Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
\ PLS1 MEGYEI <Jíírlap 1969. OKTÓBER 25., SZOMBAT yándorkiállitás PEST MEGXE 25 ÉVE A Pest megyei Levéltár rendezésében elkészült a Pest megye 25 éve vándorkiállítás. jA két példányban készült, I húsz-húsz tablós kiállítást Október 27-én adják át a jszakmai zsűrinek. Első alka- J lommal november 2-án Nagy- j kőrösön, illetve Abonyban lát- ihatja majd a nagyközönség az 'Igen érdekes és tanulságos jkiállítás anyagát. Ezt köve- ‘tően 1970. április végéig a megye harmincegy helységében kerül bemutatásra. Az 1. AKÖV ajándéka 13 tv-készülék Bensőséges ünnepség szín- ‘j helye lesz október 29-én dél- | után a Pénzjegynyomda bu- i dapesti kultúrterme. Az 1. AKÖV Vállalat dolgozói ez alkalommal tizenhárom darab televíziókészüléket adnak át Pest megye vezetőinek a televíziót minden iskolának mozgalom keretében. Ezzel újabb tizenhárom Pest megyei iskola jut televízióhoz. Színes tv-filmen a Fából faragott királyfi A Magyar Állami Operaház még ebben az évadban új koreográfiával felújítja Bartók: „Fából faragott királyfi” című balettjét. Az új koreográfiát Seregi László készíti. Az operai bemutató előtt a tv színes filmre veszi a Bartók-művet. Rendező: Horváth Ádám. asaD OIlBaT A címben idézett esős vasárnap gondolom, bekövetkezik, mert/már most, amikor e sóinkat írom, Budapest felett az égbolt nagyon beborult. Ez nemcsak fővárosi jelenség, azt hiszem, így lesz ez az egész országban. S ráadásul Vácott ■vasárnap a Madách Imre Művelődési Központ mozitermében az Esős vasárnap című magyar filmet vetítik. És ha már Vácott vagyunk, megemlítem azt is, hogy szombaton pedig a bűnügyi filmek kedIrodalmi Nobel-díj — 1969: Samuel Beckett SZÖLÖOSZLOPKIÁRUSÍTÁS A kerítésoszlopnak alkalmas 230x15x10 cm-es szőlőoszlop darabba 69 Ft helyett 40 Ft. VÁC ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ betonáru üzeme, Vác (a Gumigyár mellett) EGY EJ VELENCÉBEN NAGYKŐRÖSÖN ESŐS VASÁRNAP VÁCOTT velői a Rejtély a stadionban címűt láthatják. A megye másik szélén, Nagykőrösön harmadik kísérleti előadását tartja a kecskeméti Katona József Színház, vagyis vasárnap este fél 8 órakor kerül sor Johann Strauss nagyoperettjének, az Egy éj Velencében bemutatására. A főbb szerepekben Gyólay Viktóriát, Szentessy Zoltánt láthatják a nézők, az előadást Lovas Edit rendezi és a táncokat Borbíró Andrea tanította be. A hét végére most a Kis- oelli Múzeum megtekintését ajánlom, ahol a látogatók Pest-Buda művészete 1686-tól 1872-ig című összeállításban gyönyörködhetnek. Ugyancsak kellemes szórakozás és időtöltés a Magyar Közlekedési Múzeum (XIV. Városligeti körút 11.) felkeresése, mert a vasuttörténeti kiállítás, valamint a közlekedési eszközök fejlődését bemutató összeállítás érdekesen mutatja meg az utat a mai 120 kilométeres sebességgel robogó közlekedési eszközökig A rádió kellemes hét végi programot állított össze. Szombaton a Kossuth-adó 19.35-kor helyszíni közvetítést ad az Irodalmi Színpadról, ahol Gyárfás Miklós egyfelvo- násos víg játékát, a Mizantróp 68-at sugározzák. 22.20-kor kezdődik a Táncoljunk című összeállítás, amely hajnali 2 óráig tart. A Petőfi-adó is érdekes hallgatnivalóval kedveskedik, 20.43-kor sugározzák majd Zvonimir Vajdek: A köd című hangjátékát. Vasárnap igazi csemegét nyújt a rádió hallgatóinak. A Kossuth-adó sugározza 19 órakor egyenes adásban az Operaházból Petrovics Emil: Bűn és bűnhödés című hánomfel- vonésos operáját. Vasárnap este a tv folytatja többrészes Zorro című já- tékfilmsarozatának vetítését. Még ugyanaznap estére a bűnügyi filmek kedvelőinek szórakoztatásukról is gondoskodtak, mert 20.20-kor vetítik Az alibi összeomlik című magyarul beszélő nyugatnémet filmet. De az igazi csemege 22.05-kor kezdődik, mert akkor vetítik a Beat-misét. Megjegyzem, külföldön ez már nem újdonság de nálunk igen, hiszen nemrégiben először a Mátyástemplomban rendeztek beat- misét és a tv munkatársai ezen készítették ezt a riportfilmet. Azzal búcsúzom önöktől; remélem, bőségesen találhat mindenki ízlésének megfelelő szórakozást. Jó mulatóst kíván Karácsonyi István 0 A ítéletek és végrehajtásuk Az általános ügyintézés reformja Lapunkhoz számos panaszos levél érkezik, olyan (elsősorban lakásügyi) problémákkal kapcsolatban, amelyeknél a peres eljárást betetőző jogerős végzés mit sem változtatott az eredeti állapoton, holott az ítélet az adott helyzet megváltoztatását mondta ki. Eljárások, fellebbezgeté- sek, kiadások és izgalmak után a valóságban — a jogerős ítélettel ellentmondva — sokszor minden a régiben marad. Sok ilyen megtörtént esetről írtunk; a megyei tanács igazgatási osztályán is érdeklődtünk e problémakör akadályainak gyakorlati okairól és kilátásairól. A válaszokat ugyancsak az olvasó elé tártuk. A permanens végrehajthatatlanság nemcsak az egyes állampolgárok személyes életkörülményeit nehezíti, hanem — mint az igazságügyminiszter az országgyűlés ülésszakán mondotta —, az ítéletek, véghatározatok végrehajthatatlansága az állam tekintélyét csorbítja. — Csak lakásügyi per ne lenne; legszívesebben nem is vállalnék ilyet! — rakosgatta aktáit az egyik megyei UMK népszerű ügyvédje. — Az ember végigviszi az ügyet, legjobb lelkiismerete szerint harcol az ítéletig, és az ügyféltől legvégül mégis szemrehányást kap, mert az igazságos ítélet végrehajtására nem került sor. Igaza van az ügyfélnek — ő nem egy önmagában értéktelen hivatalos papírt várt. Igaza van az ügyvédnek is — ő csak az al-, vagy felperes jogi képviseletére vállalkozott; nem az ő jogköre és kötelessége az ítélet foganatosítása. A jogi ügyekben járatlan ügyfélnek is igaza van, aki problémái xMlóságos megoldását várta az ügyintézéstől. Kialakult, és közismert gyakorlattá vált az évek folyamán, hogy a valóságos helyzete annak jobb, aki (akár zárfeltöréssel) falon belülre került. Ha jogcím nélkül is ő van birtokon belül, és hiába jogcímes lakó, vagy tulajdonos a másik, ő falon kívül van, és beláthatatlan ideig ott is marad, kezében a hivatalos végzéssel. Sajátságos helyzeteket teremtenek ezek az anomáliák. A ráckevei járás egyik községének vb-elnökét például törvénysértésre kényszerítette egy életveszélyessé nyilvánított épület. A ház kis híján szószerint rádőlt a benne lakó családra. Mit tehetett a község vb-elnöke? Feltörette a zárat egy ugyancsak szabad rendelkezésű, magántulajdonú, de évek óta üresen álló házon, és betelepítette a kényszerkilakoltatott családot. Azóta a községi tanács sorozatosan kapja a bírósági felszólításokat: tegye máshová a szükséglakókat! És itt ismét mindenkinek igaza VQfll A bíróságnak igaza van — hiszen az ő feladata az, hogy védje az állampolgár jogait, márpedig a magántulajdonú ház értékét alaposan lerontja a betelepített szükségla- kó-család. A községi tanács vb-elnökének is igaza van — hiszen a háztulajdonos és a helyi tanács közös kötelessége a kényszerkilakoltatot- tak elhelyezése; de itt sem a háztulajdonosnak, sem a helyi tanácsnak nem volt szükséglakása. Igaza volt az elsőfokú építési hatóságoknak is, amikor az omladozó épületet életveszélyessé nyilvánította, és felszólította a tulajdonost, illetve a tanácsot: helyezze el a benne lakókat. Csakhogy az is igaz, hogy a bírósági, a helyi építési hatóság és a vb-elnök is tudta: szükséglakás nincs. Itt azonban a végrehajtás nem várhatott, meg kellett oldani akárhogy, még törvénysértés árán is. A különböző jogkörökkel és kötelességekkel felruházott intézmények, hatóságok, bíróságok munkájának valóság értékét a foganatosításuk fémjelzi. De ezt az érzékelhető eredményességet sokrétű szempontok és adottságok — igen sokszor az adottságok hiánya — befolyásolja. A bíróság, hatóság végzést, határozatot, ítéletet hoz — és ezzel az ő munkájuk véget ért. Tevékenységük eredményességét, önmaga körén való betetőzését a megfellebbezhetetlen hivatalos papírok dokumentálják. A végrehajtás foganatosítására hivatott szervek tevékenységének természete lényegében különbözik a határozathozatalra hivatottakétól. Közismert tény, hogy — elsősorban lakásügyekben a végrehajtáshoz szükséges tárgyi előfeltételek nem biztosítottak, sokszor belátható időn belül elő sem teremthetők. Csakhogy az ítéletek, vég- határozatok végrehajthatatlansága visszamenően devalválja, értékteleníti az eljáró (akármilyen jogszerűen eljáró!) hatóság, bíróság munkáját is. Az ilyen végkifejlet nélküli ügymenet hivatalos papírok egymás közti ügyletévé, közkeletű szóval bürokráciává torzítja az elvileg megalapozott, gyakorlatban szükségszerű intézkedéseket és rendelkezéseket is. Az állampolgár nem hivatalos pecsétek tömegével ellátott papírt akar, hanem törvénytelen helyzetének hathatós megváltoztatását várja és elvárja, Ezért fordul az állam erre hivatott szerveihez beadvánnyal, kéréssel, keresettel. Hivatalos papírok egymás közötti, azaz egészükben élettől elszakadt kapcsolata azonban rendszerünkben nemke- vésbé idegen, mint az egymás szempontjairól (esetleg objektív kényszerűségből) tudomást nem vevő ügyintéző szektorok ügyködése. Az olyan ügyintézés, ahol az egymástól függetlenített szempontokat képviselő részvevők mindegyikének igaza van (mint a ráckevei j árásban megtörtént) — ott valami sántít Ez esetben; az intézkedések dialektikája, az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat Az egyes szervek közötti eredményes kooperáció e mindennapos hiányosságai az államigazgatás-közigazgatás reformjainak időszerűségét igazolják. A gazdaságirányítási reform logikus és törvényszerű következményeképpen került felszínre a régebbi állapotokat tükröző jogszabályok ma már nem kielégítő volta. Ezek helyét sorra felváltják az új kormányhatározatok, rendeletek, jogszabályok, mint a fejlődő, alakuló élet természetes követelményei. Mint az egyik tv-fórum keretében mondotta az igazságügy-miniszter: „Társadalmunk védi a munkával szerzett magántulajdont — rendezzük ezt, dolgozunk azon, hogy a bérlő és a kistulajdonos érdekvédelmét összehangoljuk.” Nehéz problémakör De nem kevésbé bonyolult és sokoldalú figyelmet kívánnak az általános ügyintézés egyszerűsítését, korszerűsítését, színvonalemelését — következésképp hatásfokát emelő, egymást követő alapvető elvi intézkedések. Hatásukra közelebb kerül az ügyintézés az érdekeltekhez, több önállóságot nyernek a helyi szervek, az apróbb települések ügyintézését összevonják, hogy szakszerűbbek és akcióképesebbek legyenek. Üjj lakás- és ingatlanügyi jogszabályok születnek, leegyszerűsödik az építési engedélyek folyamata és így tovább. A naponta születő új kormányhatározatok és rendelkezések más és más területet ölelnek fel, de céljuk azonos■: a szocialista törvényesség elvének és gyakorlatának a lehetőségekhez mérten optimális összekapcsolása. Péreli Gabriella n r>/> ° nan on a (20) — Néha eljöttek hozzám is — mondja Bözsi néni —, de Mancikának nagyon kevés ideje volt. Talán két évig tartott, amikor egy kicsit könnyebb lett neki, mert a kis Piri is iskolába ment. A nagy Manci rendesen gondoskodott róluk. Annyira, hogy Mancika jóformán az egész keresetét takarékba tehette. Nem volt annak az égvilágon semmi anyagi gondja. De mindig olyan szomorú volt. Annyiszor elmondta, hogy nem érdekli őt semmi, csak anyuka lenne itthon. Aztán egyszer eljött a gyerekek nélkül, és azt mondta: lehet, hogy férjhez megy. Van egy ismerőse, akivel mindennap együtt utazik a vonaton. Vasútnál dolgozik. Kérdeztem, milyen ember, mondta, hogy rendesnek látszik. Csöndes, félárva fiú, korban is összeillenének, csak hát mégse mer dönteni. Ajánlottam neki, hogy hozza el egyszer. Sokáig halogatta, aztán egyszer beállított a Józsival. Nem ismertem, akkor láttam először. Kicsit mulyának tetszett, keveset beszélt, látni lehetett, hogy bele van esve a Mancikába. Akkor nagyon helyes volt ám. Szépen öltözködött, senki nem mondta volna rá, hogy két gyereke van, úgy nézett ki, mint egy kislány. A gyerekeit a testvéreinek lehetett nézni. Tudja, nekem nem nagyon tetszett a Józsi. Jobban szerettem volna, ha valami élelmesebb férfit talál Mancika, meg hát azt is kifogásoltam, hogy nincs szakmája. Volt egy özvegy erdész, akit kinéztem neki, de hát hiába, a szerelem beleszólt. Mancika a Józsiba volt szerelmes. Pedig akit én akartam neki, nagyon benne lett volna a dologban, már meg is beszéltük, hogy összehozom őket. — Akkor is ivott ez az ember? — Nem úgy nézett ki. Pár pohárral megivott nálam, de mintha akkor még nem lett volna annyira oda az italért. Emlékszem, ott ültek a vendégszobában, Józsi folyton .l5H5HaHätl«n =ll=ll=ll=IISII=l II5H'---------: =liSII=H=USIIÍ SÜSIISIIsiiJIri . 11=11=11=11=11=11 ölelgette, a kezét fogdosta, Mancika meg oda volt a boldogságtól. Még akkor sem láttam ilyennek, amikor a Bábuéi apja, a Venczel udvarolt •neki. Nem vitás, hogy nagyon szerette ezt az embert Hogy aztán a Józsi mennyire szerette, azt nem lehetett megállapítani. A férfi ugye, másképp viselkedik, mint a nő. Az, hogy ölelgeti, meg a kezét simogatja, még nem jelenti azt, hogy igazán szerelmes is belé... — Ettől a látogatástól tette függővé Mancika, hogy férjhez megy-e hozzá? — Nem hiszem. Én ugyanis azt mondtam neki, hogy várjon még, ismerje ki jobban, de hát hiába volt. Azt mondta, hogy ő él majd vele. Elmentem tanúnak, mert megkért rá, csináltunk is egy kis lakodalmat, nem akkorát, mint az anyjának, mert Manci nem akart sok embert meghívni. Azt mondta, minek, hiszen alig van jó ismerőse a faluban, ami igaz is ... Akkor már köztünk hidegebb volt a viszony, bár sokszor eljött hozzám, ha valahova mennie kellett, elhozta a gyerekeket Ebinek a háznak a vételében is én segítettem neki, mert az anyja meghagyta, hogy vegyenek maguknak egy rendes házat, küldte is rá a pénzt... Nem így nézett ám ki ez a ház... Olyan szép volt, rendes kis udvar, a szobák is, mert az anyja, meg az apja mindent megküldött nekik ... Hát hogy mi történt azt már igazán nem tudnám megmondani ... A Józsi kivette a munkahelyéről, hogy legyen otthon a gyerekekkel. Közben megszületett a kis Józsi is. Nem tudija elképzelni, mi mindent kapott az a nagyanyjától! Annyi gyerekruhát, hogy akár mosni se kellett, mindig tisztát adhatott volna rá... Megjegyzem, eleinte jónak ígérkezett ez a házasság. Talán ha Manci nem marad ki a munkából, egészen más lesz, bár nem tudom ... — Miért gondolja? — Nem is tudom... Talán sokat volt egyedül. Aztán a pénz nem mindenkinek tesz jót. Ez a Józsi annyit költött, amennyi volt. A Manci meg nem törődött vele, csak tömte belé... Ruhákat vett neki, szórakozni vitte, de amikor a kisfiú megszületett, nem tudott vele menni, Józsi pedig önállóan is eljárt... Ebből 'aztán veszekedés lett... Tudja, milyen a gyerek? A két kislány el-eijött hozzám, elmondták, hogy az anyjuk sírt, mert a Józsi bácsi későn jött haza. Nem emlékszem, hogy eleinte Józsi veszekedett-e. Később tudom, hogy gorombáskodott, de hát akkor már nagyon rosszul éltek... — Ön szerint mikor1 romlott el a viszony? — Végleg az ikrek megszületése után, három évvel ezelőtt. Mert annak a kis szerencsétlennek volt egy fiú ikerpárja, aki egy héttel születése után meghalt... Hát ez a kis Marika is olyan gyönge volt. sokat költött rá az anyja, egyik orvostól a másikig vitte ... Józsi meg nem sokat törődött a gyerekekkel. Nem tudott bánni velük. Nekem az a véleményem, hogy Mancika is hibás volt. Ha már férjhez ment ehhez az emberhez, törődnie kellett volna vele. Eleinte elengedte a kötőféket, utána meg szorítani akarta. Fordítva kellett volna. Nem szabadjára engedni. Mert ezzel az emberrel szerintem akkor még lehetett volna bánni ... Emlékszem, .amikor Józsika született, még a pelenkát is az apja' mosta. Ha mondták neki, mindent megcsinált ... (Folytatjuk.) \
