Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

4 '“^Miríap 1969. OKTOBER 36., VASÁRNAP további gyarapodása érdeké­ben épül. Célunk a város la­kossága jobb áruellátásának a biztosítása. Az elnök: — Jelenleg két, állandó jel­legű zöldség- és gyümölcsüz­letünk van a városban. Az ÁFÉSZ nyolc boltjának, szál­lítunk még zöldárut, valamint élőbaromfit a KISKER-nek. Főagronómus: — Jövőre három üzletet nyitunk Cegléden. Egy zöld­ség-gyümölcs, egy élőbarom­fi és tojás, valamint egy lán- gos-pecsenyesütő-borkimérő üzletet. Elnök: — Tárgyalunk a Nagykőrö­si Konzervgyárral, hogy az általunk beszállított és a gyárban feldolgozott konzer- veket is árusíthassuk új üz­letünkben. Elsősorban sava­nyúságot és befőtteket. Főagronóínus: — A sertéskombinát fel­építése után sor kerül egy vágóhíd és feldolgozó üzem, illetve egy hűtőház megépí­tésére is. Terveink szerint évente mintegy kétezer ser­tést kívánunk feldolgozni és értékesíteni a városban. A megye párt-végrehajtó­bizottsága a közelmúltban tárgyalta a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet párt­szervezetének és gazdaságá­nak tevékenységét és megálla­pította: ez a gazdaság eszten­dők óta a megye legjobb ter­melőszövetkezetei közé tarto­zik. A politikai, társadalmi és gazdasági kérdések megoldása tekintetében egyaránt példát mutat a megye közös gazda­ságainak, kisugárzó hatásának fokozásával pedig a megye termelőszövetkezeteinek isko­lája lehet. Illetve lehetne, ha jobban élnének az adott lehe­tőségekkel. A következőkben az eredményekről és az ülés utáni tervekről essék szó. ★ Az ismerkedéshez feltétlen nül szükséges néhány szám­adat. A Vörös Csillag Tenne-, löszövetkezet hétezer holdon gazdálkodik. Tagjainak szá­ma: kilemcszázhuszanöt, ebből hatszázhárom dolgozó, a többi nyugdíjas és járadékos. A gaz­daság fő profilja a kenyérga­bona, a takarmánygabona, pillangós, szálas takarmány termesztés, szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfite­nyésztés. Az elmúlt év bruttó termelési értéke hatvanöt- millió forint volt. Ebből a nö­vénytermesztés negyvenhét, az állattenyésztés harminckét, az egyéb tevékenység pedig hu­szonegy százalékkal vette ki részét. ★ Hogyan vélekednek önma­gukról, tevékenységük értéke­léséről a gazdaság vezetői? Ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést a minap a terme­lőszövetkezet központjában. Szabó Ferenc elnök: — Nagy öröm nemcsak a vezetők, hanem az egész tag­ság számára is eddig végzett munkánk elismerése. Lukács Imre párt titkár: — Nagy öröm, de egyúttal nagy felelősség is: ezentúl csak jobban dolgozhatunk, mint azt tettük volt eddig. Kovács József főagronómus: — Az elismerés mindannyi­unkat arra kötelez, hogy foly­tatnunk kell a megkezdett munkát: gazdaságunk korsze­rűsítését ★ Mitől jó a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet? Melyek azok a tényezők, ame­lyek a legjobbak közé emelik ezt a gazdaságot? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ke­restük a választ beszélgeté­sünk további részében. A válaszok címszavakban: az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése, a komplex gé­pesítésre való törekvés, az ál­lattenyésztés korszerűsítése, bátor kísérletezési terv, az egyre erőteljesebb fiatalodási folyamat a szakképzettség növelésére tett erőfeszítések és így tovább. a <■’'<.. y-..mi * rí jí\r;.v^, ,'h *;*•«!> * <>j f■■ o A - gazdaságirányítás reform­jának bevezetése nem okozott megrázkódtatást a szövetkezet életében. Pedig okozhatott volna. Az árváltozásokból egy­millió-háromszázezer forinttal nőtt ugyan a közös jövedelem^ he ugyanakkor ötmillió-száz­ezer forinttal csökkent is a különböző új tényezők — új SZTK-fizetési rendszer, a fi­zetett szabadság bevezetése, a kamatláb, a földadó és a ve­tőmagárak emelkedése követ­keztében. A különbözetet azonban pótolni tudták na­gyobb mennyiségű vegyes mű­trágya, a kemizálás, a betaka­rító- és szárítógépek, valamint a nagyobb hozamot biztosító nemesített vetőmagok alkal­mazásával, az öntözött terület növelésével és a termelési el­járások korszerűsítésével. így tavaly az egy tagra jutó — közösből származó — jövede­lem huszonháromezer-nyolc- száz forint volt. — Meglevő jövedelemelosz­tási formáinkban jól érvénye­sül a végzett munka utáni részesedés és az anyagi érde­keltség — mondja az elnök. — Még dominál az eredményes­ségi munkaegység jóváírása, de van százalékos részesedés és készpénzfizetés is. Alkal­mazzuk a premizálást és ez évben először a nyereségrésze­sedést. A nyereség hatvan százalékát személyi részese­désre, negyven százalékát be­ruházásra fordítjuk. ★ A gépesítés ma már alap­kérdése egy korszerű gazda­ságnak. A Vörös Csillagnak hatvanhét traktora, hét önjá­ró'és két vontatott kombájnja van. — Kétezemégyszáz-heéven hold gabonánk volt az idén — mondja Kovács József főagro­nómus. — A termés: három­százharmincnyolc vagon. Be­takarítását harmincegy ember végezte el hatvan nap alatt. A hagyományos módon ez há­romszáztíz ember kéthónapi munkáját jelentette volna. A gabonatermesztés száz százalékos gépesítése mellett teljes egészében gépesítették már s ‘kukorica; és a szálas takarmány' termesztést, vala­mint á' nil ^tiszti tást“1 Ez azt jelenti, hogy egy négytagú, komplex gépesített brigád a vetéstől a betakarításig képes négy-ötszáz hold megművelé­sére. — Az állattenyésztést, vala­mint a szállítást-rakodást ed­dig hetven százalékban gépe­sítettük — egészíti ki az el­nök a főagronómus szavait. — Vásároltunk többek között négy ragodógépet és nyolc- százharmincezer forintért egy önjáró pordáldarut, amely két tonna mozgatását képes elvé­gezni egyszerre. A cukorrépa-termesztésben ötven, a kertészetben negy­ven százalékos gépesítésig ju­tottak eddig el. ★ komplett háromszázas te­henészeti telepe van a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek itatásos borjúnevelővel, nö­vendék- és előnevelővei, hiz­lalóval. Ez a korszerű állat- tenyésztési egység máris is­kolája lehet a ceglédi mező- gazdasági technikum diákjai­nak és a környék termelőszö­vetkezeteinek. Évente eddig kétezer-két- ezerkétszáz sertést neveltek ebben a gazdaságban. A nem éppen ideális körülmények el­lenére is hat-hét hónap alatt érték el a száztíz-százhúsz ki­lós hízósúlyt. Egy kiló sertés­hús előállításához négy és fél kiló abrak takarmányt hasz­náltak fel. — Most nagy vállalkozásba kezdtünk — mondja az elnök. — A sertéshús előállításának eddigi költségeit a most épü­lő, háromszázhatvan anyako- cás, évi hat-hétezer hízóra méretezett sertés-kombináttal kívánjuk csökkenteni. — Célunk — kapcsolódik a szóba a főagronómus —, hogy a jelenlegi négy és fél kilóról három kiló hatvan dekára csökkentsük az egy kiló hús előállításához szükséges ab- rakmennyiséget. — Hogy mi a biztosíték rá? — kérdezi inkább csak ön­magától Szabó Ferenc elnök. — A sertés-kombinátnak nemcsak az építkezése, ha­nem a technológiája is egé­szen újszerű lesz. Tömbösí­tett épületbe kprijl, aminek például olyan előnye van, hogy korábban ekkora sertés­telep építése tizenegy és fél hold területet igényelt volna, a mienk viszont mindössze két holdon épül. A terveit a Pest-Nógrád megyei MEZÖ- BER, illetve a váci TÖVÁLL készítette és az egyes techno­lógiák gyártását is megkezd­ték már. Kovács József: — Teljesen gépesített ser­tés-kombinát lesz, mindössze tizenhat főnyi személyzettel. ★ — Űj vállalkozásaink közé tartozik a húszonnégyezer négyzetméteres kertészeti te­lep kiépítése is — veszi át a szót újra az elnök. — Ebből nyolcezer négyzetméter talaj- és termoventillátoros, nyolc­ezer négyzetméter öntözőcsö­ves és ugyancsak nyolcezer négyzetméter hidegfóliás meg­oldással készül, illetve ez utóbbiból négyezer négyzet- méter már az idén elkészült. — Az új kertészeti telep lehetőséget biztosít gazdasá­gunk számára a primőr áru termesztésére is — egészíti ki az elnököt a főagronómus. ★ Hogy idáig jutunk a be­szélgetésbe, újra belekapcsoló­dik Lukács Imre párttitkár. — A sertéskombinát és a kertészet nemcsak a gazdaság Megint Lukács Imre kezd új témába. — Három esztendővel ez­előtt még ötvenöt, ma ötven­három esztendő a tagság át­lagéletkora. Miért fontos be­szélni erről? Egyre erőtelje­sebb fiatalítás nélkül nehe­zen elképzelhető a nagy ter­vek valóra váltása. Kovács József: — Az első nagy eredmény: a harmincnégy vezető — el­nöktől a brigádvezetőkig — átlag életkora harmincnégy év! Lukács Imre: — A hatszázhárom dolgozó tag közül mintegy százhar­minc-száznegyven a KISZ- korú fiatal. Többségük az utóbbi években jött dolgozni hozzánk. Miért? Mert egyre inkább megtalálják a számí­tásukat. És ami szintén nagy eredmény: közülük mintegy száznak szakképesítése van! ★ A szakképzettség szintén a , korszerű gazdálkodás fettéte­lei közé tartozik. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetése éppen ezért nagy gondot fordít tagjai taníttatá­sára. Elnök: — Gazdaságunkbán tizen­kilenc embernek van egyete­mi vagy főiskolai képesítése, negyvenkilenc pedig érettsé­givel rendelkezik. Párttitkár: — Évente mintegy tíz fel­nőtt fejezi be az általános is­kola nyolc osztályát. Trak­toros, illetve kertészeti szak­iskolán mintegy tizenöten tanulnak. Az idén november— decemberben mintegy hu­szonöt fiatal részére indítunk szakmunkásképző tanfolya­mot. Főagronómus: — Gazdaságunknak jelenleg négy ösztöndíjasa van. Egy gépészmérnök, egy agrármér­nök és két felsőfokú mező- gazdasági technikumi hall­gató. > ★ A tudás kincs. Tudom, hogy közhely, akkor is igaz — folytatja tovább a főagronó­mus. — Éppen ezért az is­kolai oktatás mellett rendsze­res kapcsolatot tartunk öt tudományos intézettel: a gö­döllői Agráregyetemmel, a Kertészeti Egyetemmel, a Martonvásári Kutatóintézet­tel, a Kecskeméti Kutatóin­tézettel és a Hízékonyság- vizsgáló Állomással. Ezeken kívül időszaki kapcsolataink is vannak más tudományos intézetekkel is. Hogy mi a haszna ennek? Elmondok né­hány példát. Jelenleg olyan kukoricatörzseket próbálunk ki a Martonvásári Kutatóin­tézet kérésére, amelyek még nem fajták. Előnye a közvet­len tapasztaláson kívül: ki­választhatjuk magunknak azt a leginkább megfelelő típust, amelyből jövőre már vető­magot is kapunk. Vagy: az Agrártudományi Egyetem ál­lattenyésztési tanszékének szakembereivel beszéltük meg a létesítendő sertés- kombinátot, azt, hogy milyen fajtával népesítsük be, sőt abban is segítettek, hogy el­jöttek velünk együtt külön­böző gazdaságokba szemlé­re. Ami szintén érdekes: a Kertészeti Egyetem zöldség­termesztési tanszéke tervez­te számunkra a fóliatelspet és a szaktanácsaikat figyelembe véve kezdjük kiépítését. És sorolhatnám még tovább élő és igen hasznos munkakap­csolatainkat ★ Lukács Imre: — Arról szóltunk már, hogy egyre több fiatal jön dolgoz­ni hozzánk, mert úgy érzik, anyagilag megtalálják a szá­mításukat. És ide kívánko­zik az is, hogy a jó munka anyagi elismerése mellett termelőszövetkezetünk mivel kívánja még segíteni és meg­gyökeresedni ezeket a fiata­lokat. Termelőszövetkezetünk hét kilométerre van Ceglédtől és egy tíz kilométer átmérőjű tanyavilágot ölel fel. Tagjaink százhetven tanyából tevőd­nek össze. Százhatvan tanyá­ban pedig még villany sincs. Ez adta annak a gondolatát hogy lakótelepet létesítsünk arra igényt tartó tagjaink számára. Szabó Ferenc: — Jövőre felépítünk négy szolgálati lakást. Azt köve­tően még harminckét lakás építésére gondolunk. Kovács József: — Cegléden háromszázöt- ven-négyszáz forint a telek négyszögöle.* -A termelőszö­vetkezet négy-öt forintért kívánja biztosítani a telek négyszögölét, itt, a tanyaköz­pont mellett. Az építést — saját építőbrigádunkkal — és a szállítást is önköltségi áron számoljuk el. A tag az építkezés költségeire pedig hitelt kaphatna az OTP-től. Máris nagy az érdeklődés a lakásakció iránt Lukács Imre: — Nem egy kis falu, csu­pán egy kultúrált tanyaköz­pont alapjait kívánjuk meg­vetni ezzel. Közel ötszáz sze­mélyes művelődési házunk már van. Tervezzük még egy ABC áruház és egy alsótago­zatos iskola felépítését is. Nem közömbös számunkra, milyen körülmények között élnek termelőszövetkezetünk tagjai. ★ Hosszan beszélhetnénk még mindarról, ami a ceglédi Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetet a megye legjobb gaz­daságai közé emelte, és á to­vábbiakban is emelheti. Ered­ményei megérettek arra, hogy példaként állítsuk más gaz­daságok elé. Gazdag tapasz­talatai pedig arra predeszti­nálják, hogy módszertani központja legyen megyénk termelőszövetkezeteinek. Min­denesetre, a szövetkezet veze­tőinek tervei biztatóak. Prukner Pál Szabó Ferenc elnök: Egyik Lukács Imre párttitkár: A célunk a város jobb áruellá- fiatalok megtalálják a szá­lasa. mításukat. Kovács József főagronómus: A gépesítés alapkérdése egy korszerű gazdaságnak. Kovács Benő kombájnos: Ma már megsértődnének az emberek, ha arutniok kellene. Kozma Ferenc szocialista brigádvezető: Nagyon várjuk már az új sertéskombinátot. Wolf Márton építésvezető: Az építőbrigád a legjobb tu­dása szerint helytáll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom