Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

PBS 1 UEGVEI kMtria» 1969. OKTOBER 16., CSÜTÖRTÖK Szomália elnökét Mint az AP amerikai hír- ügynökség jelentette gyorshír­ben, szerdán délután egy rendőri egyenruhát viselő is­meretién személy pisztolylövé­sekkel meggyilkolta dr. Abdel- rasid Ali Ser-Marke-t, a Szo­máliái Köztársaság elnökét. A mogadisihui rádió adását meg­szakítva közölte a hírt. A rá­dióadás szerint az államfő az ország aszálysúj tóttá északi tartományában tartózkodott, s ott követte el tettét a merény­lő, akit azonnal elfogtak. A Szomáliái rádió Nairobiban vett adósa később közölte, hogy a fővárosban, Mogadis- huban kijárási tilalmat ren­deltek el, az utcákon járőrök cirkálnak. A meggyilkolt el­nök holttestét repülőgépen szállítják Mogadishuba. Az .űrtrió manőverei (Folytatás az 1. oldalról.) képfelvételeket nemcsak a há­rom űrhajó készíti, hanem a megfelelő időpontban repülő­gépek is felszállnak és szin­tén fényképezik a terepet. Az így összegyűjtött igen értékes anyag lehetővé teszi e térség földtani és földrajzi sajátossá­gainak minden eddiginél be­hatóbb megismerését. Szerdán délben, magyar idő szerint 13.SO-kor a Szojuz 6. űrhajó 66., a Szojuz 7. 50. és a Szojuz 8. 34. fordulatát tette a Föld körül. A hót szovjet koz­monauta folytatja a csoportos repülés programjának ered- tnónyes végrehajtását. A legénységek kidolgozzák az orbitáló űrhajók kézi irá­nyításának technikáját, ami elengedhetetlenül szükséges űrlaboratóriumok megalkotá­sához és huzamos időn át tör­ténő működésük biztosításá­hoz. Az űrhajósok a kézi irányí­tó rendszerek és a fedélzeti navigációs eszközök segítségé­vel négyszabású manővereket hajtottak végre. A Szojuz 7. és a Szojuz 8. ötszáz méterre közelítette meg egymást, Párbeszéd a mirelittel (Folytatás az 1. oldalról.) Eseménydús (Folytatás az 1. oldalról.) főváros amerikai nagykövet­ségi épülete előtt sor került demonstrációkra, még a viet­nami háborúba vezényelt egyszerű jenki katonák kö­zött is több akadt, aki fel­tűzte a fekete karszalagot, az M-nap jelképét). Nixon megpróbálta ázt a látszatot kelteni, mintha sem­mi sem történt volna, latin- amerikai tanácskozásra hívta össze a nemzetbiztonsági ta­nácsot, miközben a terembe behallatszott a Fehér Háztól alig néhány száz méterre fo­lyó tüntetések zaja. S nyilván­Egymillió hamis dollár Nagyszabású pénzhamisí­tást lepleztek le Atlantában (USA, Georgia állam). Eddig még ismeretlen tettesek 1 millió dollárt hamisítottak. Képünkön a titkosrendőr­ség egyik embere vizsgálja a hamis bankjegyeket. A Monori Járási Szolgáltató Ktsz azonnali belépéssel felvesz • ASZTALOS • LAKATOS • FÉMNYOMÓ és FÉRFI FODRÁSZ szakmunkásokat unnesasHinin 'aaaeaBaaaasr '«!Br Naaaar-nmr JELENTKEZÉS = Gyomron, o Steinmetz kapitór, u. 12. sz. alatti Központi Irodában. való, hogy az óriási tömeg­demonstráció késztette az el­nököt mégis arra, hogy beje­lentse: ismerteti majd újabb állásfoglalását a vietnami há­borúról, mégpedig november 3-án. Meglehet, e dátum rög­zítésével a november köze­pére tervezett második M- napnak is szeretné elejét ven­ni. Dehát hiábavaló törekvés volt eddig is „űz üzlet nor­málisan megy tovább” lát­szatát kelteni. Hiszen az M- napban még köztisztviselők is részt vettek, több washing­toni minisztériumban is ren­deztek békegyűlést, s nem ki­sebb rangú ember, mint az egyébként republikánus párti Lindsay, az USA legnagyobb városa: New York kormány­zója is félárbocra eresztette a zászlókat a városi hivatalok­ban, sőt felszólalt a városi könyvtár előtt rendezett nagy­gyűlésem . Még .a .washingtoni képviselőház is Kénytelen! volt éjszakai ülésén'napirend­re 'tűzni a háború problémá­ját, a vietnami békéért ki­álló képviselőcsoport követe­lésére. A VATIKÁNI püspöki szinó- dus harmadik napján, szerdán, több püspök is sürgette, hogy a katolikus egyház feje gyak­rabban tanácskozzék püspökei­vel. ALEKSZANDER DUBCE- KET és Josef Smrkovskyt visz- szahívták a csehszlovák szö­vetségi gyűlés elnöki, illetve alelnöki tisztségéből. Mindket­ten írásban közölték, hogy - e döntéssel egyetértenek, és le­mondtak funkcióikról. szín az 1000 vagonos hű­tőház. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenekelőtt a piros bogyós termésből, málnából, de cseresznyéből, meggyből álta­lában gyümölcs- és zöldségfé­léből nagy a kereslet külföl­dön. A vállalat jól fizet, de ki­fogástalan árut kér. Kötelezi magát arra is, hogy legalább tíz-, de inkább tizenöt éves szerződéssel leköti s átveszi az árut. A rövid bevezető után töb­bek között szót kért az Észak- Pest megyei Termelőszövetke­zetek Szövetségének titkára, dr. Merényi Károly is. Meg­állapítása szerint azért növek­szik lassan a szállítandó és ke­resett gyümölcsfélék mennyi­sége, mert a termelők óvato­sak. Ma barackból, almából, szőlőből rengeteg van, értéke­sítési gondokkal küzdenek. At­tól tartanak, hogy ha jelentős pénzért telepítenek például málnát vagy éppen cseresz­nyét, meggyet, itt is dömping lesz, s ez bizonytalanná teszi az értékesítést. Ugyanakkor bűn nem kihasználni a kon­junktúrát, s nem szállítani egyre nagyobb mennyiséget a dollárpiacra. Indítványozta, hogy adjanak előleget, hitelt a gazdaságoknak, elősegítve a célt szolg|Jjdt,telePÍtést,->.i,llefcve a beruházást. Mire elkészül a dunakeszi hűtő, addigra olyan gyümölcs-, zöldségskálát kell termelni, hogy az jóformán egész évben munkát adjon a mirelitüzemnek. Rendkívül lassúnak tartja a piac igényel­te új fajták elterjesztését, kel­lő szaporítóanyagok hiányá­ban. Egy sor észrevétel és felszó­lalás kapcsán isméf a vezér- igazgató kért szót. A maga ré­széről garantálta, hogy a 10— 15 éves szerződésben foglalta­kat teljes tiszteletben tartják, s biztos piacként szerepelnek. Gondoskodnak a külföldről be­szerezhető s a hűtőipar számá­ra kívánatos termékek vető- magvainak, szaporítóanyagai­nak beszerzéséről. Ha időköz­ben változna a helyzet, s az adott fajta már nem kell a piacon, a régi felszámolása és az új telepítése nem a gazda­ságot, hanem a vállalatot ter­heli. Sajnos, előleget, hitelt nean folyósíthatnak, mert ez bankmonopólium. A vezérigaz­gató javasolta: fontolják meg a gazdasá­gok, hogy a szállítandó ki­váló gyümölcsöt, zöldfélé­ket a saját embereikkel tisztíttassák meg, előké­szítve azt a gyorsfagyasz­tásra, illetve a mélyhűtés­re. Ez az eddiginél is nagyobb jö­vedelmet biztosít a különböző gazdaságoknak. A részvevők elégedetten vet­ték tudomásul >a válaszokat, s megállapodtak abban, hogy évenként hasonló jellegű meg­beszélésen találkoznak. Ezt követően megtekintették a szabádkikötőben működő bu­dapesti üzemet. — tgy — A dél-vietnami küldöttség Dunaújvárosban (Folytatás az 1. oldalról.) találkoztak a nagyüzem és a város , dolgozóival. A nagy­gyűlésen dr. Tapolczai Jenő és Tran Buu Kiem mondott be­szédet. Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, a ko­hászati kombinát dolgozói ne­vében köszöntötte a dél-viet­nami küldöttséget és emlékal- bumot nyújtott át a küldött­ség vezetőjének. A dél-vietnami küldöttség tagjai a társaságukban levő magyar vezetőkkel együtt, a délutáni órákban visszautaz­tak Budapestre. BEFEJEZŐDTEK a bonni koalíciós tárgyalások. A VARSÓI televízió meg­kezdte kísérleti színes adásait. s így a legénységek tagjai sza­bad szemmel is megfigyelhet­ték egymás űrhajóit — az ab­laknyílásokon keresztül vilá­gosan meg tudták különböz­tetni a napelempaneleket, az antennákat és az űrhajók más szerkezeti elemeit. Eközben a Szojuz 6. figyelemmel kísérte és regisztrálta a Szojuz 7. és a Szojuz 8. közeledésének moz­zanatait és helyzetét. A fizikai kutatási program keretében kísérleteket végez­tek a kozmikus sugarak össze­tételének megállapítására, s tanulmányozták az ionoszféra felső rétegeiben végbemenő folyamatokat. Az űrhajósok közérzete ki­tűnő, a berendezések hibátla­nul működnek, a repülés a program szerint folytatódik. bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) A végrehajtó bizottság egyetértett azzal a javaslattal, hogy a kongresszus második napját Vietnamnak szenteljék, és é napirend keretében adóz­zanak tisztelettel az elhunyt Ho Sí Minh elnök emlékének. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a VII. szakszervezeti világkongresszus beszámolói­nak és munkabizottságainak dokumentumtervezeteit. Egyet­értett azzal, hogy a kongresz- szus kapjon információt a kö­zel-keleti helyzetről. Tájékoz­tatták a végrehajtó bizottságot az SZVSZ alapszabályában tervezett módosításokról. A végrehajtó bizottság Gás­pár Sándort, a Magyar Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkárát kérte fel a VII. szakszervezeti világkongreSz- szus megnyitására. Az elnökség és a végrehajtó bizottság — számos küldöttség kérése és előterjesztése alap­ján — állást foglalt abban, hogy a VII. szakszervezeti vi­lágkongresszus 1969. október 17-én kezdődjön és október 26-án fejeződjön be. Az NDK katonai delegációja (Folytatás az 1. oldalról.) 20. tanulmányi évet kezdő in­tézet oktatási és kiképzési rendszeréről. Mint a parancs­nok többek között elmondta, néphadseregünk legmagasabb fokú tanintézete egyben a had­tudományi kutatómunka egyik központja, amely munkakap­csolatban áll az NDK néphad­seregének Fridrich Engelsről elnevezett akadémiájával. A gyakorlati oktatás módsze­reit a tájékoztató után szak- tantermekben és kiképzési bá­zisokon tanulmányozhatták a delegáció tagjai, akik megte­kintették - a» - akadémia. törté­netét, fejlődését bemutató kii állítást is. A látogatás végén az intézet parancsnoka, Tóth La­jos vezérőrnagy, ajándékokat nyújtott át Hoffmann hadse­regtábornoknak és a küldött­ség többi tagjának. A Zrínyi Katonai Akadémia jelvényét a következő — élénk derültséget keltő — szavakkal adta át a parancsnok a magas rangú ka­tonavendégeknek : — Kérem önöket, ezzel te­kintsék úgy, hogy eredménye­sen elvégezték akadémián­kat ... Kedves meglepetést szerzett a német vendégeknek az az album is, amelyben máris megnézhették az intézetben tett látogatásukról készített fényképeket. A szívélyes fo­gadtatásért Heinz Hoffmann miniszter mondott köszönetét, majd a küldöttség kocsikara­vánja a Finommechanikai Vállalathoz indult. Itt Asztalos Lajos, a kohó- és gépipari miniszterhelyettes, valamint Szakái Géza vezér- igazgató üdvözölte a delegáció tagjait, akik a vállalat munká­járól, eredményeiről kapott tá­jékoztató után körsétát tettek néhány üzemrészben, s ennek során szívélyesen elbeszélget­tek a dolgozókkal is. Kora délután a Haditechni­kai Intézetbe vezetett Hoff­mertették előttük liz ‘intézet tu­dományos eredményeit, majd a parancsnoki kar kalauzolá­sával rögtönzött haditechnikai bemutatón vettek részt. Szit — HELSINKIBEN megkezdőd­tek Podgornij és Kekkonen tárgyalásai. A NYUGAT-NÉMETOR­SZÁGI Herringenben Rommel volt náci tábornagy sírjánál hivatalosan megemlékeztek Hitler egykori hadvezére ha­lálának 25.. évfordulójáról. HÁROM biafrai repülőgép bombatámadást hajtott végre a nigériai Benin tartomány olajban gazdag vidéke ellen. =11=11=11=11=11=, (12) — Miért akarhatta anyu, hogy Babuci állásba menjen Pestre, amikor a megyei gim­náziumból is hazahozatta? — Azt én nem tudom. — Arról hallottál, hogy Bá­buéival gödröt ásatott az istál­lóban ? — Hát persze. Az a gödör ott van most is. — Láttad, amikor ásta? — Nem. Én csak akkor tud­tam meg, amikor nyomoztak, hogy mi az. A Babuci mond­ta, hogy anyu ásatta vele. A kis Marikának. — Mit tudsz arról, Babuci volt fent Pesten? — Biztos, mert elment és csak másnap reggel jött haza, hogy anyu, meg Marika meg­halt. — Igaz, hogy ti otthon nem szoktatok főzni? — Dehogynem. Babuci szo­kott. Régen anyu is. De anyu csak konzervet evett az utóbbi időkben. Úgy kellett hozni ne­ki a boltból, amikor elfogyott az, amit a nagymama küldött Amerikából. Mindig attól félt, hogy meg akarják mérgezni. Babucira is mondta, hogy meg akarja mérgezni. — És még kire? — Hát a Józsi bácsira. — Miért mondhatta ezt? — Félt. — De miért? Hogyan kezdő­dött? Volt valami alapja? Ta­lán megromlott egyszer vala­milyen étel? — Nem tudom. Nem emlék­szem rá, hogy megromlott vol­na valami. Csak ami a konzer- ves dobozban benne maradt. Nem tetszett látni, mennyi konzervdoboz van az udvarun­kon, a szemétdombon? — Mondd, Piriké.. . Babuci mindig haragudott a Józsi bá­csira? — Volt úgy, hogy napokig nem is beszéltek egymással. — Igaz, hogy ő ment el érte a gimnáziumba? — Igen. — De ha annyira nem sze­rette Józsi bácsit, akkor miért fogadott szót neki? Miért ment mégis haza? Hiszen örülnie kellett voln^, hogy nem látja? — Anyu kérte meg a Józsi bácsit, hogy hívja haza. Pedig a nagymama mindent kifizetett Bábuéinak, amikor a kollé­giumba ment és küldött neki pénzt is... Bözsi néni, aki eddig nem szólt bele a beszélgetésbe, most megjegyzi: — Nem tudom, nem az volt-e az oka, hogy féltette a gyereket. Még jóba voltunk, amikor egyszer azt mondta, hogy nagyon szeretne vigyáz­ni a lányaira. Nem akarta, hogy az ő sorsára jussanak. — A kollégiumban felügye­let alatt volt. Talán jobban mint itthon...? Szárnyasné sokkal többet tudhat, mint amennyit elárul. Sóhajt. — Azt csak Manci tudná megmondáni, hogy mit, miért csinált .. — Mondd, Piriké, milyen dolgokon szoktak veszekedni édesanyádék? Felhúzza szemöldökét. Egyébként is nagy szeme mégj óbban kitágul. — Nem is tudom ... Ebben a pillanatban ajtó­nyitódás hallatszik Bözsi néni ülve marad, csak megjegyzi: — A Józsi. Belép, egy magas, suta moz­gású férfi. Cserzett bőre és vizenyős szeme emlékeztet az apjára, egyébként jóval ma­gasabb. Rövid, bundabéléses vasutas-kabát, rossz sínadrág és csizma van rajta. Zakót nem visel, vastag sportpuló­verje alól kockás ing látszik ki, kezében svájcisapka. Arc- csontja széles, orra aránytala­nul kicsi. Egyáltalán nem il­lik ebbe az erős csontozatú arcba. Homlokára mélyen rá­nőtt a sima, zsíros, fekete haj. Füle talán még az orránál is furcsább. Minden kistermetű nő fnegörülhetne, ha sorsa ilyen formás, apró fülkagylók­kal áldja meg. Ehhez at, arc­hoz azonban nagyobb kellene, így olyan, mintha a méretét eltévesztették volna. Nem látszik reszegnek, bár lehelletén érezni lehet a jel­legzetes, savanyú alkohol sza­got. Előre nyújt kezet, mint ez férfiaknál falun szokás. A kis­lány feláll és hagyja, hogy megcsókolja arcát. Bözsi né­niből kitör a szakavatott/ szer­vező. Közli a férfival, hogy a kislány rendben van, lássan úgyis aludnia kell, mi meg talán vonuljunk át a klubba. Mármint a fehérszobába. A férfi, anélkül, hogy ellenkez­ne, megindul kifelé. El sem búcsúzik a kislánytól, aki pe­dig nyilvánvalóan várja, mert tanácstalanul áll, mint, akit váratlanul magára hagytak. Bözsi néni visszaszól: — Feküdj csak le, angya­lom. Olvass egy kicsit, és aludj nyugodtan, ma már nem za­varunk. A háziasszony s most nem kancsót tesz az asztalra, ha­nem megtöltött poharakat. A férfi gépiesen felemeli a sajátját és lehajtja. — Elmentek a vendégek? — • néz körül. — Késő van. — Csak kilenc óra. — Nem elég késő a vendé­geskedéshez? — Ahogy vesszük. Nekem még kora van. Még haza is kell mennem. És még innék is, ha tetszene tölteni. — Józsikám, állapodjunk meg abban, hogy mára elég volt. — Hiszen nem is ittam. Bözsi néni a szigorú fegyel­mező arcát veszi elő. — Most nincs itt az ideje. Az újságíróasszony ' beszélni szeretne magával. — Velem? Miről? — Nem volt otthon az édes­apjánál? — Nem. — Tbgnap jártam nála — mondom. Idegesen megrándul a sze­me. — Talán csak nem baj az, hogy nem mentem haza az apámhoz? — Ugyan — néz rá fölé­nyesen Bözsi néni —, ki ki­váncsi arra, hogy hol tölti az éjszakáit? Arról van szó, hogy beszélgetni szeretnének magával. A Manciról. — Honnan tudjam? Nem voltam otthon. A rendőrség engem már kihallgatott. Ne­kem már elegem volt. Én már a temetésre se mentem el. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom