Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
Rossz körülmények között jó munkát végeznek A CSECSEMŐGONDOZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Az Encsi utcai egészségvé- j delmi állomáson ritkán adódik j holt idő. Hol a leendő édesanyák, hol a csecsemők veszik birtokukba az épületet. (Ez utóbbiak azonban sokkal csendesebbek itt, mint otthon, valószínűleg a fehér köpenyek miatt.) A gyerjnekekkel való törődés már a születésük előtt megkezdődik, hiszen a kicsinyeknek nem mindegy az sem, hogyan hordja ki őket édesanyjuk. Mindennap terhesrendelést tartanak, s a kismamák oktatáson vesznek részt, terhességük alatt háromszor. Azután megszületik a jövevény, szinte mindannyian a szülészeten látnak napvilágot, s ezután is figyelemmel kísérik a fejlődésüket. A körzeti védőnő 10 napon belül meglátogatja az újszülötteket, hathetes korukig minden héten egyszer, később havonta egyszer. Ha táplálási problémák jelentkeznek, azonnal intézkednek, ha kell, anyatejet juttatnak a piciknek. (Ezt jelenleg hat kismama áldozatossága teszi lehetővé, aki saját gyermeke táplálása mellett anyatejet juttat a rászorulóknak, s ezt az állam az SZTK-n keresztül fizeti. A gyermekorvosi körzetek megalakulása 1963-ban kezdődött, s 1967-ben fejeződött be, jelenleg négy orvos látja el a város gyermekeit, s a szakrendelésen kapnak orvosi ellátást a külterületi, ko- cséri, illetve nyársapáti gyerekek 14 éves korukig. A jó ellátásnak s a megelőzés kemény munkájának eredményeként tíz év alatt a csecsemőhalandóság 5,9 százalékról 2,5 százalékra csökkent. Csizmadi Hermina vezető védőnő a csecsemőgondozó munkájáról így tájékoztatott: — Minden körzetben hetente egy alkalommal tart az orvos tanácsadást. Ide csak az egészséges gyermekeket hozhatják a szülők, tanácsokat adunk a tápláláshoz, gondoj záshoz, vitaminnal, csonterősítővel látjuk el a rászorulókat, [ és ami a legfontosabb, itt kapják meg a csecsemők a védőoltásokat. Szeptemberben 422 gyermek fordult meg itt, évente minden csecsemő 8—9 alkalommal. Óriási haladást értünk el tíz év alatt, szinte 100 százalékos a megjelenés a kötelező védőoltásokra, s a tanyai gyermekek is részesülnek a gondozásban. ■ * ■ Ez a jelene a csecsemőgondozónak. Dr. Hídvégi Zoltán, a gyermekkórház főorvosa, városi főorvos, a múltat és a jövőt ismertette: — Nagykőrösön már a fel- szabadulás előtt felismerték a csecsemőgondozás jelentőségét, dr. Kovács Ferenc és dr. Kocsis István foglalkozott először rendszeresen a kicsinyekkel két védőnő segítségével. 1954-től dr. Tege Antal gyermekszakorvos vezetésével négy védőnő végezte 1958 végéig a Az „Élet és Tudomány” egyik 1966. évi számában Benedek István megírta, hogy Magyarországon 1800-ban indult meg a harc, az abban az időben sok gyermeket elpusztító himlő ellen, de csak 1875- ben kezdődött el a kötelező himlőoltás. Mint sok mindenben, városunk a himlő elleni harcban is az elsők között küzdött. Ezt bizonyítja egy 1837-ben Nagykőrösön keltezett, nyomtatott felhívás, melyet Endrei Walter fővárosi régiséggyűjtő hozott nyilvánosságra. Ezt a felhívást 132 évvel ezelőtt az akkori körösi egyházi és városi vezetők. küldték ki egy körösi családnak, hogy József nevű gyermeküket oltassák be himlő ellen. szakrendelést, a tanácsadást és az újszülöttek ellátását. A szakorvosi rendelés megindulása után egy évre a gyermek- halandóságot 10,2 százalékról 5,4 százalékra szorították le, ez az eredmény alacsonyabb volt az országos átlagnál. — 1958 őszén megnyílt a gyermekkórház, és az újszülötteket és kórházba kerülő gyermekeket én látom el. Jelenleg 8 védőnő végez munkát a városban és a külterületen. — Az Encsi utcai csecsemőgondozó helyisége kicsiny, korszerűtlen. A jövő évben dől el, hogy az új SZTK mikorra épül fel, s akkor az új intézet gyermekszárnyán kapunk helyet, természetesen elkülönítve a beteg gyermekektől, de felmerült már több megoldási lehetőség is. Hogy melyik valósul meg, azt a következő évek döntik el, addig itt, az Encsi utcában változatlan körülmények között végezzük munkánkat. A felhívás, szövege a következő: „Keresztény szülők! Apostoli Felséges Királyunk, hazánk legkegyelmesebb Attya’ nevében, Joseff szülöttük’ Szent Keresztsége alkalmatosságával, ez eránt, az Isteni gondviselés által reátok bízott kisded eránt való, főfő szülői kötelességtek’ tellyesí- tésére intettek: tudni illik, hogy ötét’ a legelső alkalmatossággal beoltatván, a’ tehénhimlő által a’ legirtózta- tóbb betegségtől, az emberi himlőtől oltalmazzátok meg.” Ez a felhívás — értesülésünk szerint — Szalag Ambrus, volt körösi anyakönyvvezető gyűjteményéből került a fővárosi régiséggyűjtő birtokába. (kopa) A körösiek vezettek a himlő elleni küzdelemben Televíziót minden iskolának! Túl sz«‘p ahhoz, liosjv igaz legyen... A gógányi általános iskolát mindössze egy hete árasztja el sötétedés után a villanyfény, azelőtt bizony petróleumlámpa gyér fényénél tanulgattak a gyerekek, ha a téli alkonyat sötétbe vonta a tájat. A villany bevezetése után újabb, nagy öröm érte az itt tanító pedagógus házaspárt, Pete Lászlót és feleségét, mert egy fiatalemberekből álló csoport nagy csomagban televíziót hozott az iskolának. — Olyan szép ez, hogy el sem hiszem! Biztos, hogy nem tévednek és ide hozzák a tévét? — ezzel a kérdéssel fogadta Pete László az ajándékot, s csak akkor mert igazán örülni, amikor már biztos volt, hogy. a gógányi iskoláé a készülék. Szerdán délután népes küldöttség érkezett az iskolába: az ajándékozók, Palóczi József szocialista brigádjának tagjai és a hozzátartozók. Szerdán adták át a televíziót az örömüket vidám énekléssel és népi tánccal kifejező kisiskolásoknak, és a gyermekekhez méretezett padokban szorongó felnőtteknek. Antal László, a konzervgyár főmérnöke nyújtotta át — jelképesen — az ajándékot, s az ünnepélyes bekapcsolás után megszólalt a városi gyerekek fülének már olyan ismerős, de a tanyán még nem hallott szignál, a kis Lánchíd- ból pedig nemsokára a PariaI ment formálódott. A kicsinyek tágranyflt szemmel figyelték. A Palóczi brigád ittlevő tagjai azonban nem a tv-képar- nyőjét nézték, hanem az arcokat, s a gyeritnekek mosolya visszatükröződött vonásaikon. A Konzervgyár I-es telepén dolgozók Palóczi József zöldkoszorús szocialista brigádja, 16-an dolgoznak együtt. A nyári szezonban még kisegítőket is kaptak, s most, hogy hallották: villanyt kap a gógányi iskola, rögtön arra gondoltak, „összevágnak” egy televízióra valót a túlóradíjakból. A fele már meg is van a pénznek, a másik felét, hogy minél előbb megkaphassák a tv-t az iskolások, a gyár hitelezte. Vasárnaponként a brigád tagjai most munkába állnak, de feleségük sem haragszik ezért, ezt bizonyítja, hogy többen eljöttek az ünnepélyes alkalomra. Az iskola jól működő szülői munkaközössége megvendégelte a televízióért dolgozó brigádtagokat és családtagjaikat. Később, amikor eljött a búcsúzás perce, a vendégek még bekukkantottak a terembe, s azt látták, hogy a gyerekek, édesanyjukkal együtt feszült figyelemmel nézik a műsort, és közben jóízűen falatoznak. A televízió délelőttönként a gyermekek tudását gyarapítja, esténként a felnőttek szórakozási igényét elégíti ki. (—sz—) Itt a friss ponty! Tanácstagi beszámolók Pénteken (október 10-én) a következő helyeken tartanak a tanácstagok beszámolókat. Pesti János délután 2 órakor a Csikós erdő dűlő 1. szám alatt, Kovács László du. 5-kor, a Száraz dűlő 41. szám alatt, Kirchknopf László ugyancsak 5 órakor az állami gazdaság irodájában, Biczó Ambrus és Horváth Lehel este 6 órakor a Faárugyár kultúrtermében tartja tanácstagi beszámolóját. Szombaton Jámbor István 5 órakor a bánomi iskolában, Marosfi György és Zsilka Pál- né pedig ugyancsak 5 órakor a Tejüzemben tartja tanácstagi beszámolóját. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Az alvilág professzora. Gyerekrablás, gyilkosság, bravúros nyomozás. Magyar, bűnügyi film. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Mindennap háború. Hegedűóra. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. , Foto: Fehér A zsiráf nem probléma... TANULMÁNYÚTON ERFURTBAN TIZENNYOLC MAGYAR konzervipari szakember járt tanulmányúton az NDK-ban. 4 20 éves fennállását ünneplő Német Demokratikus Köztársaság jubileumi ünnepsége keretében rendezte meg augusztus 23 és október 7 között a nemzetközi kertészeti kiállítást, az IGA-t (Internationale Gartenbau- Ausstellung). A monda szerint Erpho nevű molnárlegény vezette át a középkori kereskedő- karavánokat elsőként a Gera folyó gázlóján és innen kapta a város nevét Erphes- Furt: Erpho gázlója, Erfurt. A középkorban világkereskedelmi központ volt az 1168-ban alakult város. Első belterjes ipari növénye a repce volt, amelyből olajat nyertek, száraz, zöld és sárga színező anyagát festékporrá őrölték. A különféle német textilfestékeknek a XVII. század közepéig Erfurt volt a központja. A város jelvényében is a kerekek szerepelnek a kereskedelem szimbólumaként. 1392-BEN ALAPÍTOTT egyetemén sok külföldi, köztük magyarországi diák is tanult. A Futterer utcában levő kongresszusi palotában 1808 őszén Napóleon igyekezett 1. Sándor orosz cárt szövetségesként megnyerni. A szűk Faust utca emlékeztet az erfurti egyetem egykori történelemtanárára, aki itt vitte véghez ötletes csinyjeit. A város szerencsésen megőrizte építészeti emlékei közöit a múlt hagyományait és jelentős építkezés folyik ma is. A városban van az Optima írógép, irodaautomata és elektrotechnikai gépek gyára, ahol sok magyar ipari tanuló dolgozik. Erfurtban mintegy 300 magyar ipari tanuló és ifjú szakmunkás dolgozik jelenleg. A CLARA ZETKIN GÉPGYÁR kertészeti szerszámokat és mezőgazdasági gépeket gyárt. Az erfurti nehézipart az RFT-Funkwerk képviseli. Orvosi egyeteme és kertészeti felsőfokú technikuma is van. A nemzetközi kertészeti kiállítás területére külön villamosjáratok indulnak, 14 pavilonban és 26 más kiállítási épületben mutatják be a zöldség-, gyümölcstermesztés, az étkezési burgonya- és virágtermesztést, a kert- építészetet, a csomagológépeket és eszközöket, a faiskolát, a növényvédelmet és a fóliaházakat. A város környékén 800 hold területen történik virygmagtermelés. A kiállítás területe 180 hold. AZ ERFURTI KÉK és a többi márkás textilfesték gyártását a keletről behozott olcsó indigófesték szüntette meg az 1700-as évek elején. Ekkor Christian Reichardt nagy tudású és sokoldalú mezőgazdasági szakember, Erfurt helyettes polgármestere megszervezte a kertészeti termesztést, a Ciprusból importált kelvirág és más növények termesztését. Erfurt a kerti virágok városa lett. Ezt a rangot tartja ma is. Az I. nemzetközi virágkiállítást 1865-ben rendezte Erfurt. Az 1966. évi kiállításon a nemzetközi zsűri a magyar pavilonnak ítélte a legszebb pavilon címet. A kiállításon megismerhették a magyar konzervipari szakemberek a Chres- tensens magkereskedelmi és növénynemesítő céget, több fajta borsóját termeljük évek óta. Meglátogattuk Eisenachban Wartburg várát és a gépkocsigyár múzeumát. Néhány türelmetlen autóigénylö megnyugtatására: itt is 3—5 évig várnak a gépkocsiigénylők a kiutalásra. KIRÁNDULTUNK a német klasszikus művelődés szelleméi ébren tartó Wei- marba is, megtekintettük a drezdai képtárt és kincstárt is. Egy este vendégei voltunk Gazdag Józseffel és Hargitai Árpáddal együtt Wolfgang Warzoknak, a Neue Deutsche Bauernzei- tung főszerkesztőjének, ahol két órán át elbeszélgettünk a magyar konzervipari nyers- anyágtermesztés helyzetéről és az NDK agrármérnök-újságírói elmondták problémájukat, eredményeiket. EZ ÉVBEN HATHETES szárazság volt és a zöldségfélék termésén ez érezteti is hatását. Ok mesélték el a következőt: egy erfurti étteremben kiírják: száz márkát kap, aki olyan ételt rendel, amit nem tudnak felszolgálni. Egy vendég rántott zsiráffület kér pirított hagymával. Egy idő múlva látja, hogy egy zsiráfot vezetnek a konyha felé, majd visszá — fül nélkül. Egy idő múlva azonban a pincér 100 márkát tesz a vendég asztalára, azzal, hogy netm tudják kiszolgálni. A vendég csodálkozva kérdezi, hogy miért nem, amikor látta a zsiráfot fül nélkül a konyháról jövet. A pincér válasza: Ja, kérem, a zsiráf nem probléma, de a hagyma, a hagyma !!! Dr. Konrád Zoltán Bajnoki kézilabda-mérkőzések Szombaton és vasárnap mind az öt körösi kézilabdacsapat pályára lépett, s a bajnoki találkozókon váltakozó sikerrel szerepelt Megyei férfi bajnoki találkozók Csepel Autó— Nagykőrösi Kinizsi 16:14 (3:8). Kinizsi: Kecskeméti — Zu- bány M. (5), Mester (1), Bertalan (1), D. Kovács L., Varsányi G. (5), D. Kovács F. (1). Csere: Matuska, Szőke, Nagy A. (1). Az ifjúsági mérkőzés vitával zárult, s talán ezért is, a játék elején a játékot lassítva, de idegesen játszottak a körösiek, s a 10. percben még csak 1:1 volt. Kecskeméti jó védése, a szervezett védekezésből indított gyors támadások, a jó összjáték meghozta a félidőig a vezetést. A II. félidő elején könnyel- műsködni kezdett a Kinizsi, az Autó rákapcsolt. A körösiek erőnlétben visszaestek (többet kell edzésre járni!), a vendégek fokozatosan ledolgozták a hátrányukat és az utolsó 5 percben megszerezték a győzelmet is. Tanulságos vereség volt. ★ Csepel Autó ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 9:9 (5:4). Kinizsi: Csicsó — Kovács T„ Besenyei (1), Tóth (2), Pod- horszki (2), Bakos (1), Péczeli (2). Csere: Zubány Cs. (1). Tíz perc kapkodás után a végig jól játszó Autó ellen feljött a Kinizsi. A döntetlen | reális. Csicsó óriási formában védett. ★ Járási női bajnoki mérkőzések Nagykőrösi Építők—Ceglédi Építők II. 9:4 (3:3). Nagykőrös: Szilágyi — Fe- ! hér. Társi, Apró (3), Bakonyi (5), Csapó J. (1), Nyerges Zs. Csere: Parragh, Szakállas, Bugyi| Szombaton Cegléden nagy iram, kiegyensúlyozott I. félidő után a hazaiak elfáradtak, s a jól játszó körösiek a II. félidő elején szerzett előnyüket tartani tudták, s ezzel bravúros győzelmet arattak. ★ Abonyi Gimnázium— Nagykőrösi Élelmiszeripari Szakközépiskola 4:1 (2:0). Élelmiszeripariak: Kerekes — Cserjési, Bujdosó (1), Kiss, Nyitrai M., Bányai, Deák. Az elején bátortalanul játszottak a körösiek, a második félidőben feljavultak, de a helyzeteket. Kerekes remek védése ellenére, az abonyial: jobban kihasználták. MA' SPÜRTMLSQR Kézilabda Cegléd, 16 óra: Ceglédi Építők II—Nagykőrösi Élelmi- szeripari Szakközépiskola járási bajnoki női mérkőzés. Ökölvívás Sporíotthon, 18 óra: az I960, évi délkeleti területi serdülő egyéni bajnokság selejtező mérkőzései. (S — T) xiii. évfolyam, 235. szám 1969. október io., péntek
