Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

1 Szombaton: tanácsülés Szombaton délelőtt 9 órakor a művelődési ház tanácster­mében ülést tart a városi ta- . nács. A városi tanácsnak beszá­mol Harsányi András osztály- vezető a tanyai kollégium munkájáról, valamint a kö­zépiskolai kollégiumok jelen­legi ellátottságáról. A város kisiparának mun­kájáról Szokonya László cso­portvezető ad jelentest. Szó lesz a tanácsülésen egyes állandó bizottságok ki­egészítéséről, valamint város- fejlesztési hozzájárulások el­engedésének elbírálásáról. ¥ezetőségvál«ssztó taggyűlések Ma (csütörtökön) egynegyed három órakor vezetőséget vá­lasztanak a konzervgyár I-es alapszervezetének KISZ-istái. A Transzformátor Ktsz és a pedagógusok fiataljai pénte­ken jönnek össze, hogy szá­mot adjanak az eddig végzett KISZ-munkákról, illetve meg­válasszák az új vezetőséget. Vasárnap: társulati ülés Sipos Gyula regénye az Arany János Társaságban \ Az Arany János Társaság vasárnap délelőtt 11 órakor tartja első őszi társulati ülé­sét a művelődési ház emeleti tanácstermében. Az ülés té­mája Sipos Gyula pályadíj­nyertes regényének a bemuta­tása. A regény az országos fel- szabadulási pályázaton nyert díjat. Felszabadulásunk hu­szonötödik évfordulójára ad­ják ki 1970-ben. A sikeres re­gény itt kerül először — ha részletekben is — a közönség elé. Az Arany János Társaság őzzel az üléssel kíván tiszte­legni a város felszabadulása negyedszázados évfordulójá­nak. A regényt egyébként maga az író mutatja be a nagykö­zönségnek. A regény szemel­vényeit a gimnázium irodalmi színpadának tagjai adják elő. Sípos Gyulát, akinek közvet­len körösi kapcsolatai vannak, nemcsak mint regényírót is­merheti meg az Arany János Társaság tagsága. Jövő évben megjelenő verseskönyvéből is elhangzik majd néhány költe­mény. ★ Október 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor rendezi az Arany János Társaság évi szokásos Arany-ünnepét az Arany-szobornál. Az ünnepi beszédet Miklós Róbert, a Pe­tőfi Múzeum tudományos munkatársa tartja. mmm 'A'pTST MTGVEI HlRtAP KÓlbUiKIADAsÁ XIII. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM 1969. OKT. 23., CSÜTÖRTÖK w-flgginnminiTf— ..... A szabadság és az öröm jelképe az új felszabadulási emlékmű November 2-án, a jubileumi évfordulón felavatják Már nem sok választ el ben­nünket a város egy negyedszá­zados felszabadulási évfordu­lójától. A napokban meghozzák So­mogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrászművész bronzba ön­tött szobrát, a felszabadulást jelképező fáklyát vivő női alakot. A régi emlékmű ta­lapzatára helyezik & novem­ber 2-án, a felszabadulás 25 éves jubileumán leplezik le a szobrot. Elkészült a jubileumi ün­nepség részletes műsorterve is. Reméljük, az időjárás is kegyes lesz hozzánk, s így az ünneplők, a vendégek egy­aránt részt vehetnek a főtéren tartandó ünnepségen. Kilenc. órakor térzenével kezdődik az ünnepségsorozat. Eközben fut be a Bács megyé­ből érkező felszabadulási vál­tó staféta a főtérre, akiket a városi KISZ-bizottság titkára fogad. Tíz órakor a Himnusz el­hangzása után Szűcs Zoltán, a városi tanács elnökének meg­nyitója után sor kerül a fel- szabadulási emlékmű leleple­zésére, ebből az alkalomból az ünnepi beszédet Takáős Jenő, a városi pártbizottság titkára mondja. A beszéd elhangzása után Cegléd — Kecskemét — Nagy­kőrös város egyesített kórusa énekszámokat ad elő. A hivatalos ünnepséget ko­szorúzás fejezi be. Ezt követően 11 órakor .megnyitják a művelődési ott­hon valamennyi helyiségeben a felszabadulási emlékkiállí­tást, amit a város üzemei, hi­vatalai és termelőszövetkeze­tei készítenek. A megnyitót Horváth Lehel, a Hazafias Népfront elnöke mondja. Délután 3 órakor Cegléd. Kecskemét és Nagykőrös vá­rosok kórusai a művelődési otthon színháztermében kó­rusbemutatót tartanak. Este 7 órakor ünnepi dísz­előadással zárul az ünnepség- sorozat, ezen az előadáson meghívott vendégek vesznek részt, mindazok, akik a város egy negyedszázados fejlődésé­ben részt vették. OSZLOPERDŐ A FŐTÉREN Még mindannyian emléke­zünk a kis üzletekre, amelyek elcsúfították a főtér látképét, s ezért csákány alá kerültek. Az utód, a komoly alapozási munkák után gyorsan kinőtt a földből, és egyre magasodik. A járókelők az oszloperdőt ta­nulmányozva találgatják, mekkorák lesznek az új üzlet- helyiségek, hol lesz a lépcső­ház? Halad az építkezés, á járdá­ról fogy az építőanyag, a be­tonelemeket daruk helyezik fel az emeletre. A Ceglédi Építőipari Vállalat még a fa­gyok beállta előtt tető alá sze­retné húzni az épületet, hogy a belső munkákat télen is folytathassák. Foto: Kiss Kilenc brigá küzd a szocialista MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Mint a bagoly nappal. A hallgatás összeesküvése. Ma­gyarul beszélő színes olasz— francia film. Főszereplő: Clau­dia Cardinale, Korhatár nél­kül megnézhető. Kísérőműsor: Magyarázom % mechanizmust, IV. Előadások kezdete: 5 és 7 órákor. Harminc éve nem jártam arra. Sokat változott a vidék. A rossz kátyús út helyett, jó bitumenes út vezet az állami gazdaság Ságvári keiül etébe. Dél volt, a gulyás deleiére hajtotta be a legelőről a jól­lakott szép teheneket. A ré­gi néhány istálló és gazdasá­gi épület helyén, messzelát- szó hosszú istállók, lakó- és egyéb épületek sorakoznak. Az öreg fás parkban csak a kastély a régi. A kerület köz­pontban találtam dr. Simon Ferenc kerületvezetőt és Pes­ti Imrét, az állattenyésztés vezetőjét. A Ságvári kerület területe 5 ezer 915 hold, melyből csak 1 ezer 834 hold a szánta, a többi kaszáló és legelő. Fő- üiemáguk az állattenyésztés, melyre szinte predesztinálva van a gyenge homokföld. — Jelenleg 312 tehenünk és 170 borjúnk van — mondotta dr. Simon Ferenc. Tehenésze­tünk gümőkórmentes, s sok tehenünktől naponta 20 lite­ren felül fejünk. Legelőinken emellett ezer birka legel. A tavasszal 600 bárányt adtunk el, legnagyobb részben görög és olasz exportra. Gyümölcs és szántóföldi termelés — Gyümölcstermelésünk is jelentős. 115 hold baracko­sunk, és 84 hold szilvaültet­vényünk van. A termés érté­kesítése az idén nálunk is problémás volt. Harminc hold szőlőnket most szüreteljük. — Rózsiból a mostani őszön 320 holdat vetettünk, s meg­próbálkozunk a tritikáléval is. Az idei rozstermésünk holdadén.ti átlaga elérte a 9 mázsát. (Ez nagyon szép eredmény, mert 30 esztendő­vel ezelőtt, legfeljebb 3—4 mázsa volt ezekep a földeken az átlagtermés.) — Jószágaink takarmányo­zására 477 hold lucerna tele­pünk van. Az idén rétiszéna termelésünk is jól sikerült, holdanként 20 mázsát takarí­tottunk be. s össztermésünk eléri a 35—40 vagont. Szocialista brigádok alakulnak Pesti Imre a kerület 150 dolgozójának munkálkodásá­ról szólt. — Kilenc brigádunk in­dult a megtisztelő szocialista cím elnyeréséért. Feladataik eredményes teljesítése mellett, például a járdaépítések terén komoly társadalmi munkát végeztek. Elöljárnak a trak­torosok: Sándor Ferenc mun­káját 118, Túri István 109, és Módra Dénes 108 százalékra teljesítette. — A gazdaság a nyáron a dolgozóknak a Tisza mellé és a Mátrába jutalomkirándulá­sokat rendezett. Az állatte­nyésztők havi átlagkeresete 3 ezer, a növénytermelőké 1 ezer 800 forint körül van. A dolgozók közül sokan 10—12 éve munkálkodnak a Ságvári gazdaságban, Bakos István ál­lattenyésztő és Farkas Mihály növénytermelő pedig több mint 20 éve dolgozik a kerü­letben. (kopa) Tanácstagi beszámoiók Erdélyi Lászlóné pénteken 5 órakor a Faárugyár kultúr-, termében, Tóth Mária ugyan-* csak pénteken délután 5 óra-* kor a Lencsés—Világosi isko­lában tartja tanácstagi beszá­molóját. Szombaton Vajda János 5 órakor a Kossuth Lajos utca 2. szám alatt, Grónai István pedig délután 6 órakor a Bras­sói utca 1. szám alatt számol be választóinak. 5 ■ P ■ O ■ R » T 25 EVE... Ágyúszó mellett született... i. 1941. ÁPRILIS 3-ÄN az ország már hadszíntér lett. Ezen a napon délelőtt látta meg először a nagykőrösi ember az ame- rikái „Liberátorokat”. A hatalmas négymotoros gépek serege déli irányból repült a város fölé, lőtávolságon felüli magasság­ban. Fényes testük csillogott a délelőtti napfényben, és fehér csíkot húztak maguk után. Oly erős zúgással remegtette meg í levegőt a több mint 480 nagy erejű motor, hogy a városban nem lehetett hallani, amikor Feketén 12 bombát egy gép ledo­bott, és akkora gödröket ásott sorban egymástól nem messze, hogy a régi kútmesterek se ástak akkora gödröt a kútnak, A gödrök fenekéből feltört a talajvíz. Délután annyi kíváncsi ember ment a városból a bombatölcsérnek nevezett gödröket megnézni, hogy úgy letaposták a frissen szántott földet, mint valamikor csépléskor a gabonaszérüt taposták le. Ami Nagy­kőrösön látványos volt, az Budapesten szörnyű katasztrófát je­lentett, lakott területeket bombáztak. EZ CSAK KEZDET VOLT. Mennyi bomba hullott ezután a fővárosra és az ország más részébe. Oly nagy károkat oko­zott, hogy azt megbecsülni is nehéz volt. Szolnok bombázása nagy félelemmel töltötte el a város népét. Június 2-án érte ezt a várost az első, szörnyű bombatámadás. Mintegy 120 légierőd több hullámban bombázta a vasútállomást. Június 25-én, jú­lius 2-án, augusztus 20-án, augusztus 21-én és 28-án, szeptem­ber 2-án és szeptember 12-én, nyolc alkalommal érte súlyos bombázás. A vasúti pályaudvart, a hidakat, a vasúti javítóüze­met bombázták. A bombák a környezetet is tönkretették. A na­gyon sok halott, sebesült és nagy anyagi kár rémséges híre már az esemény után néhány órával Nagykőrösön is ismert volt. Ceglédet szeptember 18-án érte bombatámadás. Óriási dü­börgés hallatszott Cegléd felől. Égett a vasút közelében leve malom gabonakészlete. Mivel a támadás a pályaudvart érte, az egyik vasúti bunker találatot kapott, és az ott levő emberek mind meghaltak, köztük sok körösi ember is. BUDAPEST BOMBÁZÁSA MIATT sok ember leköltözotl Nagykőrösre, bár itt sem volt biztonság. Nem volt olyan nap, hogy ne mondta volna a rádió, ha nem nappal, de este, „zava­ró repülés” vagy „légiveszély” „Szeged—Szolnok térségében”, vagy ne üvöltöttek volna a szirénák naponta többször is. A felszabadulást megelőző, a felszabadulás alatti, utáni napokban, aki a városban volt, nem tudta, hogy miféle sereg­testek szabadították fel a várost. Ezeket a hadvezetőség titok­ban tartotta a felszabadító szovjet Vörös Hadsereg részéről, de a német hadvezetőség sem árulta el. A hadmozdulatok sem voltak világosak, mert azt is csak a hadvezetőség tudta. HUSZONÖT ÉV UTÄN, amikor ezeket a harcokat vázolni akarja valaki, kénytelen azoknak az írását áttanulmányozni, akik az eredeti jelentéseket látták, olvasták azoknak a hadve­zéreknek az írásait, akik a hadműveleteket vezették, vagy a hadműveletek irányításában részesek voltak. Azok, akik az eredeti iratokat tanulmányozták, és így írták le a hadműveleti eseményeket, a következők voltak: Nemes Dezső: ,.Magyaror­szág felszabadulása’’ című munkája 1955, Tóth Sándor: „4 szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon” 1965, Ölvedi Ignác: „Harccselekmények a debreceni hadműveletek második szakaszában” (1944. október 13—20, Hadtörténeti Közlemények 1965. évi 1. szám), dr. Csima János: „A 7. Román Hadtest a Budapest felszabadításáért vívott harcban”, M. Za­harov, a Szovjetunió marsallja: „A szovjet hadművészet a ma­gyarországi felszabadító hadműveletekben” (Hadtörténeti Köz­lemények 1965. évi 2. szám). AZ ÚJSÁGOK A NÉMET HADSEREG „győzelmeiről, el­szakadó mozdulatairól”, egyes területeken „frontkiigazítások­ról” írtak. 1944 augusztusában a szovjet hadsereg Jasi—Kisinyov tér­ségében megsemmisítő vereséget mért a német haderő „Déli” hadseregcsoportjára. Bukarestben augusztus 23-án román fegy­veres felkelés tört ki. A román nép szembefordult a hitlerista haderővel. Románia kilépett a német szövetségből, és az 1. és IV. számú román hadsereg csatlakozott a szovjet hadsereghez, mely 17 hadosztályból- állt. Nem volt kétséges még a derűlátó és a német hadigépezet legyőzhetetlenségében bízók előtt sem hogy a németek elvesztették a háborút. Dr. Balanyi Béla levéltár-igazgató (Folytatjuk.) Kosárlabda A megyei bajnokság kere­tében legutóbb pénteken a Sportotthonban 2, szombaton Cegléden szintén két körösi vonatkozású mérkőzésre ke­rült sor. Pénteki találkozók: Nagykőrösi Gimnázium SE 1—Nagykőrösi Gimnázium SE II 108:36 (48:10). I. csapati Máté (20), Páhán K„ Kollár E. (28), Bűz (9), Ko­vács (10). Csere: Vajtai (2), Szekfű E. (8), Sallai (22),' Szarvas, Kollár Zs. (9). II. csapat: Pászti (2), Czira (5), Becser (6), Vajda (10), Tóth I. (13). Csere: Tóth—Péli, Urbán Zs., Medgyesi. Az első csapat igen jól ját­szott és fölényesen nyerte a női mérkőzést. Nagykőrösi Gimnázium SE 1—Nagykőrösi Gimnázium SE II 120:53 (62:19). I. csapat: Farkas (10), Szek­fű B. (15), Marosfi (15), Mit- ru (29), Ábrahám Z. (20). Cse­re: Zsákai (31). II. csapat: Molnár (2), Spin­delbauer (4), Vad (14), Rutt- ner Gy. (24), Rovó (7). Csere: Kapás, Boros (2), Horkai. A férfiak első csapata jól játszott és biztosan győzött. Említésre méltó, hogy a ki­csik .53 pontot értek el. Szombati mérkőzések: Nagykőrösi Gimnázium SE I —Ceglédi Mezőgazdasági Technikum 64:11 (34:2). Nagykőrös: Szekfű E. fS), Sallai (9), Kollár É. (22), Kol­lár Zs. (4), Bűz (2). Csere: Ko­vács (4), Máté (15). A körösi lányok magabizto-* san játszottak. A második já- tékrész közepétől a hazaiak azt a taktikát alkalmazták* a nagyobb vereség elkerülése, hogy kipontoztatták magukat. Ez sikerült is, mert 8 perccel a befejezés előtt már csak {ret­ten maradtak a pályán közü­lük, s erre a bírókettős — a ■szabályok értelmében — le­fújta a mérkőzést. Nagykőrösi Gimnáziumi SE 1—Ceglédi Mezőgazdasági Technikum 61:35 (29:16). Nagykőrös: Szegfű B. (10), Mitru (20), Ábrahám Z. (4), Marosfi (13), Farkas (4). Cse­re: Matuska (8), Almást (2), Danóczi. A tartalékos körösi férfi­csapat is biztosan, simán nyert. Jó: Mitru, Marosfi, Ma­tuska. Elmaradt két sportvetél­kedő Elmaradt a vasárnap dél­előttre tervezett Nagykőrösi Kinizsi—Vecsési VIZEP me­gyei bajnoki férfi ifjúsági és felnőtt kézilabda-mérkőzés, A vendégek táviratban lemond­ták a találkozót. A 14—15 évesek országos el­lenőrző versenyén a Nagykő­rösi Kinizsi birkózói technikai okok miatt nem vettek részt. Sulyok Zoltán Az l sí. Autóközlekedési Vállalat saját költségén személy- és tehergépjármíivezetői tanfolyamul inát. A tanfolyamol végzetteket a vállalat alkalmazza. Jelentkezés és részletes felvijágosítás CEGLÉDEN, a Teleki u. 2. szám alatt, a munkaügyi csoportnál, 1969. október 25-ig. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom