Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
1969. OKTÓBER 11, SZOMBAT ^ín^afi .1 Javítás tonnaszámra n.' Szállítási problémák a tüzelőellátásban Vidéken a kereskedelem a felelős Az utóbbi hetekben megszaporodott tüzelőellátási panaszokra pénteken a TÜZÉP- egyesülésben sajtótájékoztatón válaszoltak a tüzelőkereskedelem vezetői. Samodai Árpád, az egyesülés igazgatója, beszámolt a jelenlegi helyzetről, a gondokról. A tüzelőkereskedelem vezetői elismerték a panaszok jogosságát. Tudják: az ellátási problémák megoldására van szükség, hiszen a vásárlókat kevésbé érdekli a helyzet megmagyarázása, elsősorban arra kíváncsiak, hogyan juthatnak kellő időben téli tüzelőjükhöz. Mindehhez azonban tudni kell a következőket: az ellátási zavarokért vidéken elsősorban a tüzelőkereskedelem marasztalható el, mert alacsony készleteket tartott, s a nagyobb mennyiségű tüzelőt későn rendelte meg. Tény az, hogy a kereskedelem készletei jelenleg is alacsonyak. Menet közben azonban intézkedtek mintegy 40 000—50 000 vagon többlettüzelő beszerzésére. A negyedik negyedévre például 12 000 vagonnal többet rendeltek, mint amennyit tavaly ebben az időszakban értékesítettek. Ez elegendő az igények kielégítésére. A mennyiséggel nincsen baj, az ország egész területén azonban nem tudnak az igényeknek megfelelő választékot nyújtani, mert kevés a keresett tatai, dorogi és borsodi darabos szén. A bányászat termelése folyamatos, de önhibáján kívül — elsősorban mert nem kap megfelelő ütemben és mennyiségben vagonokat — időszakosan elmaradt a szállításokkal. Az erdőgazdaságok is mintegy 40 000 vagonnyi tűzifát készleteznek, szállítóeszköz hiányában azonban -ez a nagy meny- nyiség is csak lassan kerülhet forgalomba. A jelenlegi helyzet javítására az illetékes szervek, minisztériumok különféle intézkedéseket hoztak, egyebek között a tűzifa- és a szénszállítást a vasútnál a legsürgősebb kategóriába sorolták. Viselője párban számítja, aki a leszaladt szemet fel- szedi, tonnában. Legalább is ez a mértékegység Ászodon, az Általános Ruházati Ktsz telepén. Az aszódi műhely öt évvel ezelőtt alakult, s kezdetben konfeRcióvarrást vállaltak. A ktsz azonban tavaly nagyon előnyös megállapodást kötött a Hungarotex-szel: bérmunkában harisnya szemfelszedésre specializálták magukat. Azóta Magyarországon csak itt folyik ez a munka üzemi keretekben. A villany- gépeket a Hungarolex adja SS' 5 gondoskodik a folyamatos javítanivalóról. Évi nyolc tonna, vagyis 280 ezer darab Németországból érkező harisnyanadrág javítására kötöttek szerződést. Eleinte a nők tiltakoztak a szemfelszedés ellen, egészségtelen, szemrontó mesterségnek tartották. De ma már újra jó a hangulat a kis csoportban. Beletanultak, rájöttek a fogásokra. A kereset sem megvetendő, darabjáért egy forint tíz fillértől két forintig fizetnek a hiba nagyságától függően. Ha jó köteget fog ki valaki napi ötven-hatvan párral végez. Perceg a sok tű; modern tücsökzene! k. m. A HEURÉKA GUMIGYÁR Vác, Derecske dűlő 1. felvételre keres férfiakat betanított munkára, férfi segédmunkásokat, lakatos szakmunkásokat, nyugdíjas férfiakat és nőket, könnyű fizikai munkára. Havonta 2, illetve 3 szabad szombat. , Hetenként 44, illetve 42 órás munkaidő. A betanított munkások havi keresete: 2000 — 2500 Ft, a segédmunkások havi keresete: 1700-1300 Ft. A gyár könnyen megközelíthető a MÁVAUT- központból induló helyi járatokkal. Váci és Vác környéki lakosoknak időmegtakarítást jelent és jó kereseti lehetőséget nyújt HEURÉKA GUMIGYÁR Jelentkezés mindennap reggel 7 órától a Munkaügyi osztályon. Kiállítás a Pelle-lakban A miskolci " Herman Ottó Múzeum megszerezte a nagy magyar természettudós könyvtárának mintegy félszáz kötetét. A könyvek részben Herman Ottónak, részben feleségének munkái. Köztük van „A madarak hasznáról és káráról” írott könyv első kiadása, amelyet a szerző sajátkezűleg dedikált feleségének. A gyűjtemény ugyancsak első kiadásában őrzi Herman Ottó posthumus munkáját, az 1914-ben megjelent „Magyar pásztorok nyelvkincsé”-t. A könyvtár érdekes darabja Herman Ottó- né, született Borosnyai Katalin kéziratos versgyűjteménye. Az újabb szerzeményeket Herman Ottó emlékmúzeummá átalakított egykori lillafüredi házában, a „Pelle- lak”-ban kiállításon mutatják be a közönségnek. Aera - rekorddal A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat a balatoni touring-hotelek után, a fővárosban is kialakítja touring- szálloda hálózatát. Az első ilyen budapesti hotel, az Aero-szálló építése az Üllői úton, a repülőtéri út bejáratánál megkezdődött. A 4 emeletes, 280 személyes, téli-nyári üzemeltetésre alkalmas szálló minden szobájához fürdőszoba tartozik, saját étterme, drinkbárja és parkolóhelye is lesz. A 18 millió forintos beruházással épülő szállót a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat házgyári elemekből készíti. Ez teszi lehetővé, hogy az Aero rekordidő alatt, már a jövő szezon elejére elkészüljön. A kertek öröme G. *Tóth Jánosáéról is meg lehetne mintázni Munkácsy „Rőzsehordó asszonyát”, ugyanolyan testtartással ül házuk tornácán. Vékony, vérte- len ínyét mutatja: ... „A kert édes fiam?..-. Milyen kérdés ez?... Hát hogyan lehetne meg egy falusi ember nélküle? ... Pityu, a kisunokám, arról a meggyfáról szedi a piros gyümölcsöt, Sárikának azt a körtét küldöm postán, mert ő technikumba jár Pestre... a szőlőcskéből a vejem két akó bort szüretel... a kis virágos rész terem majd annyi rozmaringot, hogy a temetőbe ellehet vinni a síromra... Pityu, ha felnő, rózsát majd innen vág, ha kell... az a nagyobb rész a konyháé, a kamráé: innen kerül a krumpli az asztalra, karalábé, a karfiol, a zeller, a sárgarépa, a paradicsom, paprika... a háztáji kell a nagyobbra, a kukoricára ... azon híznak meg a disznók, kettő magunknak, kettő eladásra”... öröm... a havi penzust, a forintot meg itt keresem meg — így Antalié. — Ezer ölön 20 mázsa kukoricám termet*, mert jól mum kálta meg a tsz — mondja Szűcsi András. © © „Kert nélkül halott az erm bér fia” — Szabó Lajosné az esőváró gyömrői földre nézve mondja. — „Mit csinálnánk egész tavasszal és nyáron a papával, ha nem lenne? ... A tsz- től kapott fél hold háztájin meg a baromfinakvaló terem meg...” Kókai Istvánná az alsó Tápió erecskéjére mutat: „... A tsz a legjobb földekből adja ki a háztájit, jól teszi, mert nagyobb kedvvel dolgozunk a közösben”... Antalié István és Szűcsi András a tápiósülyi „Virágzó” Tsz majorjában kukoricát szárít egy hatalmas géppel. Egyikük kokszot dobál a masina gyomrába, másikuk a vontatóról ereszti a garatba a friss, még meleg szemes kukoricát. — Négyszáz öl szőlőm van, otthon, a ház mellett a kert, a háztájiban meg krumplit és kukoricát termelek. íme, elvtársam, így egybe van az A központi majorban Benkó József tsz-elnök a háztáji gazdaságok segítéséről beszél: — 2500 holdas tsz-ünk 420 hold háztájit ad ki a tagoknak. Mi szántjuk meg, vetjük el, majd szállítjuk be a tagok által kívánt helyre. A tagok csak bekapálják és leszedik. Nálunk általában 98 százalékon kukoricát termelnek, mert ezzel hizlalják meg a sertéseket. Idén egy holdon 42 mázsa kukorica terem a háztáji földeken ... Adunk műtrágyát, növényvédő szereket... Egy hold megmunkálásáért a tagok 480 forintot fizetnek. Ugyanakkor ők 5—6 ezer forintot kihoznak a háztájiból. Borbás Rudolf főagronómus a további kedvezményekről beszél: — Aki tehenet tart és rétet kér, adunk. Útmezsgyét is, ahol legeltethet. Alomszalmát, abraktakarmányt üzemi áron bocsátunk rendelkezésükre. Én nagyon fontosnak tartom a háztájit, mert innen évente 200 sertést adnak el, ami javít a közellátáson. A háztájival keveset törődök, sokszor azt hangsúlyozzák, a tsz-tagokat elvonja a közös munkától. Mi ebből a szempontból a helyzet a sülyi „Virágzó Tsz”-ben? — Az alapszabályok értelmében a nőknek évi 110, a férfiaknak évi 240 napot kell dolgozniuk a közös gazdaságban — mondja a főagronómus. A háztáji gazdaságok talán az összes munkák 10— 15 százalékát teszik ki. Így nem zavar bennünket. Különben is, nálunk kialakult a munka olyan ritmusa, váltása, hogy a tagok akkor is eljönnek, ha otthon tudnának dolgozni: Bevonják a családtagokat is. — Legfontosabb feladataink egyikének tartjuk — lapoz egy házi statisztikában az elnök — a háztájival való foglalkozást. Hogy miért? ... Tagjaink jó közérzete, hangulata miatt. Kérem, higgye el, az a tsz-tag, akinek otthon rendben van a „szénája”, vagyis megtermett a krumplija, kukoricája, zöldsége, meghízott a disznója, egyszóval nem kell mindenért a boltba futkosnia, szívesebben hajtja végre kérésünket, oda- adóbban fáradozik a közösben is. Hosszú évek tapasztalaté alapján mondhatom: az erők forrása — nem anyagiakra gondolok — onnan jön. Mi egy év alatt 3 millió forintot ruháztunk be, bizonyos munkafolyamatokat teljesen gépesítettünk, tervbe vettük négy tsz (Süly—Mende—Sáp —Űri) közös gépjavító állomásának felépítését, mintegy 4 millió forintért. A munkaegység értéke állandóan emelkedik, tavaly 75 forint volt. Elképzeléseinket csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a tagság mögöttünk áll. Ennek pedig egyik fontos akarati tényezője a háztájival való törődés. © Szocialista nagygazdaság, gépesített termelés a nagy táblákon, kitűnő hozamok, nagyüzemi árutermelés ? Ilyennek álmodtuk tíz éve? ... Igen. Az ősi szöszmötölés szere- tete, az ENYÉMEN?... A kert ápolásának szeretete, a MAGAMÉN ? __ Talán nem i s annyira tulajdon-féltés ez, inkább gazdasági kérdés: a házi szükséglet előteremthe- tőségének lehetősége. Miért ne?! Ellentmondásnak tűnhet, de nem az: a háztájival való törődés, annak termelési erősítése, a közös erősítése! Es a lakosság szükségleteinek kielégítése, mert abból a háztájiból sok termény jut a piacra. A nagyüzem helye és a kisüzem rangja Érdekes jelenségre figyelhetünk fel az utóbbi időben. Néhány esztendő óta a kisüzemek, főleg a tanácsi vállalatok, a kisipari termelő- szövetkezetek gyorsabban fejlődnek, mint a nagy állami vállalatok. Az idén is az a helyzet, hogy az utóbbiak számottevő részénél stagnálás tapasztalható, míg sok kisüzemnél szinte töretlen a fejlődés. Mindez azzal magyarázható, hogy a kisebb méretű üzemek gyorsabban képesek reagálni a piaci igények változásaira, rövidebb náluk a gyártási átfutási idő, rugalmasabbak a fejlesztésben, az új termékek kibocsátásában. Jó néhány kisipari termelőszövetkezetünk például a legigényesebb nemzetközi piacon is állja a versenyt. Éveken át hangsúlyoztuk a nagyüzem fölényét a kisüzem felett. Most erre az elvre cáfolna rá a gyakorlat? Szó sincs róla. Félreérthetetlen módon ugyancsak a kisüzemek szolgáltatnak gyakori példát a csődbejutott vállalkozásokra, a szanálásra, a rendkívül korszerűtlen és gazdaságtalan munkára. Tehát kisüzeme válogatja. Sok függ a profiltól, a termelés színvonalától és mindenekelőtt a vezetéstől. Vannak termékek, amelyek kisüzemekben csak ráfizetéssel és korszerűtlen kivitelben gyárthatók. (így például műszakilag igényesen és gazdaságosan csak nagy sorozatban gyárthatók háztartási gépek, termelő berendezések stb.) De a hozzáértő vezetés nem kerülhet ilyen helyzetbe. Hiszen napjainkban, amikor mind a szolgáltatási színvonalban, mind az iparcikkellátásban messze vagyunk még a piac telítettségétől. így minden kisüzem mondhatnánk, testreszabott feladatok között válogathat. Csak épület kell és szakképzett munkaerő — a termelő berendezések értéke többnyire jelentéktelen — a feladat szinte magától adódik. S akár egyik gyártási ágról a másikra is viszonylag könnyen, gyorsan átallhatnak. A nagyüzem átállási nehézkessége eleve adódik a nagy értékű és többnyire specializált termelő apparátusból, célgépeinek, speciális szalagjainak rendszeréből, a termelésszervezés, a munkaerő nagyobb arányú specializá- ciójából. A „nagy test lomhasága” óhatatlanul ' származik a méretekből, a vezetés, az információs és utasítási rendszer sokrétű, lépcsőzetes belső hierarchiájából. Amíg például a piaci hatás rendszerezett információ, valamint cselekvési variánsok formájában eljut a döntésre illetékes személyig és tőle a döntés eljut a fejlesztés, a gyártás végrehajtó szervéig, az bizony időt igényel. Lám vannak a nagyüzemnek is bizonyos hátrányai. Erről sem ártott volna többet beszélni abban az időben, amikor egyoldalúan csak a nagyüzem fölényét hangsúlyoztuk. És vannak a gazdasági életnek olyan területei, ahol a kisüzem életképesebb, gazdaságosabb. Például a szolgáltató és szer- vízhálózatban, a lakosság és a közületek egyedi és speciális igényeit kielégítő ágazatokban. Nemcsak a kis sorozatban és gazdag választékban készített divatcikkekre gondolunk, hanem a speciális alkatrészekre is. Hadd említsük meg példaként, hogy az amerikai egyesült államokbeli Ford Művek 30 ezer vállalat — köztük néhány főt foglalkoztató kis cég — kooperációs termékeit használja fel. (Az USA csomagolóeszköz- és doboziparában működő vállalatok átlagos létszáma 14 fő.) A vállalatok összevonásával időnként eltúloztuk a nagyüzem fölényét, és hallgattunk hátrányairól. így előfordulhatott, hogy olyankor is nagy- vállalatot létesítettünk, amikor annak hátrányai nagyobbak, mint előnyei. Ma ezek a hátrányok — még a közgazdaságilag indokolt összevonások esetében is — hangsúlyozottan jelentkeznek. A. reform nyomán ugyanis nem elég csupán rugalmasan követni a piaci igények változásait, a műszaki fejlesztés irányzatait, hanem a termelés összetételének lényeges átalakítása is szükséges hazai adottságainknak megfelelően. S a nagyüzemek csak lassan és esetleg nagyobb áldozatok árán tudják meglevő gyártmányaikat merőben újakkal felváltani. Mindebből az is következik, hogy néhány hónap vagy akár két-három esztendő eredményei nem bizonyító erejűek. Mainmutvállalatainknál néha esetleg 8—10 év szükséges, amíg például a viszonylag korszerű, de gazdaságtalanul exportálható termékeiket minden szempontból megfelelőre cserélhetik. Ezért indokolt óvakodni a végletektől, az egyes vállalatok szervezeti perspektívájának megítélésénél. Körültekintésre, elemző munkára és minden esetben türelemre van szükség. Ez, persze, nem jelenthet a ma nehéz helyzetben levő, átalakulásra váró nagyvállalatok számára védelmet és biztonságot. Ellenkezőleg, a gazdasági szabályozóeszközök nyomása alatt, a dotációk, a szubvenciók, a kedvezmények szigorításával, nehézkességük, tehetetlenségük erőteljes mérséklésére, rugalmasságra, az új iránti fogékonyságra kényszerítik őket. Vannak eredményesen dolgozó nagyvállalatok is és rósz- szül gazdálkodó kisüzemek is. És a fordítottja is igaz. Valamikor a termelés nagysága, a foglalkoztatottak száma szerint rangsorolták az üzemeket, ma egyre inkább a munka színvonala, hatékonysága a mérce. Helyes, ha a nagyvállalatnak nincsenek előjogai, hanem újból és újból a gyakorlatban bizonyítja be fölényét. De a kisüzem sem kerülhet méreteinél fogva hátrányos helyzetbe. így egyre több nagyvállalat és kisüzem megtalálhatja a maga sajátos feladatkörét saját dolgozói javára és a népgazdaság hasznára. Kovács József Az 1969—70-es tanévre PÓT BEÍRAT KOZ ÁST tartunk IPARI TANULÓK részére, az alábbi szakmákban: kőműves, ács, betonozó-elemgyártó, festő-tapétázó, burkoló, építőipari fehérmunka, műanyagburkolóparkettás. Otthonban történő elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk, ösztöndíjat fizetünk. Munkaruhát és bakancsot adunk. Jelentkezés sürgősen személyesen vagy Írásban a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Szakoktatási csoportjánál Bp. XI., Oombóvári út 19. (4-, 41-, 43-, 47-es villamossal) Szűts I. Dénes
