Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

WT MEGYEI HÍM AP különkiadása XIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1969. SEPTEMBER 28., VASÁRNAP Október: múzeumi hónap Kiállítás ceglédi dokumentumokból ESTI ÜGYELETÉT IS TARTALAK Jtóég néhány nap és ránk köszönt az október. Vannak, akik régóta várják ezt a hó­napot, évek óta hagyomány ugyanis, hogy ősszel kerül meghívásos fotopályázat első helyezettjét jutalmazzák, a pá­lyázat képeiből pedig kiállí­tást rendeznek. Gyula után először, most dárról Szilágyi Miklós mú­zeumigazgató tart előadást. Novemberben nyílik a vá­ros felszabadulást követő első éveit bemutató do­kumentum-kiállítás, „Az új élet megindulása Ceg­léden” címmel. Egyúttal ösz- szejövetelt tart a ceglédi mú­zeumbarátok köre is. A vá­ros iskoláinak történelem- tanárai számára tartanak ez­után a múzeumi hónap kere­tében ankétot, melynek tár­gya: hogyan lehet az oktató­nevelő munkában felhasználni az itt látható kiállítások anyagát. Októberben egyébként minden csütörtökön este 6—8 óráig ügyeletét tar­tanak a múzeumban, hogy azok is megtekinthes­sék a kiállításokat, akik nap­közben a munkájuk miatt ezt nem tudják megtenni. Számítanak az üzemi szocia­lista brigádok és a KISZ- alapszer vezetek csoportos lá­togatására, kérésükre idegen- vezetőt is adnak. FOGADÓÓRÁK A járási tanács épületében, hivatali helyiségében fogadó­órákat tart kedden délelőtt 8 órától déli 12 óráig Erdélyi Gábor vb-elnökhelyettes. Liszt tanítványa Jénában Liszt Ferenc korában egy fiatal, ismeretlen zongoramű­vésznő Jénában hangversenyt adott. Az impresszárió, aki at­tól félt, hogy a terem nem te­lik meg egészen, felkérte a művésznőt, hogy a hangver­senyt hirdető plakátokon ne­vezze magát „Liszt-növendék­nek”, mert ez mindig „vonz”... A művésznő megfogadta a tanácsolt, ámde pontosan a hangverseny napján Liszt Fe­renc éppen Jénába érkezett. A fiatal művésznő rettenete­sen megijedt. Hirtelen elhatározással fel­kereste a mestert, és meggyón­ta neki a „Liszt-tanítvány” esetet... A barátságos és jóságos Liszt Ferenc egyáltalán nem háborodott fel, sőt így szólt a megszeppent hölgynek: „Nos, mi sem egyszerűbb, mint ez! ön most rögtön né­hány darabot játszik el ma esti programjából. Es aztán bátran állíthatja, hogy „Liszt-növen­dék”! A fiatal hölgy a szálló zon­gorájához ült, és néhány dara­bot játszott Lisztnek, aki né­hány megjegyzést tett és bizo­nyos helyesbítéseket javasolt. Maid így szólt: „Na látja: most már ön va­lóban Liszt-tar.ítvány! Taná­csaim pedig bizonyára haszná­ra válnak ma esti hangverse­nyén”. sor az országos múzeumi hó­napok megrendezésére. Ez az eseménysorozat a ceglédiek számára is tartogat érdekes­ségeket. Székely Aladárnak, a rea­lista portréfotó első hazai mesterének emlékére 1986- ban emlékplakettet alapított szülővárosának, Gyulának ta­nácsi végrehajtó bizottsága. A plakettel minden évben egy Cegléden mutatják be — a múzeumi hónap meg­nyitó eseményeként — az országos fotókiállítás anyagát. Az ünnepi megnyitó beszédet Réti Pál, a Népművelési In­tézet munkatársa tartja. Október 8-án, délután hat órakor a realista portréfoto- művészetről és Székely Alá­Tv-t kapott az iskola A Magyar Televízió felhívá­sa nyomán az Abonyi Gépja­vító Állomás Leonov brigádjá­nak kezdeményezésére a gép­állomás dolgozói egy Olympia televíziót ajándékoztak a Sze­lei úti iskolának. Választásuk azért esett erre az oktatási intézményre, mert az ott ta­nuló gyerekek többségének szülei a gépállomáson dolgoz­nak. Az iskolában lezajlott ün­nepélyes átadáson az üzem ve­zetője, párttitkára, szakszer­vezeti és KlSZ-titkára is jelen volt. Nagy örömmel fogadták és köszönték meg a kedves aján­dékot, mivel így órarend sze­rint egyszerre két osztálynak nyílik lehetősége az iskola-tv műsorának megtekintésére. Az átadás ünnepélyes pillanata Irta és fényképezte: Gyuráki CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Jó kereseti lehetőség­gel hegesztő szakmun­kásokat felveszünk. Rákóczi Mgtsz. Cse- mő. Jelentkezés a tsz melléküzemében. Cse- mő. Azonnali belépéssel olajtüzelésű vagy ka­zánkezelői vizsgával rendelkező kazánfű­tőt. valamint portást keres a Ceglédi Tej­üzem. Házhelyek eladók a téglagyárral szemben. Érdeklődni Szöllő utca 21. alatt. Csomó, 1. kér., Oncsa dűlő 3. számú azon­nal beköltözhető ház eladó. Villany, nagy kert. termő gyümöl­csös van. Eladó újszerű jugo­szláv kombinált szek­rény. neobarokk ülő­garnitúra. zongora. — Széchenyi út 14 b. A Ceglédi Dózsa Népe Mgtsz, faüzemében készült akác- és tolgy­parkettát, valamint hajópadlót és sárlécét bocsát a vásárló- közönség rendelke­zésére. Ugyanott tűzifa- hulladék is KAPHATÓ. Az áruk mérete, minősége és ára után érdeklődni le­het: Cegléd, Reggel u. 2—4 sz. Telefon: 82—92. Két éjjeliőrt felvesz a M£K ceglédi kiren­deltsége. Jelentkezni lehet: MÉK kirendelt­ség, Cegléd, Kossuth Ferenc utca. Terményforgalmi Vál­lalat váltó gépkocsi- vezetőt vesz fel. Je­lentkezés: Kölcsey tér 1. (Közraktár.) Menyasszonyi ruha kölcsön kapható. Ur- bán Pál utca 2. szám. Eladó 5—6 hl használt boroshordó, borkor­csolya. Malom u. 11. 6 hektós boroshordó eladó. Törtei, Arany­kalász Tsz, Ondó Mi­hály raktárosnál. Kölcsön kiadó három boroshordó. — Cegléd. Bokor u. 14. Eladó Kossuth Ferenc utca 49. számú ház be­költözhetően. Akkor hát szüret! A harmatos, hideg hajnalok, borús napok után ismét nap­fényes idő következett. Hangos zsivajjal jöttek a szőlőkbe a fiatalok, elégedett, csendes do- hogással a gazdák. Immár két hete tart a szüret. Az őszi ve­rőfényben lassan úszik az ökörnyál, megakad a gazdák kalapján, felpántlikázza a sző­lőkarókat. Szaporán hajlik a derék, Zetorok. lovas kocsik viszik a szőlőt. Édes must csurran a présből. Mi fő a bográcsban? Ilyenkor ősztájt vannak szü­reti hetek, szüreti napok és — áldás arra, aki kitalálta —, vannak szüreti ebédek is. Ha ezekben a napokban az emoer a határban sétál, egyszeriben — iránytű nélkül — meg tud­ja mutatni azt a helyet, ahol éppen a szüreti munkák foly­nak. Mert a bográcsgulyás, no meg a jóféle birkapörkölt illa­ta ugyancsak korgásra készteti a gyomrot — ha már egyszer az ember beleszippantott a szü­reti levegőbe. Mert — így tartották a régi öregek, és így tartják ma is — nem szüret a szüret birka nél­kül! Nem is nagyon mutatko­zik a szüretelek előtt az a gaz- dasszony, akinek bográcsában nem rotyog paprikától pirosló szaftos pörkölt, és mellé egy kevéske krumpli. Ez így illik, mert különben nem vennék komolyan a szüretesek a szi­ves kínálást: „feketéjét szed­jék, kedveskéim”. És mit szedjenek a früstök- nél? Inkább szeljenek, mint szedjenek. Nagy darabot a ta­valyi avas szalonnából, mellé egy gombócnyi juh tárót, s ha birkák legelésznek a tanya kö­rül, bizonyára akad egy kis juhsajt is a házi kenyér mellé. S mire a nap utolsó „bönge- csókja” is elcsattan, a kunyhó kéményfüstje biztatja a dere­kukat egyre gyakrabban egyengető szüretelőket: lesz vacsora is! Leginkább déli maradék. És ez a legkapósabb, mert minél többször melegítik azt a pörköltet, annál jobb az ízei Amikor jól „megágyaz­tak”, nagyot húznak a sor vér gén levő bütykösből. A jó gaz­da időben gondol a szüretesek szomjúságára. (csat —) A csinos ceglédi* berceli lányoktól hány csók jár a puttonyosnak az elhagyott „böngé- kért”? Erről nem szól a krónika. Az azonban biztos, hogy legény le­gyen a talpán, aki egész nap puttonyozik. A szorgos kezek munkája nyomán gyorsan megtelik a legnagyobb kád is. „Atlasz — szü­ret idején” — ez lehetne alsó ké­pünk címe. Gazd’ urunkat piacról hazafelé tartva kapta lencsevégre a fotós. Foto: Péterffy István Hajdani szüretekről ÖKÖRNYÄL ÜSZIK a levegőben, az út- szélen piroslik a kecskerágó. Lombját vet­kező öreg diófa alatt beszélgetünk az enyhe délutáni napsütésben. A vénasszonyok nya­rára terelődik a szó. A vénasszonyok nyarának gazdasági éle­tünkben nagy szerepe van. A gyümölcsök érlelésében, a paradicsom pirulásában, a szőlő cukrosodásában az őszi csendes napsü­tésnek felmérhetetlen a jelentősége. Az idei termés bőséges, de gyenge, kevés volt a nap­sütés s az éjszakák augusztus dereka óta egyfolytában nagyon hűvösek. A szüret a ceglédi határban jó két hét óta tart. Persze nem így volt régen: a szüret ide­jét a községi elöljáróság határozta meg és dobszóval tudatta a lakossággal. 1878-ig he­lyi statútumok tiltották a napkelte előtti, a napnyugta utáni, meg a szombat délutáni szőlőimunkát. Szigorúan büntették a szőlők­ben megesett veszekedést,- káromkodást, ve­rekedést. Nyár derekától kezdve tilos volt a szőlőkben csirkét, tyúkot tartani, jószágot le­geltetni — szigorú büntetés terhe mellett. VENDÉGLÁTÓM idős ember. Gyerekko­rától kezdve gyakorolja a szőlőmunkát. Szé­pen kezelt háztáji szőlejét nézve eszembe jut a vidékünkön sokat emlegetett mondás: a szőlő a görbe embert szereti. Aztán arra terelődött a beszéd fonala, hogy jeles szőlő- vidékeken a szőlők patrónusárjak Orbánt tartják. A ceglédi szőlősök csak azt figyelik, hogy rázza-e a szakállát. De jeles napok Donát. Vince, Balázs és Gergely is. Ha Ba­lázs napján a szőlőpászta négy sarkán egy- egy tőkét megmetszenek, „a szent megvédi a termést a kártevő madaraktól”. így tudom meg azt is, hogy a hiedelem szerint Jakab napján (július 25-én) abbahagyja a szőlő a növést A SZŐLŐS VIDÉKEKEN valamikor cső­szöket tartottak. Bizalmi állás volt ez. A csőszfogadás napját a hatóság hirdette meg. Jelet hagyott a csősz kerülő útján a kuny­hóknál. Igen, de akkor még a szőlőpás-ztákat szépen körülgereblyézték, hogy jól lehessen látni az idegen dézsmálok lábnyomait Ma már ez sem divat, akárcsak néhány fontos szőlőmunka: a lapjázás és az érés alá kapá­lás. Régen a kádár kádat készített, a pintér hordókat. Százados hagyományt őriznek e mai napig is megmaradt elnevezések: csöbör, kármentő, tátiké, iődöklő, káforka, cso- moszló, taposó. Ki ismeri napjainkban a ta­posóasztalt, a taposózsákot, az akasztót, a ka­paszkodót? AMIKOR MÉG nem épült tele lakóházak­kal a szőlővidék, a kunyhók körül zajlott az élet. A népi építkezés számos érdekes da­rabja tönkrement, a Kossuth Múzeum raj-, zokban, fotókban örökítette meg a legszebb példányokat, de feldolgozásukra eddig nem került sor. A szedés napestig tartott Akkor az asz- szonynép indult a városra. Ki gyalog, ki kocsin. A férfiak kint maradtak és éjfélig is húzták a faorsós sutut. Közben iszogattak és dallikáztak. Tüzet gerjesztettek s tőkékre ülve hosszan nézték a lángokat és az izzó parazsat. Az újbort Márton napján, november 11-én este lámpagyújtáskor illett először megkós­tolni. Ilyenkor próbálták ki apáink és nagy­apáink, hogy van-e benne nóta. ... Mire idáig értünk a beszélgetésben, a nap erőser meghanyatlott. Csípős széltől lett libabőrös a karunk. Meghúztuk a rökk- fejes prést. Felettünk a felhőtlen égen vad- ludak kiáltoztak. A szabályos V-alak dél felé igyekezett. — ÜGY LÁTSZIK, hideget éreznek a libák! — mondta a gazda s merígetni kezdte a kármentő bikavérnél sötétebb tartalmát, az öreghegyi, oportóval vegyes, jófajta kadar­kát. Szomorú István Vásároljon szaküzleteinkben ás őrizze meg blokkjait, mert az október 1-től december 24-ig ceglédi szaküileteinkben vásárolt áru ősszege után, a blokkok alapján december végén 1% visszatérítést nyújtunk. PfcST MEGYE! RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT * 4 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom