporteszközök, közöttük a sí- felszereléseik. Walter Bahr kollégám és elvtársam a suhli Freies Wort szerkesztőségéből lelkesen el is magyarázta; náluk, az NDK-ban, a sport nem csupán a szabad idő eltöltésének egyik formája, hanem lét- szükséglet, az egészséges élet egyik előfeltétele, mind a fiatalok, mind pedig az idősebbek számára. Hogy ezt ebben az országban sokan megértették, azt is bizonyítja a statisztika: a sportegyesületeknek közel kétmillió tagja van, de ezenkívül is még több millió ember hódol főképp a turisztikának, az evezésnek, a horgászásnak és a vadászatnak. A mi statisztikai adatainkat, arra vonatkozólag, hogy menynyi aktív sportoló állampolgárai van kis hazánknak, sajnos, nem ismerem. Azt azonban biztosan tudom; egy-egy bajnoki idényben nálunk is milliós nagyságrendben hódolnak — méghozzá minden rendű és rangú dolgozók — a focinak. Éspedig nem is akárhogyan: az utóbbi években a lelátók helyett, már csak otthon, a tévé előtt — a fotelban elnyúlva. Hetes! Ferenc Pál (Folytatjuk) Az új nemzetközi síugrósánc Oberhofon
