Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
KST HEGVEI kMítíop 1969. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK Párizsi kezdeményezés a Közel-Kelet ügyében (Folytatás az 1. oldalról.) .Ezt azonban minden reális politikai erő el alkarja kerülni. Ennek szelleméiben fogant a francia kormány szerdai felhívása is: újítsák fel a közel- keleti válság megoldására megkezdett, majd megszakadt négyhatalmi tárgyalásokat, különös tekintettel a libanoni válságra — ezt vallja Párizs. „A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a világnak ezt a részét érintő súlyos bajok forrása az arab—izraeli konfliktus elhúzódása. Ezért sürgősebb, mint valaha, hogy ez a konfliktus igazságosan és tartósan rendeződjék” — állapítja meg a Chaban-Delmas kormány. Ami a libanoni konfrontációt illeti: Kairóban folynak a tárgyalások a válság megoldására. A libanoni hadsereg fő- parancsnoka (Emil Busztani) után Szaleh Ammas iraki miniszterelnök-helyettes is az egyiptomi fővárosba érkezett, Kairóba ment továbbá egy kétfőnyi szíriai delegáció, I tárgyalások egyelőre az állás- Muszleh Szalem vezetésével. j pontok felvázolásának stádiu- Kairói jelentések szerint a • mában vannak. Arafat sajtótájékoztatója Arafat, az El Fatah gerillaszervezet vezetője Da- maszkuszban sajtóértekezleten számolt be a libanoni eseményekről. Egy amerikai repülőgép, hét nyugatnémet állampolgár Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint kedden a Kínai Népköztársaság déli része fölött lelőttek egy pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgépet. A KKP Központi Bizottságának katonai tanácsa napiparancsban tüntette ki azt az üteget, amely a kalózgépet ártalmatlanná tette. Mint a kínai hírügynökség közölte, 1964 óta ez volt a Kína fölött lelőtt 19. amerikai - pilóta nélküli repülőgépi A központi pártlap, a Zsenr min Zsibao, és a felszabadító hadsereg napilapja a Csie- jangcsün Pao, szerdán vezérAz Ipari Műszergyár (Ekiad) értesíti kedves vásárlóit, hogy a COFIM kávéőrlő, a POLIMOT autópolírozó, 4a VENTIM és az SZK — 40-es asztalii szellőző, az UK — 17-es háztartási '’arró- gépmotor és a T — 12-es varrógép lábkapcsoló •garanciális javítását Pest megyében kizárólag a Pamovili ozövwtkezetl és tanácsi végzi, a következő címeken: Szentendrei Járási Javító- Szolqáltató és Ruházati Ktsz Szentendre, Bercsényi u 4. Ceqlédi Vasipari, Elektromos, Műszerész Ktsz Cegléd, l , Szabadság tér 5. Érdi Vas- és Fémipari Ktsz Érd, Diósdi u 10. Százhalombatta. Erőmű, Ü.| lakótelep, Szolgáltatóház Budaörsi Veqyes Ktsz Budaörs, Szabadság u. 44. cikket szentelt az események-1 nek és emlékeztetett rá: az utóbbi időkben amerikai ne- | pülőgépek és hadihajók Kína légiterén és felségvizein több provokációt hajtottak végre. Ezzel kapcsolatban kiemeli a hírügynökség, hogy a Nixon- kormányzat tettei szembenáll- nak félrevezető békeszóla- maival és mind a hadseregnek, mind a kínai népnek készen kell állnia az ellenség rpüidpoíajia . njeglepetésszerp táiitódáséra. Azlftí Kína hif{ j ügynökség megismétli azt a tételt, hogy Kína „nem támad, ha csak meg nem támadják”. Hongkongból érkezett jelentések szerint a Kínai Nép- köztársaság szervei kedden szabadon bocsátottak hét nyugatnémet . állampolgárt, akik azóta már át is lépték a határt és a koronagyarmatról hazájuk felé tartanaik. A nyugatnémetek a frankfurti Lur- gi cég alkalmazottai, illetve hozzátartozóik. Eredetileg Loncsouban, a kínai uránkutatás központjában dolgoztak cégük megbízásából, de 14 hónappal ezelőtt, amikor elutazni készültek, kiutazási vízumukat váratlanul visszavonták. Hivatalosan nem emeltek vádat ellenük, és • a fővárosban mozgásukat sem korlátozták. Október 22-én jelentette az Üj Kína hírügynökség, hogy az Egyesült Államok javára végzett kémtevékenység -miatt cégük egy másik alkalmazottját, Trutz von Xylander mérnököt 10 évi börtönbüntetésre ítélték. BONN Vihar a Bundestagban Húszévi szüntelen kormányzás után keserű pirula., kellemetlen kötelesség ellenzékben lenni — legalábbis így gondolják Bonn kereszténydemokratái, akik azt gondolták, „bérletet váltottak” a miniszteri bársonyszékekre. Képünk a nyugatnémet parlamentben készült, Brandt (balra) kormánynyilatkozata után Rainer Barzel, a CDU parlamenti frakciójának vezetője mond beszédet, akkor még csak „tárgyilagos” támadást intézve a kormány ellen. A Brandt-kormány programnyilatkozata feletti vita első napján már viharos jelenetekre került sor a bonni Bundestagban, s a helyzet rendkívül feszültté vált. A vita nyugalmasan kezdődött. Barzel, a CDU—CSU parlamenti csoportjának elnöke, a vita első szónoka, tárgyilagos ellenzéki szerepet jelzett az unió részéről. Támadta ugyan a kormányprogram több pontját — főleg azt, hogy Brandt két német államról beszélt —, de támadásai nem voltak különösen élesek. Mischnick és Wehner, a két kormánypárt frakcióelnöke, sem mondott sok újat a kormánynyilatkozathoz képest. Utána azonban Ffrandt válaszolt a szónokoknak. A kancellár éles támadást intézett a teremben jelen nem levő Franz Josef Strauss ellen. Először azt mondta, hogy a márka felértékelésének elhúzódása sokba került az NSZK- J nőik, s az elhúzódás oka Strauss „nacionalista” ellenkezése volt. Ekkor a CDU—CSU még csak közbekiáltásokkal reagált. Utána azonban Brandt kijelentette: amellett van, hogy a parlamentben élesen vitázzanak, nem pedig úgy, hogy „a Bundestagban finomkodjanak, és odakint a Ba- yern-Kurierban még Hugen- berget is árnyékba szorítsák”. Erre azonnal kitört a vihar, mert közismert, hogy Hugen- berg a szélőjobboldali újságkirály, egyike volt azoknak, akik elősegítették Hitler hatalomra jutását. A CDU—CSU padsoraiból ütemes „Pfuj” kiáltások hangzottak. Barzel feltette a kérdést, ' vajon Brandt tudatosan akarja-e a légkört megmérgezni? Brandt felszólította Strausst, mondja meg, fenntartja-e azt, amit Amerikában állított, hogy Brandték „kiárusítják az NSZK érdekeit”. Kormánypárti és ellenzéki képviselők egymás után rohantak a szónoki emelvényre, és kölcsönösen rágalmazással vádolták egymást. Barzel végül is azt javasolta, hogy napolják el az ülést, hogy ezalatt a kedélyek lecsillapodjanak. Ezt a javaslatot azonban a kormánykoalíció leszavazta, pedig ügyrendi kérdésekben ezelőtt sohasem került szavazásra a sor. Kínai távirat A Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága és a Kínaií Államtanács a - -következő táviratot intézte a - Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségéhez és a szovjet minisztertanácshoz : „Köszönetünket fejezzük ki a Kínai Népköztársaság megalakításának 20. évfordulója alkalmából küldött üdvözletükért.” A Heuréka Gumigyár (Vác, Derecske dűlő 1.) FELVÉTELRE KERES gyakorlott, FMT képesítésű biztonságtechnikái előadót FIZETÉS : megállapodás szerint. HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐ. 24 Amikor anyja fogadkozott, hogy legközelebb kizárja a férjét és többé nem engedi be a házba, nagyon megörült, és izgalommal várta az estét, amikor majd Józsi bácsi jön és be lesz zárva előtte az ajtó. Ebben sokszor csalódott. Később már nem is hitte el az anyja fogadkozásait. Amikor először történt meg, hogy valóban kizárta a férjét, már nem is örült neki. Addigra megismerte a férfi bosszúálló pofonjait. Akkor már inkább azt kívánta, hogy anyja hagyja nyitva az ajtót, különben betörnek az ablaküvegek. így nekik könnyebb volt elszaladniuk valamelyik szomszédba. Akkor gyűlölte meg egész életére nevelőapját, amikor az ikerfiú meghalt, és részegen az anyját okolta a haláláért. Nem emlékszik már pontosan, hogy mit üvöltözött, de az volt a lényeg, hogy anyja gyönge, semmirevaló asszony, aki hitvány gyereket hozott a világra. Gyűlölte az otthont, de sajnálta anyját és a testvéreit. Arról ábrándozott, hogy ha nagy lesz, és sok pénzt keres, ■ elkergeti Józsi bácsit és akkor békében él majd együtt a család. Tizenhárom éves korában egyszer Pestre kirándult az iskola. Régen készült már arra, hogy titokban felkeresi apját, elpanaszolja neki, hogy milyen életük van Józsi bácsi mellett. Biztosra vette, hogy ha beszélni fog vele, segíti őket megszabadulni nevelőapjától. A címet a havonta érkező tartásdíj alapján kívülről tudta. Most már szégyenli, hogy felkereste, de akkor tele volt reménységgel. Amikor becsöngetett, a nyakában lüktetett a szíve. Alig jutott szóhoz, mikor egy asszony nyitott ajtót és azt kérdezte, hogy mit akar. — Venczel Józsefet keresem — mondta. — Nincs itthon. Miért keresed? — A lánya vagyok — vágta ki büszkén. — Én meg a felesége. Tessék, mit óhajtasz? Tán kevés a tartásdíj ? — Nem, nem — tiltakozott — csak beszélni szeretnék vele. — Semmi beszélni valód! Az anyádnak meg mondd meg, hogy hiába kísérletezik. Érje be a tartásdíjjal. Egy olyan nőért, mint a te anyád, nem fogja felrúgni a családi életét. — Az én anyámat ne tessék bántani. Nem is tudja, hogy eljöttem... — Mit akarsz tőle? — Semmit. Most már semmit. Elköszönt és eljött. Nagyon szégyellte magát. Titokban azért még sokáig várta apja levelét, amelyben végtelenül sajnálja, hogy nem tudtak személyesen találkozni, de jöjjön el újra, mert szeretné végre megismerni. Ez a levél soha nem érkezett meg. Máig sem tudja, megmondta-e apja felesége, hogy ott járt. Ma már azzal sem törődik, ha nem mondta meg. Egy apának tudnia kell, mi a teendője. Ha nem tudja, nem számít apának. Attól kezdve, hogy erre rájött, nem is tekintette apjának. Ha Józsi bácsi nem iszik el annyi pénzt, még a tartásdíjról is lemondott volna. Nem sakkal ezután történt, hogy anyjának a járási székhelyre kellett utaznia valamilyen ügyben. Ahogy mindig szokta, magával vitte a kis Marikát. Józsika játszott valahol, ő meg a főzés és mosogatás után lefeküdt egy kicsit. Arra ébredt fel, hogy nevelőapja fekszik mellette és csókolgatja. Megrémült, sikítozni kezdett, mire az erőszakosan lefogta és vissza akarta kényszeríteni a heverőre. Szerencsére kint ugatni kezdett a kutya, és Józsi bácsi elengedte azzal, hogy most az egyszer megúszta. Ettől kezdve vigyázott, hogy ne maradhasson kettesben nevelőapjával. Alig várta, hoyg anyja hazajöjjön és elmondhassa neki a délutáni esetet. Amikor bepanaszolta nevelőapját, anyja kikelt magából és szidta a férfit, aki viszont mindent letagadott. Sőt, azt állította, hogy Babuci feküdt melléje. Ettől kezdve egy. ideig állandóan ezen folyt a veszekedés. Babuci úgy védekezett, hogy hallgatott. Ha csak tehette, kikerülte nevelőapját. Várta az őszt, hogy végre elkerüljön abból a pokolból. Két szép hónapot töltött a gimnáziumban, amikor váratlanul megjelent a nevelőapja anyja levelével, hogy okvetlen menjen haza. — Miért? — kérdezte kelletlenül. — Anyu nagyon beteg, és azt akarja, hogy ott légy mellette. Nevelőapja egész úton kedveskedett és bocsánatot kért tőle azért az esetért. A két hónap alatt, amíg távol volt, megváltozott az otthoni helyzet. Sokkal rosszabb lett a réginél. A nevelőapja most már a gyerekek előtt is azzal fenyegette anyjukat, hogy elhagyja. Előfordult, hogy részegségében azt kiabálta: meg foglak mérgezni, hogy nyugtom legyen tőléd. Ezt már régebben is mondhatta, csak a gyerekek nem tudtak róla. Ezért nem tűnt fel nekik, hogy anyjuk kizárólag csak konzervet volt hajlandó enni. Eleinte a községi boltból hozatták, később azonban be kellett utazniuk a járásra. Hol Piriké, hol Babuci feladata volt ez. Ha a nagymama pénzt utaltatott át, akkor egész raktárra való konzervkészletet vásároltak össze. Babuci néha főzött, de anyja mind ritkábban evett belőle. Egyszer megmutatta neki, hogy miből főzi az ételt, biztosította, hogy nincs benne semmi mérgező, mire Mancika sírni kezdett. » — Tudom, hogy mind a ketten az életemre törtek. Megmondta Józsi bácsi, hogy engem eltesztek láb alól és akkor ti szabadok lesztek... Babuci sírva esküdözött, hogy nem igaz, Könyörgött, hadd menjen vissza a gimnáziumba, mire anyja azt mondta: — Ne menj el, kislányom, mert akkor Józsi bácsi itt fog hagyni bennünket. — De akkor jobb lesz nekünk, anyukám. — Nem lesz jobb, mert Marikát is megmérgezi. Megmondta. Jobb napokon, amikor, a férfi távolabb dolgozott és nem jött haza minden este, arrói beszélt az anyja, hogy ha legközelebb pénzt küld a nagymama, befekszik a kórházba, meggyógyul és újra dolgozik. A lakásra már semmit nem adott. A régeg mindig ápolt anyát alig lehetett rávenni, hogy ruhát váltson, megtörtént, hogy Babuci kimosta anyja holmiját, hogy rákényszerítse "a váltásra. Mivel nem volt hajlandó felvenni, emez pedig még nem száradt meg, ágyban maradt azzal az ürüggyel, hogy beteg. Ilyenkor maga mellé vette a kis Marikát és vagy aludt, vagy csak behunyt szemmel feküdt, Babuci sokszor kísérletezett azzal, hogy orvost hív, de anyja nem engedte. — Nem akarom, hogy ilyen rendetlen lakásba bejöjjön... — Anyukám, kitakarítok én. — Nem kell kislányom, mert akkor por lesz és attól még betegebb leszek. Babuci néha titokban hozzáfogott a takarításhoz, de amint anyja észrevette, kitalált valamilyen ürügyet, hogy ne tudja folytatni. Vagy kon- zervekért utaztatta a járásra, vagy azt állította, hogy a zörgéstől fáj a feje. Azelőtt gyakran kiült kézimunkázni a tornácra. Mostanában is kiült néha, de képes volt órák hosszat tétlenül lenni, szeme előtt a játszadozó Marikával. Nagymamától végre megint jött pénz és anyja kikönyörögte Józsi bácsitól, hogy ne menjen dolgozni. Maga ment el borért és konzerve- kért. Ha pénzt, vagy italt ígértek, Babuci szerint nevelőapját mindenre rá lehetett venni. (Folytatjuk.)
