Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

2 1969. OKTOBER 7., KEDD ^KJCuiap Pompidou jövőn Moszkvába utazik Jeruzsálemben megkezdődött a mecsettűzper Scheel nem tárgyal Kiesingerrel Világszerte rendkívül nagy érdeklődést keltett az a hír, amelyet először a Le Monde közölt, és amelyet azóta más forrásból is bejelentettek. A rövid közlemény úgy hangzik, hogy Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke jö­vőre, „valószínűleg az Egyesült Államokban teendő látogatása után’’ a Szovjetunióba utazik. Nem vitás, hogy bizonyos nyugati körök számára csaló­dást kelt ez az értesülés. Jó néhány washingtoni, londoni, bonni politikus abban remény­kedett, hogy a De Gaulle utáni francia vezetés gyökeresen sza­kít az eddigi külpolitikai elvé­vel és gyakorlatával, vagyis egyértelműen visszaáll a kizá­rólagos atlanti vágányra. Jeruzsálemben ma több mint kétszáz újságíró, tv- és rádió­riporter jelenlétében nyílt meg az Al Aksza mecset felgyújtá­sával vádolt ausztráliai fiatal­ember, Michael Denis Rohan pere. Az izraeli hatóságok a vádlottat golyóálló üvegkalit­kában helyezték el, és egyéb­ként is mindent megtettek azért, hogy a tárgyalást nagy hírveréssel és látványos kül­sőségekkel vegyék körül. A Meir-kabinet szándéka ezzel nyilvánvalóan az, hogy meg­próbálja elhárítani az izraeli vezetéstől a kétségtelen fele­lősséget. ' Egy izraeli katonai szóvivő nyilatkozatából egyébként ki­derült, hogy a per idején meg­élénkült az arab ellenállók te­vékenysége. Bonnban már ellenzéki sze­repükre készülnek a jelenleg kormányon levő kancellár pártjának emberei. Kiesinger kijelentette, hogy — brit min­tára — „árnyékkormányt ala­kít’’ majd, és. így veszi fel a parlamenti küzdelmet a kabi­netet megalakító „kiskoalíció- val”. A kancellárt egyébként újabb megaláztatás érte. Az eredeti terv szerint Walter Scheel, a Szabad Demokrata Párt elnöke személyesen tájé­koztatta volna Kiesingert a pártnak arról a döntéséről, amely szerint az SPD-vel ala­kít kormányt, Brandttal mint kancellárral az élen. Ez afféle udvariassági gesztus lett volna, ami viszont Scheel most le­mondott. Az ok: miután végle­gessé vált az FDP döntése, Kiesinger nem tudta leplezni érzelmeit, és jó néhány, Schee- lék ellen irányuló kijelentést tett. Kiesinger vesztesként még rosszabb, mint győztesként — körülbelül így lehetne megfo­galmazni a Rajna partján min­den órában erősödő véleményt. Nagygyűlés Berlinben (Folytatás az 1. oldalról.) haladás híveitől, a népektől a földkerekség valamennyi tér­ségében. A történelmi körül­mények alakulása folytán, e harcnak vannak frontszaka­szai, ahol a forradalmi ügy előrevivőinek nagyon bonyo­lult viszonyok között kell küz­deniük. A magyar nép tudja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe nehéz kö­rülmények között harcol és dolgozik, éppen ezért különö­sen nagyra értékeli helytállá­sát és eredményei^. A szocializmus anyagi-tech­nikai bázisának imponáló üte­mű fejlesztése eredményeként a Német Demokratikus Köz­társaság a világ vezető ipari hatalmainak sorába lépett. . A Német Demokratikus Köz­társaság a Varsói Szerződés­nek. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szervezeté­nek, a szocialista országok kö­zösségének erős, megbecsült tagja, fontos szerepet tölt be ESSEN Öl bányász megmenekült Gödöllőre költözött a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet (Folytatás az 1. oldalról.) keretében kerül sor a megem­lékezésre, valamint az avatás­ra. , Az intézet történetéről, eredményeiről, a jubileum ese­ményeiről tájékoztatta tegnap a helyszínen, az impozáns iro­daépület (a képen) V. emele­tén levő tanácsteremben a sajtó képviselőit dr. Bánházi Gyula kandidátus, az intézet igazgatója. Mint többek között elmondotta: az elmúlt 100 év alatt Európában is kiemelkedő érdemeket szerzett a magyar mézőgép-kísérletezés. Az újjá­szervezés után elsősorban egyedi gépvizsgálatokkal, egyes gépek fejlesztésével foglalkozott. Sikeresen oldotta meg az 50-es években a mező- gazdasági gépek kötélező mi­nősítő vizsgálatát. 1960-tól kezdve a gabona­betakarítás teljes gépesíté­se került a kutatás hom­lokterébe. Eredményeket ért el az intézet a hideglevegős szénaszárítás, továbbá a gabonakombájnnal végzett szemeskukorica-beta- karítás és a gyümölcsmanipu­lálás gépesítése terén. Most már, a nagyüzemi követelmé­nyeknek megfelelően, műkö­désének célja a korszerű me­zőgazdasági géprendszerek ki­alakítása, a termelési ágazatok gépesítési technológiájának fejlesztése, az új gépek kipró­bálása és véleményezése. Ugyancsak az intézet feladata: a KGST-n belüli nemzetközi együttműködésből Magyaror­szágra háruló, mezőgazdasági gépesítéssel kapcsolatos mun­ka is. Szoros kapcsolatot tart fenn az intézet a gépgyártó vállalatokkal, a termelőszövet­kezetekkel és az állami gazda­ságokkal. Jellemző, hogy amíg 1958-ban az egy kutatóra eső, úgynevezett működési kiadás 75 ezer forint volt, tavaly ez az összeg már elérte a 180 e^er forintot. Figyelemre méltó eredmények tanúsítok az intézet 1968-as kísérleteit is. Eddig meglehe­tősen mostoha körülmények között dolgoztak a pesti labo­ratóriumokban, műhelyekben a kutatók — ez a gond a ki­költözés révén megoldódott. Érthető igyekezettel készülnek hát az intézet vezetői és mun­katársai az október 14-én kez­dődő és 17-ig tartó tudomá­nyos ülésszakra, amelyet a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen rendeznek. Ennek első napján, a plenáris ülésen, a mezőgazdaság »egészét érintő gépesítési és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó előadá­sok hangzanak el. A következő napokon hat szekcióban, az erőgépekről, a szántóföldi nö­vénytermesztés, a kertészeti növénytermesztés, az állattar­tás, az üzemgazdaság és a gép­javítás technológiai problé­máiról hallanak referátumot, és vitát a hallgatók. A tanács­ülésre számos európai és vi­lághírű kutatót, professzort meghívtak. Hárman az öt közül: a megmenekülés után. A hétfőre virradó éjjel meg­mentették a csütörtökön be­omlott tárnában rekedt öt es­sem bányászt. Mihelyt a fel­színre emelték őket, orvosi vizsgálaton estek át A vizsgá­latot végző orvos szerint egészségi állapotuk kitűnő :en-' nek ellenére, további ellenőr­ző vizsgálatokra utalták őket. Az omlás csütörtökön reggel következett be. Összesen 9 embert zárt el a külvilágtól egy leomló sziklatömb: hár­man azóta sem adtak életjelt a negyedik bányászt a leomló szikla agy opsüj tóttá. Három napon, át miközben a fúró dolgozott ellátóakmán át élel­miszert, italt és leveleket jut­tattak el az életbenmaradot- taknak. abban a harcban, amely világ­szerte folyik a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, az összes imperialistaellenes erő összefogásáért, a haladá­sért, a békéért. A Magyar Szocialista Mun­káspártot elvi, internacionalis­ta egység forrasztja ősszé a Német Szocialista Egységpárt­tal, a Magyar Népköztársaság szövetségese a Német Demok­ratikus Köztársaságnak. Mi er­re a barátságra és szövetségre büszkék vagyunk, eltökélt szándékunk, hogy egységünket, barátságunkat, együttműködé­sünket a jövőben még tovább erősítjük. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtársnők! Ezekkel a gondolatokkal, az igazi barátság örömével kö­szöntjük nagy ünnepén a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot és kívánunk további elő­rehaladást. A köztársaság dol­gozó népének, minden állam­polgárnak, a köz javára vég­zett nyugodt, eredményes al­kotó munkát, békét, boldogsá­got kívánunk. Kádár János ezután felol­vasta a Magyar Szocialistái Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztár­saság forradalmi munkás-pa­raszt kormánya levelét és át­adta Kiss István szobrászmű-' vész „Fegyverbe” című alkotá­sát. Kádár János tapssal több­ször megszakított beszéde után Todor Zsivkov, a BKP KB el­ső titkára, miniszterelnök, majd Ion Patan, a Román KP Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes emel­kedett szólásra.. Ion Patant Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, Gustav Vlahov, a Jugoszláv Szövetségi Szkupsti- na elnökhelyettese, utolsónak pedig Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöké követte a szó­noki emelvényen. Az üdvözlő beszédek el­hangzása után, a lelkes han- ■ gulatú nagygyűlés a „Fel vö­rösök, proletárok” kezdetű munkásinduló együttes el- éneklésévél ért véget. BULGÁRIAI JEGYZETEK VIII. CSODALATOS NAP VOLT a várnai, de az idő sürgetett, másnap a program szerint vissza kellett jönnünk Szófiá­ba. Volt, aki hajnalban még egyszer megfürdött a szeptem­beri napsugárban, a teriger lágy habjaiban reggeli helyett. Délután Szófiában ismét ven7 dégül láttak bennünket a Szó­fiai megyei Pártbizottságon, ahol élményeket, tapasztalato­kat cseréltünk. Este a házigazdák búcsúva­csorát adtak delegációnk tisz­teletére. A vacsora a Balkán Szálló különtermében történt, ahol a megye első titkára, Gri­gor Stojicskov elvtárs, néhány meleg baráti szóval- mondott pohárköszöntőt. Azután a Pest megyei Pártbizottság küldött­ségének minden tagja meg­kapta a Bolgár Jubileumi Em­lékérem kitüntetést. A megye­titkár mindenkihez odament, mindenkinek a mellére tűzte az érmet, és mindenkit meg­csókolt. JÁMBOR MIKLÓS, a Pest megyei Pártbizottság titkára, a delegáció vezetője, köszönte meg mindannyiunk nevében a kitüntetéseket. Hálás szívvel mondott köszönetét azért, hogy meghívtak bennünket, és részt vehettünk a bolgár népnek ezen a felejthetetlenül szép, nagy ünnepén. Megköszönte a szíves vendéglátást, azt, hogy meglátogathattuk és megis­merhettük Szófia megyét, hogy betekintést nyerhettünk a me­gye és ezzel az ország életébe, társadalmi, gazdasági fejlődé­sébe. Külön megköszönte, hogy megismerhettük a bolgár embert és hogy meleg emberi, elvtársi barátság szövődött a két testvérmegye vezetői kö­zött. Teljes elismeréssel adó­zott a delegáció nevében a lá­tottakról, tapasztaltakról, az önmaguk helyett beszélő ered­ményekről. Jámbor elvtárs po­hárköszöntőjében elmondotta, hogy delegációnk számára a legnagyobb élményt a bolgár Koller Tamásné Benedek János kisfiával ember jelentette, azok a mun­kások, parasztok és értelmiségi dolgozók, akiknél a legmegka- póbb az a mély internaciona­lizmus és hazaszeretet volt, amellyel jólesett találkoznunk. Ezután tolmácsolta megyénk meghívását jövőre, 1970. ápri­lis 4-ére, amikor á magyar nép ünnepli majd felszabadulásá­nak 25-ik évfordulóját. A vacsorát, a meleg, elvtársi köszöntőket színvonalas kul­túrműsor kísérte, amelyben a jelenlevők mindannyian részt vettünk, énekeltünk, táncol­tunk. Az ünnepi vacsora után késő éjszakáig barangoltunk Szófia utcáin, búcsúzva Bulgáriától, a várostól, barátainktól, a na­gyon szép tíz naptól. * MÁSNAP, a kora délutáni órákban startolt gépünk, a le­vegőben az IL—18-as elhagyta az időt, óramutatónk szerint* majdnem akkor érkeztünk, landoltunk Ferihegyen, ami­kor indultunk Szófiából. A re­pülőtéren megyénk vezetői kedves fogadtatásban részesí­tettek bennünket, és a család­tagok meleg ölelése várt. Suha Andor

Next

/
Oldalképek
Tartalom