Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
PESJ HEGY Ei yeí 4/>ß m 1969. SZEPTEMBER lt., CSÜTÖRTÖK A170 forintos harisnya Szerény keresetű családanya létemre azt hiszem, én járok a világ legdrágább harisnyájában. Gondolom, Elisabeth Taylor, vagy az angol királynő sem feszít olyanban, amelyből egy pár 170 forintot érne. Én viszont ilyet hordok. Nem mintha mindenáron feltűnni szeretnék. Csupán van egy leánygyermekem, aki önálló keresettel még nem, viszont húsz kerek évvel rendelkezik. A szóban forgó leányzó jó két héttel ezelőtt csábító ajánlatot tett. Barátnője Párizsban járt, csodaszép harisnyákat hozott. Fél tucat egy díszes dobozban mindössze 170 forintot kóstál. Ha megvesszük, legyen belőle négy pár az enyém, kettő az övé. Némi habozás után leszurkoltam a 170 forintot, másnap jött a valóban nagyon szép áru. Jóságos voltam és a hat párat igazságosan megfeleztem. A nylonokat elraktam azzal a boldog tudatital, hogy felőlem Jöhet az ősz! Eljött. Miután fázott a bokám, benyúltam a díszdobozba. Aztán könyökig vájkáltam benne. A mélyén lapult egyetlen pár párizsi harisnya, még szűz állapotban. Minek részletezzem. Lányos mamák máris tudják a történet végét. Ez az egy maradt nekem, a többiek két hét alatt szemfelfutott rokkantakká váltak Zsuzsám jóvoltából. így került ez a szép mogyo- rószínű itt a lábamon kerék egyszázhetvenbe. k. m. Ezt gyakorolni kell! Foto: Urbán Tizenhárom évig a padló alatt „Ejtőernyős“ bukósisak A Tatabányai Műanyagfeldolgozó Ktsz-ben elkészítették az első sorozatot az újfajta bukósisakból. Az új terméket a Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat rendelte meg a tatabányai üzemtől. A fehér színű, új típusú műanyag fej védő az ejtőernyőssisakhoz hasonlít. Viselete kényelmesebb, mint a régié, mert szellőztetőt építettek bele és tulajdonosa tarkóját és arcát is jobban védi. Újdonság, hogy a sisakra villanó prizmát is szereltek, amely ha hátulról fény vetődik rá, jól látható, élénk vörös [ínyei ívtlágít. Induló . it a nagykéreskedéími vállalat megrendelésére 600-at szállítottak le, de felkészültek a nagyobb tömegű gyártásra is. — A nagykőrösi konzervgyárban működés közben tekintették meg a Láng Gépgyár KISZ-esei a gyáruk által szállított paradicsom-besűrítő vonalat. Madacsay Béla csiemdőrszá- zadost 1955. áprilisában tízévi börtönre ítéülték. ötvenéves volt, amikor a váci fegyház kapuja becsapódott mögötte. 1956. október 26-án az ellenforradalmárok megostromolták a szürke épületet és a zárka ajtaja kinyílt Madacsay előtt. Titokban Gyömrőre utazott feleségéhez. Az asszony elhíresztelte, hogy férje nyugatra disszidált. Házukra két bejáratot csináltatott, a szoba padlózatát felszedte, és egy köbméternyi gödröt ástak a helyiségben, búvóhelynek. Tizenhárom évig bujkált a megszökött bűnös. 1969 nyarán a Pest megyei Rendőr-főkapitányság politikai nyomozói értesültek a titkos lakóról és gondos, alapos munkával készültek a volt csendőrszázados kézrekerítésére. Egyik reggel, fél nyolckor rajtaütöttek a házon. A szoba gödrében ott remegett a leleplezett Madacsay. Rövidesen visszakerült Vác- ra, hogy hosszú időre ismét foglya legyen a szürke falú I háznak. M Évadnyitás — ifjúsági klubban Játék és muzsika 10 percben „Csevegés” a rakétákról Ifjúsági klub, tizen, huszon- jjúatleai; ti ,van'"már, ahol müvéTőcíasl háj s egy Ielikes, jó szervező. Dabason több mint öt éve működik kiváló eredménnyel a szónak nemcsak dicsérő, de konkrét értelmében is, tavaly kapták meg ezt a címet hivatalosan. Varga László klubvezetőtől most az iránt érdeklődtünk, mit és hogyan tesznek a megtisztelő cím megőrzéséért, s mi változik az előző év programjához képest? — A kérdés jókor jött, hí- szén a „szenzáció” erejével GARANCIÁVAL JAVÍT, SZEREL GYORS, OLCSÓ. MEGBÍZHATÓ KÉRJÜK, FIGYELJE KÖRZETI DOLGOZÓINK NÉVTÁBLÁJÁT a vásáron felvilágosítás, megrendelésfelvétel o 30/a pavilonban. Mindennap nagy értékű szolgáltatási utalványt aj ándékozunk hatott a bejelentés, plágium is meg*' csináljuk a rádiónak most már nagyon népszerű műsorát „házi” kivitelben. Vagyis, havonta egyszer, vagy kétszer megrendezzük itt a klubban a „Játék és muzsika■ tíz percben” vetélkedőt Az első „adásra” ma kerül sor. Van egy olyan érzésem, hogy mindenki itt lesz. — Azaz? — ötven fiatal tagja a klubunknak. jobbára bejáró dolgozók. Szabad idejük tehát nem sok vám, mégis nagyon szépein és sokat dolgoznak. Főleg a Pódium tagjai; irodalmi színpad, azaz inkább felolvasó színház ez, minden két hétben tartanak előadást. Most, 20-án a Néphadsereg napja alkalmából adnak majd műsort. De az újdonságokról kérdezett! Tavaly volt egy sorozatunk, az „Ürrandevú”. Ennek folytatása lesz most a „Csevegés a rakétákról”, azaz az Apolló 11 program. Csevegés, mert azt szeretnénk, ha a meghívott eladókkal olyan közvetlen hangulat alakulna ki, hogy a részvevők bátran kérdezzenek, vitatkozzanak. S talán még egy érdekesség: csa] ládi estéket rendezünk majd, í ahol a fiatal házasok, kisma- I mák, fiatalasszonyok választ í kaphatnak az őket érdeklő, családi vonatkozású kérdésekre, s ezentúl a névadó ünnepségeket is „klubon belül” tartjuk majd. — V — Évadnyitó a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár művelődési házában szeptember 13- án tartják az ünnepélyes színházi évadnyitót. Németh László Széchényi című darabját mutatja be a Nemzeti Színház gárdája. A folytatás méltó lesz a megnyitáshoz, szeptember 20-án, szombaton a Déryné Színház Tamás Áron: Énekes madár című színművét viszi pódiumra. ÜJ KUTAK A ZALAI OLAJMEZON A Dunántúli Kőolajtermelő Vállalat az idén Nagylengyelben és környékén újabb ter- melőkutakat állított üzembe. A 28 fúrásból 15 bizonyult eredményesnek és ezek a kutak az év első nyolc hónapjában 26 000 tonna kőolajat adtak. Úszómedence a Velencei-tóban Űj létesítmények egész sora várja jövőre a Velencei-tó partjaira látogatókat. Agárdon, a tó „fővárosában”, elkészült az új szabad strand, ahol a gyermekék is biztonságosan fürödhetnek. Részükre ugyanis külön kis medencét határolnak el. Ugyancsak Agárdon építik fel a tó első úszómedencéjét. A gondosan kikotort 25 méteres medencében — amé- lyet három oldalról fal, egy oldalról rács választ el a tótól —, versenyeket is lehet majd rendezni. A „pecások" örömére elkészül a horgószkikötő, s birtokba vehetik új kikötőjüket a vitorlázók is. Kevésbé látványos, de rendkívül hasznos létesítmény az ugyancsak jövőre elkészülő, 520 méter hosszú partfal, amely a tó romboló hatásától védi a par-, tot. TISZASÜLY Házi rizshántoló malom Tiszasülyön az ország legnagyobb rizstermelő állami gazdaságában az idén több mint kétezer holdon termelik a vidéken jól bevált Dubovsz- ki-rizsfajtát. A vidék „aranya” eddig szépen fejlődött, az állomány sűrű, s a hűvösebb augusztusi periódus ellenére erőteljes a kalászolás. Előzetes becslések 15—16 mázsa körüli holdankénti hozammal számolnak. A gazdaság megkezdte a felkészülést a betakarításra. A termést hat jugoszláv, Kondor;-típusú rizskombájnnal aratják, csépelik. A gépesítéssel két-három héttel megrövidül a betakarítás ideje. A gazdaság saját, házi rizshántoló malmot is építtetett és egész termését itt dolgozza fel. A rizs malomipari „melléiHermákéból”, a hántolásnál keletkező rizslisztből mintegy negyven mázsa takarmány kiegészítőt nyernek. Földieper, málna — másodszor A bőséges nyár végi esőzések hatására másodszor is termést hoztak a homoki földiepresek, málnások. A Kecskemét környéki epresekben beérett az illatos tavaszi gyümölcs. A málnásokban is szedik a másodtermést. S a bő utótermésből még a piacra is jut. K ét hét, három? A napok összeérnek. Nincs reggel és este. Napkelte, napnyugta. Csak sötétség. Vastag, áthatolhatatlan kötés a szemem, s elsötétített szoba. Amikor először érezte a szúró fájdalmat a szemében... Nem szóit senkinek. A laborban ment minden a maga útján, ő a legutóbbi vizsgálatok összesítő jegyzőkönyvét böngészte, s közben hallgatta, hogyan viccelődnek a többiek. Másnap ismét a szúró fájdalom. De már kibírhatatlanul. Ismétlődve. Végül pedig a döbbent fölismerés: néz a szemévelj de nem lát. Eltűnnek a betűk, Nem látja a bútorokat. Képtelen tájékozódni. Először'csak halkan mondta ' ki: gyerekek, nem Iátok'; Hallották? Valaki felelt: régen mondjuk neked. Ha látnál, már Nobel-díjad lenne, mert fölismernéd az ionizáció lépcsőit... Nevetett? Igen, igyekezett nevetni. Ügy emlékszik. S utána a kétségbeesett- sikoltás. Az ő hangja lett volna? Gyerekek, úristen, nem látok, megvakultam ... Rohanó léptek. Valaki megfogja a karját. Béla? Igen. Nyugi, öregfiú — ezt hallja. Az orvos. Megismeri a hangját. Üljön le — mondja az orvos. Hová? Ügy remeg a hang a levegőben, mint haldokló utolsó kiáltása. Ho-vá? Az orvos mormog. Bocsánat. Persze, nem lát. Kitapogatja a széket. Az orvos a szeméhez nyúl. Nem fáj. Retinitis — hallja. Azután: semmi baj. Minden rendben lesz Mentő. Egy idegen, elcsukló hang, mely belőle bukik ki:, telefonáljatok Verának. 1 Ne ijesszetek rá. Már nem is magáért remeg? Az asszonyért? De hiszen ő vakult meg, nem az asszony! Hát mégsem önző? Az a fontos, hogy Vera ne ijedjen meg? Mi a fontos most egyáltalán? Retinitis? Re-ti-ni-tis ... Retina — ideghártyá, ezt tudja, még a középiskolában megtanulta. A retinitis akkor valami ideghártya sérülés lehet. Várjunk csak. A kollégiumban együtt volt medikusokkal. Igen, igen! Megvan. Ideghártya gyulladás. Mi okozza? Hát miért nem lehet megkérdezni az orvost? Miért csak dünnyögnek ilyenkor az orvosok? Miért hagyják a rémületet eluralkodni rajta? Érzi minden porcikájában. A félelmet. Vak lesz. Nem lát többé. Oda minden. Az intézet, a labor, a jósolt és vágyott siker. „Az ionizált gázok viselkedésének tanulmányozásáért..Milyen kedves vicc volt, amikor a többiek átnyújtották a maguk szerkesztette, rajzolta oklevelet! Vicc, de volt benne a szemérmes elismerésből is. Tudta, érezte. Mert azért kilenc év alatt összehoztak ezt-azt itt Ok huszonhatan. S persze, a társosztályok. Az intézet. Amit a magáénak érzett, holott egy volt az ötven laborvezető közül. Kutatócsoport. A mentőben: kérem, mondja meg, ha vak leszek. Elég erőm van, hogy elviseljem. A mentőorvos — vagy csak az ápoló? — düny- nyögő hangja: pihenni fog, ne nyugtalankodjék. ö ordít. Nem azt kérdeztem, hogy mit fogok csinálni! Azt, hogy mi lesz velem, erre feleljenek. Ordít. Ö. Soha nem emelte meg a hangját, még a legidegesebb pillanatokban sem. Most mégis. Hát ilyen hamar ledob mindent magáról az ember? önfegyelmet, konformista beidegzettségeket? Kórház. Legalább megmondják, melyik. Támogatják, terelgetik. Fölveszik az adatait. Hát nem lehetne másként? Neve, születési éve, anyja neve, lakhelye, foglalkozása, ki az a hozzátartozó, akit értesítsenek ... Mikor értesítsék? Ha mi történik?! Ordítani szeretett volna, rávemi az asztalra..., de hol az asztal. Valahol előtte. Valahonnét egy verstöredék: szám vagy csak a kartotékokon ... hát tényleg ilyen precíz lenne a gépezet, hogy még ilyenkor sem ereszti ki foRETINA gaskerekei közül? Már meghalni sem lehet úgy, h-ogy ne adminisztrálják? Dühe egy pillanat alatt elpárolgott. Meghalni? No, észnél legyünk. Ne hisztériázz — mondta magának, megvetően. Te uborka. Ez volt az önkritika legsúlyosabb foka. Amikor uborkának nevezte magát. Vizsgálatok. Tolószék. hogy ne kelljen botladoznia. Kérdések. Dolgozott-e ívfénnyel? Igen? Milyen szemüvegeket használt^ védekezésként? Megtalálhatók azök "á szenTüv-egeS: az intézetben? Igen? Megvizsgálják őket. Precíz kérdések, szenvtelenek, az orvos nyugodt hangja, a rutin magabiztossága. Minden bizonnyal ő is így kérdezne egy orvost, ha mondjuk arról faggatná: az izotópokat miként használták, tárolták ... Valahol föi- sejlett benne a rokonság melegsége. Mondja meg — kérdezte az orvóst — őszintén: mi lesz velem? Csönd volt, érezte, ahogy az orvos fölméri tekintetével őt, a beteget, az embert, aki ösztönösen görosberándul a félelemtől, a rázuhanó súlytól, a megváltoztatha- tatlantól. A csönd, a kettőjük közptt feszülő dráma föloldásaként a kimért hang: elég súlyosan károsodott a retinája. Szünet. Maid megint a kimért hangsúllyal ejtett szavak: nem akarok hazudni önnek. Néhány hét után tudjuk csak megmondani, mi lesz. Szünet. Az orvos cigarettát nyom a kezébe. Rágyújtanak. Hallgatnak. Az orvos végül azt mondja: csodákra mi sem vagyunk képesek, ahogy önök, fizikusok sem. Jóslásokra még kevésbé. Most azon múlik minden, hogy mire képes az ön szervezete. Ez sztereotip mondat, de: igaz! Erre gondoljon. S arra, hogy szigorúan betartson minden utasítást. Azóta? Napok? Hetek? Hát mikor mondanak valamit? Valamit: jót, rosszat. Bizonyosságot a bizonytalan, helyett. Vera. Itt van mindig, minden látogatási napon, beszökik hozzá délelőttönként, bizonyára az orvosok csöndes egyetértésével. Amikor elmegy tőle, szinte hallja, ahogy a folyosón bőgni kezd ... ahogy odahaza sír, este, meg reggel, meg mindig... Mert itt olyan vidám akar lenni, olyan természetellenesen vidám. Színház? Aljasság lenne azt mondani: ne színészkedj. Az intéz-etbeliek is. Béla. Károly. A gömbölyű Fekete. Angéla, a szépasz- szony. Beosztották egymás között, ki menjen a „szegényéhez. A sajnálatnál nincs rettenetesebb. Éjszakánként — lehet, hogy odakinn süt a déli nap? — föl-fölmerüi benne a gondolat: mihez kezdhet vakon? Soha. egyetlen pillanatra, sem jutott eszébe értelmes gondolat. Újra meg újra az dörömböl csak benne: lehetetlen. Lehetetlen, hogy* ne menjen vissza az intézetbe, ne legyen ott a laborban, a többiekkel ... Amikor azt kérdezte az orvostól, csak annyit felelt: erről még ráérünk beszélni. Ráérünk. Ki ér rá? Micsoda nyugalom! Amikor az ember a megháborodás szélén áll. Retinitis. Vera elmondta: okozhatja tüdőbaj, szifilisz, más fertőző betegség, s ívfény tartós hatása. A laborban az ívfény olyan, mint parasztembernek a viharlámpa ... Retina: látó-' és idegsejtek alkotta hártya. Az emberi szervezet grammokban alig kifejezhető része. Mégis: nélküle mivé lesz az ember? Feküdt az ágyon. Mint a hajótörött. Aki nem tudja, mekkora tenger, s hogy valara partot ér-e? De élni szeretne, s ezért markolja görcsösen a nevetségesen semmi deszkaszálat. Mészáros Ottó