Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

pest HEGYEI m 40* a K/urmp 1969. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK Világszínvonalú szovjet mezőgazdasági gépek kiállítása Budapesten A Szovjetunió mezőgép­gyártási minisztériuma nyil­ván a Budapesti Mezőgazdasá­gi Kiállítás egész, hatalmas te­rületét is meg tudta volna töl­teni gépekkel. Ez azonban nem volt cél, a csütörtök délelőtt fővárosunkban megnyílt szov­jet traktor- és mezőgazdasági­gép-kiállítás csupán a válasz­ték egytizedét mutatja be, mintegy ízelítőt nyújtva a ma­gyar szakembereknek. Sétálgatva az acélóriások és ügyes kis masinák között, a látogató elgondolkodik: mi lehetett ennek a seregszemlé­nek a célja? Reklám, azaz kereskedelmi megfontolás? Kétségkívül az is. A kiállí­tás rendezői között szerepel a mi Külkereskedelmi Miniszté­riumunk és a megfelelő szov­jet partner is. Az anyagot magyar kíván­ság szerint állították ösz- ' szc, csupán meglepetés- ; ként tűzdelve meg néhány olyan típussal, amelyről a magyar szakemberek még nem is tudtak. A gépek eladók, és a kiállítás vezetői remélik, hogy jelentős üzleteket kötnek majd. Hang­súlyozzák, hogy gépeik a vi­lágszínvonalat képviselik, egyes esetekben pedig a ma­gyar viszonyokra még alkal­masabbak is, mint egyes agyonreklámozott nyugati konstrukciók. A kiállításra érkezett szov­jet delegáció szakmai összeté­tele azonban azt mutatja, hogy a cél korántsem csupán keres­kedelmi. A vendégek jó része tudományos fokozatot visel, sok közöttük az adásvételi ügyletekhez mit sem értő konstruktőr. A kiállítás Igazgatója — J. N. Lipov kandidátus — több­ször elmondotta, hogy ez nem véletlen. A tudósok kiszámí­tották, hogy a Szovjetunióban ezerféle mezőgazdasági gépre -lesz szükség. Kitencszáz már ■ tnost "kellénM Dé'ríéfn' gyárta­nak, „csak” hatszáz típust. A többit azonban nem szándé­koznak feltétlenül maguk megszerkeszteni és gyártani. Örülnek, ha más országokban — például nálunk — találnak alkalmas gépeket, amelyeknek licenciáját vagy magát a gépet átvehetik. Vagyis a célok között szere­pel a kooperációs lehetőségek kutatása is. Igen előrehaladottak a tárgyalások arról. hogy egy dombvidékre alkalmas traktortípust a minszki és a kispesti traktorgyár kö­zösen gyárt majd. Mire az ember a rendben felsorakoztatott gépeket vé­gigszemléli, rádöbben, hogy olyan seregszemlét látott, amely megmutatja a szovjet ipar erejét, de egyben a mező­gépszerkesztők szándékait is. Melyek ezek a szándékok? Először is törekvés a telje­sítmények növelésére. Negy­ven lóerősnél kezdődik az a traktorsor, melyet vendégeink bemutatnak. A sztár azonban kétségkívül a K 700-as lesz, amely 215 (!) lóerős’teljesít­ményre képes. És néni is va­lami speciális nehézgép, ha­nem mindennapi munkára gyártott szerkezet. A PTSZ pótkocsi sem speciális „jó­szág”, bármikor, bármilyen úton elmegy. Három tengelyén azonban 12 (!) tonna terhet visz és ürít automatikusan. A nagyüzemek nagy gépeket kí­vánnak. A másik — egyébként világ­szerte tapasztalható — törek­vés a munkasebesség növelése. A szovjet partner bemutat egy fűkaszát, amely óránként 12 kilométeres, egy ekét, amely 9 kilométeres sebességgel robog­hat végig a földeken, jól el­munkált területet hagyva ma­ga után. Egyébként a már em­lített 215 lóerős traktor végse­bessége is köze) 32 kilométer óránként. A földeken ezt ed­dig nem szoktuk meg. Az erőgépek teljesítmé­nyének emelkedésével összhangban nő a munka­gépek fogásszcl essége. Említsük meg itt a PN—3 35 jelű ekét, amelynek munka- szélessége pontosan 280 centi­méter. Nem is olyan régen még volt olyan keskeny par­cella a magyar ugaron, ame­lyen ez az eke el sem tudott volna indulni. A fő tendencia a szovjet mezőgazdaság gépesítésében a termelési folyamatok komplex mechanizálása. Vagyis minden munkafázis gépesítése. Ezt bi­zonyítja, hogy például a szé­na-szalma kezelésére bemutat­nak bálázógépet, vontatott gyűjtőkocsit, függesztett bála­szállítót, bálarakó gépet és univerzális kazalrakőt. Az is- tállómunkák könnyítésére há­romféle takarmánykiosztó gé­pet, kétféle kitrágyázó beren­dezést és még trágyarakodó gépet is. Feltétlenül meg kell emlí­teni a NIVA gabonakombájnt, amelynek másodpercenkénti magátbocsátó képessége 6 ki­logramm, valamint a Druzs- ba burgonyakombájn, amely- lyel cukorrépa, sárgarépa és hagyma is betakarítható. Érdekes, tanulságos látvány tehát a szovjet mezőgépkiállí­tás. Azok a magyar mezőgaz­dasági szakemberek, akik szeptember 14-éig Buda­pesten járnak, okosan te­szik, ha néhány órára a Mezőgazdasági Kiállítás területére is ellátogatnak. Annál is inkább, mert ha sok gyakorlati gazda keresi fel a bemutatót, akkor külkereske­delmi szerveink sok jó taná­csot kaphatnak: mit is rendel­jenek meg a bemutatott jobb­nál jobb gépekből. Földeák! Béla Mesterséges tavakkal „péto’ják“ a Dunát Halgazdasági szakmérnököt alkalmazott az esztergomi úszó falu, Komárom megye egyet­len halászati szövetkezete, amely haltenyésztésre is be­rendezkedik. A szövetkezet területe ugyan 63 kilométer hosz- szan a komáromi vasúti hídtól egész Szobig terjed a Duna magyar oldalán, mégsem tudnak elég eredmé­nyesen gazdálkodni. A 3500 holdnyi vízterület ugyanis erősen fertőzött. A Dunának ezen a szakaszán egymást kö­Harmadkon lombos fák Az Akadémiai Kiadó .„Har­madkon lombos fák” címmel megjelenítette ár. Greguss Pál, szegedi Kossuth-díjas egyete­mi tanár új könyvét. Ez foly­tatása korábbi műveinek, ame­lyekben a szerző 25 évi mun­kájának eredményeit foglalja össze. Greguss professzor a har­madkortól a negyedkorig, te­hát 60 millió évre visszame­nőleg meghatározta hazánk növényvilágát. Az ország kü­lönböző részein, a- bányákban talált kövületekből kiderült, hogy egykpr a babérfék, a fü­gefák, a pálmafélék, az afrikai akácok nagykiterjedésű erdő­ségeket alkottak nálunk. A könyv megállapításait mint­egy 800 mikroszkopikus felvé­tel szemlélteti. A gyakorlati szakemberek számára azért fontosak a negyedszázados munkával összegyűjtött ada­tok, mert segítségükkel meg­állapítható a szénmezők kora, keletkezési ideje. — A nővérállások több mint egyötöde betöltetlen a budapesti kórházakban, s egyik-másik intézményben a 25 százalékot is eléri az ürés helyek aránya — álla­pították meg a fővárosi egészségügyi szervek. — Éy^ér , dátpszarvaspárí kapott. ajándékba a lengyel- országi poznani állatkerttől a mecseki állatkert. — Sopronban, a Fabritius- ház gótikus termében kiállí­tás nyílt Nyugat-Magyaror­szág könyvkötészeti reme­keiből. vetik az ipari üzemek és fe­nollal, kátránnyal, lúggal, sav­val szennyezik a. vizet. A hal vagy kipusztul, vagy szökik innen és csupán az értéktelen fehér hal él meg. Így hiába halásznak a legmo­dernebb eszközökkel, jövedel­müket nem tudják növelni. Ezért most öt mezőgazdasági termelőszövetkezettel együtt­működési szerződést kötöttek meglevő és újonnan épülő ha­lastavak üzemben tartására. A neszmélyi Duna-ágat töl­téssel és zsilippel zárják el és ott kacsatenyésztésre is be­rendezkednek. c-yg; HIDAK Az 1. számú, Budapest— Becs között vezető főútvonal korszerűsítésével egy időben kezdték meg Győrött a vá­roson átvezető útvonal épí­tését. Ennek során Öt új híddal gyarapodik Győr. Két híd már elkészült, a harma­dik 217 méter hosszúságú felüljáró, amely a városba érkező zsúfolt és' szűk út­vonal, Jiely<?tt „ épült, befeje- izés, felőli áll.' Ä Höipiifio fo­rintos költséggel épült híd teherpróbáját a .héten meg-1 tartják. A teherpróba után az aszfaltozok látnak mun­kához és egy hónap múlva már az új felüljárón érke­zik a főváros felől a for­galom Győrbe. Puszpáng szervez , Puszpáng Alfonz a terje­delmes listával■ a bal, egy golyóstollal ' a jobb kezében, ott ült az asztal mellett, s mint karmester dirigált. A violin és egyéb kulcsok, hangjegyek és keresztek he­lyett azonban kotlája ily prózai fogalmakból állt: — Matild... most jön a négy alsónadrág és a négy fuszekli... A zöld csíkost kü­lön tedd, azt rögtön felve­szem ... És Matild engedelmesen lo­holt a szekrényhez, elővette a már előre kijelölt négy al­sónadrágot és a négy fuszek- lit és külön a zöldet, mert azt Puszpáng Alfonz a meg­érkezés után rögtön felve­szi. És egy tervszerű, magas szinten szervezett csomago­lásnál nem közömbös, hogy egy azonnal felveendő zöld fuszekli vajon a csomag al­jára, vagy tetejére kerül. Mert Puszpáng nem akár­hogyan készült a balatoni üdülésre... — Nézd Matild, elegem volt abból, hogy te mindig össze­vissza kapkodsz, minden az utolsó percben jut az eszed­be és amikor már az egész család rajta ül a bőröndön, neked akkor jut eszedbe, hogy te atyaúristen Alfonz, a für­dőruhád ... Ennek vége! — emelte fel ujját Puszpáng, mint valami bölcs és csalha­tatlan jóisten és közölte nejével, hogy most ő szer­vezi a csomagolást. — Tervszerűen, fiam. Terv- szerűen! A mai világban nincs helye a női kapkodás­nak. Érted? — Jó, csináljuk tervszerűen — egyezett bele Matild, mert maga is unta, hogy tényleg, neki minden az utolsó perc­ben jut eszébe, s valóban iga­za lehet Alfonznak, a terv­szerűség mégis inkább a fér­fiak dolga lenne. így hát most pakoltak. A gyerekek elebrudalva hazul­ról, mert mindenbe beleko­tyognak, tanácsokat akarnak adni, s az effajta minősíthe­tetlen magatartás alapvetően befolyásolhat egy oly döntő feladatot, mint a csomago­lás. — Ez megvan ... Most jön kérlek a te szandálod és a strandpapucsod, egy csomag­ban kérlek... Nem külön, ha­nem egy csomagban. Kisebb hely, kisebb csomag! — pi­pázta 1 ki megelégedetten a női szandált és a strandpa­pucsot Puszpáng a papírról és kétségtelen büszkeséggel figyelte, hogyan telik a bő­rönd, hogy fogynak a sorok a papírról... — Látod? Semmi kapko­dás. Mindennek megvan a- helye és minden ott is lesz a helyén — nézett jóságosán Matildra. — Nem hagyunk itthon semmit? Biztos? — szólalt meg az örök női gyanakvó bizonytalanság Matild aj­kán. Lesújtó tekintet és fel­morduló férfiönérzet volt a válasz: — Semmit! Légy nyugodt. Most én szervezem a dolgo­kat! — és ezek a dolgok men­nek szépen át Matild kezén, bele a kofferekbe... — Kész/ Nincs több. Min­den a helyén... — dőlt hátra a széken megelégedetten Pusz­páng Alfonz, amint az utolsó tételt is kipipálta. Látod, fiacskám, így kell ezt. Tervsze rűen, alaposan, előre megfon­tolva és megszervezve. Na, jól van, kis butus, nem kell azért rögtön megcsókolnod ... Nincs ebben semmi. Férfimunka volt — hárította el oly szerénység­gel a dicséretet Puszpáng, hogy az már hencegésnek is beillett. — Akkor minden rendben van? — kérdezte félhalkan Matild. — Minden — dörögte Pusz­páng, és másnap hajnalban a minden rendben csomagokkal felszálltak a vonatra. Délben már káromkodva újra otthon voltak... Matild sírt, és a férjét szid­ta: — ... a te nagy szervezé­sed ... Minden rendben van. Csak a vasúti jegyek meg a beutalók maradtak itthon ... — Ne idegesíts — ordította Puszpáng, mert szégyellte ma­gát. — Annyira nyilvánvaló volt, hogy üdülni megyünk, hogy vonattal megyünk és nem gyalog, hogy igazán nem tar­tottam szükségesnek még eze­ket is felfirkálni... És te, te miért nem szóltál, mi? — Én? Amikor szólni akar­tam, megsértődtél... De hol vannak a jegyek, hol a beuta­ló? Ténylett, hol vannak? Egy ideig egymást bámulták ellenségesen, idegesen, aztán Puszpáng dühödten és diadal­ittasan felordított: — A fene egye meg. Hát a csomagban. A nyári zakó bel­ső zsebében ... Hát persze. Di­rekt oda tettem, mert a szer­vezés megkívánta, hogy ... Matild már nem hallotta, hogy mit kívánt meg a szerve­zés, Matild éppen néhány vi­rágvázát tört össze. Válogatás és szervezés nélkül. Gyurkó Géza J ház — 472 lakás Az óbudai lakótelepen szerelik az ország legnagyobb házát, melyben 472 lakás lesz. Az építők a monumentális épületet az év végén adják át. Átültethető-e memória? Csütörtökön véget ért Ti­hanyban a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Biológiai In­tézetében az a négynapos szimpozion, amelyen 11 or­szág kutatói cserélték ki ta­pasztalataikat a tanulás, em­lékezés, felejtés biológiájával kapcsolatban. A tanácskozáson két különböző vizsgálati mód­szer eredményeit értékelték. H. Hydén professzor, svéd tudós, a Göteborg Egyetem hisztológiai intézetének világ­hírű vezetője, előadásában hangsúlyozta: kísérletileg si­került bizonyítania, hogy a feltételes reflexek ki­alakítása közben az agy­ban olyan fehérjekompo­nensek találhatók, ame­lyek a tudatlan állapotnál nincsenek jelen. A tanulás során tehát olyan fehérjemolekulák keletkeznek, amelyek korábban nem voltak meg az idegsejtekben. Tapasz­talatait, kísérleti eredményeit összegezve, arra a megállapí­tásra jutott, hogy a tanulás, emlékezés biokémiai mecha­nizmusai szaros összefüggés­ben állnak az agysejtek fehér­jeszintéziseivel. A svéd tüdős tapasztalatait . megerősítette Mihalovic jugoszláv profesz- szor is, aki kísérleteiben ha­sonló eredményre jutott Az emlékezés, tanulás elem­zésének másik módszere az elektromos folyamatot vizs­gálja. Ebben a témában fel­tűnést keltett dr. Adám Györgynek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékve­zető professzorának előadása. Mint elmondotta, a különböző ingerek kombinációival olyan feszültségváltozásokat lehet kimutatni, amelyek jelzik, hogy az állat vagy ember elektromos folyamatok formá­jában rögzítette az emléknyo­mokat. Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem összehasonlí­tó élettan tanszék kollektívá­jának állati és emberi kísérle­tek alapján sikerült leírni az emlékezés egy elektromos je­lét. Róbert Galambos magyar származású amerikai tudós kí­sérletei is az agyban lejátszó­dó elektromos folyamatokat igazolják. Éles vita alakult ki akörül, hogy a valamilyen képességre betanított állat agykivonatá­nak átvitelével a tudást, illet­ve a memóriát is átültethe­tik-e? Két véleményre oszlott a tudósok népes tábora. Az egyik véleményt a világhírű amerikai McConnell professzor képviselte, aki az 1960-as évek elején végzett kísérleteivel nagy feltűnést keltett. A transzper-, illetve átviteli kí­sérleteket ő kezdte meg első­nek az örvényférgekkel. Neki sikerült először fény felé fordulásra késztetni — átültetéssel — a „tudat­lan” állatokat is. A munkája nyomán kezdték meg a kutatók, szerte .a. „vilá­gon átültetési, átviteli' Kísérle­teiket az emlősállatokon. Con­nell véleménye szerint a beta­nított állatok agykivonatának átvitelével a tudást, a memó­riát ülteti át speciális kémiai formában. Nézeteit cáfolták a szintén amerikai Essmann professzor kísérletei és dr. Ádám György tanszékvezető és munkatársainak tapasztala­tai is. Az ő véleményük szerint az ilyen jellegű átültetésekkel csupán a tanulási képestig nö­velhető, serkenthető. A két el­lentétes pólus képviselői elha­tározták, hogy a jövőben az eddiginél behatóbban ismer­kednek egymás kutatómunká­jával. Magyar autókürt a Volkswagen kocsikban A MOGÜRT és a Volkswa­gen Autógyár között öt évre szóló megállapodás jött létre arról, hogy Volkswagen kocsi­kért autókürtökkel is fizet Ma­gyarország. A gyártásra az Egyesült Villamosgépgyár ren­dezkedett be. Saját erőforrásaiból új mű­helyt létesített, s különleges célgépeket helyezett üzembe, amelyek a szigorú Volfcswagen- szabványoknak megfelelő rendkívül pontos munkát Is jól el tudják végezni. Egy-egy kürt 65 alkatrészből áll, s az alkatrészek egy részét század­milliméteres pontossággal kell kidolgozni. Külön előírás, hogy valamennyi kürtnek a normál a-hangot kell adnia. Vala­mennyi művelet technológiáját kidolgozták, s megkezdték a nagysorozatú gyártásit. Az idén majdnem 200 ezer autókürtöt szállítanak a Volks­wagennek, néhány ezret pedig az itthoni kocsikba is felsze­relnek. Hatvan villámlás percenként Csütörtökre virradóra hatal­mas zivatar tombolt Vas me­gyében és Nyugat-Dunántúl más részein. Az öt óra hosszat tartó zivatar alatt szinte má­sodpercenként villámlott, nap­pali fény árasztotta el a tájat. 22 milliméter csapadék hul­lott. A rendkívül erős zivatar megrongálta a villamos­áram és a távközlő háló­zatot. Hajmáskér térségében egy ki­dőlt fa elszakította a vasúti távbeszélő vezetéket. Másutt is kisebb zavarok keletkeztek 3 MÁV távbeszélő összekötte­tésében. A vasút szakemberei reggelre kijavították a hibákat. A villámcsapások következté­ben üzemzavarok keletkeztek az áramellátásban. A legtöbb üzemzavar Sár­vár. Celldömölk térségé­ben keletkezett. Hegyhátszentpéteren villám- csapás vagy öngyulladás kö­vetkeztében — a vizsgálat még nem fejeződött be — kigyul­ladt a tsz szárítóüzeme. Még csütörtökön (lélelőtt is égett az 1800 mázsa elsőosztályú lu­cerna. 4 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom