Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

"“'Z/tíHap 1969. OKTOBER 8., SZERDA TUDOMÁNY ÉS JOGGYAKORLAT Dr. Világhy: Gazdaságpolitika és polgári jog Helikon Szálló Tudományos életünk apró* [ betűs hírei között jelent meg, j hogy hétfőn került sor dr. j Világhy Miklós professzor, tanszékvezető egyetemi tanár „Gazdaságpolitika és polgári jog” című doktori értekezésé* nek vitájára az MTA tudo­mányos minősítő bizottsága előtt. A téma — már a gazda­ságvezetés reformjának beve­zetése előtt is, napjainkban pedig különösen — előtérbe került és mind a jogtudo­mány, mind a mindennapi gyakorlat számára élő prob­lematikát jelent. A gazdaság- vezetés új rendszere, mint jo­gilag magas színvonalon sza­bályozott rendszer valósulhat meg; Világhy professzor mun­kája — amely remélhetőleg mihamarabb könyvalakban is napvilágot lát — ebben a fo­lyamatban tárgyalja a gazda­ságpolitika és a polgári jog elvi-gyakorlati összefüggéseit o Az értekezés megállapítja, hogy a jog és a gazdaságpoli­tika viszonya egyike a szocia-, lista jogtudomány — bizo­nyos értelemben, — állandóan időszerű kérdéseinek, s e vi­szonyra nézve két szélső állás­pont képzelhető el. Az egyik elvileg tagad mindenféle kap­csolatot, összefüggést közöt­tük; a másik éppen ellenke­zőleg, ezt a kapcsolatot olyan szorosnak látja, hogy a jogot vagy annak legalább egy ré­szét a gazdaságpolitika része­ként, illetve formájaként fogja fel. Az általánosán el­fogadott, a szerző által is he­lyeselt felfogás ebben a kér­désben az, hogy a jog a gaz­daságpolitika egyik eszköze. A jognak ilyen eszköz-felfo­gásában azonban még igen sok tisztázatlaii. tendencia hú­zódik meg. Az egyik széles körben elterjedt felfogás a gazdaságpolitika elveinek jogi formába öltöztetését csupán az írásba, foglalás, a fogalma­zás szerepeként fogja fel. Az ilyen felfogásból az következ­nék, hogy az egész gazdaság­politikát, vagy annak bármely tetszőleges részét közvetlenül lehetne a jogrendszerbe át­ültetni. Az elfogadható felfo­gás ezzel szemben az, hogy nem lehet és nem is kell az egész gazdaságpolitikát, vagy annak tetszőlegesen kiválasz­tott bármely mozzanatát álla­mi kény szerszabály okkal kife­jezni. Erre akkor van- szük­ség, ha a gazdaságpolitikai eredmény csak ilyen eszkö­zökkel érhető el. A jog és a gazdaságpolitika elvi viszonyát ma sokan — nem kimondottan, de gyakor­latilag — úgy fogják fel, mintha egyértelmű lenne az alap és a felépítmény közis­mert megkülönböztetésével. Ez a felfogás a szerző szerint súlyosan téves. A gazdaság- politika. nem alap. a jog pe­dig nem egyedül felépítmény, hanem mind a gazdaságpoliti­ka, mind a jog felépítményi természetűek. A gazdaságpo­litika éppen úgy, mint a jog, nem egyszerűen a gazdasági viszonyok által létrehozott, okozati jelenségek. hanem maguk is okokként foghatók fel, amelyek visszahatnak a termelési viszonyokra, s álta­luk közvetítve a termelőerők­re is. A jog és a gazdaságpo­litika végül nemcsak a terme­lési viszonyokra és a terme­lőerőkre hatnak hanem egy­másra is. Ebben a kölcsönha­tásban a politikai,, gazdaság- politikai nézetek és intézmé­nyek vileg közelebb vannak a gazdasági alaphoz, a jog azonban semmi esetre sem pusztán passzív tényező, ha­nem aktív is. amely visszahat a pblitikára. benne ci gazda­ságpolitikára. s éppen ezáltal elősegítheti vagy éppen hát­ráltathatja annak érvényesü­lését. Az értekezés kiemelten álla­pítja meg: e bonyolult össze­függésnél fogva a tudományos gazdaságpolitika kidolgozása helyesen csak a hozzá tartozó alapvető jogi formák kidolgo­zásával együtt, azzal párhuza­mosan mehet végbe. Szocialista viszonyok között az állami gazdaságpolitika jogi eszközeinek kérdését a szocialista állam sajátos szer­kezete teszi különösen bonyo­lulttá — állapítja meg Világhy Miklós. Az állam ugyanis nem­csak a közhatalom birtokosa, hanem egyben az alapvető termelési eszközök tulajdonosa is. Ebben az egységben az ál­lami közhatalom és a tulaj­donjog fogalmát természetesen egyaránt tudományosan pon­tos értelemben kell felfogni. Az állami közhatalom és az alapvető termelési eszközök tulajdonjogának egy kézben, az állam kezében való egyesí­téséből eredő gazdaságpoliti­kai problémákat jogi szem­pontból elvileg kétféleképpen lehet megoldani, s ennek kö­vetkeztében a szocialista álla­mi gazdaságpolitikának is el­vileg kétféle formája van. Az egyik lehetőség az állami tu­lajdonjog közvetlen alárende­lése, s ezzel voltaképpen egy­beolvasztása az állami hata­lommal; a másik lehetőség az, hogy a szocialista állam az egyaránt kezében tartott köz­hatalmat és tulajdonjogot el­vileg kettéválasztja. A szocia­lista gazdaságpolitika e kétféle lehetőségének megfelelően a gazdaságpolitika egyik? illető­leg másik formájában eltérően alakulnak az állami, különö­sen az államigazgatási szervek és az állami vállalatok kap­csolatai. © A szerző értekezésénelí má­sodik részében az áruviszony ; és a polgári jog összefüggéseit; tárgyalja. Ezek az összefüggé­sek szoros kapcsolatot mutat­nak a szocialista gazdaságpoli­tika fentebb említett mindkét változatával. Az áruviszonyban — mondja Világhy professzor — három fő viozzanatot különböztethe­tünk meg. Az első az egy­mással kapcsolatban álló felek elkülönültsége, a második ugyanezeknek a csereviszony alapján végbemenő összekap­csolódása, a harmadik, hogy minden áruviszonyban alap­vető szerepe van az értékmoz­zanatoknak. Az értekezés ez­után részletesen kifejti az el­különülés, az összekapcsoló­dás, valamint az értékmozza­natok kérdéseit a polgári jog szférájában. Az értekezés harmadik része a gazdasági társaságok jogá­nak elvi kérdéseit tárgyalja. A szerző megállapítja, hogy a társulás. és a társasági jog kérdései felvetődésének' kettős magyarázata van. A modern termelőerők szükségképp nagyméretű gazdasági tevé­kenységre vezetnek, ennek egyik módszere pedig kétség­telenül a társulás. Az új gaz­daságpolitika követelményei között továbbá ez a — modern termelőerők létéből szükség­szerűen folyó — követelmény további lökést kap annak kö­vetkeztében, hogy az állam a piaci viszonyok kiterjesztésére törekszik. A társulási formák tekintetében a szocialista gaz­daságpolitika régebbi és újabb változata között a fő különb­ség abban van, hogy míg a ré­gebbi gazdaságpolitika a tár­sulást közhatalmi úton hozta létre, az újabb gazdaságveze­tés az önkéntes társulás lehe- j tőségeinek kiterjesztésére, az e célból alkalmas jogi formák kialakítására törekszik. Világhy Miklós kifejti érte­kezésében, hogy egy szocialista társasági jog kidolgozásának első elvi kérdése az állami közhatalom. és a gazdasági tár­saságok jogának összefüggése. Az állam a történelmi tapasz­talatok szerint mindig szoro­sabb ellenőrzést gyakorol olyankor, amikor a társaság ál­tal kifejezett és hordozott pia­ci viszonyok természetét még nem ismeri eléggé, mint ak­kor, amikor a piaci viszonyok természetét már ismeri. Ebből mai viszonyainkra nézve az kö­vetkezik, hogy a közhatalom és a gazdasági társaságok egy­máshoz való viszonyát csak bi­zonyos fokú koncessziós rend­szerben lehet elképzelni. A közhatalmi ellenőrzést termé­szetesen nem lehet és nem is kell egyformán érvényesíteni a társulások minden formájára. A társasági jog alapvető elvi kérdéseként jeiöli meg a szer­ző azt: hogyan differenciál­junk. az egyes társulási for­mák között. Mai jogunk min­denekelőtt a tulajdoni formák szerint differenciál, s ez álta­lában nem kielégítő. A diffe­renciálás második szempontja­ként különbséget jelenthetnek, hogy adott esetben állandó vagy eseti jellegű társulásról van szó. A differenciálás har­madik szempontja lehetne, hogy a társulásban csak bel­földi szervezetek vesznek-e részt, vagy külföldiek is. Ez utóbbival összefüggésben: a szocialista társasági jog ki­alakításának különösen nehéz területét jelentik a KGST-álla- mok közös vállalkozásainak jogi szabályozásával kapcsola­tos kérdések. Az értekezés ezután áttekin­tést ad a KGST-államok kö­zös szervezeteinek jellemzői­ről, majd megállapítja, hogy a KGST-államok közös vállalko­zásai körül az első és legfonto­sabb elvi kérdés az állami szu­verenitást és a közös vállalko­zások egymáshoz való viszo­nyát érinti. A KGST-államok kosos vállalkozásainak tovább­fejlesztése kérdésében elvi problémaként veti fél: kell-e, s ha igen, milyen szempontok szerint differenciálni a lehet­séges és a kívánatos társulási formák között. Megállapítja, hogy a jelenlegi egytípusú rendszert államközi megálla­podás alapján több típusú rendszerré kellene átalakítani. © Végül a gazdaságpolitika és az iparjogvédelem kérdéseit tárgyalja Világhy professzor értekezése. Megállapítja, hogy az iparjogvédelem körébe tar­tozó intézményeket három fő csoportba lehet sorolni. Az el­ső csoportba a műszaki jellegű szellemi alkotások tartoznak. A második csoport jellegzetesen vállalat- vagy árujelző (keres­kedelmi név, védjegy stb.). A harmadik csoportot a tisztes­ségtelen verseny intézménye jelenti. Ez utóbbival kapcso­latban kifejti, hogy a tisztes­ségtelen verseny ellen jogi esz­közökkel való védekezés egyik „késői” jelensége a kapitalista jogfejlődésnek. A szocialista gazdaságpolitika elvileg lehet­séges két változata közül a tisztességtelen verseny kérdé­seinek természetesen csak a másodikban („A szocialista ál­lam az egyaránt kezében tar­tott közhatalmat és tulajdon­jogot elvileg kettéválasztja”) van igazán jelentősége. Ebben a változatban természetesen egész terjedelmében felmerül a tisztességtelen verseny elle­ni jogi védekezés valamennyi kérdése. Különlegesen erős és mély alapokra építik fel a Helikon Szállót a Balaton keszthelyi partján. A Zala folyó horda­léka és az öböl fokozott isza- posodása miatt Keszthelynél néhány évtized alatt csaknem száz méterrel beljebb került a Balaton partvonala, s az új Szeptember közepe óta ismét Magyarországon tartózkodik dr. Nagy Endre, az arushai állatkert nemzetközi hírű igaz­gatója. Az afrikai vadgazdál­kodás kiváló magyar szakértő­je elmondotta, hogy most fő­képpen a magyar vadvédelem módszereit akarta tanulmá­nyozni. — Uj tapasztalataimat kitű­nően fogom hasznosítani Tan­zániában — mondta. — Ennek a kelet-afrikai országnak leg­nagyobb kincse ugyanis élő vadvüága, ami szinte egyetlen alapja ott az idegenforgalom­nak. Csakhogy amilyen mértékben szapo­rodik az ország lakossága, ugyanolyan mértékben fogynak a vadak. Már régóta hangoztatom, hogy ezt a folyamatot csak a Ma­gyarországon bevezetett mód­szerekkel lehet megállítani és a vadállomány fennmaradását biztosítani. Most új erőt kap­tam tanzániai munkára folyta­tásához. Az ottani kormány ugyanis körülbelül két éve egy óriási, 20 ezer hektárnyi terü­letet bízott rám azzal, hogy irányítsam ott a vadállomány védelmét, tenyésztését és va­dásztatását. A területet a Ma­gyarországon szokásos módon láttam el megfelelő berende­zésekkel — etetőkkel, magasle­sekkel, cserkészutakkal, nyila­dékokkal, sitb. — s így ezt > a korábban vadászterületként számításba sem vett; áthatol­hatatlan sűrűséget ma mér az ország egyik legértékesebb va­dászterületének tartják. — Hozzájárult ehhez az is, hogy sikerült megfékezni az orvvadászokat, akik az elmúlt évtizedben például az orrszarvúállományt csaknem maradéktalanul kiirtották pusztán azért, hogy — a hatalmas állat egész testét veszendőbe hagyva — csupán a szarvát eladhassák Kínában, ahol megőrölt porát fiatalító gyógyszernek hiszik. Az orvvadászat megszűnésé­nek köszönhető nagyrészt, hogy a megmaradt kevés orr­szarvú, amely eddig megfé- lemlítettségében láthatatlanul rejtőzött a sűrűségben, egyre inkább visszanyeri bátorságát, bizalmát, elő-előjön rej tekéből, sőt arra is van remény, hogy Tanzániának ezen a „magyar vadvédelmi területén” össz­pontosul előbb-utóbb az ország egész orrszarvúáilománya, mert a biztonságos életkörül­mények más vidékről is ide fogják csalogatni ezeket a vas- tagbőrűeket. — Tanzániában ma már minden illetékes fórumon elis­merik, hogy a vadállomány megmentése csakis akkor le­hetséges, ha az egész ország­ban a magyar módszereket vezetik be. Ezt szeretném elő­segíteni mostani utammal is '— mondotta befejezésül dr. Nagy Endre. — Különösen nagy reményekre jogosít a magyar illetékesek segítőkész­szálló. ilyen feltöltődött part­szakaszra épül. A 9 emeletes szállóban 242 kétágyas szobát, éttermet, konyhát és drinkbárt ren­deznek be. A falakat műkő panelekkel borítják. A szálló napozóját híd köti össze a Balatonba mélyített strand mesterséges szigetével. sége, akik magyar hivatásos vadászok Tanzániába küldését helyezték kilátásba. GYŐR Húsz vagon gombóc A győri hűtőház kizárólagos jogot kapott egyes tésztafélék gyártására. Ez év októberétől már itt készítik a közkedvelt mirelit szilvás gombócot is. A hűtőház a tervek szerint az idei őszön 20 vagonnal tárol ebből a keresett ételből, s en­nek egy részét Csehszlovákiá­ba és az NDK-ba exportálja. Az-idén először, sárgabarack­kal töltött gombócot is forga­lomba hoznak. A 20 vagonnyi szilvás és sárgabarackos gom­bóc többsége 10 kilogrammos csomagolásban, tehát az üze­mi konyhák és az éttermek részére készül. A kiskereske­delem megrendelésétől füg­gően azonban kisebb csomago­lásban is tartósítanak belőle. Dr. D. F. VÁSÁR CD> KERAVILL SZEZONVÉGI NAPFÉNY-KIÁRUSÍTÁS 125 VV-os kvarclámpa 695 Ft helyett 575 Ft. 250 W-os kvarclámpa 1400 Ft helyett 1170 Ft Vidékre csomagküldő szolgálat Budapest V. kerület Kossuth Lajos u. 2. 'keraviu. E KERAVILL Vidéken is bővült a tüzelőolajárusító hálózat Évről évre, a téli tüzelési szezon kezdetén, egyre több szó esik az olajtüzelésről, az olaj-kályha és a tüzelőolaj beszerzé­séről. Néhány év alatt ugyanis jelentős tábort hódított meg a korszerű és tiszta olajtüzelés. Az április elsejei árrendezés az­által, hogy a háztartási tüzelőolaj árát 2,20 Ft-röl 1,50 Ft-ra csökkentette, az olajtüzelést a fűtési költségeket tekintve is versenyképessé tette a többi tüzelőanyaggal szemben. , A régi fa- vagy széntüzelésű kályhákat sokan már koráb­ban kicserélték olajkályhára, elsősorban a tisztaság és a ké­nyelem miatt, bár ez a csere néhány száz forint többletkölt-- séget jelentett. Ma már ez a kiadás szinte jelentéktelen. Az olajtüzelés 1 millió koal-ra számítva csak 15 forinttal drá­gább a hagyományos tüzelőanyagoknál, ezzel szemben az olaj- kályha-tulajdonosok mentesülnek a tüzelőanyag-felhordás, az aprítás, a kormozás és a begyújtás fáradságától. Az olajtüzelés előnyei kétségtelenül vonzóak. Az elmúlt hét év alatt az ÁFOR-nál a háztartási tüzelőolaj-forgalom megtízszereződött, és ma már a háztartások több mint tíz százaléka fűt folyékony tüzelőanyaggal. Néhány éve még sok helyütt panaszkodtak a vevők az olajellátásra. Különösen vidéken okozott gondot a tüzelőolaj beszerzése, mivel ÁFOR-telep, -kút, vagy -kirendeltség még nem mindenütt működik. A fővárosban a házhoz szállítás oko­zott gyakran bosszúságot, a nehézkes nyilvántartási rendszer miatt. Az idei fűtési szezonra az ÁFOR a korábbiaknál alapo­sabban készült fel. Az előző évek korlátozásai már teljes mér­tékben megszűntek, és az elmúlt évben, illetve idén nyáron az ellátó- és viszonteladói hálózatot bővítették. Budapesten az 1. számú AKÖV-yeL kötött szerződés értelmében, minden fővá­rosi fuvarvállaló-irodában fel lehet adni megrendelést a ház­tartási tüzelőolajra, és ezt legkésőbb a második napon szál­lítják is. Ebben a fűtési szezonban már több mint 1000 helyen árusítanak az olajkályhákhoz olajat. Száznegyvenhat ÁFOR- kirendeltségen több, mint kétszáz benzinkútnál és mintegy nyolcszáz viszonteladó-helyen szerezhetik be a kályhatulajdo­nosok az olajat. A budapesti ellátást javítja az idei fűtési idényben az is, hogy 25 TUKER-eladóhelyen is árusítanak háztartási tüzelőolajat. De nemcsak Budapesten várja a fűtési szezont ilyen jól kiépített olajellátó hálózat. A vidéki városokban a helyi szál­lítási vállalatokat vonták be az ellátásba, a falvakban pedi^ a különböző szövetkezeteket. Természetesen a kutaknál és az ÁFOR-tolepeken készpénzért is megvásárolható a háztartási tüzelőolaj. Pest megyében például az idén már közel 120 helyen, kö­zöttük több mint kilencven viszonteladónál vásárolhatnak ola­jat, sőt, még olyan kis helyeken is megoldották idén az ellá­tást, mint Csemő, Áporka, Öcsa, Gomba, Kemence. A fűtési előkészületek során szólni keli még egy köz­érdekű témáról: tavasz, óta a háztartási tüzelőolaj színe pi­rosra változott. Ez sok fogyasztóban azt a gondolatot keltette, hogy ezzel a színezéssel a tüzelőolaj minősége is megváltozott, vagy a festék zavart okozhat a kályha működésében. Mintáz ÁFÓR-nál elmondták, az olaj színe, vagy színárnyalata^ változ­hat, ez azonban sem a kályha működését, sem a fűtőértéket nem befolyásolja. Az Asványolajforgalmí Vállalat minden háztartási tüzelő­olaj-ellátással kapcsolatos kérdésben a fogyasztók rendelkezé­sére áll. Most, a tüzelési szezon kezdé-n azonban azt kéri a fogyasztóktól, hogy mindenki a hozzá • özeli és területileg il­letékes ÁFOR Tájegységi Telephez forduljon. A Táj egy ségi Telepek címét és illetékességi területeit az alábbiakban közöljük: í. SZÁMÚ TÁJEGYSÉGI TELEP: Budapest XI., Budafoki út 61—63. Teleim: 457—523. (Nagy-Budapest, valamint Bács, Nógrád és Pesí megye), íi. SZÁMÚ TÁJEGYSÉGI TELEP: Székesfehérvár. Ady Endre út 8. Telefon: 26—33. (Fejér, Veszprém, Vas. Komárom és Győr-Sopron megye) III. SZÁMÚ TÁJEGYSÉGI TELEP: Kaposvár. Noszlopi Gásoár u. 4. Telefon: 12—188. (Somogy, Tolna, Zala és Baranva megye). IV. SZÁMÚ TÁJEGYSÉGI TELEP: Szolnok, Verseghy utca 3. Telefon: 131—59. (Szolnok, Csongrád és Békés megye) V. SZÁMÚ TÁJEGYSÉGI TELEP: Miskolc. Baross Gábor u. 13—15. Telefon: 35—942. (Heves, Borsod, Hajdú és Szabolcs megye) 'xl Vadvédelem Tanzániában - magyar módra Megfékezték az orrszarvú-orvvadászokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom