Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

M0H0B«7ID£H A PEST MEGYEI H i R L ggarangwriKCT! xi. Évfolyam, 22s. szám 1969. SZEPTEMBER 30., KEDD Zöldell már a rozs az üllői határban Silózás bálák között — 250 mázsás cukorrépatermés Hosszúra nyúlik már 3 óra tájt a lassan cammogó silózó­gép hattyúnyakának árnyéka, s a nyargalászó szél símoga- tása is hideg, mint a mélyre ásott arany. Vattakabátot ránt magára a gép kezelője is, aztán frissen lódul a gép, mintha most kezdené. Hej, pedig a lustálkodó nap még ott hunyorgott Monoron a két torony között, amikor a gép falni kezdte a nagy tábla silókukoricát. Hat, dróthálóval magasított pótkocsis vontató udvarol a dobogó gép körül, mégis alig győzik hordani a finomra vágott, aprózott zöld- takarmányt. — Kétszázötven-háromszáz mázsát is megád holdanként ez a harminc holdas tábla — szólal meg mellettem Göndöcs Tamás, az üllői Kossuth Tsz 2- es számú üzemegységének ve­zetője —, de az átlag is közel jár a kétszáz mázsához. Pe­dig már figyelembe vettük a másodvetésből származó ter­mésmennyiséget is ... Negy­ven vagon silótakarmány sze­repel a tervben, valójában azonban eléri a száz vagont is. Nem mélyen ásott gödrök­be erjesztjük, savanyítjuk a felaprított zöldet, hanem szalmabálák között lánc­talpas tiporja, préseli ki a levegőt, tetejét pedig tö- rekkel, apró szalmával hintjük be. Nem elvetni való elgondo­lás a silókészítésnek ez az új­fajta módja, hiszen könnyebb és olcsóbb a megszokottnál. — Különben az 1969. év iszákja örömet is tartogatott, hiszen a pénzügyi tervünket — ha nem is tetézzük —, de sike­rül teljesíténünk, annak elle­nére, hogy a kalászosok bizony alacsony termést adtak. Persze, amíg kalászos után ismételten kalászos követke­zik, addig nagyabb termést nemigen várhatnak termelő- szövetkezeteink. Távolabb, az árok mellett már a cukorréparakások ma­gasodnak. Az értékes ipari növény hálás, a gondos munka eredménye 250 mázsa kö­rül lesz. Az aranyat érő, karotinlé-dús sárgarépa eléri a 200 mázsát. És ez mind piaci áru. Az apraját majd elropogtatja az egyre szaporodó állatállo­mány. A burgonya átlaga 100 mázsa, és nem is fehér fajtá­ból! A gyökér sem adja alább 90 rfrázsánál. Magam is meg­csodálom a dúslombú, sűrű so­rokat. A martonvásári kukori­cafajták is elérik majd májusi morzsoltban a 20 mázsát, s ez nem is kis eredmény. A túloldalon már zöldell a rozs, kél az árpa, ahogy hal­lom, október 15-ére be is feje­ződik a vetés ezen a határré­szen. Ez pedig nagy szó, hiszen 500, bőven műtrágyázott hol­dat kell bejárni traktornak, vetőgépnek. Nagy az igyekezet a határ­ban, még akkor is sietnek a szorgalmas tagok, amikor már megnyúlik az árnyék, azt akarják, hogy amikor mind­szent után a felhők már ha­vasesőt hintenek, a feketeru­hás varjúhad csak az üres ha­tárt találja. Ahogy ezt Üllőn megszok­tuk. K. S. Írógép, rádió, katalógusszekrény Új b: rendezési tárgyak a gyömrői könyvtárban Nagykátára mennek Megyei búzatermesztési ta­nácskozást rendeznek holnap Nagykátán. A tanácskozásra a járás valamennyi termelőszö­vetkezetét meghívták a rende­ző szervek, a meghívókat a tsz-elnökök már kézhez kap­ták. Az értekezlet előadója Szabó József minisztériumi főosztályvezető lesz. AZ ÚJJÁALAKULT VECSÉS! IFJÚSÁGI KLUB ma este 6 órai kezdetted tartja első összejövetelét Szalontai Attila vezetésével, a művelődé­si otthonban. Az érdeklődő, kulturált szórakozásra vágyó fiatalokat szeretettel várja a klubvezetőség. I <»<;<% IMMHIA Sima István járási tanácstag ma 10-től 13-ig tartja fogadó­óráit a Tápiósápi Községi Ta­nácsnál. Vidéken is házhoz szállítják Budapesten öles plakátok hirdetik, hogy az egyik AKÖV vállalat rendelésre házhoz szállítja az olajkálvha-tulsjdo- nokoknak a fűtőolajat. Nos, a főváros mögött az Üllő és Vi­déke ÁFÉSZ sem márad le, a körzetéhez tartozó négy köz­ségben, Vecsésen, Monoron, Péteriben és Üllőn vállal szál­lítást. Minden szerdán és szombaton viszi az autó a hor­dókat, darabját 20 forintért. Egy hordóban körülbelül 200— 210 liter olaj van. Vidékiek az igényüket telefonon is beje­lenthetik. az Üllő 3-as számon. Mm vi fi so h MOZIK Györnró: Bosszúállók. Maglód: Az apáca. Mende: Az oroszlán ug­rani készül. Monor: Malgret fel­ügyelő csapdája. Pilis: A cigány Üllő: Az örökös. Vecsés: Ismeri a szánd! mandit? A falait képletesen döntöge­tő gyömrői könyvtár új, hasz­nos berendezési tárgyakkal gazdagodik napjainkban. Mint Kassai Mártonné könyvtárve­zető elmondotta, a járás na­gyobb összeget fordít könyv­tárfejlesztésre, Ebből az ősz- szegből a függetlenített könyv­tárak felszerelési tárgyakat kapnak, míg a kis könyvtárak­ban elsősorban a tárolási prob­lémákon igyekeznek segíteni. A közeljövőben tehát a könyvtárak látogatóit váloga­tás közben friss hírekkel „trak- tálják”, esetleg kellemes zene teszi élvezetesebbé a váloga­tást. Az új írógépek segítik a mijnkát, s a rajtuk írott érte­sítések felhívják az olvasók fi­gyelmét az újonnan megjelent könyvekre s a könyvtár ren­dezvényeire. (f. g.) 400 éves mogyorófák A Veszprém megyei Rezi községben — a helyi monda szerint — a török hódítás ide­jén portyázó török katonák mogyorószemeket hullattak el, s ezekből fejlődtek a plé­bánia udvarán álló 15 mé­ter magas fák. A mogyorófák, szakértők szerint, már négy­száz éve teremnek. A fák, amelyek tenyérnyi nagyságú, szőlőre emlékeztető mogyoró­fürtöket érlelnek, az idén több mint egy mázsányi termést hoztak. HA 7, 524 A vecsési Ifjúsági Rádió- és Műszaki Klub keretében jú- niusbap morzetanfolyam in­dult. Vezetője, oktatója Falusi Ferenc, aki az OLAJTERV ál­lomáson operátorkodik, s aki­nek az egyéni figyelő száma KA 7, 524. Az állomás adófe- lelősd tisztével is megbízták. A teljes morze ábc-t és a fonto­sabb jeleket már ismerik, s az else 40-es ütemű házivizsgát még a napokban szeretnék megtartani. A végső cél: 80 ütem egy perc alatt. Községi vb-iilések alakulása, a község közegész­ségügyi helyzete és az egész­ségügyi intézménye^, munkája Rossz napok járnak a halnemzetségre Minden kézre szükség van a hálóhúzásnál. — Álljanak meg, álljanak meg! — integet felénk rémül­ten egy asszony a partoldal­ban, s mi is éppen olyan ré­mülten állítjuk le a motort. — Miért,, mi történt?! — Hát lehalászás van, nem tudják?! A zajtól szétrebben­nek a halak ... A lehalászást, azt bizony tud­juk, hiszen ezért jöttünk ki ide, az úri halastavakhoz, de hogy a halaknak ennyire éles legyen a hallása, arra gondol­ni sem mertünk. hálók is: szánkón vontatják ki a lovak a halrakományt, hasig iszapban, a partra. Most még elég nagy a víz, nehezebb a munka, hiszen csak a múlt hét elején kezdtük. Ezen a negy­venhét holdas alsó tavon kö­rülbelül hat vagon halra szá­mítunk. ebből négy-öt vagon kerül piacra, a többi idei ívás, azok itt maradnak. A felső tó­ból átengedjük ide a vizet, a lehalászás akkor ott folytató­dik. Most heten végzik a munkát, Bori Jánosné és Laczkó Jánosáé ügyesebbek bármelyik öreg halásznál. Segítenek a halászásban, s gyors kézzel válo­gatják a pontyokat: melyik lesz első, melyik másodosztályú ... — Délben, amikor a hálóte­rítésnél elmegy felettünk egy repülőgép, rögtön szétrebben­nek, s kezdhetjük elölről a munkát — mondja Horinka János főhalászmester —, hát még egy ilyen közeli motor­zajtól! Csöpp lelkiismeretfurdalás- sal telepszünk le a partra, s várjuk, amíg a zsiliptől vissza­jönnek a halászok. Csodálatos a tó ... Késő délután van, már hidat ver a vízre a nap, csob­banva dobják fel magukat a pontyok. De... mintha össze­ment volna a víz, amióta leg­utóbb itt jártam! Horinka Já­nos nevet: — Hát persze! Ha nem en­gednénk le a vizet, sosem ér­ne véget a lehalászás, hatal­mas a terület. Négy hete fo­lyik le a víz folyamatosan, most már másfél métert apadt. Teljesen kiszárítjuk a nedvet, a végén már csak árok marad a tóból. Akkor megpihennek a de nemsokára szükség lesz még nyplc-tíz emberre, s a mostani egy fogat mellé beáll még há­rom a szállításhoz. Ha teljesen beszorul a víz, naponta 40—50 mázsa a fogás. Most — meg­számolták az asszonyok — 1300 darab jókora kopoltyús a mai nap eredménye. , Csónakból terítik a vízre a hálót, aztán már minden kézre szükség lesz: húzd meg! — mert most már nem kell csend­ben maradni, foglyok lettek a kopoltyúsok, ott ficánkolnak sarat verve a parton, hogy a merítőhálóból a válogatóasz­talra kerüljenek. Nem ritka a 3—4, sőt a 6 kilós ponty sem. Segélykérőén tátognak — rossz napok járnak a halnem­zetségre mostanában... Ez a lehalászás is sikeres volt — mára véget ér a mun­ka, sötétedik. Csend száll a tó­ra, hazamennek a halászok, csak az őr vigyáz az éjszaká­ban: értéket rejt a tó, tudják ezt sokan, néha bandában jár­nak az idegenek. Pedig az őszi lehalászás — igazán nem az ő dolguk... (kohlen ez — péterffy) A Strázsahegy alkonya? Vb-ülést tartanak ma dél­után 2 órakor Ecseren, ahol a takarékossági hónappal kap­csolatos feladatokat beszélik meg és javaslatot tesznek az 1970. évi költségvetési terv ösz- szeállítására. Péteriben fél 5-kor kezdődik a vb-ülés. Itt az október 20-i tanácsülés első napirendjét — Jelentés az általános iskola 1988—69-es tanévi munkater­vének végrehajtásáról és az IOCS—70-es tanév beindításá­ról — tárgyalják. Pilisen, a 2 órakor kezdődő vb-ülésen szintén az októberi tanácsülés anyagát beszélik meg amelynek napirendjén jelentés szerepel a lakosság bejelentéseinek, panaszainak intézéséről, a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelen­tések megvalósításáról és a néni ülnökök tevékenységéről. Üllőn is 2 órakor ülésezik a vb Itt beszámolnak a tanács­rendeletek végrehajtásáról, az MíiSZ tevékenységéről és! együttműködési tervének telje­sítéséről. Vecsésen fél 9-kor lesz a vb- ülés Napirendjén szerepelnek az 1968—69-es oktatási év eredményei, tapasztalatai, az általános, illetve középiskolát végzett tanulók továbbtanulá­sának és elhelyezkedésének Az ógörög mito­lógia szerint az is­tenek lakhelye a felhöglóriával övezett Olymposz hegycsúcsa volt. Később, ahogy a legenda a múltba távolodott, a sok isten közül Dio- pysosnak, a bor és a mámor istené­nek is lejjebb kel­lett ereszkednie, kisebb hegylan­kákra, dombok te­tejére. Mint ahogy az elűzött király­nak is vannak hí­vei, neki sem kell panaszkodnia, hogy napjai ma­gányban telnek el % monori Strázsa­hegy en. Sőt, özön­lenek a hívek, ki­váltképp ősszel, mindenféle szüre­telő kegytárgyak­kal. Egyáltalán nem csappan nép­szerűsége. Min­denki úgy hiszi, hogy a strázsahe- gyi Dionysos az egyetlen igazi és hamisítatlan szeszhatalom Mo­noron. Látszólag... Belelapoztam ugyanis népszerű írónk, Tabi Lász­ló: Négy kísértés című kötetébe. A 389. lapon, a Ré­misztgetnek című humoreszkben a következő meg­hökkentő sorokat olvastam: „... az elkerült veszély örömére iszom egy kupica kisüstön főtt, valódi mono­ri szilvóriumot.” No lám! Egy írónak kell figyel­meztetni arra minket, hogy mi is a mi igazi monori italunk! Mi, akik itt lakunk, ennyi­re elfeledkeztünk volna róla? Lehet, hogy olyan híre­sek leszünk szilvó- riumunkról mint Kecskemét a fü­tyülősről, vagy Szatmár a szilva­pálinkájáról? Le­het. De ehhez ten­ni kell egyet s mást. Szőlők he­lyett ültessünk szilvafákat, a hor­dókból csináljunk üstöket, az üstök­ben szilvóriumot. Különös figyelem­mel a monori szeszfőzdére! (baky) S ■ P II 0 H P a T A BAJNOKSÁG KÜSZÖBÉN Vecsés—Mizserfa 2:1 Alaposan meg kellett szen­vedniük a vecsési piros-fehé­reknek a két pontért. A Ma- kovecz és Fekete nélkül kiálló hazai gárda a mérkőzés nagy részében meddő fölényben ját­szott. A lelkes vendégek védel­mi hibából a vezetést is meg­szerezték és bizony csak a haj­rában, a befejezés előtt két perccel sikerült a vendégek hálóját a győztes góllal beven­ni. Ezzel a nagyon fontos két ponttal a vecsési gárda előnye a hajrára megmaradt. Az NB II 2—3 pont közelségre van a VIZÉP csapatától. Remélhető­leg egy-két héten belül baj- nckavatás lesz a gyönyörű ve­csési sporttelepen. Azt is re­méljük, hogy a vecsési tömeg­szervezetek, intézmények em­lékezetessé teszik a vecsési sport nagy napját! Gyömrő—Mende 3:1 Régen volt ennyi néző kí­váncsi a gyömröi labdarúgók mérkőzésére, mint ezen a va­sárnapon Mende ellen. Ötszáz érdeklődő előtt, — 100 Menőé­ről jött — jó iramú, küzdel­mes mérkőzés folyt. A men- deiek tartalékosán: Sípos, Si­mon és Bartos, a hazaiak Szá­lai és Baár nélkül álltak fed. Már az első 25 percben eldőlt a mérkőzés a hazaiak javára. Előbb Jámbor, aztán Gudra és Tóth szerzett gólt. A 3:0 után „leállt” a gyömrői csapat és a mer.deiek támadtak. Gólt még­is csak a második félidő 23. percében 11-estből, Király— Mezei révén sikerült elérniük. A gyömrői csapat ezzel meg­erősítette vezető helyét, s ha a hátralevő idegenbeli mérkőzé­seken (Monori-erdő, Tápiósüly, Monor II) két-három pontot nyer, biztosan szerzi meg a já­rási bajnoki címet. (szalontai — gér) Meglepetések itt — ott... Maglód—Váci Vasutas 3:2 Kevesen gondoltak arra, hogy a kiesés ellen küzdő maglódi 11 pontot, vagy ponto­kat szerep Vácott, a Vasutas otthonában. Nos, a vendégek hatalmas lelkesedéssel mind­két pontot elhozták. ’Most már csak az kell, hogy a hátralevő hazai mérkőzéseken megsze­rezzék a győzelmet, s idegen­ből is hozzanak egy-egy pon­tot, akkor sikerül a bentmara- dás. Területi eredmények: Péteri—Kakucs 2:1, Monor - Abony 1:0. Járási eredmények: Gomba—Ecser 2:1, Monor II —Úri 0:1, Maglód II—Pilis II 1:1 Tápiósüly—Monori-erdő 6:3 (2:1) Hatalmas iram, sportszerű játék, kitűnő játékvezetés (Ripp). A Szalontai J. és Szűcs nélkül kiálló vendégek súlyos kapushibák és nyolc százszáza­lékos helyzet kihagyása miatt vesztettek. Góllövők: Dobos l (3), Diny- nyés 11 (2), Dinnyés 1, illetve: Szalontai A., Bán és Romhá- nyi. Jók: Dobos I (a mezőny leg­jobbja). Molnár, Dinnyés II, illetve Nagy Gy., Szalontai A. és Skribek. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom