Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-15 / 239. szám

r. ft»» MEGYEI 'zJCiriap 1969. OKTÖBER 15., SZERDA TOKAI A Kopaszhegy mikroklímája A debreceni Kossuth Lajos 'Tudományegyetem meteoroló­gia tanszékének kutatói dr. Justyák János docens irá­nyításával több éve folytatnak mikroklíma vizsgálatokat a tokaji szőlőkben. Jelenleg az aszúsodás mikroklímáját rög­zítik a mérőműszerek. A to­kaji „Kopaszhegy” lábától 100 —100 méter magasságban, a déli lejtőn állították fel a hőmérő-házikót, a harmat- mérleget és a többi automa­tikus mérőműszert. Az idei tapasztalat az, hogy az aszú­sodás elhúzódik és így a mé­réseket még október végén is folytathatják. A debreceni meteorológusok mikroklíma kutatása azt a célt szolgálja, hogy megismer­jék a világhírű szőlőállomány­nak legjobban megfelelő klí­maviszonyokat és ezzel segít­séget nyújtsanak a szőlészeti szakemberekn ek. Magyar vitorlások A Magyar Hajó- és Daru­gyár a milánói Multimare cég­gel szerződést írt alá, amely­nek értelmében a magyar vál­lalat balatonfüredi gyáregysé­ge a jövő év első felében 60 000 dollár értékű — nagyrészt műanyagtestű — vitorláshajó­kat szállít Olaszországba. ZÖLDKOSZORU A Balaton partján tovább „fonják” a zöldkoszorút. Ba- latonudvari—Balatonakali kör­nyékén, az erodált sziklavidé­ken folytatják a több eszten­deje tartó természetátalakító munkát: az akali kísérleti te­lepen főleg szőlőt telepíte­nek. A kietlen legelőkön mintegy 20 kilométer hosszú­ságú fasort alakítanak ki. Folyamatosan megkezdik a hajdani erdő újratelepítését. Badacsonyban az utolsó kőbánya nagyrobbantásainak sebhelyeit tüntetik el fákkal, cserjékkel és kúszónövények­kel. A hegytetőn parkerdőt alakítanak ki és őshonos faj­tákat telepítenek az aikácfák helyére. A legnagyobb arányú fásí­tás a Balaton nyugati part­vidékét övező lápterületen kezdődött, ahol 80 hektáron telepítettek olasz nyárfákat. A terméketlen lápon 1975-ig (fokozatosan 1200 hektáros Inyárfaerdőt alakítanak ki. Azonnali szállításra ELADÁSRA KÍNÁLUNK 20 tonna hidegen vont acélcsövet (fekete, 0 16x1 mm) 30000 db műanyag végelzárót (20 mqi-es, 20-as cső végeire alkalmas) 35000 db műanyagtalpat (sátorvázak végeihez) Anyagbeszerzők szíves érdeklődését kéri a GYÁL VAS ÉS VEGYES KTSZ Áruforgalmi osztálya (Knáb Mária) Telefon: Gyál 2. Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, bádogos, víz- és fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, lakatos (nyugdíjas is), autó­szerelő szakmunkásokat, E.302. kotrógépkezelőt, tehergépkocsi­vezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segéd­munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), takarítónőket és nyugdíjas éjjeliőröket cszonnsrfi belépéssel felveszünk* Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET A PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt Bővül a mirelit étlap Új készítmények — Jobb minőség — Változatlan arak A magyar háziasszonyok is megkedvelték és szívesen vá­sárolják a mirelit árukat: le­veseket, főzelékeket, a külön­féle húskészítményeket. Vi­szonylag rövid idő alatt nép­szerűek lettek a köretek, sa­láták, zöldségek és nem utolsó sorban a gyümölcsök is. A mi­relit áruk őszi-téli ellátásáról éa a közeljövőben megjelenő új készítményekről kértünk tájékoztatást Gulyás Bélától, a Hűtőipari Országos Vállalat vezérigazgatójától. — Hazánkban egyre na­gyobb mértékben nő a fo­gyasztók igénye a gyorsfa­gyasztott áruk iránt. Az idén télen 100 vagon­nal több nélyhűtött gyü­mölcs, főzelék és készétel áll majd a fogyasztók ren­delkezésére, mint az előző évek hasonló időszaká­ban. 'Sajnos, így sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igé­nyeket. A belföldi termelés ugrásszerű emelkedésére, fo­lyamatosabb ellátására, csak 1971-től lehet számítani, ami­kor az ipar több új hűtőházat helyez üzembe. Vállalatunk jelenleg 59-féle mirelit terméket hoz forga­lomba. Elsősorban az áruvá­lasztékot szeretnénk bővíteni, hogy így is csökkenthessük a dolgozó nők háztartási gond­jait, megkönnyítsük a máso­dik műszakot. Az eddig ismert és kedvelt mélyhűtött gyü­mölcs- és főzelékfélék gyártá­sa mellett újfajta „konyha­kész” készételeket hozunk for­galomba a téli hónapokban. Ezek az új cikkek ízletesek, percek alatt tálalhatók. Űj készítményeinkből mintegy 50 vagonnyi ke­rül az élelmiszerüzletek hűtőpultjaira. Egyebek között ilyen lesz a megfelelően előfőzött zöld­borsó, zöldbab (a rántásként hozzá csomagolt levessűrít- ménnyel), továbbá az úgy né­zett kertészleves, máj- vagy húsgombóccal. Húsos ételeink körét bővítjük a mélyhűtött főzelékekhez feltétül használ­ható bélszínroió (vagdalthús) készítménnyel; forgalomba hozunk sertés- és marhasültet is, pecsenye-mártásban. A kedvelt szilvás gombóc mel­lett barackos gombócból is Értesítjük kedves vevőinket, hogy a Volkswagen 1300-as típusú személygépkocsik importja kisebb mennyiségben megkezdődött. A Volkswagen 1300-as személygépkocsi­kat megvételre felajánljuk azoknak a ked­ves vevőinknek, akik hirdetésünk megjele­nésének időpontjában .Trabant Limousine, Trabant Combi, Wartburg Limousine vagy Wartburg de Luxe típusokra vonatkozó ér­vényes előjegyzéssel rendelkeznek. A Volkswagen 1300-as személy- gépkocsi ára 100 000 Ft A tipusmódositásí kéréseket részben _az idén, részben 1970-ben teljesítjük, az im­portált készlet ereiéig. Azok a kedvei vevőink, akik a fenti tel­tételekkel Volkswagen 1300-as személygép­kocsit kívánnak vásárolni, ezt a szándéku­kat ajánlott levélben jelentsék be vállala­tunknak. (Cím: Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat, Budapest IX., üllői út 47—49.1 A bejelentett tipusmódosítási kérések be­sorolását a beérkezés kelte alapján végez­zük. A besorolásról, a személygé_pkocsik átadásának évéről és a vételár-különbözet rendezésének határidejéről 30 napon belül értesítést küldünk. Az értesítésünk kézhez­vétele után befizetendő összeg, a szállítás határidejétől függetlenül, a teljes vételár­különbözet. Korlátozott beszerzési lehetőségeink miatt a típusmódosítási kérelmeket csak 1969. október 31-ig fogadhatjuk el kedves vevőinktől. A típusmódosítással és a gépkocsi mű­szaki adataival kapcsolatos kérdésekre készséggel adnak választ Autószalonjaink: Budapest VI., Népköztársaság útja 8., telefon 124—249 és Budapest VI., Lenin krt. 77., telefon 117—290. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat nagy mennyiséget szállítunk az üzletekbe. Hagyományos ételeink az eddiginél még jobb minőség­ben — de változatlan áron — kerülnek forgalomba. A téli szezonban nagyarányú étel- bemutatókat és kóstolókat rendezünk a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, a főként nőket foglalkoztató nagyüzemekben. N. E. Átadták az MTI új központi Szerkesztőségét A több mint 7 millió forintos költséggel kialakított, cső­postával, klímaberendezéssel felszerelt, faiodern munkaterem­ben működik ezentúl az MTI bel- és külpolitikai hírszolgálata. G örcsösen markolt a levegőbe. Vissza­esett. Arca fintorba rándult, viasz bőre alatt vonagló táncba fogtak az izmok, mint a beszökött fény a hamu színű le­pedőn. Aládúcolta magát a könyökével. Kifeszítet­te a törzsét. Felült, de a derekára csavaro­dott paplannal nem tudott mit kezdeni. Le kellett tennie a lábait. Ez minden reggel ereje végső megfeszítésére késztette. Arca lángvörös lett, rekedten köhécselt. Lendületet vett és jobbra rántotta a tes­tét. Ülepe a padlón huppant. Az öregember visított. Segítség! Segítség! Rózsika, segítség! A konyha felől nem jött válasz. Az öreg­ember maga elé bámult. Tétován felnyúlt. Reszkető újjai végigzongoráztak a kis asz­tal tetején. A doboz cigarettát oda készítet­ték — egyet sem szabadott volna elszívnia. — A gyufát nem találta. Ingerülten kapko­dott, s merev hüvelykujja elakadt a teás­csésze fülébe. A kihűlt kotyvalék körbefolyt tar fején. Káromkodott, s szakadozott puló­verével, melyet éjjel-nappal viselt, kitörölte a Szeméből. Rátalált a gyufára. Szerencséje volt, mert a doboz csak félig ázott el. Mélye­ket, szomjasan szippantott. Bambán nézte a felszálló füstöt; a gyufaszál a körmére égett. Megrezzent) és az ágytálba hajította. Tudta, hogy vigyáznia kell. Az emlékek tar­tották ébren ösztönét. Ügy érezte, a cigarettától erőre kap. Meg­markolta az ágy szélét és nekirugaszkodott. A műveletet kétségbeesett nyögések kísérték, de sikerült visszakapaszkodnia az ágyra. Fészkelődött. A padlóra csúszott lepedőn nyüzsögtek a rovarok. Ezt most nem bánta. Ült már a mindennapos pózban, felegyene­sedve, háta mögött a terepszínű kispárná­val,, a padlóra lógatva béna lábait. Arcán begörbültek a ráncok. Mosolygott. A rádiót nehezen érte el. Többször oldalra billent, míg egy vállból kierőszakolt kartem­póval végre sikerült elfordítania a gombot. A bemondó érces hangja életet lopott a lakásba. Aztán a szoba megtelt andalító, vérpezs­dítő dallamokkal, és különböző idegen han­gokkal, majd összefolyt minden. Az öreg­ember elégedett volt, a készülék összekötöt­te a világgal. Visszatalált a Kossuth adóra. — Na, most. Na, most. Hét óra. Reggeli krónika — ütötte össze két száraz tenyerét; de gondolatai már messze jártak. A reggeli krónika egy repülőszerencsétlen­ségről adott hírt. „ ... A szerencsétlenségnek 31 halálos áldozata volt." Az öregember szeme felvillant. — Ahüm! Ügy köll! Jól tették. Mind, mind jól tették — dörmögte, és teljes hangerőre csavarta a sercegő készüléket. A rádió bömbölt, az öregember motyogott. — Szél jött, sűrű szél jött... Az Amália kézfogóján. A lábamon jöttem... A lába­mon. Erős voltam, és... Gizus is az volt. Nem lehettem gyenge, biztosan nem. Nem tanultam meg hangosan beszélni. Soha, sem­mit nem akartam megtanulni. A zaj velőkig hatott, de az öregembernek úgy tűnt, bántó lett a csend. A helyiség min­den zugába eljutott az ijesztő, a vakító, a mindent leleplező fény, amely kirajzolt min­den kontúrt, megölte az éjszaka emlékeket kísértő lidérceit, és megmerevítette a tárgya­kat. A szemközti rekamién előtűnt a kék mintás takaró, tükörsimán és ridegen, mint az őszi reggel, mely szétszakította a fantázia szár­nyait, és koszorúba fonta a komor emléke­ket. Az ormótlan, gyér faragású szekrény meg­rokkant három lábán hátradőlve kapaszko­dott, félig leszakított ajtajával nyitott fedelű, falhoz támasztott koporsóra emlékeztetett. Az öregember a pókhálóval átszőtt csillár láncaira függesztette tekintetét. — Míg a Gizus élt. Míg élt! Az utolsó hat év. Az előző öt. Más volt Más. Mint a pely­Sűrű szél jött het! Gizus erős karjától támogatva még lábra is állhatott Szólalna meg. A halott nem tesz szemrehányást. Nem Veszekszik. El... Mindenki el. Tüdőrák vagy más. Min­denki megy. — A fejszét kidobatta. Sose lássa. A bor még jó lenne. Kemény élet A vasúton nem volt rossz. Marhaság. Átkozott marhaság! El­tolta a háztól. Az asztal alatt a demizson... A hétszenlséges váltó! A csődület, amikor a fütőházba járt be az udvari vonat — Azonnali hatállyal elbocsátom! Kö­szönje meg, hogy őfelsége más intézkedést nem követel. — A vakarcs lánygyerek. Sose tudta meg­bocsátani. — Jó napot Dobola úr! Gratulálok! Hal­lom, lánya született A telekügynökség... A fűszerkereskedés. Pénz alig. Brrr. Pocsék évek. De bírta, jói bírta. A Kati öngyilkossága. Nem bánta. Nem tudta sajnálni. A veje felháborodott elszántsága. Hogy beolvasott. — Rám akarja kenni?! Tönkretette az ide­geit Tönkretette. Nem volt gyerekkora. Fej­szével kerincölte már nyolcéves korában. — Hm. Hamar begurult. A kis unoka az más. Jenőke, az igen. A kölyök meg őt útálja. Tudná szeretni. Sze­reti is. Senki... Karácsony óta senki. A Rózsi? Gondozónő?! — Magának áll följebb? Tehetek én róla, hogy még nem fordult fel? Egész nap dol­gozom. Azt elhiszem. A lakás, az igen. Meg hat­kor ebéd, meg a pókhálók. A lépteket nem halottá. Másodszor ko­pogtak. — Lehet! Hé, lehet! — harsogta túl a rá­diót. Az ajtó hirtelen nyílt. Az öregember hűm-, mentett. — Mi újság öreg sínbetyár — veregette vállon a belépő, mosolygó fiatalember. — No, mi az, már meg sem ismerjük az unoka­öcsénket? A szomszédban volt fuvarom, gon­doltam, beugrók. Az öreg rámeredt. — Mit hoztál?! — A kapu előtt parkolok, csak egy percre jöttem, de van nálam egy doboz Terv, azt itt hagyom. — Egy percre?! Gondoltam! A taxi meg a nagy pofád. Az a nagy pofád! Ki hívott? Ki hívott ide?! / — Maga aztán nem sokat változott. Na, nem baj. Nem esküvőre jöttem — mondta sértődötten a fiatalember. — Esküvő?! Az anyád úristene! Nyolc hónapja ide se toltátok a pofátokat! Nem, nem döglöttem meg! — ordított az öreg­ember. — Azt hittem, Jenöke itt volt. Elvégre ők közel laknak — védekezett a fiatalember. — Az unokám? Hát a temetésemre eljön­ne-e?! A pofátokat! A pofátok, az jár! Ki hívott téged?! Az öregember homlokán kidagadtak ai erek. Most már teli torokból üvöltött. — Ez az én lakásom! Ott az ajtó! Mit állsz itt?! Mit állsz itt?! Menj ki! Menj ki! Ro­hadt dög, kifelé! Rendőrség! Rendőrség! Se­gítség! Becsapódott az ajtó. Az öregember elcsendesült, a padlót bá­multa. amelyen ott pihentek béna lábai. — Sűrű szél jött, sűrű szél, s mipt egy fél­tégla nekivágódott a derekamnak. Tizenegy éve már. hogy megjött a sűrű szél — mor­mogta, és, reszkető kezével a gyufa után nyúlt. Lukács Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom