Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

/ A PESTME&YEI HÍRLAP KÍiLON K.I A DA SA XIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÄM 1969. OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK Kőmön is, több helyen: az iskektelevizióadása következik... Szerda délelőtt. A városi ta­nács művelődési osztályán ép­pen az íróasztalárt levő adatok íölé hajol és számol Harsányi András rosztályvezető, amikor bekopogtatok hozzá. „Televíziót minden iskolá­nak!" — adta ki a jelszót nem is olyan régen a magyar tele­vízió. Milyen hatása volt en­nek a felhívásnak Kőrösön? — ez iránt érdeklődöm, s az osz­tályvezető készséggel ad tájé­koztatást. — A városi iskolákban már évek óta van televízió, amely segítséget nyújt az oktató-ne­velő munkában is. A korszerű oktatásban nagy, szerepe van az audio-vizuális eszközöknek, így korunk e nagyszerű alko­tásának is. A körösi tanyavi­lágban tíz kis iskola működik. Az ottani gyerekeknek, fel­nőtteknek az újat, a kultúrát és a szórakozást jelenti egy- e'gy tv-adás. — öt évvel ezelőtt még csak a Csongrádi úti és a feketei iskolába volt bevezetve a vil­lanyvilágítás. Az utóbbi idő­ben ezen a vonalon is fejlődés Veszedelmes nyulbetegség lépett fel Nagykőrösön Az utóbbi esztendőkben szé­pen fellendült városunkban a házinyúltenyésztés, amelyet exportra is jó áron vásárol­nak. , | * Most azonban egy új, mixo- matosis nevű veszedelmes fer­tőző betegség lépett fel, amely az egész körösi nyúlállományt kipusztulással fenyegeti. A nyúljárvánnyal kapcso­latban dr. Faith István főállat­orvos a következőket mondot­ta: — Ez a veszedelmes fertőző nyulbetegség már évek óta nem fordult elő Nagykőrösön. Október elején Patonai László bokrosi lakos jelentette be, hogy fellépett a nyulai között. Á bejelentés nyomán megálla­pítottuk, hogy Patonai az át­vevőhelyre vitt nyulakat s egy, amelyik nem érte el a kívánt súlyt, visszakerült. Onnan vit­te haza a fertőzést, amely a bokrosi nyúlállományban már számos nyulat elpusztított. Megállapítottuk azt is, hogy a telepen átvett három beteg nyulat a Kecskeméti Barnevál nem vette át Onnan vissza­hozták a beteg nyulakat, és az átvevő odaadta egy törteti ismerősének, aki oda vitte el a fertőzést. A Bokrosról több beteg nyulat a piacon is elad­tak, s így terjedt a betegség a meggondolatlanság és tudat­lanság miatt. Ez a nyúlbetegség azzal kez­dődik, hogy az állat orra, szemhéja, füle töve és végbél­nyílás környéke megdagad. Gyógyítani nem tudjuk, csak a betegek kiirtásával lehet meggátolni a járvány terjedé­sét. A nyulak piaci árusítását is letiltottuk. A betegség beje­lentése kötelező. Aki bejelen­ti a megbetegedést az állátor- vosi hivatalban, a még egész­séges nyulait 100 százalékos árban, a betegeket 75 százalé­kos árban átvesszük. Aki a bejelentést elmulasztja, és be­teg nyulairól tudomást szer­zünk, nyulait kártérítés nél­kül elkobozzuk, és feljelentést teszünk ellene. Ez a betegség az üregi és vadnyulakat is pusztítja. (kopa) 25 EVE... indult, bizonyítja ezt az is, hogy már hét küiterületi isko­la rendelkezik villanyvilágí­tással. Mondanpm sem kell, ez milyen hatással van a ta­nyavilágban élő emberekre, ahol ezzel a folyamattal egy- egy pislákoló mécses nagyobb fényt, kultúrát ad az ott élő dolgozóknak, családjaiknak. Az alsójárási, alsónyársapáti és a bánomi iskola még nem kapott villanyt, de remény van arra, hogy 1970-ben az utób­biba is bevezetik. — örvendetes, hogy váró sunk dolgozói is csatlakoztak a tv-ben elhangzott felhívás­hoz. Megértették, hogy a ta­nyai gyerekeknek is szükségük van egy-egy adás, műsor meg­tekintésére, és készségesen se­gítettek rajtuk. Ez év nyaráig két külterületi iskolában volt televízió, s most örömmel el­mondhatom, hogy már hétben várják érdeklődő, mosolygó szempárok egy-egy iskolatele­víziós adást vagy mesét, fil­met. A konzervgyár három, az ÁFÉSZ egy, a Pest megyei Ru­házati és Kiskereskedelmi Vál­lalat egy tv-t adományozott dolgozói által felajánlott pénz­ből egy-egy iskolának. Ez óriá­si dolog, mert a tanyai isko­lák a tudás és a kultúra böl­csői a külterületen. Köszönet a segítőknek, nem is tudják talán pontosan értékelni, mi­lyen nagy örömöt okoztak sok kicsi gyermekszívnek! Hogy ez mennyire így’ van,- taníthatja maga. a riporter is, aki 3—4 évvel ezelőtt zseb­rádión hallgatta a gyerekekkel együtt az egyik külterületi is­kolában az iskolarádió adá­sait. Azok a napok mindig ünnepnapok voltak, számon tartották a kisdiákok. Ma már1 televíziót néznek ... Haladnak a korral — a segítő kezek se­gítségével — Esze Tamás ké­sei utódai... Sulyok Zoltán Csatlakozunk a felhíváshoz ! MI LESZ AZ ELSŐ? A Lakáskarbantartó Ktsz vezetői és dolgozói a felsza­badulást megünneplő jubileumi munkaverseny-f elhívásra a versenyfeltételek bővítésével válaszoltak. Ez a második félév eredményén már érezteti hatását, hiszen .az előző évhez ha­sonlítva növekedett a nyereség. A ktsz legfontosabb részlege az építőrészleg. Hét kőművesbrigád dolgozik, ezek vállalták, hogy a szövetkezet közös tulajdonaira: az állványzatokra, szerszámokra és anyagokra fokozottabban ügyeltek. Eddig a balesetek számát is sikerült csökkenteni, a homokbányában szerencsétlenül járt dolgozó lábtörése az egyetlen. Pedig sok a veszély lehetősége: az állványzaton, a tetőn való járás, gép­kocsirakodás. Hogyan lehetne az állóeszközöket még jobban kihasz­nálni? — ez is szerepel a versenyfeladatok között. Az első értékelést a jövő héten tartják. Tizennyolc brigád dolgozik a ktsz-ben, mégis nincs egyet­len szocialista brigád sem. Ennek az az oka, hogy a szak­mákban a legoptimálisabb brigádösszeállítás a két szakmun­kás mellé egy segédmunkást beosztani. A brigádmozgalom- ban pedig a legalább öttagú brigád indulhat. A ktsz dolgozói végeznek társadalmi munkát is, a kert. az udvar rendbentartása az ö kezük munkáját dicséri. A versenyben a kőművesbrigádok állnak az élen, a Cs. Kiss- és Galgóczi-brigád elsőségébe azonban még a lakatos- és vízszerelő-,' valamint a Csengődi festőbrigád is beleszólhat. A verseny első szakaszának ünnepélyes eredményhirdetése november 6-án lesz. A felszabadulás ünnepére Autóparkoló — csónakok Nem lesz nyírfahíd Alacsony a vízállás a csóna­kázótóban, most még jobban látszik, hogy az iszapos meder mennyire megérett a kikotrás- j ra. A 21-és AKÖV vezetői már régebben felajánlották, hogy egy kijavított kotrógéppel, tár­sadalmi munkában rendbe hozzák a tavacska területét. A tervek szerint a mederből ki­kerülő földdel a tó nyugati ré­szén elterülő zSombékot fel­töltik, ezzel megszüntetik a nyári szúnyogfészkeket, s ugyanakkor alkalmas területet nyernek több száz gépkocsi parkolásához a Kinizsi-sport­telep Ménesi úti bejáratánál. A város szépítésével foglal­kozó operatív bizottságnak terveiben szerepelt a csónaká­zótavat és a szigetet összekötő nyírfahíd építése is. A víz alacsony állása miatt erre nem kerülhet sor, mert akkor sem a csónakok, serit• á téli korcso­lyázók nem fémének át a híd alatt, akadályozná a „tavi for­galmat". Mikor kezdik meg a 1 kot­rást? A 21-es AKÖV csak a helyszín megtekintését várja és azt, hogy a város vezetői megbeszéljék, hogyan képze­lik el a tó medrének kialakí­tását. Jó lenne a megbeszélé­sen minél előbb túljutni, s még az alacsony vízállás idején a mindössze néhány napot igénylő munkát elvégezni. EGY ismeretlen személy el­lopott egy személygépkocsit Brüsszelben. A tolvajnak azon­ban kevés öröme volt a zsák­mányban, a rendőrség ugyanis rádióközleményben figyelmez­tette a tettest: ne nyissa ki azt a dobozt, amely a kocsi hátsó ülésén fekszik, mert ve­szedelmes skorpiók hemzseg­nek benne. MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Stan és Pan. Amerikai bur­leszkfilm. Előadás kezdete: 5 órakor. Egy fiatal pár. Magyarul beszélő színes francia, film. Csak 16 éven felülieknek! Előadás kezdete: 7 órakor. Kocsér Is vasárnap ünnepel Vass Imréné, a Kocséri Községi Tanács titkára va­sárnap délelőtt fél 10 óra­kor indítja útjára a felsza­badulási váltóstafétát, amely Kőrösre hozza az ünnepi lán­got. Mivel a kocsériak is részt vesznek a nagykőrösi ju­bileumi ünnepségen, ezért községük felszabadulási ün­nepségét délután tartják, Ti- szakécskéről fél 2 órakor ér­kezik meg a felszabadulási váltóstaféta. Délután 2 óra­kor irodalmi vetélkedőt tarta­nak, majd 4 órakor a kuL. t úrházban megkezdődik a hi­vatalos ünnepség. Az ünnepség színoka Ra­gó István, községi párttitkár. Beszéde után az úttörők ün-. népi műsort adnak. JÖN A FURFANGOS Mi történik a kökörcsint Kerek Erdőben? Tódorkáról, a sünfiúról, tüske Ágiról, a sünleányról, s az erdők-mezők népéről szál az Állami Báb­színház előadása, amelyet november 19-én (szerdán) tar­tanak a művelődési otthonban délelőtt fél 11 és délután fel 2 órakor. A kétrészes zenes bábjáték első részét Móra Ferenc meséi nyomán állítot­ták össze. Jegyek a művelődési ott­hon irodájában már kapha­tók. Gyógyulnak a sebek A Ceglédi úton elkészült a szennyvízlevezető gerinccsa­torna első szakasza, a munká­sok a burkolat visszahelyezé­sén dolgoznak már. Nagy öröm ez mindannyiunk szá­mára, mert azt jelenti, hogy a terelőutakat ezután már nem kell „végigszenvednünk”. A csatornaépítés tempójával az építők, a megrendelők is elégedettek, ezt az iramot jó lenne továbbra is tartani. I^c2ESEBI2EaeHSí2iíS'^ Ágyúszó mellett született... VII. SAJNOS, A LEVENTÉK és a tartalékos katonák elmentek, kik közül nagyon kevesen tértek vissza. A kitelepített lakosság egy része hazaszökdösött, hogy az állataiknak enni adjon és lakás'át ellenőrizze, nem törték-e fel. Bizony, nagyon sokat fel­tört a német katonaság, és az értékesebb holmikat elvitték. A fagyasztófegyverek nem érkeztek meg, így akik nem menekül­tek el, megmaradtak. A nép féltettebb holmiját elrejtette, el­ásta. A gabonából is sokat elvermelt. Az október 22-i kiürítési parancs az üzemek, nagyüzemek használhatatlanná tételét is elrendelte. A fontosabb alkatré­szeket el kellett szállítani, vagy fel kellett az üzemet robban­tani. A város déli és keleti kijáratainál az útszéli fákat mint­egy 2 kilométer távolságban kiirtották. Az északkelet, kelet, délkelet és déli irányban menő utak kiindulásánál katonai őr­ség állt, és a tüzelőállást is kiépítette. Már október 20-tól iga­zoltatták a városba érkező embereket. Kecskemét irányában, Kecskeméttől valamennyi terepszakaszon német tüzérség ásta be magát. Ugyancsak a Csongrádi, a Baracsi és a Kécskei úton több helyen volt tüzérségi állás. A városban német és magyar alakulatok voltak, nagyon sok volt a szökött katona. Az itt le­vő katonaság jelentős része nem harcoló alakulat volt, külön­böző műszaki alakulathoz tartoztak. A kitelepített nép nyomo­ra fokozódott, élelme nem volt mindenkinek, vásárolni nem lehetett. Egymás könyörületére voltak bízva. A betegségek miatt, orvos Aélkül, az öregek, gyerekek nyomora súlyosbodott, különösen az esőzés beálltával. A harcok október 26-a után né­hány napig csak szórványos lövöldözésbe merültek. Ezalatt ok­tóber 29-én hajnalban a hídfőkben megkezdődött a szovjet és román csapatok átkelése a Tiszán. OKTÓBER 23-ÄN MINDEN OLDALON KIÜJULT A HARC. A szökött katonák nemcsak egyenként, hanem csopor­tosan jöttek a front felől a szántóföldeken keresztül. A 2. uk­rán front parancsnoksága parancsot kapott, hogy törjön előre Budapest felé, és azt foglalja el. A 46-os, az 53-as, a 7. gárda­hadsereg a mellé beosztott 2. román hadsereggel együtt táma­dásba lendült. Ennek a támadásnak az elhárítására a német déli hadsereg Duna—Tisza-közön álló egységeit és a 3-as ma­gyar hadsereg maradék erőit vetették be. Tiszaugnál átkelt a 9. román lovashadosztály, mely azt a parancsot kapta, hogy szélesítse ki hídfőállásait, és csatlakozzék a 19-es gyaloghad­osztály jobb szárnyához. A 7. román hadtest helyzete elég ne­héz volt, mert vele szemben öt ellenséges gyalogezred állt, és ezeket az erőket a páncélosok és a tüzérség is támogatta. OKTÓBER 30-ÄN REGGEL MEGINDULT A TÁMADÁS, és a Duna—Tisza-közön előrenyomultak a szovjet erők. Oly erős volt az ágyúdörgés, hogy az ajtók kinyíltak, a föld reme­gett a lövedékek becsapódása és robbanása következtében. Eb­ben az előnyomulásban a 7. román hadtest azt a parancsot kapta, hogy Kocsér, Cegléd irányában törjön előre, együtt­működve a 409. szovjet hadosztállyal. Október 31-én már Ko­csér a román alakulatok kezére került. Ugyanezen a napon szabadult fel Kecskemét is. A 46. hadsereg egységei már októ­ber 31-én estefelé Nagykőrösön és a Felső járás pusztán har­coltak. Itt keményebb német ellenállásra találtak. Erős ágyú­zás, aknatűz döreje hallatszott sötétedésig. November elsején bújkálós napsütés volt, délután kiderült, és elég enyhe volt az idő. A szovjet repülők egész nap ellenőrizték az utat. Kocsér és Törtei felől végeláthatatlan sorokban vonultak a parasztko­csik néppel, élelemmel és a legszükségesebb dolgokkal a város felé, onnan a Pesti úton nyugat felé. Ez a nép már nem mehe­tett messzebb a Vasútnál vagy esetleg a Nagyerdőnél, mert a szovjet hadsereg elvágta nyugat felé a menekülés útját. A vá­rosból Cegléd irányában lehetett kijutni. A hosszúháti és a bokrosi szőlőkben légvédelmi ágyúk voltak felállítva. A vasút­állomás biztosítóberendezését még október 31-én felrobban­tották. Utolsó alkalommal Budapest felé november 1-én lehe­tett menekülni. NOVEMBER 2-ÄN 7 ÖRA TÁJBAN ÉRKEZTEK a szovjet csapatok Nagykőrösre. Délelőtt páncélos csapatok is érkeztek, majd Cegléd irányában távoztak. Délelőtt 11 órakor a román alakulatok Árhoz, Alsójárás és Ludas pusztát szabadították fel. Itt a 20. magyar hadosztály alakulataival harcoltak. A hadosz­tály Árbozi útnál ásta be rhagát éjszakára. A románok arc­vonaláról néhány lövés hallatszott. A magyar hadosztály már annyira gyengén állt emberanyaggal és fegyverzettel, hogy a kocsér—kécskei műúttól, a Szolnoki műútig, 4 kilométeres sza­kaszon 34 katona tartotta a frontot minden nehézfegyver nél­kül. A századparancsnok egy zászlós volt. Rajta kívül egy őr­mester és néhány tisztes tartozott a századhoz. Az utolsó pán­céltörőjüket Kocsér alatt lőtték ki. Reggelre a szakasznyi erő­ből is sokan elszöktek. November 2-án 9 óra tájban indultak el északnyugati irányba, néhány lövés leadása után. Ez a zász­lós elmondta, hogy a Prutt'ól jönnek szakadatlan, és mindig fogynak, de a hiányokat nem pótolják. A hosszúháti szőlőkből ágyúszó hallatszott. Ott még 9 óra tájban légvédelmi gépágyúkkal lőttek. Egy szovjet felderítőgé­pet találat ért, mely az Alsófüzesbe zuhant le. Tizenegy óra tájban megeredt az eső, és szakadatlan esett napokon át. A szovjet katonák és parancsnokok igyekeztek a kitelepített em­bereket meggyőzni, hogy térjenek vissza lakásaikba, nem lesz semmi bajuk. Lassan a népáradat megindult a város felé. A háborúnak még nem volt vége, csupán a harcvonal hú­zódott északra és északnyugatra. Dr. Balanyi Béla levéltár-igazgató (Vége) la KB El-es birkózó CSB nyitánya A kötöttfogású NB Il-es bir­kózó csapatbajnokság nyitá­nya keretében négy csapat a Sportotthonban mérte össze tudását. Az eddigi 8 helyett most került először sor 10—10 pár küzdelmére mérkőzésen­ként. Hétközben a vezetők úgy döntöttek, hogy a terve­zett 2 nap helyett vasárnap bonyolítják le a kisorsolt négy mérkőzést. Az erők kiegyensú­lyozottságára jellemző, hogy egy és fél, egy és háromne­gyed óráig tartott minden ösz- szecsapás. Nagykőrösi Kinizsi—Egri Berva Vasas 5:5. Az újonc egriek igen jól fel­készültek, és váratlanul ke­mény ellenfélnek bizonyultak. Eredmények (elöl a körösi fiúk): 48 kg-ban Tóth Sándor remek, akciódus mérkőzésen az első menet végén villám­gyors akció után kétvállra fektette Bakondi Lajost. 52 kg-ban: a szintén újonc Susán István a zártan birkózó Lip- tait a 3. percben tusolta. 57 kg: Sárosi Tibor a 2. perc vé­gén a szőnyegre vitte Ková­csot, akinek hídja 20 másod­perc után betört és máris 3:0 volt az eredmény! 62 kg: Oláh Dénesi egy váratlan emelés után Lakatos kétvállra fektet­te. 68 kg: a többet támadó Sárosi Bélát egy váratlan ak­ció végén Bakondi Károly tu­solta a 2. menetben, 3:2. 74 kg: Papp László 10:l-es akcio- pontállás után kétvállra fek­tette Keskenyt a 3. menetben, 4:2. 82 kg: Kovács László el­len a vele közel egyenlő ere­jű Farkas Imre 4:1 arányban nyert. 90 kg: Csábi Pál eme­lése után Kun ügyesen a kö­rösi fiú fölé került, 1 pont kü­lönbséggel az egri fiú nyert. 100 kg: Varga Ambrust az időnként sportszerűtlenkedő Mirtkóczki kihozta sodrából, szabálytalanul támadott a kö­rösi fiú, amiért leléptették, és mivel nem ment vissza a sző­nyegre, kizárták a további ver­senyzésből, 4:5! Varga ezzel csapatát is sújtotta. Nehéz­súlyban: Tóth-Szalkay István ellenfele, a nála 40 kilóval ne­hezebb Füst egy akció végén megsérült, nem tudta folytat­ni tovább a küzdelmet, így a körösi fiú nyert, 5:5. A mér­kőzésvezetők ezen a találko­zón jól működtek. ★ Orosházi Spartacus—Nagy­kőrösi Kinizsi 7:2. Az NB I-et is megjárt ven­dégek jobbak voltak, nem volt szükségük a néhányszor elő­forduló bíró segédletre. A kö­rösiek kis szerencsével talán döntetlent kicsikarhattak vol­na. 48 kg: Tóth Sándor egy megingását kihasználta a vendég Keresztes, aki a 3. menetben kétvállal nyert az akciódús összecsapáson. 52 kg: Susán volt a kezdeményező a jó taktikus Németh ellen, a döntetlen reális. 57 kg: Budai Sándor ellenfél nélkül győ­zött; 1,5:1,5. 62 kg-ban nagy küzdelem volt Sárosi Tibor és Farkas László között, az oros­házi fiú nyert 3:1 arányú pon­tozással. 68 kg: a Sárosi Bé­la—Seben találkozón a 3. me­netben sem volt egyetlen ak­ció sem, mire mindkettőt le­léptették. 74 kg: az NB Il-es újonc Szabó Attila pontozás­sal vesztett Csizmadia ellen. 82 kg: Papp—Horváh: egyen­lő erők akció nélküli nagy harca, döntetlenül. 90 kg: Csá­bi ellen a fiatal, lendületesebb Soós pontozással nyert. 100 kg: Tóth-Szalkay ellen Fel­földit hozták ki győztesnek a bírók, pedig a döntetlen reá­lisabb lett volna. Nehézsúly­ban: Dányi István feladta Bo- tond ellen. i A másik két találkozó ered­ménye: Szegedi Vasutas SE—Orosházi Spartacus 7,5:2,5; Szegedi VSE—Egri Berva Vasas 9:1. Ismét beiga­zolódott, hogy a CSB hozza az izgalmat a nézőik és a sporto­lók számára egyaránt, és nö­veli a küzdő- és a kollektív szellemet is a birkózótalálko­zókon. ' Sulyok Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom