Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
3 3000 fiatal otthonában Csepelen Elkezdődtek a KlSZ-vdlasztdsok — Miről tudnak beszámolni? 1969. OKTÖBEK 19., VASÁRNAP PEST MEGYEI Melegforráskataszter A magyar Hidrológiai Társaság miskolci csoportja katasztert készített a borsodi melegvíz előfordulásokról. Az t összeírás során megállapították, hogy Miskolcon és Borsod megyében összesen tizennyolc melegvíz-előfordulás található, s ebből nyolc forrás ad 40 fokon felüli forróvizet. Hat forróst egyáltalán nem hasznosítanak. A mezőgazdaság csak j egyetlen kút, a körömi, 98 fo- ' kos forróvizót hasznosítja. A kútra hajtatóházat telepítettek. Fürdők, strandok táplálására 11 forrás szolgál. A felmérés megállapítja, hogy a melegforrások vizét nem használják ki gazdaságosan. A bogácsi és egyes miskolci kutak vizét fűtésre is fel lehetne használni. A túlterhelt miskolc-tapolcai strand mentesítésére a diósgyőri vár mellett levő forrás mélyítésével melegvizet lehetne szerezni a diósgyőri strand részére. A felmérés alapján javaslatot dolgoznak ki a melegvizek jobb hasznosítására; AZ IDÉN ELŐSZÖR A Budapesti Csokoládégyárban az áru minőségének és választékának bővítésére a közelmúltban több új automata gépet és berendezést állítottak munkába. A karácsonyi idénycikkek most készülnek nagy mennyiségben, az idén először kerülnek üzletekbe az 1 kg-os és 60 dkg-os csomagolású vegyes desszert- és szaloncukor-kollekciók. * Szép ősz Ujhá Háromezerötszáz mázsa szőlő — Egyszerű gazdasági együttműködés Befejezés előtt az új tároló A Csepel Autógyár 10 ezer dolgozója közül 3 ezer fiatal, közelebbi meghatározással: a KISZ korosztályúak száma. Megyénkben nincs olyan gyár, intézmény, mezőgazdasági üzem, ahol ennyi fiatalt foglalkoztatnának. Ebből viszont az is adódik: arányosan több a fiatalok problémája. A háromezer fiatal közül 1000—1100 a KISZ-tag, ami ha nem is sok, de jól mutatja a szervezet súlyát, erejét. A napokban kezdődött el 28 alap- szervezetiben a vezetőségválasztás, ami természetesen kiterjed majd a 4 csúcsszervre és aztán a KlSZ-bizottságra is, amelynek megválasztására december elején kerül sor. Milyen tevékenység után mond le a régi vezetőség? Mit végzett a rendelkezésükre álló időben a fiatalok érdekében? Milyen gondok, problémák foglalkoztatják őket?. Erről szereztünk információkat a gyárban. Bokáig süppedt az aranysárga homok, messzire sodorná a legkisebb fuvallat is, de szerencsére, se szél, se eső már hetek óta, csak kellemes őszi napsütés, delenként húsz fok felett. — Kétnaponként egy cukorfokot ér ez az idő — mondja elégedetten Sásdi Antal, az új- hartyáni :Üj:-Élet szakszövetkezet elnöke. A határban amerre a szem ellát, gazdagon termő szőlő mindenütt. Sárgászöld, rubinpiros és sötétvörös fürtök. Száztíz hold új telepítés, amely a becslések szerint az idén már háromezerötszáz mázsát terem. A tőkék között kék fejkendős asszonyok szedik a fürtöket, rakják és viszik a szőlővel púpozott puttonyokat a billenős kádakba. Férfi mindössze egy-kettőt, az is az idősebb nemzedék közül. Kleinei- zer György, a vontató vezetője már türelmetlen, sürgeti az asszonyokat, a kádakat taposó lányt, iparkodjanak, mert öreg estére sem ér vissza a Borforgalmi telepéről, tegnap is órákat kellett várakoznia, amíg sorra került a feldolgozóban és ma még legalább egyszer fordulni szeretne. — Egy gond a sok közül — jegyzi meg csendesen az elnök. — Ezerszáz mázsára szerződtünk a Borforgalmival, s ott még nyoma sincs az „új szeleknek”. Egyédurakodónak érzik magukat, ezért nem is törik magukat túlságosan. Szerencsére, ez a furcsa helyzet már nem tart soká. Gépkocsiba ülünk, úgy kerülünk egyet a határ másik oldalába, a gazdaság központi majorjába, ahol már az utolsó simításokat végzi a szakszövetkezet építő brigádja a szőlőfeldolgozó és tároló építésén. — Május másodikén kezdtük az építkezést — kalauzol Sásdi Antal — és a jövő héten már megkezdi munkáját a jel- dolgozónk. Egyelőre még csak ezen az egy gépen, de hamarosan párja is kerül. Szükség is van rá, mert a pincében ezerötszáz hektoliter bor befogadására várnak már a gondosan előkészített hordók. És jövőre a pince új szárnnyal bővül, hasonló befogadóképességgel. A közelmúltban neg) gazdaság társult, a tatárszentgyörgyi, a gyóni, az újlengyeli és. a mi szakszövetkezetünk o szőlő és gyümölcs feldolgozására, illetve értékesítésére — újságolta az elnök nem kis büszkeséggel, hogy sikerült közös nevezőre jutnia a négy gazdaságnak a jelenlegi legnagyobb probléma, a termés értékesítése ügyében. — Tudomásom szerint hasonló egyszerű gazdasági együttműködés megteremtéséről tárgyal egymással az inárcsi és a ka- kucsi termelőszövetkezet is. Akkor pedig megszűnik a Bor- forgalmi egyeduralma ihinden tekintetben. A szlanka szőlőből háromszáz mázsát más megyében értékesítenek jelenleg is. Nem véletlenül. Kilónként két forinttal többet kapnak érte, mint amennyit a Borforgakni fizet. A nemrég befejeződött nemzetközi borversenyen két aranyérmet nyert az újhartyá- ni szakszövetkezet. Ugyaneny- nyi érmet hoztak haza az országos borversenyről is. ■— Hosszú évek fáradságos muskája nyomán születtek ezek a nagy elismerést jelentő, díjak — mondja az elnök, amikor már ismét az autóban ülünk. — Ugyanakkor köteleznek is bennünket. Az elkövetkező esztendőkben hasonló minőségű bort várnak tőlünk. És ez nagy felelősség. És természetesen öröm is. Mert egymás után érkeznek az érdeklődök a gazdaság irodájába: a Duna Vendéglátóipari Vállalat, a Gundel Étterem és mások küldöttei, azzal a megbízással, hogy szívesen vásárolnának az aranyérmes szürkebarátból és az olaszrizling- ből nagyobb tételeket. — A már említett társulásnak olyan elképzelései is vannak — gondolkozik hangosan az elnök —, hogy palackozó- üzemet is létesítene ... Közben már a kukoricaföldeken gurul velünk a gépkocsi. Itt is teljes a nagyüzem: huszonöt-harminc munkáskéz töri. a csöveket. — A kukoricára sem panaszkodhatunk az idén — mutatja az elnök a jókora sárga csöveket. — Holdanként tizennyolchúsz mázsás májusi morzsolt- tal számolunk a száztíz hold átlagában. A mi természeti adottságaink mellett ez jó termésnek számít. Indulunk tovább a gabonaföldekre. A közel ezer holdon nap mint nap hat erőgép dol- I gozik. Schenk János és Keindl ! József szánt, Ruttersmidt Jó- I zsef tárcsázik, Tunner József műtrágyát szór, míg Fajt Ferenc és Schenk György a rozsot veti a gondosan megmunkált és előkészített földbe. — Szeptember elsején kezdtük a talajelőkészítő munkát és a vetést — tájékoztat szűkszavúan az elnök. — Jelenleg a közel ezer hold kétharmadában már földbe került a mag. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, október 25-ére befejezzük a vetést. Gépkocsink megfordul, indulunk vissza az irodába. Útközben a tanítóból lett elnök rögtönzött élménybeszámolót tart szovjetunióbeli és olasz- országi tanülmányútjáról. Az olasz útról csak a napokban érkezett vissza, s ott is elsősorban a szőlő- és gyümölcs- termesztés hogyanjára és milyenségére volt • leginkább kíváncsi. Sok mindent látott, sok emberrel beszélt és tanácskozott, s olyan vélemény alakult ki benne: — Semmi okunk nem lehet a panaszkodásra. A magyar gyümölcs — ha jól sáfárkodunk vele — versenyképes áru az európai piacon. Prukner Pál Egy kis különbség! A munkásparlament tavaszi ülésén a fiatalok kereseti lehetőségéről is beszéltek. Az akkori megállapítás szerint Pest megyében, átlagosan, a fiatal szakmunkások havonta 1400—2200 forintot keresnek. A betanított munkások 1300- tól 1900 forintig, míg a segédmunkások 1050-től 1600 forintig vihetnek haza havi keresetet. Herczenik Gyulától, a Csepel Autógyár KlSZ-bizott- ságának ágit.-prop. titkárától azt kérdeztem, milyen kereseti lehetőségük van náluk a fiataloknak, változtak-e a kereseti lehetőségek az utóbbi fél évben? Herczenik elvtárs szerint most a fiatal szakmunkások 1600 forinttól 2800 forintig kapnak havonta munkabért, a betanított munkások 1500-tól 2500-ig, míg a segédmunkások 1400-tól 2000 forintig keresnek. A fentiekből kitűnik, a bérek, a fizetések emelkedtek a gyárban. Miért ezzel kezdjük a KISZ- munkáról való beszámolást? Mert — köznapi szóhasználattal élve — mindenki a piacról él, és jó kereseti lehetőség híján hiába is magyarázná valaki a KISZ-munka szükségességét a gyárban. így viszont a fiatalok látják, van értelme az iparkodásnak, a gyár tisztes keresetet, jó megélhetést biztosít számukra. Maradjunk is mindjárt a perspektíváknál! Emelkedni a ranglétrán A gyárban jól foglalkoznak a fiatalok továbbképzésével. A betanított munkásfiatalok szakmai továbbképzésen vehetnek részt, de vannak I tanfolyamok a szakmunkások részére is. A gyárban kihelyezett technikum működik, összesen 400 hallgatóval, akiknek fele fiatal. Természetes, hogy a fiatalok továbbképzése összefügg a gyár előtt álló perspektívákkal, ám ez is nagyon biztató. Most kezd megvalósulni a gyárban egy másfél milliárdos beruházás, amely a műszaki, technikai haladás mellett alkalmat nyújt a fiatalok egyéni célkitűzéseinek megvalósítására is. Kiket lehetne a fiatalok közül megemlíteni, akik az; utóbbi időben előbbre' léptek? Például Dági Pál fiatal mérnökként került a gyárba, szorgalmas volt, agilis, részt vállalt a KISZ munkájába is. Ma osztályvezető-helyettes és nagyon komoly feladatokkal bízzák meg. Molnár Gyula szakmunkásként kezdte. Jó képességű, jó- eszű, igyekvő fiatal volt. Jelenleg a technológiai osztályon dolgozik. Elvégezte a technikumot, sőt ma már a felsőfokúra jár. Biztosan széles perspektíva nyílik a 'Számára. Őri Károly a motorgyáregységben volt gépmunkás. Tanult, s nem sajnálta a fáradságot a közösség érdekében sem.' Ma a gyáregységvezető műszaki titkára. Hosszú oldalakon sorolhatnánk tovább, ki hová emelkedett és azt is, ki mennyivel keres jobban, mint egy évvel ezelőtt. Szépséghiba Visszatérve a kereseti lehetőségekhez, meg kell állapítani, hogy a többlet pénzek 15— 20 százaléka a túlórákból származik. A gyár létszámgondokkal küzd és amíg ezt meg nem oldja, vagy amíg a bérezés módját (írtunk már róla lapunkban) meg nem változtatják, addig itt segíteni nem lehet. A fiatalok persze a pénzért sok túlórát vállalnák. A Csepel Autógyár 3000 fiatalja közül mintegy 2200 a férfi és 800 a nő. Hogyan alakul az ő keresetük, egyen- lőek-e »a férfiakkal? ... Egy évvel ezelőtt a gyár vezérigazgatója külön utasításban foglalkozott a nődolgozók bérezésével és elrendelt^, minden gyáregységben egyenlővé kell tenni a bérezést, ha azonos munkát végeznek. Sajnos, még mindig jelentős különbségek vannak a nők és a férfiak bérezésénél. Miért mennek el a fiatalok? A gyárban jelentős a fluktuáció, a munkásvándorlás. A III. negyedév adatai szerint 1200-an mentek el és 1000-en jöttek a gyárba dolgozni. A be- és kilépők fele fiatal. Amikor a kilépések okát vizsgáltuk, első helyen — a r kedvező változások ellenére — a bérezést találtuk. A fiatalok elmondták, érzik a bérkerettel I való gazdálkodás hátrányát. Némelyik területen többet is nyújthatnának, ha a gyár többet fizetne... A környék jól- menő termelőszövetkezetei is sok fiatal szakmunkást elcsábítottak a nagyobb fizetés ígéretével. A fiatalok a távozás másik okát a munkakörülményekben látják. Szerintük a normák általában feszítettebbek, mint másutt, nagyobb a fegyelem, nagyobbak a követelmények. Érdekes és nagyon figyelemre méltó az is, amiit a vezetési stílusról elmondottak. A gyárban a legnagyobb titokban tartják például, ki lesz a csoportvezető utóda, kik lépnek a kiöregedettek helyébe. Nincs káderfejlesztési terv; azaz, ha van, hót lakat alatt tartják. A fiatalokat jobb munkára ösztönözné, ha időben közölnek előléptetésük lehetőségét. A vezetők áltálában nem igénylik a fiatalok véleményét. És ha valamit élesebben vetnek fel, letorkollják őket Szerintük nem fejlődött ki eléggé a vezetés demokratizmusa. Az utasítások csak lefelé hatnak, de a visszaáramlás, a reagálás már nincs meg. Lakáshelyzet A KISZ 169 lakás építését határozta el, azaz szervezte meg három évvel ezelőtt A lakások most kerülnek átadásra. A tagok 15—20 ezer forintot fizettek be, a többit kölcsönként kapták és lassanként letörlesztik. lmunk sem kell, ez az akció népszerű és jó... Ám most, az építési kapacitás hiánya miatt elakadt A munkásszállás 110 személyes. Égetően szükség lenne egy újra, nagyobhra, s valószínű a negyedik ötéves tervben sor kerül építésére. Végezetül, talán még annyit, a tagösszeírás ideje alatt egyénenként minden KISZ- taggal elbeszélgetnek, megr hallgatják egyéni gondjaikat, problémáikat és igyekeznék rajtuk segíteni. „Embercentri- kúsan” akarunk gondolkodni — fogalmazta meg divatosan az egyik KISZ-vezető, ami helyes és jó dolog! Egy-két hónap és a legfelr sőbb fiatal-„parlament” számot ad eddigi munkájáról, majd az új vezetés ígéretet tesz újabb feladatok elvégzésére. Kétségtelen, hogy sok munka, fáradság van a régi vezetőség eddigi működésében és sok munka vár az új vezetőségre. Egy — terjedelmében — rövid cikk nem alkalmas arra, hogy az egész KISZ- munkát, sőt ezen túlmenően a fiatalok helyzetét értékelje, de talán arra igen, hogy a „csomópontokra” a legélesebb „ki- szögellésekre” rámutasson, segítsen arra fordítani az illeték kesek tekintetét. Talán nem felesleges most megkérni a gyár gazdasági parancsnokait, a párt és szakszervezet aktivistáit, hogy ők is kísérjék figyelemmel a választást, segítsenek a fiataloknak helyzetük, erejük, tettvágyuk felmérésében. Sz. D. Művezetóképző tanfolyamokat indítunk KŐMŰVES, ÁCS SZAKMUNKÁSOK RÉSZÉRE, akik 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A tanfolyam időtartama alatt kiemelt bért fizetünk. 44 ŰRÁS MUNKAHÉT, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Vidékiek részére szállást adunk, különélést fizetünk, utazási hozzájárulást térítünk. JELENTKEZÉS személyesen: 43. sz ÁÉV. Budapest XI., Dombóvári út 19. (4, 41, 43, 47-es villamossal). Várjuk a tudósításokat! írja — és az olvasó „Huszonöt éve történt” pályázat November 1-én lesz negyed- százada annak, hogy — Pest megyében elsőként — Jászka- rajenő felszabadult. Több mint hat hónap múlva a szovjet csapatok az utolsó fasiszta erőket is kiverték az országból. Ezekre az időkre emlékezve, olvasóinkhoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy írják meg községük, városuk felszabadulásával kapcsolatos élményeiket, valamint a negyedszázados helyi ünnepség előkészületeit. A beérkező tudósításokat lapunkban folyamatosan közöljük, a lehetőség szerint követve az egyes helységek felszabadulásának időrendjét. A tudósítóverseny zsűrije — egyik olvasónk javaslatára — eziíttal az olvasó lesz. Az egy hónap során leközölt írásokra a következő hónap 10-ig küldhetik be szavazatukat: melyik tudósítást tartják az I„ II., illetve III. díjra érdemesnek. A legtöbb szavazatot nyert tudósítás szerzője 1000, a II. helyezett 500, a HL helyezett 300 forint jutalomban részeiül. / \
