Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

A realista portréfotóról t A múzeumi hónap keretében ma délután hat órai kezdettel előadás lesz a ceglédi Kossuth Múzeumban. Székely Aladár­ról, a reálista portréfotó mes­teréről és a fotóművészeiről Szilágyi Miklós múzeumigaz­gató tart ismeretterjesztő elő­adást, amelyre minden érdek­lődőt szívesen látnak. Október 11-én délután öt órakor Abonyban — szintén a múzeumi hónap keretében — a művelődési házban az európai szabadtéri múzeumokról tart előadást dr. Erdélyi Zoltán, a Néprajzi Múzeum munkatársa. Épül a tsz székháza Kőröstetétlenen új székházat épít a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. Helyét a község belterületén jelölték ki, és a munkát a terveknek megfele­lően még októberben megkez­dik. INNEN - ONNAN Kezdődnek a kulturális napok Október 9-én kezdődnek az idei KPVDSZ kulturális na­pok. Cegléden ezen a napon tartják az ünríepélyes meg­nyitót és ezen a napon lesz a politikai oktatás ünnepélyes megnyitója is a Kossuth Szálló pálmakertjében. Szom­baton, október 11-én tartják meg a nyugdíjasok találkozó­ját, vasárnap délelőtt fél 10-kor pedig az Élelmiszer Kisker.—Róna és az Iparcikk Kisker.^-ÁFÉSZ labdarúgó­mérkőzésre kerül sor. Megnyílt a cseretelep Még ebben a hónapban átadják ■ rendeltetésének Jászkarajenőn az ÁFÉSZ által felállított olaj- és fű­tőanyag-cseretelepet, ahol fűtőolajat, petróleumot és más üzemanyagot is áru­sítanak a község lakóinak nem kis örömére, hiszen , a községben is igen sok olajkályha-tulajdonosnak okozott gondot a téli, fo­lyékony tüzelő beszerzése/ Több sertést nevelnek A húsellátás javítása érde­kében országszerte nagy gon­dot fordítanak a szarvasmar­ha- és sertéstelepek korsze­rűsítésére, újak építésére. Ezen a téren a jövőben lényeges javulásra számítanak Ceglé­den is, mivel a város ter- . melőszövetkezetei egymás után átalakítják elavult ser­téstelepeiket és új, modern sertésszállásokat építenek. 'A Vörös Csillag Tsz tervében egész' sertéskombinát építése szerepel. Nem lépnek a sárba Kőröstetétlenen össze­fogtak az Üj utca lakói. Társadalmi munkában el­készítették utcájuk jár­dájának burkolatát. A munkában a házak lakói­nak apraja-nagyja jeleske­dett. Mintegy 540 méter el­készült és már járható is. Sesi és gulyás A városi nőtanács és a Róna rendezésében magyar—szov­jet háziasszony-találkozót tar­tanak november 7-e előtt. A. háziasszonyok baráti be­szélgetés mellett bemutatják egymásnak főzőtudományu­kat is és jellegzetes népi éte­leket készítenek, melyek fi­nomságáról majd a várható „kosztos közönség” dönt. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Cegléd gázprogramjáról a parlamenti ülésszak után I I A CSGLEPt JÁRÁS E3 CEgu XIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1969. OKTÓBER 8., SZERDA gyógyítás, tanacsadas Fontos feladatokat lát el az állategészségügyi szolgálat CÉL: A JÁRVÁNYOK MEGELŐZÉSE „1965. évhez képest 1980-ban a lakossági és kommunális jellegű földgázfelhasználás megtízszereződik, és túlhaladja a félmiiliárd köbmétert.” (Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter országgyűlési expozéjából.) Négy hatósági állatorvos, egy élelmiszer-higiénikus szak­állatorvos, négy üzemi állat­orvos és az állatkórház látja el Cegléden az állategészségügyi szolgálatot. Munkásságukra egyre nagyobb szükség van,' hiszen az élélmezésben a hús, tojás, tej és tejtermékek ter­melése egészséges, jó szaporulatú állatállományt követel. Ennek eléréséhez szükség van az egészségügyi szolgálat tevé­kenységére. Feladata elsősor­ban a járványok megelőzése, a járványos megbetegedések lo­kalizálása, a károk csökkenté­se és természetesen az egyéb, hivatásához tartozó gyógyítás. Cegléd jellegzetes alföldi, mezőgazdasági város, kertes házakkal, a város határában állattartással foglalkozó terme­lőszövetkezetekkel. Mindez sok munkát ad az állator­vosoknak, a hatósági ál­lat-egészségügyi szolgálat­nak. Feladataik sora a telephelyek megfelelő kijelölésével, a férő­helyek célszerű kialakításával, az állattenyésztő telepek egész­ségügyi és járványvédelmi sza­bályainak betartásával, annak ellenőrzésével kezdődik. Fi­gyelemmel kísérik az állatok takarmányozását, elvégzik a védőoltásokat. Szinte ezer sze­mük kell hogy legyen a szerte­ágazó tennivalókhoz. A leg­utóbbi felmérés azt mutatja: a legpontosabb munkát ott tud­ják végezni, ahol az állattartó tsz-ek is mindent megtesznek, hogy a higiéniai és más köve­telmények megfelelőek legye­nek a korszerű állattartáshoz. (— es) Négy évvel ezelőtt, 1965 de­cemberében, készült el Cegléd város földgázellátásának be­ruházási programja. Ez a terv 1980-ra irányozta elő a teljes gázellátás kiépítését. Három éve az Országos Kőolajipari és Gázipari Tröszt gázipari szak- bizottsága rögzítette, hogy a város belső, sűrűn lakott terü­letén a 42 millió forintos beru­házást 1972 végére be kell fejezni. Ez a városrész a Kozma, Szé­chenyi, Felszegi, Bajcsy-Zsi- linszky, Déli, Alszegi, Dohány, Dugonics, Mozdony utcák ál­tal határolt terület. A prog­ram megvalósításához a magas talajvíz miatti többletkiadá­sokra 1968-tól évi 1 millió fo­rintot szavazott meg a városi tanács. Tavaly elkezdődött a terv megvalósításának első szaka­sza. Eszerint a fogadóállomást, a 213 lakás előtti körzeti nyo­másszabályozót, a kettő közöt­ti gerincvezetéket és a lakó­telep gázelosztó hálózatát ta­valy december 15-ig kellett volna elkészíteni. (1969 tava­szára készült el.) A terv máso­dik szakaszának értelmében 1969. december 15-ig gázt kap a Mozdony, Felszegi, Tavasz, Vécsey, Sárkány, Kisfaludy és Köztársaság út által határolt terület. (Megvalósítására a fej­lesztési terv módosítása miatt nem került sor.) A harmadik szakaszban épül meg a Sza­badság téri körzeti nyomássza­bályozó és a hozzá tartozó kö­zépnyomású gerincvezeték. Ez a Beloiannisz, Árpád, Petőfi, Déli, Alszegi, Szarka, Puska­poros, Kisfaludy utcákat érin­tené. A harmadik szakasz meg­valósítási határideje: 1970. de­cember 15. A IV. számú kör­zeti nyomásszabályozó a hozzá tartozó gerincvezetékkel 1971. december 15-ig (.Alszegi, Szol­noki, Dohány utca a vasútig — Dugonics út), a III. számú nyo­másszabályozó és gerincveze­téke pedig 1972-ben épül meg. Ezzel elkészül a város * belső, sűrűn lakott területének gáz­ellátása. A ritkábban lakott külső városrészek ellátására csak ezután kerülhet sor, kö­rülbelül 1980-ig. Az egyes meg­valósítási szakaszoktól függet­lenül elkészült a kórházat ellátó vezeték. A kórház fogyasztásra kész. Most szabályozzák be a készü­lékeket. A vezeték meghosz- szabbításával biztosították az ÉVIG ceglédi gyáregységének gázellátását. Beszéljünk még mindig a tervekről. Az 1969-es részletes program szerint a II. negyed­évben megépül a Reggel utca és a Kossuth Ferenc utca kö­zötti szakasz, a Táncsics utcai vezeték folytatásaként gázt kap a Szövetség utca és a Fáy András lakótelep. A III. ne­gyedévre tervezték a Kossuth Ferenc utcától a Széchenyi úton át a Köztársaság úti ve­zeték és a Táncsics utcától a Szabadság térig, a Rákóczi úti vezeték megépítését. Ez év ne­gyedik negyedévére a kiren­deltség üzemviteli épületének gázosítását tervezték. Amint arra később rátérünk, ez a terv sem valósul meg határidőre. A beruházási program szel­lemében áprilisban elkészült az 1970-es részletes terv, azon­ban a kivitelező vállalat en­nek csak egy részét Paradicsomi állapot építette a jövőre megvalósítan­dó tervbe. Ekkor az Ady utcai 100 méteres szakasz, a Szabad­ság és Kossuth téri körvezeték és a Kozma utcai 250 méteres vezetékhosszabbítás szerepelt a tervben. A kivitelező júliusban ezt is módosította úgy, hogy a Szabadság és Kossuth téri ve­zetéknek csak egy részét épí­ti meg, és gázt kap a Kossuth Ferenc utcai új 28 lakás. Tapasztalataink szerint az 1969-es terv megvalósítása von­tatottan halad. Hogy hol tar­tunk jelenleg, erről holnapi számunkban esik szó. Szabó Alfréd (Folytatjuk.) V ...... -.....— — .I————— I ............... Pr émgallér kerül rá Vastagbőrű tapsifülesek A szőrmedíszítés divatba jött. Sapkákon, kabátokon már látni, hogy téliesedünk: a gallérok, kucsmák, prém- szegélyek előkerültek a szek­rény mélyéről vagy épp a boltok pultjairól. A Május 1 Ruhagyár ceglédi telepé­ről kigördülő autók kabát- szállítmányai is szőrmedíszt ■ viselnek újabban, a modern vonalakat jól szabott prém­gallér hangsúlyozza. A kabá­tokkal a megrendelők elége­dettek, mint mindig, hiszen kiváló munkát végeznek a ceglédi szabászok, varrónők. Csak a szőrme okoz számukra gondot: némelyik nyúl igen vastag bőrt viselt életében, megnehezítve » a varrók dol­gát. . v „Gondozott, rendezett” utcáink meghökkentő látványossá­gai közül egyet örökített meg a fotós: a kuli úrház sarkánál az Árpád utca felől, nagy kőkupac tövében virít egy terebélyes paradicsomtő. Ez aztán a belterjesség! ABONY Feladatuk a hazafias és honvédelmi nevelés Járási labdarúgó bajnokság Közel húsz esztendeje van Abonyban MHSZ (korábban MHS) szervezet. Működésével sok-sok katonát, tiszte^ tiszt- helyettest, lövészt és rádióst segített ahhoz, hogy a haza szolgálatában jól helytálljon. — Feladatunk eddig is sok­rétű volt, most még összetet­tebb lett — mondja Skultéti József, az MHSZ abonyi szer­vezetének titkára. — A múlt évtől a községbeli polgári vé­delmi oktatás szervezése, irá­nyítása is a mi tennivalóink közé került. 1969-ben 1200 ál­lampolgár oktatásáról gondos­kodunk 15 órás tanfolyamokon. ; Elsőrendű feladatunk a honvé- j delmi és hazafias nevelés, amit részben önállóan, részben más szervek közreműködésével végzünk. Előképzésben része­sítjük a sorköteles fiatalokat, a tartalékos állománynak pe­dig továbbképzést adunk. Az iskolákban folyó honvédelmi neveléshez szakmai irányítást nyújtunk és ellenőrizzük e te­vékenységet. Oktatókat kül­dünk és gondoskodunk az anyagbeszerzésről az iskolai modellező munkához. — Szervezetünknél négy klub működik. Ezek egyike a rádiósklub. Az érdeklődők két szakaszban sajátíthatják el a rádiózás tudományát: az első fokozatban a sorkötelesek elő­képzése, a másodikban a juni­or adó-vevő rádiózás folyik. Számottevő a gépjárművezető képzés és a lövészklub munká­ja is. — Mennyi a létszámuk, és i milyen a szervezeti munka? — Létszámunk Jelenleg 400 I fő. Bármilyen szépen is hang- j zik ez a szám, mi azért ezzel mégsem vagyunk elégedettek. j Különösen nem a 15—20 és a ! 40—50 év közötti korosztályok létszámarányával. A szervezet élén 9 tagú tanácsadó testület működik. Feladatainkat kikép­zési tervben rögzítjük, amely kapcsolódik az együttműködési tervhez. Ezt az iskolákkal, a népfronttal és a KISZ-szel ké­szítjük. — Milyen eredmények szü- j lettek mostanában és melyek az ez évi tervek? — Járási és megyei lövész­versenyen vettünk részt a kö­zelmúltban, ahol -sok szép eredmény született. Élismerést kaptunk magasabb fórumokon is, a sorkötelesek felkészítésé­ért. Sikeresen szerepeltek a tartalékosok a Monoron meg­rendezett lövészeten. — Ez évi feladatainkat te­kintve: — a polgári védelmi oktatások szervezése és lebo­nyolítása mellett — a folyama­tos, jó klubélet kialakítására törekszünk. Űjabb évfolyamot indítunk a junior adó-vevő csoportnál és még egy lövész­versenyen indulunk. Szeret­nénk még ez évben befejezni a lőterünknél visszamaradt föld­munkát és egy laktanyalátoga­tást is tervezünk. — Milyen támogatást kap a szervezet? — Sok jó aktivistánk van és néhány szerv is támogatást nyújt. A községi pártbizottság­tól 4 helyiségből álló otthont kaptunk, amelyhez felszerelésit a megyei MHSZ adott. Sokat segít a tanács és a sportkör, valamint a munkásőrség. Sze­retnénk, ha mások is segítené­nek és itt ne m anyagiakra gon­dolok. (gy—i) Technika ellen: durvaság Jászkarajenőn TSZ SK—Ceg­lédi MEDOSZ 0:4 (0:2). Jász- karajenő. Vezette: Csányi F. A hazaiak durva játékkal próbálták ellensúlyozni a ME- DOSZ-csapat technikai fölé­nyét, de még így sem tudtak igazi gólhelyzetet teremteni, és sok alkalmat kihasználatlanul hagytak. A MEDOSZ-csapat összeállítása a következő volt: Boda — Antal, Hegedűs, Cseh — Sepsi, Kozma — Molnár, Darázs, Máté, Nagy Gy„ Sá­rik. Csere: Bán, Bezzegh. Gól- lövő: Darázs (3) és Bán (1). (— sí) 1918-1919 CEGLÉDEN PEST MEGYEI viszonylat­ban nem vagyunk nagyon el­kényeztetve helytörténeti ki­adványokkal. A levéltár és a megyei könyvtár időnkénti kö­tetein, valamint Aszódon, Rác­kevén és Vácon kívül kevés ilyen témájú munka lát nap­világot. Ezért figyelemre méltó és öröm, hogy a Kossuth Múzeum gondozásában évek óta követ­kezetesen nyilvánosságra ke­rül a Ceglédi Füzeték kiad­ványsorozata, és ez rövidesen eléri a huszadik kötetet. Az eddigi művekből megis­merkedtünk a Dél-Pest me­gyei város hírlapirodalmának történetével, a ceglédi föld­munkásmozgalommal, a 48-as hagyományokkal, a múzeum­mal és a környék régészeti em­lékeivel. Jellemző a könyvek létjogosultságára, hogy eddig 12 cím mellett ott van az „el­fogyott” szó. AZ IDEI múzeumi hónap alkalmával 1. Sándor Ildikó muzeológus gondos szerkeszté­sében megjelent a 18—19. hely- történeti kötet 1918—1919 Ceg­léden cínvnel. Goldmann György Munkás szobrának fényképe díszíti a borítólapot. Merényi László kandidátus és Pataki Ferenc tanár szak­értői gondossággal dolgozta fel a nevezetes történelmi napok eseményeit, a XX. század tör­ténetének egyik legmozgalma­sabb időszakát. Az 1917 már­ciusától 1918 novemberéig tar­tó húsz hónap krónikáját, ezt a Cegléd számára is mozgal­mas és eseménydús időszakot felidézni szép és hálás feladat. Cegléd a század elején el­lenzéki beállítottságú volt. Bi­zonyíték erre, hogy 1914-ben a Függetlenségi Párt program­jával fellépő Károlyi Mihályt választotta meg országgyűlési képviselőjének. 1917 elején erős békevágy élt a lakosság­ban, és a forradalom idején nemegyszer hallatta hangját országos viszonylatban is. A KÖTET utolsó harmadá­ban veteránok visszaemléke­zései kapnak helyet. Zsadony Miklós (a direktórium elnöke), Miilei Márkus (vöröskatona), Keserű István (a vasutasszak­szervezet egyik bizottságának elnöke) és mások keresetlen, egyszerű szavakkal örökítik meg a történelmi korszak sok­sok emlékét. Dicséretet érdemel a kép- szerkesztés. Olyan fotókat ku­tattak fel, mint Károlyi Mihály Cegléden, a ceglédi 1919-es szükségpénzek, ceglédi vörös­katonák a fronton stb. A KOSSUTH MÜZEUM ezer példányban megjelenő kiadvá­nya méltó az ötvenedik évfor­dulóhoz, és az ünnepi hónap­ban szép ajándék a múzeum­barátok számára. Papp Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom