Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

ft ns> HEGY 'zMirlap 1969. OKTÓBER 4., SZOMBAT Gazdaság, tulajdon, hitel és jogosultság Legnagyobb a Dunántúlon A Tégla- és Cserépipari Egyesülés legújabb téglagyárát Bakonyszentlászlón építik. A teljesen automatizált modern üzem évente 52—54 millió kisméretű téglát fog gyártani. A téglagyár decemberben kezdi meg a termelést. KÖNYVESPOLC THAKAZIII S. PILLÁI: A tenger törvénye GITÁR A magyar dohányipar az ,őszi vásáron mutatta be cigarettaújdonságát, az íz- és íllatpác nélküli „natúr” hosz- szú-filteres Gitárt. Budapes­ten már árusítják, a hét vé­géig 10 milliót kaptak belőle a dohányboltok és magán- trafikosok. Miskolcra, Debre­cenbe, Szegedre és Pécsre ugyancsak elindultak az első szállítmányok, a jövő héten pedig már a többi városba is jut belőle. Az egri dohány-, gyár naponta 3—4 milliós Gitár termelésével gondosko­dik az újfajta cigeretta fo­lyamatos utánpótlásáról. A huszas csomagolású Gitárt .4,80 forintért árusítják. Bank és hitelpolitika Különösen fontos kérdés a hitel szerepe az új szocialista gazdaságban. A népgazdaság pénzeszközei a szocialista bankrendszer keretében össz­pontosulnak. A hitel alapvető jellegzetessége: átmeneti ren­deltetése, ideiglenes jellege és visszafizetési kötelezettsége. A szocialista hitelrendszer sajá­tossága, hogy a hitel állami monopólium. Az új gazdasági mechaniz­musban a hitel szerepe fokozó­dik. A bank hitelezési tevé­kenységét egyik oldalon a kor­mány által jóváhagyott hitel- politikai irányelvekre, a másik oldalon a hitelképességre ala­pítja. A népgazdasági terv célkitű­zéseinek megvalósítását a gaz­dasági mechanizmus egésze szolgálja. Ezen belül — a pénzügyi rendszer más elemei­vel együttműködve — o ban­kok a hitel- és pénzforgalmi, valamint devizagazdálkodási funkciók gyakorlása útján pénzügyi eszközökkel gyako­rolnak hatást a gazdálkodó szervek tevékenységére, ösz­tönzik ezeket a népgazdasági terv célkitűzéseinek > szolgála­tában álló gazdálkodásra. Az új mechanizmusban a bankhi­telnek az eddiginél lényege­sen hatékonyabb szerepet kell betöltenie. A bank hitelezési tevékenységét egyik oldalon a kormány által jóváhagyott hi­telpolitikai irányelvekre, má­sik oldalon a vállalati hitel- képességre alapítja. Az iránymutatás mellett azt is meghatározhatják, hogy mely ágazatokat, iparágakat kell fokozottabb mértékben hi­tellel támogatni, illetve hogy mely területeket, tevékenységi köröket kell a hitellel korlá­tozni. A kamatot, mint ösztön­ző tényező is az említett célok szolgálatába állítják a hitelpo­litika irányelvek. A hitelezési tevékenység má­sik pillére a vállalati hitelké­pesség alapot ad arra, hogy a banki hitelezés a piaci mecha­nizmus működéséhez is alkal­mazkodjék, azt jelenti, hogy a vállalat a belső és külső piac igényei szerint termel és rea­lizál, jövedelmező, s minden irányú fizetési kötelezettségét teljesíti. Általában kerülni kell az ad­minisztratív előírást a saját alap és hitel közötti arány fenntartására. A bank azonban az egyes vállalati hiteligények gondos elbírálása során a hi­telpolitikai irányelvek szelle­mében gondoskodhatok arról, hogy az országosan meghatáro­zott arány, a saját alapok és hitelforrások növekedése, illet­ve az álló- és forgóeszközökre fordított vállalati alapok növe­kedése között népgazdasági szinten fennálljon. Arra természetesen nincs lehetőség, hogy a bank min­den esetben bizonyossággal eldöntse, hogy a vállalati rea­lizálás kellően halad-e. Mégis, a banknak a piaci helyzet elemzése alapján vizsgálnia kell a realizálási folyamatot, s ezen az alapon lehe{ eh­hez hitel- és kamatkötvénye­ket fűzni. A kamatpolitika és kamatrendszer kialakítá­sakor a kamatot a hitelpo­litikai irányelveknek megfe­lelően kell elsősorban ösz­tönző (élénkítő) vagy_ fékező eszközként felhasználni. A népgazdaság érdekével összhangban nem álló gaz­dálkodás mellett felmerülő kamatnak már olyan terhet kell jelentenie, amely az anyagi érdekeltségre gyako­rolt kedvezőtlen hatásával visszatartó erőt képvisel. A jövedelmezőség és fizetőké­pesség terén a felmerülő problémák esetében a bank tájékoztatást kér a vállalattól a teendő intézkedéseket il­letően, s ezen az alapon meg­állapodik a kölcsönszerződés­ben, hogy milyen időtartamra és milyen kamatfeltételekkel biztosítja a vállalat részére a pénzügyi egyensúly fenntar­tásához szükséges hitelt. Az új gazdasági mechaniz­musban az elszámolási rend­szer erősíti a gazdálkodó szervek önálló gazdálkodását. Ennek előfeltétele volt, hogy a fizetések területén megszűn­jék az automatizmus és a gazdálkodó szervek önállóan rendelkezhessenek pénzeszkö­zeik felett. Qlyan elszámolási rendszert kell kialakítani, amelyben az igazgatási, ad­minisztratív jellegű vonások helyett a gazdasági ismérvek kerülnek előtérbe. Ugyanígy a bank pénzforgalmi mun­kájában is a gazdasági mód­szereket részesítik előnyben. A most is meglevő négy alapvető fizetési mód: át­utalás, beszedési megbízás, tervszerint , fizetés, elszámo­lási utalvány (csekk) fenntar­tása helyesnek látszik, de az új gazdasági mechanizmus­ban az elveknek jobban meg­felelő fizetési formák (átuta­lás, csekk) kapnak nagyobb súlyt. A fizetési módok választ­hatóságát a tapasztalatok sze­rint továbbra is fenn ■ kell tartani azzal, hogy a gazdál­kodó szervek közötti fizeté­seknél a készpénzfizetés fel­ső értékhatárát nem kell meg­állapítani, átutalással kell a fizetést lebonyolítani, ha a felek más fizetési módban nem állapodnak meg. A bank az átutalási és kifo­gásolási határidő megállapí­tásával tulajdonképpen meg­szabta a gazdálkodó szervek részére a fizetési határidőt. Meg kell szűntetni a jogsza- bálypk és a bank által elő­írt fizetési határidőket és a felekre kell bízni azok megál­lapítását. A fizetéseik indo­kolatlan elhúzásának meg­akadályozása | érdekében a bank megállapítaná azt a maximális határidőt, amely­nek elteltéig a feleknek tar­tozásaikat, illetve követelé­seiket rendezniök kell. A bankrendelet a hitel „tervjellegét” akként prokla- málja, hogy a bankkölcsönt a pénzintézet csak a népgaz­dasági terv célkitűzéseinek megfelelő gazdasági tevé­kenység előmozdítására, vagy ilyen szükséglet kielégítésére, a kölcsönvevő saját anyagi erejének kiegészítésére adhat. Dl Érdekel a taps, az elismerés, de tekintve, hogy semmihez nincs különösebb tehetségem, elhatároztam, hogy táncdal- énekes leszek. Kebelbarátom, Antik Guszti is helybenhagy­ta a sokatígérő tervet, s rög­tön fel is kerekedtünk, hogy megfelelő intézményt, vagy tanárt keressünk. Állami ze­nebázisra nem gondoltunk, ott sok a hókusz-pókusz s am úgy­is valószínű, hogy telt ház van, keressük fel hát a magán- szektort, döntöttünk. Nem sokat kellett tekereg­ni, a Bikfic utcában szerény, de annál izgatóbb cégtáblán, a következő szöveget olvashat­tuk. „Skorpió Edvárd, valósá­gos dalártanár és zenetudós, szakstúdiója. Legelején levő kezdők legmagasabb fokú dal­képzése, a lehető legteljesebb sikerrel.” Minden stimmelt, egészen kezdő voltam, a lehe­tő legteljesebb sikerre vágy­tam, csöngettem hát, s milyen szerencsém volt, maga a mes­ter nyitott ajtót! Egy hatalmas busafejű úr, káposztáskocká­val tűzdelt szakállal, s olyan hanggal, mely ágyúlövésre em­lékeztetett. Mentegetődzve mondta: — Éppen ebédelek, de nem tesz semmit. Nyilván a stúdióba óhajtanak belépni, azonnal a rendelkezésükre állok. Csupán én, hebegtem meg- illelödve, s kinyitva az ajtót, azopnal a konyhával, hálószo­bával, zeneteremmel kombi­nált stúdióba léphettünk. Köz­Uj író mutatkozik be ezút­tal a magyar olvasóközönség előtt, az indiai Thakazhi S. Pillái: A tenger törvénye című regényével hazájában elnyerte a köztársaság elnökének díját s műve eddig tizennégy ki­adást ért meg. Most a magyár közönség is megismerkedhet a tehetséges iró regényével, amely egy távoli világ életét mutatja be egy kis halászfalu embereinek sorsában. vétlenül a hokedlira tett tész- táslál mellett téglákra állított zongora uralta a szobát, a tete­jén bús macska öreg kottát rágcsált. A maestró tüstént el is ker­gette és neheztelve közölte: — Pokoli egy dög, a barokk zene a mindene. Biz ma már a má­sodik Vivaldi szonáta, amit felfalt. Sajnálkozva sóhajtottam — én nem vagyok ilyen magasra- törŐ, én csak izé ... a táncdaL éneldést kultiválnám, de egye­lőre álom, álom ... Mire azonnal kapcsolt: — Majd nem lesz álom, de van-e egyáltalán valamilyen énekhangja? Skálázásra nyittatta a szá­mat, majd másodperceken be­lül becsukatta s tárgyilagosan megállapította: — Amint hallom, hangja egyáltalán nincs. Sokat nem számít, elvégre táncdalénekes lesz. A megjelenése nagyjából megfelelő, kicsit még nő, sza­kállt, bajuszt növeszt, a haját leborotváltatja, a lényeg, hogy fel merjen lépni a pódiumra. Dacosan hiwlkodtam: — Hát már hogyne mernék fel­lépni, szeretek kockáztatni. Egyszer fogadásból megettem hatvan szilvásgombócot. — Brávo, brávo — lelkese­dett — kettővel túlszárnyalt. De vajon tudja-e a meglehető­sen magas tandíjat fizetni? — A múlt héten volt a lot­tón négyes találatom. — Pech — mondta — pech, Csodálatos táj, küzdelmes élet, kasztokra osztott közössé­gek, ősi szokások jellemzik az író által elénk tárt világot Hőse, Karuthamma halászlány szereti Pareekuttit. Ám ez a legény idegen a halászok kö­zösségében, mohamedán és ke­reskedő. A lány ezért nem le­het a felesége, csak azé a ha­lászemberé, akit a szülei vá­lasztottak ki a számárg. Bár a lány mindent elkövet, hogy jó asszonya legyen emberének, a régi szerelmét mégsem tudja felejteni s amikor újra talál­kozik Pareekuttival, az övé lesz. Ezzel szemben.... azon­ban megszegte a ten­ger félelmetes istennőjé­nek, Katalammának törvényét Minthogy férjére nem gondolt az védtelenné vált kint a ten­geren, s a hirtelen támadt vi­harban halálát lelte. De ugyan­ez a sors vár a két szerelmesre is — így teljesedik be a tenger törvénye. * A balladai hangvételű, India különös világát bemutató re­gényt Philipp Berta fordította s az Európa Könyvkiadó gon­dozásában jelent meg. miért nem ötös? A halálom napjáig eltanítgattam volna. Megijedtem. — Miért, any­agira drága az oktatás? Nyugtatgatott. — Azért nem. olyan veszélyes, a négyesből is futja. Hanem most néhány technikai kérdés. A kottát is­meri? — Ja, amit a macska eszik, már mondtam, hogy nem tö­rök olyan magasra. — Ha, nem is azért mon­dom, egy táncdalénekesnél mit számít a kotta, fontos, hogy ritmusérzéke legyen. — De az sincs — estem két­ségbe —, hát nem érti, hogy csupán táncdalénekes akarok lenni? Szörnyű kínom meghatotta. — Csakugyan, minek is esnénk túlzásba. A lényeg, hogy a száját nyitni-csukni tudja, ab­ból hang jön ki, a pódiumra fel mer lépni, és a tagdíjat ké­pes megfizetni. Ez valóban minden együtt volt, de velem végezve a ma­estró, mint afféle igazi felfe­dező, pár szót a barátomnak, Gusztinak is szentelt. — Vajon a barátja nem óhajtana-e mégis táncdaléne­kes lenni? Guszti hallgatott, s én ma­gyaráztam meg, miért. — Irtó jó gyerek, de süket­néma, egyébként vele közös a négyes találatunk. Nemhiába volt valóságos dalártanár és zenetudós, nem bírt magával. — Vele? Hát akkor mi az akadálya, hogy fizesse a tan­díjat? Csak jöjjön, csak jöjjön, figyelje meg, ideális táncdal- énekest faragok belőle. Nagy S. József állami gazdasagok. TERMELŐSZÖVETKEZETE*, MAGÁNOSOK! A Dobosi Elektr egyedi megrendelésre is SZÁLLÍT hálózati feszültségről dolgozó hsgesztőtranszformátorokat elektródafogóval, testszoritóval és 2x5 m heg. kábellal 3600 Ft/db áron. EGYÉVI JÓTÁLLÁST VÁLLALUNK. MŰSZAKI ADATOKs Aramfelvétel: 220 VSA Pálcaátmérő: 1—4 mm Súlyo mcx.! 27 Kg Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, bádogos, víz- és fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszolo, lakatos, (nyugdíjas is), autószerelő szakmunkásokat, E. 302 kotrógépkezelőt, tehergépkocsivezetőt. kubikosokat^ rakodómunkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), takarítónőket és tiyugdíjas éjjeliőröket. azonnali belépéssel FELVESZÜNK. / Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerint! hazautazási költséget térítünk. JEIENTKEZNI lEHET. A Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viplo u 45. sz alatt. (Vége) Szőlőházasságok Dr. Bakonyi Ká­roly, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola kertészeti tanszékének mun­katársa másfél év­tizede azon fára­dozik, miképpen lehet az olaszriz- lingnek, a Bala- ton-pant hagyo­mányos szőlőfaj­tájának kiváló tu­lajdonságait új variánsokban hasznosítani. A már termő hibrideket vizsgál­va a szüreti ered­mények azt bizo­nyítják, hogy a jó tulajdonságok leg­inkább három hibridnél ötvöződ­tek kedvezően. Az olaszrizling és tramini „házas­sága” nagy fürtű, bőven termő utó­dot hozott, kelle­mes tramini illat­tal, zamattal. Az olaszrizling és a szürkebarát ke­resztezése előre­hozta az olaszriz­ling érési idejét. Az olaszrizling és az ezerjó utóda erős növekedésű korai fajtajelöltet adott. Mindhárom hib­rid közös tulaj­donsága, hogy megtalálhatók bennük az olasz­rizling kiváló tu­lajdonságai. Ezek a szőlők már al­kalmasak a ma­gasművelésre, amelyre az olasz­rizling a kísérle­tek szerint nem felel meg. Út a dicsőséghez

Next

/
Oldalképek
Tartalom