Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

A PESTMEfrYEI HÍRLAP' KÜLÖN kiadasa XIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1969. OKTÓBER 29., SZERDA ,...SOK KICSI, SOKRA MEGY!' Bemutató osztályfőnöki óra a Kossuth iskolában A minap a Kossuth iskola Vl/a. osztályában Boldizsár Endre tanár bemutató osztály- főnöki órát tartott. A világta­karékossági nap jelentőségéről volt szó. Dobos Tibor városi általános tanulmányi felügye­lő, Szűcs Dezső Kossuth isko­lai igazgató mellett jelen volt a megyei OTP-igazgatóság képviseletében Pusztai Pálné, valamint a helyi OTP-fiók ve­zetője, Kunics András s a he­lyi általános iskolák osztály- főnöki munkaközösségeinek vezető nevelői is. A Népszabadság szombati számának cikkéből — „Októ­ber 31, világtakarékossági nap” — indultak ki, s néhány takarékossági plakátot néze­gettek a tanulók. — Mire gyűjt a család? — hangzott a kérdés, s a gyere­kek máris válaszoltak: házra, szobagarnitúrára, hűtőszek­rényre, autóra, tv-re, mosó­gépre, motorkerékpárra — talán még most is mondanák, ha Bandi bácsi a régi takaré­koskodásra nem terelte volna a szót, amikor a balesetre, öregségre, állatelhullősra, föld­vételre spóroltak az embe­rek; ma pedig környezetüket akarják szebbé tenni. Takarékoskodni (gyűjtöget­ni, tartalékolni) kell, nehogy kellemetlen meglepetések ér­jék' az embert. A konzervgyár ősszel felvásárol és tartalékol a téli foglalkoztatásra. Szenet tartalékolunk az időjárás vi­szontagságai, esetleges hóaka­dályok miatt. Jó, ha a szülők is takarékoskodnék; az osztály pedig a félretett forintokból májusban Szolnokra megy ta­nulmányi kirándulásra. — Mi jellemezheti a takaré­kos embert? Tervszerűség, ön­fegyelem, áldozathozás (pél­dául: cukorkáról való lemon­dás), értékelni tudás. A pénz mindig munkából lesz, s mind­kettőt meg kell becsülni! A takarékosság régi és új formáit is összehasonlították, s a gyerekek maguk mondták, hogg a régi formáknál (ládá­ba, harisnyába, kabátbélésbe rakás) sokkal jobb a gyűjtés mai (takarékbélyeg, betét­könyv) formája, hiszen még kamatot is kapnak utána. Takarékoskodni lehet: hul­ladékgyűjtéssel, erővel, idő­vel, anyaggal, könyvre vigyá- zással, ceruzahegyezéssel stb. A pazarlást pedig (kenyér el­dobása, vízcsap nyitva hagyá­sa) meg kell szüntetni! Régen az egyén, ma a kö­zösség érdeke a takarékosság, hiszen tavaly a körösi iskolá­sak 100 mázsa papírt (4 ezer tankönyv lett belőle), 500 má­zsa vasat (12 teherautó, 20 traktor vagy 2 ezer kerékpár készíthető belőle) gyűjtöttek, s ezzel beruházásra, szociális juttatásra, gépekre is több jut­hat. A tudományosan összeállí­tott óra végén a helyi OTP- fiók ajándékait osztotta ki a gyerekek között Boldizsár Bandi bácsi, majd ötletes ne­velői fogással elmondta a ta­nulóknak, hogy a további ajándékokat (notesz, ceruza stb. a rendszeres takarékbé- lyeg-gyűjtők fogják megkap­ni. S búcsúzóul felcsendült a kórusmű a magnetofonról: „Légy takarékos, azt aján­lom ..., egyet el ne feledj: ... sok kicsi sokra megy!” — S ezt a Kossuth iskola Vl/a. osztályának tanulói egészen biztos, hogy nem felejtik el. Sulyok Zoltán 10 Az ünnepség órakor kezdődik HELYEN AZ UJ SZOBOR Vasárnap — mint annyiszor megírtuk — ünnepi a város negyedszázados felszabadulá­sát. Cegléd—Kecskemét—Kő­cser és Jászkarajenő küldöttei mellett részt vesznek az ün­nepségen a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének munkatársai, a Pest megyei Pártbizottság és megyei tanács vezetői is. Eljön az ünnepségre Alek- tzander Szergejevics Jevtra- tyenkó rahói igazgató, felesé­gével együtt, aki 25 évvel ez­előtt a felszabadult Nagykőrös első városparancsnoka volt. Az új szobor alkotója, So­mogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrász is itt lesz a vendégek között. Az ünnepség délelőtt 10 óra­kor kezdődik a főtéren. Az autóbusz-megálló előtt felállí­tott dísztribünön foglalnak he­lyet a vendégek, ahonnan Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke, ünnepi megnyitóját mondja. • A felszabadulási emlékmű — amely már a helyén áll — leleplezése alkalmából Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Ezt követően Cegléd—Kecske­mét—Nagykőrös városok egye­sített kórusai ünnepi dalokat énekelnek. A ceglédi honvéd helyőrség díszzászlóalja és a munkásőr­ség szakasza díszeleg az új emlékmű előtt. Koszorúzás fe­jezi be a jubileumi ünnepsé­get. Ezután a vendégek megte­kintik a művelődési otthon­ban felállított kiállítást a vá­ros 25 éves fejlődéséről. Ma öregek napja Ma délután 3 órakor a Vö­röskereszt városi szervezete megtartja a KIOSÍ!-székház­ban a hagyományos öregek napját. Gyors- és gépírónőt keresünk! A Nagykőrösi Híradó szer­kesztősége, december X-ével gyors- és gépírónőt vesz fel — öthónapi helyettesítésre. A munka 4 órás, csak délelőtti foglalkozással. Jelentkezni lehet délelőtt 10 óra után a szerkesztőség­ben, Szabadság tér 7. I. eme­let 24. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Az idő ablakai Színes, magyar tudomá­nyos-fantasztikus film. Ren­dezte: Fejér Tamás. Fősz.: Beata Tyszkiewicz, Kristyna Nikolajewska, Gábor Miklós, Darvas Iván. Korhatár nél­kül megnézhető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Álmodozni kötelező. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. >INI, EN KŐMŰVES LESZEK! Beköltözött a2 első család A Regős utcában egymás i ellett sorakoznak a CS—la­ll isok egyforma házikói, { ;yiken már vakolat is van/ s aihogy közelebbről nézi az e aber, már látja, hogy itt 1 knak is, függöny van az ab- 1 kokon. — Ki lakik itt? — kér- d m a szomszédban dolgozók- t L — Én, e! — áll fel egy íia- t l ember. a fal mellől. Mi v gyünk az elsők! — Szűcs Dénes vagyok, a \ irosgazdálkodási Vállalat- n 1 dolgozom, kőműves szak- n inkás vagyok. A mi házunk a ért készült el legelőbb, mert n nden építési munkát mi ci náltunk. A többieknek jár- d t kellett rakni. Mondtam, é ehhez jobban értek, hadd c náljatn ezt. — Mikor kezdte :? — Az alapozás majdnem az utolsónak haj ták, mert ez a sor vége. Ar ikor kiszá­radt, július 14-én fogtunk az építésnek. Közben kijön í házból a felesége is, bekaj solódik a beszélgetésbe. —“Az első vasá aap, ami­kor dolgoztunk, majdnem sírtam a boldogsé :tól. Hogy­ne. amikor egy ni > alatt az ablak magasságúi! körülíala- zott a férjem! Há >m hónap alatt készült el m idén, még az idő is olyan jó /olt, hogy amíg nem volt te > alatt az épület, egyetlen ej "szer sem esett az eső. — Hányán dolgc tak? — A feleségem, a sógor, meg én. Hárman. — A sógora hol lolgozik? IOGYAN TOVÁBB? A halogatás nem egyed ili feladata a tagságnak Az iskolai végzettség me lett a rátermettség még fonto: abb te Zajon a vezetőség erény­ínsége az oka, ennek a ki- al kult helyzetnek? Ezt a kér­di t bolygatták a konzervgyár I- s KISZ-alapszervezetének ta jai. Mert mi is a gond? A b< zámoló KISZ-titkár sze­ri t a termelő munkával nincs b: . Lovas Ilona például első hi yezést ért el a szakma ifjú m stere címért folyó versen­gi ben, és többen órabér­ei elést is kaptak az alap- sz rvezetberi. i klubdélutánokon még cs k valahogy kimozdították a tagságot a nyugalomból, ki önösen az a műsoros dél- ut n volt sikeres, amit a tol- di >k tartottak. Ez azonban cs k átmenet volt, a lelkese­dé alább hagyott. Ez külö­nc en azért fájt a vezetőség- ne :, mert ez az alapszerve- ze alakította a gyári KISZ-t 12 évvel ezelőtt. fi hát a baj? — kérdezte Be bély Dezső, aki szerint a táj ;ág passzivitása halaszt mi ; minden kezdeményezést. Mi yen csodálatos lenne egy- szí ■! — mondotta —, ha a tag­ság javasolna valamit, amire a vezetőség bólintana, jól va , csináljátok. Ezzel szem­héj úgy látszik, a tagság egye- dü ..feladata” a bólogatás.- • Nem- egészen így van, mi t a kapcsolat sem mindig a :gjobb — szólt Csáki Lá zló. — Nem jó az, ha a ta£ ág csak a bizalmi háló­zat n keresztül tartja a kap­csa (ltot a vezetőség tagjaival. 25 EVJ... Ágyúszo mellett született... VI. SÚLYOS HARCOK ÄRÄN sikerült a német—magyar ala­kulatokat a Tiszáig visszaverni. Október 26-án Ujbög és Vár- kony között hídfőállást képezett a szovjet haderő, és elérte a Tisza bal párját. A Tiszán átszorított német páncélos hadtes­tek október 26-án délután érkeztek Nagykőrösre, illetve déli irányba' továbbvonultak. A „Tigris” páncélos zászlóalj nagy páncélos szörnyetegei Szolnok irányából vonultak a Törteli útról, a Szolnoki utcán át a Kecskeméti utcára. Mindenkit nagy félelem fogott el, hogy a harcok ütközőpontja Nagykörös lesz. A Tisza felől is erősen dörögtek az ágyúk. A szovjet felde­rítő gépek naponta többször is berepültek a város területére. Kisebb méretű bombákat is dobtak a városra. Ekkor érte a B. Tóth-féle házat is bombatalálat (Nádor u. 1. sz.). OKTÓBER 24-EN FELBOMLOTT A VAROSBAN A REND. A fegyveres szolgálatra kötelezett férfiakat azonnali hatállyal behívták katonának. A leventeifjakat, 18 éven felül, ugyan­csak „SAS”-os behívóval azonnalra behívták, és gyalog Vacson keresztül Dömsöd irányába útba indították az október 12-én és október 23-án kelt kiürítési parancs értelmében. A főtér te­le volt néppel, részben fiaitól búcsúzó szülőiekéi, részben me­nekültekkel. Október 23-án érkezett meg a kiürítési parancs. Ez elren­delte a lakosság kiürítését a háború miatt veszélyeztetett terü­letről. Megjelöli a vonalat a Duna—Tisza közén, ahova a pol­gári lakosságot hátra kell vinni a lábasjószágaival együtt. A polgármester megtiltotta az anyakönyvek és a levéltár elvite­lét. Október 24-én elhangzott a parancs, hogy mit szállítsanak el a városból. Élelem, pénz, tűzoltófelszerelés és a járművek elviteléről volt szó. A városi tisztviselők elmenekülését is megtervezték, Vacson, Pótharaszton keresztül kellett indul­niuk. A város lakosságának kitelepítési helyéül a Duna bal partján levő Apostag, Dömsöd, D naharaszli községeket, a közigazgatás helyéül Bicske község t jelölték ki. OKTÓBER 24-ÉN A NÉMET 1 ATONAI PARANCSNOK­SÁG két tisztje négy német csenc őrei és tolmáccsal megje­lent a polgármesternél, ezer szarv smarhát, 100 vagon gabo­nát, 100 vagon egyéb élelmet köve !tek. Erdős Árpád polgár- mester hívatta Kiss Pál közellátás hivatalvezetőt, és közölte, hogy mi a feladat. Kiss Pál annyit mondott, hogy a város ha­tára 65 ezer hold, és a tanyákról en yi szarvasmarhát, gabonát és egyéb élelmet össze lehet szedn-, de legalább három napra volna szükség a végrehajtására. A német tisztek elmenekül­tek, a parancsot már nem teljesít« te a város. Október 27-én Kiss Pál szétküldte a közellátási h /atal alkalmazottait azzal, hogy bújjon mindenki, ahova tud. EZEN A NAPON a város vezs őségé is elmenekült, Pesti János már október 25-én átvette város feletti polgári pa­rancsnokságot. A város katonai par ncsnoka Mátyás István ez­redes volt, nekik csak a harcoló ai kulatok utóvédcsapataival volt szabad távozni a városból. Ok éber 26-án kifüggesztették a második kiürítési parancsot. Az któber 23-i parancs a la­kosság teljes kivonását rendelte el a hadműveleti területről, eszerint ürítették ki a várost azzal < : eltéréssel, hogy nem kel­lett elmenni a Duna mellé. Az embí ek kevés holmijukkal, ál­lataik egy részével elindultak a vár stól nyugat felé eső terü­letre. Legtöbben a Homolytájára, a Tázerdő, a Pöcök, a Len­csésvilágosi és a Bánomi szőlők köj ■ a Felsőjárásra, Csemőbe és Száraz dűlőbe mentek. Ólakbai istállókban, padlásokon, szalmakazlak körül vagy a kocsija : alatt töltötték a napot. Október 26-án már borult idő volt, j élután esett az eső, amely napokig tartott. A KITELEPÍTETT NÉP ÁZOTT TÖBBEN MEGHALTAK. Tiszakécskéről, Kocsérról a kiürítés parancsok következtében már özönlött a nép, kocsikon hozták az előírt holmijukat és 10 napi élelmet, hajtották állataikat. Ni fykőrösön áthaladva, Pót- haraszt irányába mentek. Az a hír, hogy Hitler parancsára a Cegléd—kecskeméti vasútvonalnál v tik be a fagyasztófegyve­reket, erősen tartotta magát. A vasú! keleti részére eső népet is áttelepítették a vasút nyugati oldalá a. Eddig ez így vol ugyanis senki sem méltányt ta, hogy a tagok többsége a k nzerv I-es üzemrészen dolgc ik, tehát innen kell, hogy kikerülje­nek a vezetők is. De ki alkalmas a vezetésre? Azok, akik rátei nettebbek, vagy azok, akiknél megvan az iskolai végzetts gük. Kor­sós Éva pontot ett a vita végére, mert szel nte nem minden a vezetéséi n múlik, és az iskolai végz- lett a rátérmettséj tosabb. Hiába var dolás, ha annak ■ sát egy-egy vezeti ja biztosítani. A vita befejezése ífán meg­választották’ a vezr őség tag­jait. és az I-es al: jázervezet KISZ-titkárát BánU személyében. tség mel- még fon- jó elgon- ígrehajtá- nem tűd­et Aranka — Általános iskolába jár, de csudára megszerette a kő­műves munkát. Mondogatja is nekem: „te Dini, én már csak kőműves leszek!” nem is beszélem le róla, mert szép szakma a mienk, ha nehéz is. — Hány tagú a család? — Két lányunk van, az egyik harmadikos, idáig min­dig kitűnő volt az iskolában, a másik 5 éves. Ezért kellett már nagyon a külön lakás, mert bár a szüléinknél jól megvoltunk, kevés volt a hely. Pénzt meg két gyerek mellett gyűjteni... — néz rám az asszony. — Most már csak egy dol­got kívánunk, hogy a vil­lanyt bekössék. A pénzt félre- tetjjik, a vezeték is megvan, várjuk, hogy feszültség alá helyezzék. Különösen a lá­nyom miatt kellene, nehéz a petróleumlámpát annak meg­szokni, aki már ismeri a vil­lanyt! A beszélgetés az udvaron zajlott le, a meleg őszi napot élveztük. — Nézzen már körül egy kicsit — mondja Szűcsné —, és belépünk* a házacskába, j Modem bútorok, a kisszobát! a gyerekek „bérlik”, a na­gyobb szüleiké. A konyhában gázpalack, gázzal főznek, ol­csóbb is, meg kényelmesebb' is. (A palackellátásra azonban panaszkodnak.) — Meg szeretnék vásárolni a házat, vagy bért fizetnének inkább? — Megvennénk, csak még nem tudjuk, hogyan lehet el­intézni. Akkor legalább nem hiába dolgoztunk, mert szá­mításaink szerint az építési munkák megérnek vagy 50 ezer forintot. Azt már tud­juk, hogy 25 évre ad hitelt az OTP, de beszélik, hogy egy összegben pénzt is kell befi­zetni. — Valahogy majd csak lesz — mondja Szűcsné, az a fő, hogy ilyen gyönyörű lakásban lakhatunk. Jelképesen kísérnek ki a kapuig, mert még kerítés nin­csen. Éberen őrzi a városszéli kis házat a Bogár, őt ugyanis már régebben alkalmazták. Neki is új a lakása, és együtt örül boldog gazdáival. (szabó) S 11 P ■ O * R • T Sebestyén iábor országos II. osztályú ifjúsági ti rnászbajnok - ugrásban! (Folytatjuk Dr. Balanyi Béla levéltár-igazgató A serdülő I. és I osztályú fiúk területi egyéni tornász­bajnokságát az Ara y János Gimnázium torn termében bonyolították le. j Ceglédi Építők, a Kalocsai . ITSK, a Kiskunhalasi MÁV « ; a Nagy­kőrösi Gimnázium í 3 sporto­lói harcoltak a to ábbjutást jelentő 1—9. helyér mindkét osztályban, amely jónéhány körösi fiúnak sikerű t. I. osztályú összet then (10 induló): 1. Takács Ji .séf (Kis­kunhalas) 112,1; 2 Hengán István (Nagykőrös) szépen dolgozott: 109,3; 3. 1 dez Zsolt (Nagykőrös) tényé sérüléssel is 109,2; 4. Papril i László (Kiskunhalas) 109; . Király Sándor (Nagykörös) ahetségé- vel 107,3; 6. Tóth Józ af (Nagy­kőrös) 106; 7. Róz. is László (Nagykőrös) lovon rontott, 105,1; 8. Geszler (Kis runhalas) 103,4; 9. Király Mik] s (Nagy­kőrös) komolyabb lehetne, 103,2 pontos teljesíti ényével. A szerenkénti v rsenyben nyújtón 18,3-mal K: ály S. a 3., korláton Hengár 18,6-tal bajnok: gyűrűn Kirá / S. 18.5- tel a 2., Hengán 18,1. jyel a 3., ugrásban 19,1-gyel 1 ácz baj­nok. 19_cel Hengán . 2., 18,6- tal Rózsás a 3., ló mgésben Rácz 18.2-vei a 2., 7 >th 18.2- vel a 3., talajon lj),l- yel Rácz í bajnok, 18,6-tal Her án a 2. lett. Serdülő 11. osztály an, ösz- szetettben (17) bajno. Zsoldos Péter (Nagykőrös) 45, ; 2 .Ko­vács István (Nagykő is) 45,6; 3. Paprika Jenő (Kis anhalas) 45.6; 4. Deák (Kis; inhalas) 45.1; 5. Ecser (Cegléd 44,3; 6. Párizs Lajos (Nagyke ős) 44,3; 7. Mózer (Kiskunhalas) 44,2; 8, Haskó (Kalocsa) 43,7; 9. Török (Kiskunhalas) 43,6 ponttal. Zsoldos és Kovács is szépen, egyenletesen versenyzett. Talajon: 1. Zsoldos P. 9,1; ... 3. Kovács 9 ponttal.. Korlá­ton: 1. Zsoldos P. 9,2; 2. Pá­rizs 9 ponttal. Nyújtón: 1. Zsoldos P. 9,2; 2. Kovács 9,2 ponttal. Gyűrűn: 1. Kovács 9,3; 3. Zsoldos P. 9.2 ponttal. ★ Három osztály férfi torná­szai két napon keresztül küz­döttek Szekszárdon az orszá­gos vidéki egyéni bajnokság keretében. Az első napon az előírt, a másodikon a szaba­don választott gyakorlataikat mutatták be a versenyzők. Szigorúan pontoztak. A Nagykőrösi Gimnázium SE sportolóinak eredményei: Felnőtt III. osztályban (9 in­duló): ... 7. Szűcs János 101,15 ponttal. Ifjúsági II. osztályban, ősz- szetettben (21): szoros élcso­portban 8. Sebestyén Gábor (három szeren rontott), ... 13, Zsoldos Zoltán 100,1 ponttal. Hüllner Péter sérülése kiújult, ez teljesítményén meglátszott. Sebestyén ugrásban országos vidéki bajnok lett, nyújtón holtversenyben az 1—2., tala­jon a 3. helyen végzett. Ifjúsági II. osztályban, ösz- szetettben (24): ...5. Bálteki Pál 103.65 ponttal. Bélteki 17.5-tel korláton 3. lett. Per- yarga és Konrád nin,cs az első 6 között, a mezőny kö­zepén végeztek. A körösi tornász-sikerek ko­vácsa: Medve László edző. Sulyok Zoltán «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom