Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

PKST UBCVEI 1969. OKTÓBER 29., SZERDA Szovjet-csehszlovák közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) a szovjet vezetők társaságá­ban elhaladtak a díszszázad sorfala előtt. A moszkvai dol­gozóknak a repülőtéren meg­jelent képviselői, valamint más hivatalos személyiségek melegen búcsúztak a cseh­szlovák nép küldötteitől. ★ A csehszlovák párt- és álla­tai küldöttség Moszkvából ha­zatérőben a repülőgépről táv­iratot küldött L. 1. Brezsnyev- nek, az SZKP Központi Bizott­sága főtitkárának, N. V. Pod- gornijnak, a Szovjetunió Leg­felsőbb Uanácsa Elnöksége el­nökének, A. N. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. „Drága Elvtársak! A csehszlovák párt- és álla­mi küldöttség, áthaladva a Szovjetunió határai felett, Önöknek és az egész hős szov­jet népnek őszinte szívélyes üdvözletét küldi a repülőgép fedélzetéről. Ma, az önálló csehszlovák állam kikiáltásának 51. évfor­dulóján, emlékezünk arra, hogy a Nagy Október nélkül nem lenne nemzeti szabadsá­gunk és függetlenségünk. A baráti szocialista államokhoz és mindenekelőtt a Szovjet­unióhoz fűződő szilárd testvéri viszonyunk szuverenitásunk és fejlődésünk záloga. Éljen a megbonthatatlan csehszlovák—szovjet barát­ság!” — hangzik többek között a távirat. Kedden visszaérkezett Prá­gába a csehszlovák párt- és állami küldöttség, amely Gus­tav Húsúknak, a CSKP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével baráti láto­gatást tett a Szovjetunióban. ★ Prágában, a Julius Fucik Icultúrparkban szerdán 14 óra 30 perces kezdettel tartják a Csehszlovák Kommunista Párt prágai aktivistáinak gyűlését. Az aktívagyűlésen részt vesz­nek a Szovjetunióban járt párt- és állami küldöttség tag­jai Gustáv Húsúkkal, a CSKP Központi Bizottságának első titkárával az élen. Gustáv Hú­súk beszámol a küldöttség tár­gyalásainak eredményeiről. ★ Moszkvában nyilvánosságra hozták a csehszlovák párt- és állami küldöttség október 20— 28-i látogatásának eredmé­nyeiről kiadott nyilatkozatot, amelyet a két ország vezetői — Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij, Alekszej Koszi­gin, Gustáv Husák, Ludvik Svoboda és Oldrich Cernik ír­tak alá. A szovjet—csehszlovák nyi­latkozat kimondja: a Szovjetunió és Csehszlo­vákia megerősítették, hogy i teljesen azonos módon ér­tékelik a kétoldalú kajf- 1 csolatok továbbfejlesztésé­nek kérdését. A két ország komoly megpró­báltatásokat kiállt barátsága bebizonyította leküzdhetetlen életerejét A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság gazdasági együttműködése elősegíti a csehszlovák gazda­ság optimális fejlődését. A Szovjetunió egyebek között növeli a Csehszlovákiába irá­nyuló kőolaj, nyersvas, gyapot és egyéb nyersanyagfajták, berendezések szállítását, a Szovjetunió segítséget nyújt új nagy kapacitású atomvillany- telepek építéséhez, megvizs­gálja, milyenek a lehetőségei a csehszlovákiai tehergépko­csi-gyártás kiszélesítésében való szoros együttműködés­nek. A Szovjetunió hozzájá­rult, hogy segítséget nyújt a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságnak egyes deficites áruk külföldi piacon való megvásárlásához. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége kije­lentette, hogy a szocialista or­szágokkal való szoros szövet­séget úgy tekinti, mint „Cseh­szlovákia igazi szuv0rénitásá- nak zálogát, a nemzetbizton­ság és a szocialista fejlődés garanciáját”. A felek megállapították: az 1968—69-es csehszlovákiai ese­mények tanulságai bizonyítják, az imperializmus éket akar verni a szocializmus rendsze­rébe. A küldöttségek vélemé­nye szerint a szuverenitás osz­tályalapokon álló értelmezése magában foglalja minden szo­cialista államnak, minden kommunista pártnak azt a jo­gát, hogy meghatározza a szo­cialista építés formáit és mód­szereit, valamint azt a közvet­len kötelességét, hogy meg­védje a munkásosztály és az egész dolgozó nép hatalmát. Minden kommunista párt tevékenységéért felel or­szágának népe előtt és in­ternacionalista felelősség­gel tartozik a szocialista közösség országainak, va­lamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lomnak. A nyilatkozat hangsúlyozza: a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság népei megértik, hogy Csehszlovákia nyugati határa — amelynek szilárdsága az európai béke és biztonság megőrzésének egyik alapvető tényezője — egyben a szocia­lista közösség nyugati előre­tolt állása is. Ebben a vonat­kozásban nagy elvi jelentő­sége van a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tar­Betonozómunkára FÉRFI MUNKAERŐT FELVESZÜNK. kereseti lehetőség: 2200—2800 Ft. $ VÁC ÉS VIDÉKI ÁFÉSZ betonáru üzeme, Vác (a Gumigyár mellett) ZöLÖOSZLOP ' USÍIÁS A kerítésoszlopnak alkalmas 230x15x10 cm-es szőlőoszlop darabja 69 Ff helyett 40 Ft. VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ befonáru üzeme, Vác (a Gumigyár mellett) BEMUTATKOZOM A NEVEM: ismerjen meg! Meglátja a fokhagymakrém GAZDASÁGOS NEM ÉRZŐDIK MEG A KEZÉN KÉNYELMES M! NŐIG HASZNÁLATRA KÉSZ FGKRAGYMAKRÉM tózkodásáról szóló szerződés­nek. A Szovjetunió és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság nagy jelentőséget tulaj­donít a szocialista országok fegyveres erői barátsága és együttműködése megerősítésé­nek. A Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság továbbra is figyel­met szentel a Varsói Szerződés szervezete védelmi ereje nö­velésének, amely féken tart­ja az imperializmus legfőbb agresszív erőit. 1 A szocialista országok az imperializmus agresszív dokt­rínájával szembehelyezik a béke konstruktív programját, amelynek alapja a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttműködésé­nek lenini elve. A felek megerősítették azt az eltökéltségüket, hogy a jö­vőben minden erejükkel tá­mogatják a vietnami népnek az Egyesült Államok agresz- sziója ellen vívott harcát. A felek szolidárisak azzal a harccal, amelyet az arab né­pek folytatnak az európai és az amerikai imperialista kö­rök által támogatott izraeli agresszió ellen és a jövőben sokoldalú támogatást nyúj­tanak az ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai népeknek a fel­szabadulásért és független­ségért vívott küzdelmükhöz. A küldöttségek elhatároz­ták, hogy új barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés aláírásával em­lékeznek meg Csehszlo­vákiának a hitleristák uralma alóli felszabadu­lása 25. évfordulójáról. Szovjet részről elfogadták a meghívást, hogy hivatalos lá­togatásra szovjet delegáció utazzék a Csehszlovák . Szocia­lista Köztársaságba. A nyilatkozat megállapítja, hogy Európában a nemzetközi kapcsolatokat bonyolulttá' teszi a NATO-nak, valamint az NSZK reakciós újnáci erőinek tevékenysége. A kontinensen a szilárd béke biztosításának elenged­hetetlen feltételéül szolgálhat, ha az NSZK kormánya reális álláspontra helyezkedik az alábbi igazságos követelése­ket illetően: ismerjék el a ki­alakult határok sérthetetlen­ségét, ismerjék el az NDK-t, mondjanak le arról az igény­ről, hogy „minden német ne­vében” lépjenek fel. Hagyja­nak fel a Nyugat-Berlin elle­ni merényletekkel, mondja­nak le a nukleáris fegyverre támasztott igényükről, is­merjék el kezdettől fogva ér­vénytelennek a müncheni egyezményt: A Szovjetunió és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság úgy véli, hogy ez idő sze­rint adva vannak a reális fel­tételei az összeurópai értekez­let megrendezésének, és tevé­kenyen elő fogiák segíteni egy ilyen érteke’’1 előkészí­tését és megtartását. Valahol Jordániában! Harci álcázás­ban ábrázolja ez a kép az arab ge­rillaszerveze­tek egyik harco­sát, hadgyakorlat közben, „valahol Jordániában”. AZ ELET „SO'-JA A finn fővárosban rövi­desen megkezdődnek az előkészületek, hogy a hét végi közös szovjet—ameri­kai bejelentés nyomán fo­gadják annak a nagy hord­erejű leszerelési párbeszéd­nek a résztvevőit, amely november második felében kezdődik a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselői között. Helsinkiben egyelőre még csak előzetes vita indul, ám a tárgyalá­sok célja, a későbbi, de ta­lán már a finn fővárosban kibontakozó eszmecsere tárgya rendkívüli jelentő­ségű: a stratégiai fegyver­kezési hajsza „lefékezése”, hivatalos szóval: korlátozá­sa. E napirendi pont angol nyelvű elnevezésének ösz- szevont kezdőbetűi (salt) történetesen egy közkeletű angol szó, a „só” betűivel azonosak. Nem csupán e véletlen, szótári egyezés te­szi, ha azt mondjuk, hogy a Helsinkiben induló tár­gyalások bizonyos értelem­ben — az élet sóját jelent­hetik. Nevezetesen abban a vonatkozásban, hogy a nukleáris fegyverkezési verseny, amelyet — a hiro- simai atombomba óta — az Egyesült Államok kénysze- rített a világra, a tömeg­pusztító eszközök életve­szélyes „raktárává” tette a földgolyót. Ennek a folya­matnak a megállítása, sőt — idővel esetleg „leépítése” tehát valóban életkérdés. A probléma horderejéből azonban az is következik, hogy gyors és látványos eredményre aligha számít­hatunk. Nem utolsó sorban azért sem, mert az Egye­sült Államok agresszív kö­rei, a rek ét af egy v érkezés­ben érdekelt monopóliu­mok, a hadügyminiszté­rium, a Pentagon útján azt akarják eíérni, hogy a hel­rr sinki tárgyalások ellenére — folytassák a legújabb tí­pusú nukleáris fegyverek előállítását, kipróbálását és támaszpontokra szállítását. Ez pedig aligha fog jótéko­nyan hatni a helsinki esz­mecsere légkörére. Bármennyire nehéz és bonyolult kérdésekről is lesz szó Helsinkiben, a puszta tény, hogy — több mint esztendeje tartó elő­készítő tanácskozások után — egyáltalán sor kerül rá, mindenképpen biztató fej­lemény. Ha beillesztjük a hasonló típusú atomlesze- relési tárgyalások sorába, ez különösen nyilvánvaló­vá válik. 1963-ban megszü­letett a moszkvai atom- csend egyezmény. Tavaly aláírták az atomsorompő- egyezményt, amely a tö­megpusztító fegyverek to­vábbi elterjedésének hiva­tott gátat vetni. S éppen most október elején került a genfi leszerelési tárgyalá­sok asztalára közös szovjet —amerikai javaslat a ten­gerfenék atomfegyvermen­tesítéséről. A helsinki szovjet—ame­rikai atomleszerelési pár­beszéd bejelentése időben egybeesett azzal a vitával, amely az ENSZ-közgyűlés- ben a nemzetközi biztonság megszilárdításának tár­gyában a Szovjetunió által előterjesztett indítványról folyik. E véletlen időbeli egyezés ismételten felhív­hatja a figyelmet arra, hogy a szovjet kormány, amely már annyiszor lépett fel kezdeményezőleg az égető nemzetközi kérdések, köztük a leszerelés általá­nos és teljes megoldása ér­dekében, milyen messze­menő rugalmassággal és tárgyalási készséggel ragad meg minden lehetőséget, amely közelebb vihet az átfogó rendezés nagy céljá­hoz. CSAK RÖVIDEN AZ ÉSZAK-OLASZORSZÁ­GI Pisában hétfő este a rend­őrség megrohamozta fiatal an­tifasiszták egy csoportját: egy fiatalember meghalt, több tu­cat megsebesült. II. ERZSÉBET angol király­nő megnyitotta az alsóház 1969—70. évi ülésszakát. AZ USÁ-BAN tartózkodó Beregovoj és Feoktyisztov szovjet űrhajósok San Fran- ciscóba látogattak. IDEIGLENES megállapodás született a Közös Piac 15 órás luxemburgi maratoni ülésén a márka ügyében. 23 — Tudjuk, mi történt, de a gyerekek előtt soha nem be­szélünk róla. Nem kérdezget­jük őket. Amit maguktól el­mondanak, azt meghallgatjuk. Pontos napirendjük van. Ilo­nával mindennap átveszem az aznapi kémia és matematika anyagot. Szeretném, ha utóla­gos engedéllyel vizsgát tehet­ne az első gimnáziumból. Ígé­retet kaptam rá. Nem akarom, hogy évet veszítsen. Jó képes­ségű gyerek. A kisfiú játéko­sabb. Nem hangos, de ha nincs rajt a szemünk, eljátsz- sza az időt. Amióta nálunk van, javított jegyein. Jó ma­tematikai érzéke van neki is. Az írása nehézkes. Az a tí­pus, amely csak a logikus dolgokra tud koncentrálni. Egyébként szófogadó és na­gyon ragaszkodó. A két gyerek meghatározott időben kel és fekszik. Babuci fennmaradhat tévét nézni, de Józsikának nyolckor le kell feküdnie. Kivétel a szombat és a vasárnap, ez utóbbi azon­ban csak akkor, ha a követ­kező héten délutános. A reggeli elkészítésében mind a két gyerek segít. Ba­buci csomagolja be a kisfiú uzsonnáját, ellenőrizteti, hogy magával viszi-e mindazt, ami­re az órarend szerint szüksé­ge van, utána elmosogat. Ha a kisfiú délutános, a reggeli törölgetésben segédkezik. A takarítást Gitta néni Bábuéi­val együtt végzi, bevásárolni a kislány megy, hogy megta­nulja a pénzzel való gazdál­kodást, a főzésben is segéd­kezik, délután pedig tanul. — Nagyon intenzíven ki­használja a napot — mondja a tanárnő —, de azt hiszem, hogy ez pillanatnyilag nem baj, sőt nagyon hasznos. Er­kölcsileg mindenképpen. Van néhány tanítványom, velük néha elmegy moziba. Meg­egyeztünk, hogy egyelőre nem jár fiúkkal. A gyász miatt sem. Különben is fiatal még, majd, ha újra gimnáziumba jár, elmegy a klubnapokra, be­iratkozik a tánciskolába. Na­gyon hiányzik neki a húga. Sajnos,1 őt nem tudnám el­vállalni, de meghívtam szü­netre. Ilona komoly, érdeklő­dő kislány, bár túlságosan zárkózott, de, ha az ember megtalálja vele a hangot, fel tud oldódni. Mindezt addig mondta el, amíg a gyerekeket a meleg konyha-nappaliban hagyva körülnéztünk a lakásban. — A kisfiút nem kell emlé­keztetni az esetre. Nagyon rossz idegállapotban került hozzánk. Mindössze egy hete, hogy végigalussza az éjsza­kát. Még nyugtatót kap estén­ként. Holnap kell orvoshoz mennie. Öt viselte meg a leg­jobban. Szemtanúja volt az anyja tragédiájának. A háziasszony elhívta a kis­fiút, bennünket pedig ma­gunkra hagyott. Nehezen in­dult á) beszélgetés. A kislány eleinte jóformán csak tőmon­datokban válaszolt. — Szeretted édesanyádat? — Nagyon. — örültél, amikor férjhez ment? — Nem. — Nevelőapádat nem sze­retted ? — Soha. — Gyűlölted? — Bár soha ne láttam vol­na. — Tudtad, hogy édesanyád beteg ? — Tudtam. Sokat járt or­voshoz. — Hogy hívtad nevelőapá­dat? — Ha csak lehetett, sehogy. Ha muszáj volt, Józsi bácsi­nak. — Ez a sérülés á karodon, mitől van? — Józsi bácsi hozzámdobta a forró vasalót. — A kis Piri nem haragszik rá. — Mert nem ismeri. — Beszélj róla, milyen em­ber? Milyennek láttad, mint apát, mint édesanyád férjét, mint embert? — Rossznak. ‘ Mindig el akartam menni hazulról, Miatta. — Mégis visszamentéi a gimnáziumból... Ügy tudom, hogy ő ment el érted. — Szegény anyut sajnál­tam. Ö akarta, hogy otthon legyek. Pélt, hogy Józsi bácsi megmérgezi. , Azért ettük a konzerveket is. Később attól is félt, hogy én mérgezem meg. Szegény anyu, a végén már mindenkitől félt. Nagyon gonosz volt hozzá az az em­ber. Mi olyan boldogok vol­tunk, amíg az nem jött hoz­zánk. Emlékszem, hogy anyu mennyit énekelt... * Mancika azt hitte, hogy a gyerekek is olyan boldogok, mint amilyen ő. Amikor ott­hon maradt, és nem járt be többé a bölcsődébe, minden idejét lekötötte az új ház és a berendezés. A gyerekeket naponta felkészítette rá, hogy kedvesek legyenek a Józsi bá­csihoz, ha megjön. Pirikének nem esett nehezére. Az ő éle­tében színt jelentett a nevelő­apa. Elbolondozott vele, tér­dén lovagoltatta, cukrot sze­dett elő a zsebéből. Babuci már akkor iskolába járt, nem kért ezekből a kedveskedé­sekből. Józsi bácsi elvette tő­le anyukát. Elment közülük a másik szobába aludni. Piriké úgy várta Józsika születését, mint akinek karácsonyra szép játékbabát Ígérnek. Babuci féltékeny volt. Később nagyon megszerette. Az ikreket már. ő is várta, de annak örült 'volna a legjobban, ha anyu elküldi Józsi bácsit. .(Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom