Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
4 ""xJCírlap 1969. OKTOBER 1., SZERDA Október — december a tv-ben A muzsika na a Déli gymestereitől sarkig Szeptember 13-án 1528456 előfizető A tv negyedik negyedévi műsorterve: Az év végéig egy népgazdasági és egy külpolitikai programmal jelentkezik a Fórum”, a „Monitor” pedig íoglalkozik majd az USA Európára gyakorolt befolyásával, továbbá a negyedik világgal. Megkezdi rendszeres adását a tv politikai tanfolyama és „Demokratizmus a hétköznapokon” címmel indul áj politikai sorozat. A művészeti és szórakoztató műsorok egyik újdonsága a „Muzsika nagymesterei” című, híres zeneszerzők életéről, munkásságáról szóló dokumentumjáték jellegű sorozat, amely elsőként Erkel Ferencet mutatja be. Művészportrét sugároznak neves operaénekeseinkről, Jámbor Lászlóról, Orosz Júliáról, László Margitról, Sándor Juditról és Simándy Józsefről, ha. új képzőművészeti sorozatban az emberi élet különböző szakaszait, szokásait mutatják be a legrégibb koroktól napjainkig — a képzőművészetek íükrében. A havonta egyszer jelentkező „Show-hivatal” az új ^slágerjelölt” számokat mutatja majd be. Ebben a negyedévben kerülnek képernyőre a „Repülj páva” nép- dalverseny elődöntői is. Folytatják a budapesti kerületek „Fekete-fehér, igen-nem” című vetélkedőjét, a „Vízszin- ies-függőleges” keresztrejt- vényesztrádot, a „Család ellen nincs orvosság” és a „Pesti kabaré” című szórakoztató sorozatokat. A negyedik negyedévben folytatják a legjobb magyar játékfilmek bemutatását, képernyőre kerül a „Simon Menyhért születése”, a „Megszállottak”, a „Párbeszéd”, a Semmelweis”, a „Szakadék”, a i,Csempészek”, a „Vasvirág”, az „Egy pikoló .világos”, az „Álmodozások kora”, a „Nyár a. hegyen”, a „Nehéz emberek”, valamint az „Oldás és kötés”. Szerepel a műsorban az NDK televíziójának kétrészes politikai bűnügyi filmje, „Az árba a halál'is beleszámít” címmel. Jó szórakozást, sok izgalmat ígér a lengjyel televízió tizenkét epizódból álló, egyenként egyórás' sorozata, „A kockázat”. Hőse Kloss kapitány, aki felajánlja szolgálatait a szovjet hírszerzésnek és beépül a nácik közé. Uj kalandfilmsorozat „A Zorro”, amely az 1820- as években Spanyol-Kalifor- niában játszódik. A következő három hónapban 11 színházi közvetítésre kerül sor, ebből négy vidéki produkció. A műsortervben tíz tv-játék bemutatása is szeA Könnyűipari Aikatrészgyártó és Ellátó Vállalat öntödéje betanításra FELVESZ gépi és kézi formázókat A betanítás ideiére 7,50—8,00 torintos órabért; átképzés után teljesítménybér) fizet. Továbbá felvételre keres érettségizett gvors- és gépírókat Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a Munkaügyi osztályon: Vác, Csikós József utca 18. repel, köztük Az ember tragédiájának, Gogol „Háztűz- néző” című egyfelvonásosának és Karinthy Frigyes „Holnap reggel” című színdarabjának tv-változata. Az ifjúsági műsorok sorában megkezdődik a „Ki minek mestere?” vetélkedő, amelyben a fiatal villanyszerelők adnak számot tudásukról. Ugyancsak a fiatalok részére készül az Ideál 25 című vitaműsor és a Történelmi lecke. A már kedvelt adások mellett „Táncoló karikák” címmel készül esztrádműsor, bemutatják a „Tom Sawyer kalandjai” című angol filmsorozatot és a hagyományokhoz híven — közvetítik a téli úttörő-olimpia eseményeit. Az ismeretterjesztő műsort gazdagítja egyebek között „A déli sarkvidéken jártunk” című beszámoló a televízió két munkatársának a hatodik földrészen töltött egy esztendejéről. „Család és társadalom” címmel hat adásból álló doku- mentsorozat jelentkezik. Képernyőre kerül több hazai bajnoki mérkőzésen kívül a labdarúgó-vb selejtezői közül a Magyarország—Dánia, a Magyarország—Írország és a Csehszlovákia—Írország találkozó is. Közvetítést adnak az ökölvívó országos bajnokság egyéni döntőiről, az asztalitenisz-bajnokságról, a Magyarország—Bulgária kézilab- da-vb selejtezőiről és a modern gimnasztika intervíziós kupáról is. Egyébként az elmúlt" negyedévben a tv-előfizetők száma 28 399-el növekedett, s 1969. szeptember 13-án összesen 1 528.456 volt. A Thália Színház bemutatója: Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond regénye, a híres Légy jó mindhalálig, kötelező olvasmány az általános iskolákban. Talán szükségtelen is lenne megjegyezni — hiszen irodalomtörténetünkben méltán előkelő helyre rangsorolták, már régen —, legfőbb értékét: azt a szuggesz- tív erőt, amely azt sugallja, hogy maradjunk életünk végéig olyan tiszták, mint amilyen Nyilas Misi gyermeki lelke, aki nemhogy hasonult volna környezetéhez, de küzdelmes kálvárián át, hű maradt magasztos eszményeihez és önmagához, és megtisztulva f elül emelkedett a romlottság magához húzó mágneses erején. Az író maga dramatizálta regényét, szerencsésen megőrizte a cselekményes keretet, de a regényben levő drámai összeütközés a drámában (!) meggyöngült, illetve külsődlegesebbé vált, mivel a regényes lélekrajz nem kapott .megfelelő kifejezési formát a színpadon. Különben az író által színpadra állított darab nem úgy végződik, mint a regényben, mert Misi és a tanári kar összeütközése szelidebb formát kap és szinte kibéküléssel záródik. A Thália Színház azonban az igazabb, a művészileg sokkal hitelesebb befejezést választotta, ugyanúgy, mint a regény: Misi jóságba vetett hite nem enged az igazságtalan felnőtteknek. De nem hiába jeleztük már, hogy a Légy jó mindhalálig az általános iskolások kötelező olvasmánya. Móricz nem a gyerekeknek írta művét. Az eltelt fél évszázad mozgalmas történelme, embereket formáló, néha szinte hihetetlen eseményei, az ezt a korszakot ábrázoló alkotások és a művészetben végbement tartalmi és formai változások az emberek; létére, tudatára és így igényére gyakorolt hatására, a Légy jó mindhalálig ifjúsági mű lett. A Légy jó mindhalálig kitűnően reprezentálhat egy ifjúsági színházat. Nevetséges módon, sajnos nálunk ilyen rétegszínház nincs. A Thália Színház előadását tehát kötelezően látogatnia kellene az iskoláknak Mindezzel nem azt akarjuk mondani, hegy a felnőttek körében nem lesz sikere — az lesz! —, csupán kifejezni, hogy a darab sugallta gondolatvilág — egy gyerek sérelmeiből, csalódottságából feltörő naiv keserűség — gondolati áttételek nélkül, közvetlenül az érzelmekre, főleg a könnyzacskós fájdalomra hat. A már jelzett siker záloga a rendező Kasimir Károly, aki kitűnően pergő ritmusú előadást teremtett. . A műben benne rejlő minden értéket kiaknázott. A sok képben játszódó előadás néhány emlékezetes jelenetével ajándékozott meg bennünket: a földrajz óra, Misi és az igazgató, Misi és a tanári fegyelmi bizottság jelenete. Bakó József minden képben használatos, ugyanazon díszlétei jó ötletből születtek. Rajkai György jelmezei megfelelően segítették az alakok jellemzését. Monori Lili kiugró teljesítményt nyújtott Nyilas Misi megformálásával. Keres Emil igazgatója és Kovács Károly Valkay tanár ura színvonalas alakítás. Figyelemre méltó teljesítménnyel örvendeztetett meg Kozák András, Harsányi Gábor, Drahota Andrea és Esztergályos Cecília. A népes szereplőgárdából említésre érdemes epizódszerepet fomrált Peti Sátidor és Valcz Péter. Berkovits György Újsághír: „Megölte hároméves gyermekét, majd öngyilkos lett a harmincöt éves Takács József né N-i lakos. Tettét rendezetlen családi körülményei miatt követte el.” A rendőrnyomozó azt mondja, hogy praxisában ilyen eset még nem fordult elő. De a rendőrnyomozó fiatal ember. Annyi idős sincs, mint Takács Józsefné volt. — A ml szakmánkban jó idegekre van szükség, mert az élet árnyékos oldalán dolgozunk. Ez az ügy engem is felkavart. Elsősorban a kislány miatt. Ma sem értem, hogy miért vitte magával? És miért éppen a legkisebbet. Ugyanis Takács Józsefnénak ezenkívül még három gyermeke volt. Egy elsőosztályos fiú, egy tizenhárom és egy tizenöt éves leány — Búcsúlevelet hagyott hátra? — Nem. Ez gyanússá is tette előttünk, hogy önakasztás tön- tént-e, vagy bűntény, amelyet egy másik személy követett eL — Kicsoda? — A férjre gondoltunk. ★ A ház L-alakú. A falu szélén áll, közel az állomáshoz. Az L utcára nyúló szárnya maga a lakás, az udvar végét bezáró része gazdasági épület, nyitott színnel, teheneket régen látott istállóval, üres szer- számoskamrával, omlatag sertés- és tyúkóllal. Az utcára nyúló szárny összes ablakain sűrűn szövött, piszkos függöny. Az első szobába egyáltalán nem lehet belátni. Az utána következő helyiség egyik ablakán résnyire elcsúszott a függöny. terítetlen asztal egyhar- mada látszik. Az asztalon ösz- szeroggyant sütőtökszeletek és egy nagy lábas. A benne maradt étel tetején penész. A padlón nincs szőnyeg. Az elkopott hajódeszkák megvetemedtek, összetaposottak. A két égre nyíló ajtón hatósági pecsét. Zárolták a lakást. Senki nem mehet be addig, amíg el nem készítik a hivatalos vagyonleltárt, amelynek alapján a gyámhatóság gondoskodik a három életben maradt gyermek örökrészéről. Az udvaron, az olvadó hó félig földbe mosott egy elnyűtt svájci sapkát. Lyukas kék fazék áll ki csálén a kásás hóból, nem messze tőle szakadt férfitrikó, amit nyilván felmosórongynak használtak, megrozsdásodott konzerves dobozok, elmosódott rágógumipapír, s egy sáros, vizes, szakadt műanyag retikül. Mintha nem három hete, hanem évek óta állna üresen a ház. — Pedig Mancika mamája küldte a dollárokat. A kerítésre is küldött pénzt. Mégse csináltatták meg. Ezt a szomszédasszony mondja, aki ötvenéves lehet. Négy évvel ezelőtt költözött a faluba. — Bár ne jöttünk volna ide. De az uram azt mondta, vegyük meg ezt a házat, ne lakjunk mindig a máséban. Az uram kovács az állami gazdaságban. Mindennap hazajár. Mi a saját erőnkből is rendbe tudtuk hozni a házunkat, ők meg a sok pénzből sem. — Zavarta ez önöket? — Nem ... Mindenki azt csinál a pénzével, amit akar. En nem törődtem velük. — Miért mondta, hogy bár ne jöttek volna ide? — Holtakról vagy jót, vagy semmit. — Mondjon valami jót. Milyen volt Mancika? Milyen magas? Csinos? Csúnya? Megrántja a vállát. — Mint a legtöbb. Engem nem izgatott. A kúttal befejeződött köztünk minden. — Mi volt a kúttal? — Nézze meg. Ott van. Meggyőződhet róla. Takácsék és az ő telkük határának közepén van egy rogy- gyant kávájú, használaton kívüli kút. — Ezt ők csinálták. A kútban kevés a víz. Itt-ott csillan meg. Rossz bútordarabok, rongyok, valami tollpár- naféle, edények darabjai állnak ki a vízből. — Mancika meg a férje dobálta bele ezeket? >' — Én a rendőröknek sem mondtam semmit. — Kellett volna mondania? Idegesen megrántja a vállát. — Eddig se avatkoztam a mások ügyébe, nem kívánhatja tőlem senki, hogy most beavatkozzam. Nem tudok semmit. Nem is akarok. Kérdezzen mást, aki többet tud. Nekem családom van, azzal foglalkozom. A nagyobbik fiamat várom a kollégiumból. Láthatta, hogy a sütést hagytam abba. Visszamegy a gyúrótáblához, hogy a csillagos-holdas formákkal kiszaggassa a tésztát. A szép svéd villany- tűzhely sütőjének üvegablakán át látni lehet, mikor sül kellő pirosra. A másik szomszédasszonynál. Ez harminc körül lehet Erre a fajtára azt szokták mondani, hogy életvidám. Közép- termetű, bögyös, szolgálat- kész és vendéglátó. Konyhája átmenet a nappali szoba és az étkező között. A villanytűzhely zománcfedelén ugyanolyan hímzésű terítő van, mint az. étkezőasztalon és a támla nélküli székeken. Férje kőműves. Szombaton és vasárnap mindig otthon van. Néhány hozzá hasonló asszonnyal barátkozik, délután összeülnek, kávét főznek és kézimunkáznak. — Tavaly még vállaltam MÚZEUMOK Ö onnan indultunk? Hol tartunk? Merre megyünk? Sokakat érdeklő és sokakat foglalkoztató kérdések ezek. A válaszadásban és az eligazodásban szemléltető segítséget nyújtanak nekünk a múzeumok, amelyek nemcsak a letűnt korok emlékeinek őrzői, hanem napjaink eredményeinek tükörképei és egyben felvázolói is mindannyiunk holnapjának. Ma kezdődik a megyében is a nyolcadik országos múzeumi hónap rendezvénysorozata. Múzeumaink egy hónapon át a szokásosnál gazdagabb anyaggal és sokszínűbb programmal várják az érdeklődőket. A megye tizenhat múzeuma. Mert ma már ennyi múzeummal büszkélkedhetünk. Negyedszázada Pest megye területén mindössze két városban: Vácott és Cegléden működött, meglehetősen szerény keretek között múzeum Visegrádon és Pomázon pedig csupán gyűjtőhely alakult ki az értékes ásatási anyagból. Nagy utat tett meg Pest megye múzeumi kultúrája az eltelt negyedszázad alatt. Nemcsak új múzeumok egész sora alakult meg ez idő alatt, hanem igen jelentős — némely esetben pedig világviszonylatban is említésre méltó — régészeti kutatás folyt a megyében. Ezek közül Közép-Európa legnagyobb méretű feltárása, a visegrádi ásatás emelkedik ki. Ezen kívül Alsónémedin, Üllőn, Nyáregyházán, Pomázon, Vácott, Budakalászon és Szentendrén folytattak nagyszabású ásatásokat, jelenleg pedig Cegléd határában, illetve Aszódon folyik ilyen jellegű feltárómunka. Tizennégy új múzeum — negyedszázad alatt. Nagy eredmény. S közülük nem egy, mint például a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum vagy a zebe- gényi Szőnyi István Emlékmúzeum, országos hírre emelkedett. Nemcsak a bennük található műkincsek tették ezeket a múzeumokat ilyen rangossá, hanem a múzeumi munkához kapcsolódó népművelő tevékenységük is. S az eredmény: egy esztendő alatt százegy kiállítás és több mint háromszázezer látogató. Sokatmondó számok. Most, amikor hazánk felszabadulásának huszonötödik évfordulójára készülünk, a múzeumi hónap eseményei és rendezvényei is híven tükrözik ezt. íme néhány a sok közül. Abony — Előzmények Abony katonai felszabadításához. Aszód — Aszód huszonöt éve. Cegléd — Az új élet megindítása. Nagykőrös — Visszaemlékezés az 1944—46-os esztendőkre. Nagy- tarcsa — A község története 1944-től napjainkig. Es így tovább. Kiállítások, előadások, ankétok és vetélkedők keretében járulnak hozzá múzeumaink is a méltó ünnepléshez. Múzeumaink gazdag programja természetesen nem ér véget október utolsó napján. Sőt, éppen novemberben és decemberben — a megye felszabadulásának két hónapja alatt — tovább gyarapodnak majd a felszabadulás eseményeit idéző, az azóta megtett utat bemutató tárlatok, előadások és más múzeumi rendezvények. jt4 p. részest a tsz-ben, de idén már csak a tagoknak adtak. Az uram szokott benne segíteni, de most a szabad szombatokon, meg vasárnap maszekot vállal. Itt falun mindig akad munka. Nekem nem kell dolgoznom, csak azt, ami a ház körül adódik. Süteményt és almát tesz az asztalra. Alig várja, hogy beszélhessen. Akármiről. Tizenkét éves kislányát így igazítja el: — Menj csak át a Zsuzsikához angyalom, nekünk most fontos dolgunk van. Egy forintot dug a kislány köténye zsebébe azzal, hogy vegyen magának csokit. Kis csalódottság suhan át az arcán, amikor arról értesül, hogy a kút ügyében szeretnék világosan látni. — Hát nem mondta el a Császárné? — De igen — lódítom —, csak olyantól is szeretném hallani, aki tárgyilagos, kívül áll, mint ön is. Egy érdektelen tanú vallomására volna szükségem, hogy világosan lássak. Míg magyarázok, egyfolytában helyeslőén bólogat, mint akire ebben a kérdésben is számítani lehet. — Tehát a kútügy. Azt ugye tetszik tudni, hogy a Manci mikor ment férjhez? — Mikor? — Hát nyolc éve. Csak a két kisebbik gyerek volt az urától. Szóval, amikor Manci férjnez- ment a Józsihoz, a Császárék még nem laktak a faluban. Olyan jött-ment népség, tetszik tudni. Egy öregasszonytól vették meg a házat. Azóta meghalt szegény. Szóval, a Manciék már ott laktak, és az a kút tulajdonképpen az övéké volt. Mármint a Manciéké. Még az öreg néni se húzott onnan vizet. A szomszédba járt. Pedig megengedték volna neki, mert Manci jószívű asszony volt, Ismerem gyerekkorából. A Császárné meg se szó, se beszéd, odajárt a kútra. Ez se lett volna baj, mert Mancika egyáltalán nem törődött vele. Nagyon jóban voltak. Tetszik tudni, amit Mancika anyukája küldött Amerikából, azt mind a Császárné vette meg. Nem tudom, tetszett-e látni azt a villanyre- zsót, meg hűtőszekrényt. Magasabb, mint én vagyok. De amilyen áldott jó lélek volt a Mancika, úgy lehetett becsapni. Potompénzért vett meg tőle mindent ' a Császárné, aztán nagy haszonnal eladta. Bevitte Z-be, ott megvoltak ^ helyei. Sokat zsebre- vágott az! Amikor anyukája megküldte a kerítésre valót, persze, hogy lecsapott rá. Látta, milyen kerítést csináltattak Császárék? — Láttam. — Nahát. Szóval, hogy a kútra térjek. Mancika ugye nem sokat adott rá, a Császárné meg kimerette, aztán felszámolta. Állítólag valami ezer forintot kért tőle. Ez lett volna a kútmerés- nek a fele. Úgy tudom, hogy éppen ■ nem volt pénze, es Császárné azt mondta, nem baj, szívesen hitelezi addig, amíg nem kap az anyukájától. Mert hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, a Józsi olyan ember volt, aki hol dolgozott, hol nem. Akkor éppen seholsem dolgozott. No aztán, lukas volt a vödör. Nem nagyon, de kicsit csurgóit belőle a víz. Erre Császárné vett egy új vödröt, és azt is felszámolta. Erre Mancika azt mondta, hogy minek vett vödröt, nekik megfelelt a régi. Hát erre a Császárné azt csinálta, hogy visz- szatette a kötélre a Mancikáék vödrét, és amikor ő húzott vizet. akkor az új vödröt kötötte föl. — Tehát ezen vesztek ösz- sze? — Jaj, tessék csak várni, még nem vagyok a végén. Mert jött a Bözsike néni, aki a Mancikát lánykorában nevelte. — Ki az a Bözsike néni? (Folytatjuk.)
