Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-14 / 238. szám
PEST »IEGYEI '^JCirlap 1969. OKTÓBER 14., KEDD GYÜJTÖTALÁLKOZÓ KAKASON Vasárnap Dabason a járási tanácson találkoznak egymással Pest megye néprajzi és honismereti szakköreinek gyűjtői. Délelőtt fél tízkor Raffay Béla, a járási tanács vb-elnökhelyettese köszönti majd a találkozó részvevőit. Ezt követően dr. Ikvai Nándor, a Múzeumok Pest megyei igazgatóságának vezetője tart előadást, A helytörténeti gyűjtés és a falumúzeumok szerepe címmel. A délelőtt programjában még két előadásra kerül sor. Vöő Imre, a szigetszentmiklósi temető szívalakú sírköveiről, Győré Pál és dr. Készéi Gyula pedig a népi állatgyógyítás abonyi múltjáról számol majd be. Ezután kerül sor a Pest megyei néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat eredményhirdetésére. A szabad fórum keretében a járásokban folyó honismereti munkáról rendeznek vitát. Délután a találkozó részvevői megtekintik Dabas nevezetességeit, majd ellátogatnak Öcsára és Alsónémedibe. — A posta az „Évfordulók -események 1969” elnevezésű bélyegsorozaton belül kétfo- rontos bélyeget hoz forgalomba pénteken, a VII. szakszervezeti világkongresszus megnyitása napján. A bélyeg, amely az állami nyomdában készült Bokros Ferenc grafikusművész rajza alapján az SZVSZ emblémáját, a Föld két féltekéjét ábrázolja. A világhírű svéd rendező, Ingmar Bergman filmjét, a Szégyent, október 24—26-án vetítik Dunaharasztiban, 27—29-én pedig a ceglédi Szabadság mozi tűzi műsorára. Szégyen i TV-FIGYELŐ Jól szórakoztunk Jól sikerült az elmúlt hét tv- programja. Mindenki megtalálhatta benne az őt leginkább érdeklő műsorokat. A délutáni sok érdekes ismeretterjesztő műsor mellett — vita a mezőgazdasági szakemberek helyéről és szerepéről, beszélgetés Jánossy Lajos és Kovács István akadémikusokkal, öveges professzor kísérletei, tudományos vita a tanulás hogyanjáról, felfedező úton a képzőművészet birodalmában, műteremlátogatás, zenei figyelő, beszélgetés Somogyi Tóth Sándor íróval — két korábban készült, de ma is művészi élményt nyújtó magyar film — Körhinta, Simon Menyhért születése — szerepelt még a délutáni programokban. Régen volt már ennyire gazdag és sokszínű a televíziónak ez a „kevésre becsült’» műsorideje. Aki viszont csak a televízió esti műsoraira volt kíváncsi, az sem panaszkodhatott. Kedden este az így élt Nansen című szovjet— norvég filmet vetítették. A doku- j mentumjáték a neves utazó életével ismertette meg a nézőket. Szerdán este Krúdy művészete elevenedett meg a képernyőn. Az arany meg az asszony kellemes félórát szerzett azoknak is, akik eddig csak Színbád-történeteiből ismerték az írót. Félix László rendezőnek sikerült hűen visszaadni a képernyőn is a Krúdy-müvek sajátos légkörét. Szombaton este Kolozsvári Grandpierre Emil írásaiból kaptunk sikeres összeállítást. Kolozsvári Grandpierre a képernyőn sem tagadta meg önmagát, ezúttal is örök témájáról, a férfi és a nő kapcsolatáról szólt nézőinek, hozzáadva mindazt, ami az udvarlást, a lánykérést, a házasságot^ és a válást ma leginkább jellemzi. Erre utalt már az összeállítás címe is: Mai módra... És ez nemcsak a megelevenített történetekre, hanem azok hangvételére és nyelvezetére is egyaránt vonatkozott. Nem véletlenül: Kolozsvári Grandpierrenél ma kevesen ismerik jobban a mai nyelvi fordulatokat, a fiatalok beszédstílusát. A népes szereplőgárdából Harsányi Gábor, Márkus László, Piros Ildikó, Jobba Gabi, Bodrogig Gyula, Benkő Gyula éá Csűrös Karola játéka tetszett leginkább. A rendező Horváth Adám legfőbb érdeme: a jó tempóérzék és a műfaj kívánta könnyedség érvényesítése. Színvonalas szombat este volt. Tetszett szombaton éjszaka Sztravinszkij: Tavaszi áldozat című balettje a Varsói Állami Operaház balettkarának és zenekarának kitűnő tolmácsolásában. Akik megnézték, maradandó művészi élményben volt részük. Vasárnap este szintén színvonalasan szórakozhattunk Moliére: Nők iskolája című vígjátékának tévéfilm-változatán. Ezúttal Ottó Tausig rendezésében keltek életre a molierei hősök: Arnolphe, Agnes, Horace és a többiek olyan kitűnő színészek tolmácsolásában, mint Karl Maria Schley, Cornelia Froboess és Albert Rueprecht. Hogy mi minden szerepelt még ezen kívül az esti műsoridőben? Az igen hasznos és tanulságos kerületek közötti vetélkedő, megkezdődött a Röpülj páva című felszabadulási népdalverseny, amelynek legfőbb értéke az eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert népdalok „felfedezése”, és láthattunk még két labdarúgó-mérkőzést, bemutatkozott Kloss kapitány és újra megvívta csatáját Zorro, muzsikált a Beach Boys együttes és láthattuk a Koós Já- nos-show-t is. Egyszóval jól szórakoztunk a képernyő előtt az elmúlt héten. P. P. ÁLLAMI GAZDASAGOK. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, MAGÁNOSOK! A Dobosi Bektroféa Ktsi egyedi megrendelésre is SZÁLLÍT hálózati feszültségről dolgozó hegesztőtranszformátorokat elektródofogóval, testszorítóval és 2x5 m heg. kábellal 3600 ft/db áron. EGYÉVI JÓTÁLLÁST VÁLLALUNK. MŰSZAKI ADATOK! Aramtelvétei: 220 V 8 A Pálcaótmérö: 1—4 mm Súlya max.: 27 kg Repülözsürí Ezerötszáz forint jutalom Az elmúlt napokban a pilis csabai ifjúsági klubban és a bugyi művelődési házban járt a repülőzsüri. Piliscsabán az ifjúsági klub fennállásának második évfordulóját ünnepelte a látogatás alkalmával Az eredményes klubmunka elismeréseként Farkas Magda könyvtáros háromszáz, Sar- kadi Pál és Nagy Horn, a klub vezetőség tagjai kétszázkétszáz, Gáspár Ferenc, Száraz Margit és Karádi Kálmán pedig száz-száz forint jutalomban részesült. A bugyi művelődési házban Balázs Irén könyvtáros kétszázötven, Joó József, az ifjúsági klub vezetője pedig szintén kétszázötven forint jutalmat kapott. Megy a népművelő vándorútra vozott. A helye máig is betöltetlen. Kerepesen a művelődési ház nyugdíjaztatás előtt álló igazgatója mellé egy esztendővel ezelőtt egy fiatal magyar- történelem szakos tanárt hívtak meg azzal, hogy az igazgató nyugdíjba vonulása után átveheti a művelődési otthon vezetését. A fiatalember még ebben a hónapban Nógrád megyébe távozik, ahol a levéltár vezetője lesz. A péceli művelődési ház igazgatója augusztus elsejével távozott a fővárosba. A helyére egy fiatal főiskolai hallgató került, aki most végzi a népművelés-könyvtárszak harmadik évfolyamát. S ami szintén ide kívánkozik: tavaly Túra, Aszód és Csömör kapott új művelődési- ház-igazgatót alig több mint másfél esztendő alatt a járás tíz függetlenített művelődési- ház-igazgatói posztja közül hét cserélt vagy cserél ezekben a napokban gazdát. Ezek után illik ideírni a három „veterán” igazgató nevét. Meleghegyi Sándor tíz esztendeje dolgozik Isaszegen, Bagó József nyolc éve Bagón, Farkas József pedig ötödik esztendejét tölti a galgamácsai művelődési ház élén. Szakképzettség tekintetében még kedvezőtlenebb az arány. A tíz függetlenített vezető közül mindössze kettő rendelkezik főiskolai végzettséggel (az egyik most végzi), hétnek érettségije, egynek pedig négy polgárija van. Nemrég két alkalommal is arról számoltunk be olvasóinknak, hogy augusztus végén, szeptember elején több mint száz pedagógus mondott búcsút Pest megyének, s vállalt állást elsősorban a főváros iskoláiban. Sajnos, nemcsak a pedagógusok mondanak gyakran búcsút a megyének, hanem a népművelők is. A falusi népművelői munkakörök nem vonzóak. Jellemző, hogy évente országosan a népművelők mintegy harminc százaléka kicserélődik. Az érvényben levő képesítési rendeletet egyáltalán nem lehet betartani. Szintén országos átlag: a népművelők nyolcvan százalékának nincs megfelelő szak- képzettsége. Ez az arány az utóbbi években ahelyett, hogy , javult volna, tovább romlott: egyre gyakoribb jelenség, hogy' meglevő státusokat — pályázók hiányában — éveken át nem tudnak betölteni. o Érdemes megvizsgálni — az országos adatok ismeretében — mi a helyzet Pest megye egyik legnagyobb járásában, a gö- döllőiben. Huszonhét község, mintegy százezer lakos — ez állhatna a gödöllői járás névjegykártyáján. A huszonhét község közül mindössze egynek van — nevében — művelődési központja. Ezenkívül öt művelődési ház, egy klubkönyvtár és tizenöt művelődési otthon működik a járásban. Öt községnek egyáltalán nincs művelődési intézménye. Az utóbbi ötből Hévízgyörk most épít művelődési házat, Erdőkertes pedig klubkönyvtárat. A jelenleg meglevő és működő huszonkét művelődési intézmény közül mindössze tízben tevékenykedik függetlenített vezető. Rajtuk kívül tizenöt tiszteletdíjas igazgató és két tiszteletdíjas népművelési ügyvezető található a járásban. Munkájukat a járási népművelési felügyelő fogja össze a járási művelődésügyi osztály vezetőjének irányító és ellenőrző munkája mellett. Papíron. Mert a valóságban — pillanatnyilag — másként fest a dolog. Szeptember elseje óta nincs vezetője a járási művelődés- ügyi osztálynak. A veresegyházi művelődési ház vezetője ugyancsak szeptember elsejével távozott a fővárosba. Munkáját jelenleg egy érettségizett fiatalember látja el. A vácszentlászlói klubkönyvtár vezetője tavaly decemberben nyugdíjba vonult. A helyére ideiglenesen egy érettségizett fiatalember került, de mivel feleségének nem tudtak helyben állást biztosítani, két hónap után eltáSorok, lánc mellöl Az emberek mögöttem, előttem, mellettem császkálnak, sétálnak karonfogva, rohannak aktatáskásan, belebámulva Doxájukba, mintha visszatarthatnák az időt. Várok. Már 10 perce, hogy itt bámészkodom, Ómega-slágert mormolva magam elé, és tudom, hiába, de csak nézem a 6-os villamosokat, a 12t-es buszokat, a szemembe világító közlekédési lámpát. „Ha virágcsokrot vettem volna, most elhervadna a mancsomban." „Ha elütött volna egy busz, fél óráig senki nem sírna értem." „És fél óra alatt az ember zokszó nélkül meghal." A kabátomba lassan beleizzadok, nekitámaszkodom a járdaszéli láncnak, senki nem tudna levakarni onnan. Vártam én már sokszor így. Mindig a következő hatost, a következő tizenkettest. Mikor felbukkant az ismerős haj, nekirugaszkodtam, s mikor már csak a haj volt ismerős, újra csak a lánc maradt számomra a gondolataimmal, melyek — milyen furcsa — a szüleimnél keringtek. Mindig ők jutottak eszembe, hogy talán ők is vártak órákat egymásra, talán ők is átverték egymást, és apám levegő után kapkodott a dühtől, hogy hol van már anyám. És mégis összeházasodtak. Tizenöt perce várok. Az utcalányok sem késnek ennyit. Legszívesebben vacognék a dühtől. De nem fázom. Szerencsétlenül érzem magam. Szemben velem ott áll egy csinos lány. Fekete haja van, kék kabátja és formás lába. Ö is vár vagy öt perce. Milyen jó lenne, ha odajönne hozzám: „Sorstársak vagyunk, nem? Próbáljuk meg együtt: hátha mindig jókor érkezünk...” De ő nem jön oda, felnéz a villanyórára, aztán nevet, a zebrán bandukol a szürke dzsekis srác, és pitizik, ő rohan, a nyakába ugrik, és én újra egyedül maradtam. Aztán megunom az egészet, benyúlok a dohány mar adékos zsebembe, tantusz után kotorászom, tudom, kell egynek lennie, a múltkor megspóroltam, senki nem vette fel a kagylót, igen, megvan. Bemutatok a fülkébe három újjal, a nő idegesen legyint, búcsúzko- dik, kijön, és rámspriccel: „Pimasz!" Felveszem a kagylót, a tantusz elindul útjára, búgás, tárcsázás, a fehér papírlapról hat számjegy:... Minek hívom? Hülyeség. Mit mondjak? „Vártalak...” Ezt úgyis tudja. Sóhajtok, és leteszem, de még hallom a jelet: mással beszél. Tamás Ervin százötvenezer forintot „kell megkeresnie” a központ folyamatos működtetéséhez. Mindez óhatatlanul az igényekkel szembeni megalkuvásra kényszeríti a népművelőket. A KISZ Művészegyüttesének a szerepel tetése például több ezer forintos ráfizetés. Az Ómega-zenekar felléptetése viszont több ezer forint hasznot jelent. A tiszteletdíjas népművelők esetében még kedvezőtlenebb a helyzet. Ezek a többnyire lelkes emberek munkájuk elvégzéséért havi kétszáz-négyszáz forint tiszteletdíjban részesülnek, s az általuk vezetett intézmény évi állami támogatása sem haladja meg a hét-tízezer forintot. Korszerű népművelési munka ma már csak ott képzelhető el, ahol főhivatású népművelők tevékenykednek. Számuk a gödöllői járásban mégis mindössze tíz. (Egy művelődési központnak például igazgatója, művészeti vezetője és gazdasági vezetője kellene, hogy legyen, ezzel szemben Bagón mindmáig az igazgatóra hárul mindhárom feladatkör ellátása.) És a tíz közül hét legfeljebb tavaly óta tevékenykedik. Ilyen körülmények között — valljuk be őszintén —, nagyon nehéz előbbre jutni. Prukner Pál Mi az oka a népművelők gyakori változásának? Az egyik kétségkívül az, hogy a népművelőt nagyon nehéz letelepíteni a községben, legalábbis „hozott embert”, akinek nincs lakása. A másik: a népművelők iránti társadalmi elvárások és anyagi megbecsülésük nincs arányban. A járás tíz függetlenített művelődési ház igazgatójának az átlagfizetése ezernyolcszáz forint. A legalacsonyabb fizetése jelenleg a péceli művelődési ház igazgatójának van: ezerötszáz forint, míg a legmagasabb a bagi művelődési központ igazgatójának: kétezer-kétszáz forint. Diplomához kötött állás esetében ez a fizetés nincs arányban sem a végzendő munkával, sem a felelősséggel. A harmadik ok: a népművelők a társadalmi felépítésben igen alacsony szinten helyezkednek el. Kétségtelen, hogy szakmai tekintélyük — megfelelő képesítésük mellett —elsősorban azzal nőne meg', ha a falu szellemi vezetőinek legalább azt az önállóságát megkaphatnák, mint az iskolaigazgatók vagy az orvosok. Az anyagi megbecsülés hiánya mellett legalább olyan súllyal esik latba a népművelők erkölcsi megbecsülésének hiánya. A népművelők munkájába még mindig nagyon sok ember szól bele — gyakran felelőtlenül. Olyan dolgokat kérnek számon tőlük, amelyek ma már enyhén szólva megmosolyogtatók. Az a furcsa elképzelés, miszerint nálunk mindenki ért1 a népműveléshez, és ez feljogosítja a kioktatásra, sok keserű órát szerzett már a munkájukat becsülettel végző népművelőknek. Nem egy pedagógusképzettséggel rendelkező népművelő éppen ezért ment vissza az iskolába tanítani. Az is az okok közé tartozik, hogy az utóbbi esztendőkben jelentősen csökkent az állami támogatás: a fenntartás ösz- szegét a művelődési házaknak kell megteremteni. A már említett tíz művelődési ház évi állami támogatása harmincnyolcezer és ötvenezer forint között változik. Ez az összeg leginkább csak a művelődési ház dolgozóinak — igazgató, gondnok, takarító — fizetésére elegendő, de már a rezsiköltségre sem! A túrái művelődési ház évi állami támogatása például harmincnyolcezer forint, évi költségvetése viszont kétszázhúszezer. A bagi művelődési központ igazgatójának az évi negyvennyolcezer forintos állami támogatás mellé még KESZTHELY Borsosmenta-aratás a lápon Az idén már másodszor arattak borsosmentát a keszthelyi lápon. Az illatos növény kiváló termést hozott. A szerves anyagokban gazdag láptalajról holdanként 20 mázsa mentaszénát és csaknem 10 mázsa gyökeret takarítottak be, ami azt jelenti, hogy holdanként! hozamának értéke megközelíti a 16 000 forintot, A menta ezzel bebizonyította, hogy kitűnően alkalmas arra, hogy láptalajon termesszék. Elhunyt Sonja Henie A levegőben érte a halál Vasárnap, 57 éves korában váratlanul elhunyt a norvég Sonja Henie, a műkorcsolyázás és Hollywood egykori nagy sztárja. Sonja Henie egy idő óta betegeskedett, és mivel állapotában javulás nem mutatkozott, férje Párizsban különrepülőgé- pet bérelt, hogy féleségét Oslóba vigye és ott norvég orvosokkal gyógykezieltesse. Sonja Heniet a Párizs—Oslo repülő- útón érte a halál. Pályafutása példátlan a jégsport történetében: 10 éven keresztül megszakítás nélkül volt a női műkorcsolyázás világbajnoka, hatszor nyert Európa- és háromszor olimpiai bajnokságot. 1936-ban profi lett, majd filmezni kezdett. Számos világsikert aratott hollywoodi filmen mutatta be páratlan műkorcsolyázó képességét.
