Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

1969. OKTOBER 12., VASÁRNAP PES1 NEC» Befejeződött az idei nyilt vizi kutatóprogram A Balatonon véget ért az idei nyílt vízi kutatóprogram. A vizsgálatok tavaszig a labo­ratóriumokban folytatódnak. Feldolgozzák a regisztráló mű­szerek adatait, megerősítik a korábbi esztendők méréseit, tisztázzák az ismétlődő folya­matokat, azok összefüggéseit és hatását. A tófenék változásainak vizsgálatánál több tényezőt vettek figyelembe, a Zala fo­lyó hordalékán kívül a hul­lámzás és az áramlás, a part­erózió, a növényi mész-kicsa- pódás és a'virágpor-lerakódás is tetemes mennyiségű üledé­ket képez. A virágpor főkép­pen a megtermékenyítő hím­csira, nagy tömegben találha­tó a levegőben, és ily módon jelentős mennyiség kerül a tó­ba is. A hím csírasejt a leg­maradandóbb növényi anyag, amely a koncentrált lúgoknak és savaknak is ellenáll, vízbe kerülve, évmilliókig konzer­válódik. A tófenék feltöltődésében a legjelentősebb tényező a Zala folyó hordaléka. A folyó évi iszaphozama a tó egész területére elosztva, 0,3 milliméter. Ez természetesen nem egyenletesen terül el, el­helyezkedése a hullámzástól, a víztömeg lengésétől és áramlá­sától függ. A vizsgálatok sze­rint az utóbbi 30 esztendőben az iszaplerakódás még a keszt­helyi öbölben sem haladta meg az évi átlagban a 4 millimé­tert. Érdekes vizsgálatokat foly­tatnak az iszap mozgásának és vándorlásának megállapításá­ra. A mérések szerint jól meg­figyelhető a víznek és a lebe­gő anyagoknak a körforgása Keszthely, Balatoni enyves és Szigliget körzetében. A víz lengésének hatására — mint a mérések tanúsít­ják — Balatonkenese és Keszthely között gyakran több mint egy méter szint- különbségek is kialakul­tak. A tihanyi szorosban az áram­lás maximált sebességét má­sodpercenként 1,4 méterben ál­lapították meg. A regisztráló műszerek csaknem 2 méter hullámzást is feljegyeztek. Az eddigi vizsgálatok ered­ményeit máris hasznosítják a gyakorlatban, így például a hajók tervezésénél, a kikötők elhelyezésénél és a partvéde­lemnél. Habántól Gorkáig Október 18-án nyitják meg az Iparművészeti Múzeumban az „Európai kerámiaművészet” című kiállítást, amelyhez ha­sonló nagyszabású bemutatót ebben a „műfajban” aligha rendeztek, legalábbis ami az elmúlt negyedszázadot illeti. A kerámia- és üvegtár a múzeum legnagyobb gyűjte­ménye, 24 ezer darabot szám­lál. Ebből a hatalmas anyag­ból válogatták ki azt a két­ezres együttest, amelyet 53 vit­rinbe rendezve, a múzeumi hónap alkalmából tárnak a közönség elé. Az európai — és benne a magyar — kerámia fejlődését a korai kapitalizmus idejétől mutatják be, amikor már a fejlett kontinensközi kapcsolatok révén, Kelet hatá­sára az ónmáz elterjedésével, kezdetét veszi az európai ke­rámiaművészet fölfelé ívelése. A magyar gyűjteményből XVII. századi habán kerámiá­kat, valamint — egyebek kö­zött — XIX. századi kőedé­nyeket és a herendi, valamint a Zsolnay-gyár néhány kima­gasló produktumát láthatják majd az érdeklődők. A kiállí­tás három magyar Kossuth- díjas keramikus művész, Ko­vács Margit, Gorka Géza és i Gádor István munkáival zárul. Harcban a „vörös kakassal“ A tűzoltás tudománya A feltörő tűz láttán ösztönö­sen a vizesedény után nyú­lunk, vagy felkapunk egy pok­rócot, hogy azzal fojtsuk el az elharapózó lángokat. Ezzel azután többnyire ki is merül a tudományunk, pedig még többféle oltási lehetőséggel él­hetnénk, ha behatóbban is­mernénk a tűzoltás fizikáját és kémiáját. Sokáig csak három fő szem­pontot tartottak szem előtt a tűz oltásakor: az oxigén kizá­rását az égés környezetéből, az anyag lehűtését, és az éghető anyagnak az eltávolítását. Újabb ismereteink alapján azonban van még egy fontos tényező, ami nem hagyható fi- gyelmen kívül: az a láncreak­ció, mely égés közben a mo­lekulák ütközése és hasadása révén létrejön, s amely a tűz folyamatos tovaterjedését eredményezi. A láncreakció folyamatát leginkább a sorba állított kuglibábuk példájával tehetjük szemléletessé, ahol elég a szélsőt megbillentenünk ahhoz, hogy az egész sor el­dőljön. De ha a bábuk közül egyet vagy többet kiemelünk, megakadályozhatjuk a feltar­tóztathatatlan tovaterjedést. Nos, ezt tesszük a tudományos alapon végrehajtott tűzoltás­kor is, amikor kémiai úton le­kötjük a láncolat egyes köz­benső „gyökeit”. Lokalizáló víz A tűzfészekre fecskendezett víz kettős feladatot tölt be. Egyrészt a hő hatására elpá­rologva, gőzzé válva elzárja a levegő oxigénjét az égő anyagtól, másrészt hőt von el, tehát gyulladási hőmérséklet alá hűti az éghető anyagot. Nem mindegy, hogy a vizet bő sugárban, vagy finom permet A kikötői hajótüzek megfékezésére szolgáló, vízporlasztós sugárágyúkkal felszerelt különleges oltóberendezés. JAVSZER .,ak!skarbantla:tás * ^ lavitas-szereles • A Fővárosi javító Szerelő Vállalat Pest megyei Szolgálatának önálló munkavállalásra jogosított körzeti megbízottai MEGRENDELÉSEKET VARNAK elsősorban a lakosságtól, az alábbi címeken: GÖDÖLLŐI JÁRÁS: GÖDÖLLŐ: Klement Mihály, vízvezeték-sze- relő, lakatos, Dózsa Gy. út 49. — Hucskó László, villanyszerelő, Kölcsey u. 21. — Sándor János, lakatos, Kossuth u. 62. — Szántai József, lakatos. Dózsa Gy. út 11. ISASZEG: Palánkai István, vízvezeték-sze­relő, lakatos, Zrínyi u. 15. —• Raqács Jó­zsef, villanyszerelő. Arany J. u. 8. BAG: Katona Péter, lakatos, Vörös Hadse­reg útja 35. KISTARCSA: Madlena András, ács, Késmár­ki u. 8. DABASI JÁRÁS: oCSA: Seres Pál, villanyszerelő, József A. u. 2. — Vida Sándor, vízvezeték-szerelő, lakatos, Baross u. 29. GYAL: Somodi János, villanyszerelő, Mun­kácsy M. u. 5. — Staskó István, vízvezeték­szerelő. lakatos, Petőfi u. 60. RÁCKEVEI JÁRÁS: RÁCKEVE: Szűcs Sándor, lakatos. Nyár u. 5. — Bartha István, villanyszerelő. DUNAHARASZTI: Molnár Gábor, villanysze­relő, Móricz Zs. u. 20. SZIGETHALOM: Harakály Miklós. Fiumei köz 1. lakatos. SZIGETSZENTMIKLÓS: Lautner Endre, vil­lanyszerelő, Rákóczi út 71. SZIGETÚJFALU: Deminger András, villany­szerelő, Fő u. 83. NAGYKATAI JÁRÁS: NAGYKATA: Mrekva Mihály, vízvezeték­szerelő, lakatos, Árpád köz 1. — Nagy Pál, lakatos, ősz u. 6. PÁND: Fábus János, kőműves, Vörösmarty u. 18. SZENTENDREI JÁRÁS: SZENTENDRE: Tamási László, lakatos, Acél u. 4. — Patai Gyula, villanyszerelő, Vasúti villasor 41. — Bujdosó János, villanyszere­lő, Kossuth u. 30. BUDAI JÁRÁS: BUDAÖRS: Keqlovics István, lakatos, Kis­marton u. 29. — Benkovics János, lakatos, Kassai u. 35. BUDAKESZI: Koncz Mihály, villanyszerelő, Vörös Hadsereg út 60. ÉRD: Farkas István, lakatos, Vadlúd u. 2. ÉRDLIGET: Dobrovics József, kőműves, Haj­nalka u. 24. PERBÁL: Urbanics Erkel u. 7. PILISVÖRÖSVAR: Krupp György, szerelő. Somogyi B. u. 25. János villanyszerelő, villany­Munkavégzés szombaton és vasárnap is. Hat hónapos garancia. Bővebb felvilágosítást adnak és pébégáz bekapcsolási javítási megrendeléseket felvesznek a PEST MEGYEI SZOLGALAT JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEI: Budai járás. Bp.. XI. Bartók B. út 37. Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 26. Cegléd. Arany u. 15. Nagykáta, Ady Endre út 54. . n, . •> Ráckeve, Árpád u. 50. Gödöllő. Dreqonya u. 3. Szentendre, Engels u. 6. Dabas. II., Biksza M. u. 87. Vác, Köztársaság u. 31. A JAVSZER Pest megyei Szolgálat központja: Budapest XIII., Rajk László u. 25. Telefon: 495—669. formájában juttatjuk a tűzfé­szekre. Rájöttek, hogy a víz­permet sokkal eredményeseb­ben oltja a tüzet, aminek az a magyarázata, hogy a víz fino­man eloszló részecskéi hatás­talanítják a fentebb említett gyököket, megszakítják a láncreakciót. Az sem mellékes, hogy a ködszerűen porlasztóit vízből — azonos hatás elérésé­hez tw tizedannyi kell, mint a bő sugárban ömlő vízből. Még tovább lehet fokozni a vízzel való oltás hatékonysá­gát, ha ún. nedvesítőszereket keverünk hozzá. Különösen a I víztaszító (hidrofób) anyagok ! oltásánál van ennek jelentősé- ; ge, mint amilyen pl. a gyapot és a fűrészpor. Az ezekre fecs­kendezett víz ugyanis nedvesí­tőszerek használata nélkül cseppeket alkot, melyek lepe­regnek az oltandó anyagról, anélkül, hogy annak belsejébe hatolva, hűtőhatást fejtenének ki. Így gyakran előfordul, hogy a felületen lobogó lángot el­oltja ugyan a víz, de az anyag belsejében olyan izzó gócok maradnak vissza, amelyek ké­sőbb újra fellobbanhatnak. A nedvesítőszer ezt a jelenséget megakadályozza, elősegítvén a víz jó elterülését és beszivár­gását. Lángokri porral, habbal A vízzel olthatatlan tüzek elfojtására eredményesen használhatók különféle vegyi porok. Régebben nátriumhid- rokarbonát (szódabikarbóna) és kovaföld keverékével oltot­ták az Ilyen tüzeket. Az oltó hatással nem lett volna baj, de a keverék tárolásánál cso- mósodás állt elő, s ez sok kel­lemetlenséget okozott. Újab­ban fémsztearátok hozzáadá­sával víztaszítóvá, csomómen­tessé teszik az oltóporokat. A porral való oltásnál ugyancsak arról van szó. hogy a porszemcsék megszakítják a láncreakciót. Mindemellett a szódabikarbóna porból kelet- I kező széndioxid és vízgőz ma- ! ga is oltóhatást fejt ki. Minél finomabb eloszlású a por, an­nál hatásosabb az oltás. Ki­számították, hogy benzintűz esetén köbméterenként 800 millió porszemcse szükséges a láncreakció megszakításához. A cél tehát az, hogy a por­szemcsék méretét minden ha­táron túl csökkenteni lehessen. A porsugár nagyon hatásosan és gyorsan szünteti meg a lánggal való égést, sem az em­berekre, sem az oltandó anya­gokra nem ártalmas, de — a rosszabb hőelvonó képességre való tekintettel — ügyelni kell a visszamaradó parázsló anyagrészekre. A haboltás a vízzel való ol­tás módosított formája. Főként benzin- és olajtüzek elfojtásá­ra használják, a hab ugyanis kisebb fajsúlya révén takaró­réteget képez. A hab képzésé­nek egyik módja, hogy a hab­képző anyagokkal kevert vi­zet levegő hozzávezetésével, mintegy ,felverik”. A habkép­zés másik változatában vegyi folyamát révén, két anyag ösz- szekeveredésekor jön létre hab. Gázzal a tűz ellen Természetesen, nem a vilá­gítógázra kell gondolnunk a tűzoltással kapcsolatban, hi­szen az maga is gyúlékony, ha­nem az olyan eghetetlan gá­zokra, mint pl. a széndioxid. Ez a gáz nehezebb a levegő­nél, így azt kiszorítja a tűz környezetéből, mintegy „ráte­lepszik” a tűzfészekre. Ezzel egyidejűleg erős hűtőhatást is kifejt, a láncreakció megszakí­tására azonban nem alkalmas. Az ún. halogénezett szénhid­rogének azonban már e fel­adatnak is megfelelnék, ugyanis atomjaik lekötik a tűzben keletkező és az égési folyamatot fenntartó hidro­génatomokat. Sajnos, a kiváló tűzoltó hatású, fluor tartalmú szénhidrogének ma még na­gyon drágák. A nálunk használatos metil- bromidot és széntetraikloridot csak nagy óvatossággal szabad használni, mivel az oltás köz­ben keletkező bomlástermékek mérgezőek. B. J. MISKOLC Barcsai márványmozaik A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen mintegy negyvenmillió forintos beru­házási költséggel kialakított könyvtárának előcsarnokában elkészült a Szentendrén élő Barcsai Jenő egész falfelületet beborító — több mint 20 négy­zetméteres — márványmo­zaikja. Varga Miklós szobrász- művész dr. Geleji Sándor két­szeres Kossuth-díjas akadémi­kusnak, az egyetem volt pro­fesszorának mellszobrán dol­gozik. Ezt az egyetem emlék­kertjében állítják majd fel. Hasonlóképpen örökítik meg az egyetem minden elhunyt professzorának emlékét Gyöngyös—Kolozsvár LÉGGÖMB A gyöngyösi szüret ünnepsé­gei alkalmával a Heves me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat nyereményutalvá­nyokkal felszerelt léggömbö­ket bocsátott a magasba. Most Romániából értesítés érkezett arról, hogy az egyik léggömb Kolozsvár közelében ért föl­det. A hosszú utat megtett lég­gömböt — a kétszáz forintos utalvánnyal együtt — egy ro­mán kislány találta meg. A vállalat vezetői a jutalmat máris postára adták a szeren­csés kislány címére. Ne legyen a főnök - közvetlen hozzátartozó! Az Egészségügyi Miniszté­rium ellenőrzései során meg­állapította, hogy néhány egész­ségügyi intézetben egyes ve­zető beosztású dolgozók köz­vetlen hozzátartozója is mun­kaviszonyban áll. Ezért most a minisztérium hivatalos köz­leményében írta elő, hogy — a munkafegyelem további szi­lárdítása érdekében — ne al­kalmazzanak az egészségügyi intézetekben olyan munkavál­lalókat, akik munkakörükbe^ magasabb vezető állású hozzá-, tartozójuk közvetlen irányítá­sa vagy ellenőrzése alá kerül­nének. KUNFEHERTO Gyűjtik a törkölyt Nyitás előtt az első hazai borkősavgyár November végén megkezdi próbaüzemelését a Kunfehér­tói Állami Gazdaságban az ország első borkősavgyára. Üzemeltetéséhez már meg­kezdték a szőlőtörköly felvá­sárlását. 2500 vagonnyit priz- máznak belőle, a gyár fo­lyamatos nyersanyagellátá­sára. Az üzem évente 13 ezer hektoliter kiváló minőségű szeszt, 56 ezer mázsa törköly- lisztet és a hazai Szükséglet fedezésére teljes egészében elegendő mennyiségű borkő­savat készít. Ezt eddig im­portáltuk. A gyár építésének költségei elérik a 145 millió forintot. VfSáÜX / -‘fi/t. J/.-.-r Nagy teljesítményű habágyú munka közben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom