Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

/ A P ESTME CtY E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM t969. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Törik a kukoricát a Ssabadsaff T&s-ben Olasz exportra nevelik a bikákat Ha apáink, nagyapáink ide­jében egy jó parasztember őszidőben háztűznézőbe ment egy tanyai családhoz, először nem á kislányt kereste, ha­nem azt nézte meg, hogy mennyi takarmány és szal­makazal sorakozik a tanya kö­rül, s milyen nagy a trágya­domb, amiből következtetni tudott az ottani jószágállo­mányra. Most valahogy mi is így voltunk, mikor kilátogat­tunk a Szabadság Termelő- szövetkezet feketei üzemegy­ségébe. Már a tanyaközpont felé közeledve láttuk a bálá­zott szalmából rakott hatal­mas kazlakat, odább nagy lu­cerna és széna kazlak bizony­gatták, hogy itt sok a jószág, és a télen jut majd elég ta­karmány a jászlakba. Folynak az őszi munkák A tanyaközpontban Pemeki Kálmán üzemegységvezetővel találkoztunk és. megkértük, hogy nyilatkozzon az őszi munkákról. — A rozsot időben elvetet­tük, s folyamatban van a ro­zsos, szöszös- és pannonbüh- könyös takarmánykeverék, valamint á tritikálé vetése. A tritikálé takarmánybúza jó termő, a jószágtartásnál jól hasznosítható, s az idén is 14 mázsa 97 kilogrammot fizetett holdanként. — Tizenöt hold cukorrépán­kat most a jó időben felszed­tük, hogy ne kelljen vele a sáros, fagyos, hidegben kín­lódni. Egy holdon 250—260 mázsa termett. Jó termest ad a kukorica — A kukoricatörést mikor kezdik? — Még a héten hozzáfo­gunk. A termés jobb a tava­lyinál, csövesen 44—45 mázsát ígér holdanként. — Az őszi munkák során befejeztük a silózást is. Száz­húsz hold kukorica, naprafor­gó és szójás csalamádé termé­sét takarítottuk silóba, úgy­hogy ezzel és a szálas takar­mányokkal jószágaink téli takarmányozása biztosítva van. — A lucernából 37 holdon „magot fogtunk”. Kilenc­vennyolc kilogrammot fize­tett holdanként. Egyébként a lucernát most kaszáljuk ne­gyedszer — fejezte be nyilat­kozatát az üzemegységvezető. A 300 fős tehenészet Azután a termelőszövetke­zet állattenyésztésének egyik vezetőjével, Szentgyörgyi Ge- rövel beszélgettünk. — Termelőszövetkezetünk­nek 300-as létszámú, gümő- kór- és fertőző elvetélésmen­tes tehenészet létesítése a célja — mondotta. — A cél felé szépen haladunk. Űj is­tállónkat is hasonlókkal népe­Gyémántdiplomát kapott Erzsébet Pap Szobájában antik bútorok, emlékei is többnyire a történe­lemhez kapcsolják, hiszen déd­apja házában gyakran vendé­geskedett Arany János, nagy­anyja — aki Kőrösön élt — többször vendégül látta az itt tanároskodó költőt. Édesanyja egymaga azt a hősi kort idézi, amikor a ma­gyar nők szabadulni akartak a háziasszonykodás „nyűgei­től”, és elfoglalták helyüKet — a férfiak tudását megszerezve — a. tanári asztalnál vagy az orvosok között. Ritkaság volt az akkori időben, hogy egy fiatal körösi lány 1887-ben népiskolai tanárnői oklevéllel kezében egy idegen városba menjen tanítani. Csoda-e, hogy ilyen előzmé­nyek után az egyetlen leánya (a tanároskodás mellett hét gyermeknek adott életet) édes­anyja hivatását választja? Nem, pedig a tanítónői dip­loma megszerzéséig, 1919-ig, minden vizsgáját magánúton tette le Pap Erzsébet, s diplo­mával — kész emberként, is­mét tanulni kezdett. Budapestre kerül, az Erzsé- bet-nőiskolába, ahol megszerzi a polgári iskolai tanári okle­velet, s a tornatanári képesí­tést. Ekkor 1922-t írtak. Egy év telik el állás nélkül, majd 1923-ban visszajön Nagykőrös­re, a mostani Arany János is­kolába—akkor leánypolgári — matematikát, természettudo­mányi tantárgyakat, valamint tornát tanít. A felszabadulás után az általános iskolában is tanít, majd rövid megszakítás­sal 1953-ban a Petőfi iskolába kerül, innen is megy' nyugdíj­ba 1964-ben. A tanári katedrán 41 évig állt helyt. Édesanyja néhány évvel ez­előtt távozott az élők sorából 94 éves korában; őmaga az idén gyémántdiplomát kapott. Fiatalos mozgású, jó kedélyén nem látszik az elröppenő 50 éves tanárnéniskedés. „Tudod — mondta <—, bol­dog vagyok, a magam ember­ségéből élek. Szépen, nincs gondom. Akkor boldog egy nő, ha egészséges és nyugdíjas. És a tanítványaimmal még min­dig együtt tudok szomorkodni és nevetni. Amíg ez így lesz, boldog vagyok.” Munkát mindig talál, most éppen az Iparművészeti Mú­zeummal levelez, egy értékes régi bútort akar elhelyezni ott, ahol megbecsülik. Az Eötvös utcai lakás Is egy kis múzeum, ahol a történelem még nem merevedett könyvekké, üzen az utolsó szent- és fültanú emlé­kein, Erzsiké néni emlékezé­sein, elbeszélésein át (sz) sítjük be az elkövetkező esz­tendőkben, részben magunk által nevelt, részben vásárolt jószágokkal. Épül a borjúnevelő — Még az idén tető alá kerül korszerű, új borjúneve­lőnk. Nyolcvan borjúnk már most is fertőzésmentes körül­mények között nevelődik. Ezeket itatásos rendszerrel neveljük, de a tejporoldat mellé sovány tejet is kapnak, s 5 hónapos korukban gulya, ba mennek. És 125 kétéves növendék üszőnk egy része már be van fedezve. / — Nyolcvanhárom tehe­nünket meg az öreg Istállók­ban tartjuk. Teheneink nagy része fiatal, előhasú jószág. A fejési átlag 8 és fél liter. 535 süldő hízik — Sertéshizlaldánkban 535 süldő hízik, melynek egy ré­sze a jövő évre „készül el”. Fehér hússertéseket hizlalunk, önetetőkből szárazdarát és vi­zet kapnak. A darát saját ke­verőüzemünkben, előírt kon- centrátumokkal keverjük. A jószágok a takarmányt 24 szá­zalékra hasznosítják. Bikák olasz exportra — Foglalkozunk szarvas­marha hizlalással is. Most adtunk át olasz exportra 16 bikát, amelyek másfél éves korukra elérték a 600 kilo­grammot. Magas átvételi ár mellett, darabonként még 700 forint felárat is kaptunk ér­tük. Ugyancsak most adtunk át a Gyapjúforgalmi Vállalat­nak 110 selejt bárányt, amely- pél az volt az előírás, hogy 17 milliméternél rövidebb legyen a gyapjúk. Ebből ugyanis pannofix szőrme készül. így folynak az őszi munkák, s így nevelik a jószágot a Szabadság Termelőszövetke­zetben. (kopa) Huszár Kálmán fogadóórája Huszár Kálmán megyei ta­nácstag 1969. szeptember 29-én (hétfőn) délelőtt 10—12 óráig a tanácsháza vb-termében foga­dóórát tart. Kér miÁmíp Eredetileg kiállításon mu­tatta volna be képeit Gyé­mánt László festőművész, de sokan „megijedtek”, hogy a nézők nem értik meg a festő mondanivalóját. Így csak be­mutató lett a kiállításból — fele-fele alapon —, hogy min­denkinek igaza legyen. A képek „megértésre” talál­tak. Sokan megtekintették a csak két napra engedélyezett tárlatot. Sok elismerésről ta­núskodtak 'az emlékkönyvben leírt sorok. A bemutató képeiből most kettőt mi is bemutatunk ol­vasóinknak. Íme a festmé­nyek- Szokatlanok,- újszérűek és mégis híven ecsetelik a dzsessz világát. Jó termés - göngyöleghiány? Túl a Nagykőrös határát jelző táblán terül el a Gön­gyöleg Ellátó Vállalat (GEV) nagykőrösi telepe. Messziről látszanak a hatalmas házakká feltornyozott ládák, ám a te­lep vezetője, Finta Miklós mégis arról panaszkodik, hogy nincs elegendő láda. — A gyümölcsszezont, meg a paradicsomot, paprikát ed­dig még győztük, a hiányok most kezdődtek. Az almalermés olyan jó minőségű és sok, hogy a termelők exportra is el tudják adni. Azaz csak tudnák, mert, ha nincs láda, nem lehet csomagol­ni. — Jól felkészültek az eset­leges csúcsforgalomra? — Természetesen. Mintegy hetven ezer darab ládánk volt .az exportalmásból. Még ide­jében figi/elmeztettük az al- matermelő közös gazdaságo­kat, hogy Idejében szerezzék be a ládákat — erre az anya­gi lehetőségeket is biztosítot­ták a bankhitelek —, de nem történt semmi. Azután az elmaérés kezde­tén a Bács megyeiek jelent­keztek a göngyölegért, a „ha­zaiak” meg hoppon maradtak. — Milyen megoldást talál­hatnak a hiány áthidalására? — A belföldi ládákban kell lerakni az exportra szánii al« .inát is .g,rji.űt&házakba. Igaz, ez megnehezíti a munkát, mert szállítás előtt újból át kell rakni az almákat, más lehetőség azonban nincs. — A telepen is gyártanak ládákat. Ezekből nem lehetne a hiányt pótolni? — Hetvenezer láda is el­kelne, ennyit azonban nem is tudnánk gyártani olyan rövid idő alatt, hogy a hiányt enyhítsük. Esetleg más fajtájú ládákat is „bedobunk” ideiglenes használatra, belföldi ládából azonban korlátlan mennyisé­get tudunk biztosítani az al­matermelőknek. — Mi újság van a telepen? — Ez már nem is nagyor. újság, de a telep hatvan dol­gozóját örömmel érintette: július elsején rendeztük a bé­reket. Körülbelül- 5 százalék­kal nőtt a dolgozók fizetése. — Még egyszer visszatérve az éxportláda hiányra, visz- szávetíti-e ez a GEV-telep tervteljesítésére az árnyékát? — Nem. Ez év január else­jétől a GEV nem felel a gön­gyöleg hiányában megromlott árukért. Ennek ‘az intézkedés­nek kellett volna elérnie, hogy a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok idejében be­szerezzék a ládákat. Ezt el­mulasztották, így a felelősség nem a mi vállunkat és válla- látunkat terheli — fejezte be Finta Miklós telepvezető. ■ Az ajtó alól fény szivárgott ki, amiből kő vetkeztethettem arra, hogy feleségem még ébren van. Láb­ujjhegyen mentem végig az előszobán, az ajtót is csendesen nyitottam ki, s meg­lepetten látom, hogy nejem, &sóka az író­asztalnál ül. Csönd­ben o háta mögé lo- póztam, hogy befog­jam a szgmét, a te­kintetem ekkor vető­dött az előtte fekvő írásra. „Szerelteim! — kezdődött a levél. — Búcsúzom tőletek, így nem tudok to­vább élni..” — könnycseppekkel itatta meg a levél­papírt. Úristen, ön­gyilkos akar lenni! — villant át agya­mon a sejtés, de ak­kor mit keres itt ez a rengeteg divatlap, divattanácsadó? Megrázom a vál­lát, bedagadt szemei­vel rám mered, mint aki azt sem tudja mi történik vele. Tragédia majd ismét zokogni kezd. — Drágaságom, ki­csi feleségem, mi tör­tént? — Borzalmas, ezt én így nem bírom tovább! — mondja félrefordulva. — Eb­ben a bizonytalan­ságban kettő között nem tudok élni, jobb lesz nekem, ha meg­halok, csak a halál oldhatja meg gond­jaimat! Rémületemben még jobban szorítom ma­gamhoz. Hogy mi la­kozik egy asszony­ban! Nyolc éve élünk kiegyensúlyozott há­zaséletet, boldogok vagyunk, és most tes­sék, közénk áll egy harmadik, aki az én Zsókámra veti a sze­mét, el akarja tőlem rabolni ezt a csodá­latos asszonyt, akinél jobbat, szebbet nem találni az egész föld­kerekségen! Na, és az okossága! Nem, ezt nem engedhetem, ez az asszony az enyém, nem adom! Ha kell harcba szállók a csá­bítóval, az éj leple alatt megölöm, felné­gyelem, kiirtom stb„. síb ... A méregtől és jo­gos föUiáborodástól felpaprikázva tolom el nejemet a kebe­lemről, hogy lássam az arcát, amikor pi­rulva bevallja csábí­tója nevét, s zordo- nan, férfiúi hiúsá­gomban sértve kér­dem: — S ki az az alak, aki miatt engem akarsz elhagyni? Ertetlenebbül néz rám. mintha szansz- kritül kérdeztem vol­na tőle, mikor indul a következő menet­rendszerű járat a Marsra? Kerek sze­mében csöppnyi élet­kedv gyúl. s lemon­dóan int a divatlapok felé: — Nem férfi van a dologban... de nézd, az egyikben mini a divat, a má­sikban maxi. Az egyik erre, a másik Arra esküszik, az a dwatos, ez az ele­gáns. Hát most mondd meg, lehet így élni a kettő közölt a teljes bizonytalan­ságban? Mondanom sem kell, mennyire meg­nyugodtam. Okos asszony-az én felesé­gem. Különben is, ahogy így nézem ezeket a divatlapokat, van át­hidaló megoldás. Még ma megrendelek neki a Rotschild Klá­ránál fél tucat nad­rágkosztümöt. Mert nekem mindennél többet ér a kicsi, okos. mélyérzésű fe­leségem. De mi lesz. ha a nadrág kimegy a divatból és még mindig tart az ádáz csata a mini és a maxi között? Erre gondolni sem merek. (szabó) LABDARÚGÁS Nagykőrösi Kinizsi—Kis­kunfélegyházi Vbsutas H 3:2 (2:0). Szerdán a kiskunfélegyházi edzőmérkőzésen a következő összeállításban játszott a kő; rösi csapat: Vadnay — Orbán, Vass, Baranyai, Kecskés II — Máté I, Jeszenszki — Kecskés III, Decsi, Kecslcés l, Kleno- v ics. Az első félidőben gólra törő játékkal kétgólos előnyre tett szert a Kinizsi. Szünet Után visszaestek a félidő köze­péig és ekkor egyenlítettek a hazaiak. Ezután ismét a körösi csapat lendült táma­dásba és sikerült a győztes gólt megszerezni. Jó edző­mérkőzés volt, de a bajnoki mérkőzéseken is Ilyen len­dületesen és gólratörően kel­lene játszani a csapatnak. Góllövó: Kecskés 111, De­csi (11-esből) és Klenovics. P. S. Kosárlabda Elmaradt a vasárnapra tér- | vezett Nagykőrösi Gimnázium j SE II—Monori SE és a Nagy- Kőrösi Gimnázium SE I—Vá­ci Kpzgazdasági Szakközép- iskola megyei bajnoki női ko­sárlabda-mérkőzés, mert az ellenfelek és a játékveze­tők (!) sem érkeztek meg. He­lyette a két körösi csapat ed­zőmérkőzést játszott. Sebestyén remekelt Kedden az Arany János Gimnázium tornatermébe» került sor a férfi ifjúsági II. és III. osztályú tornászok megyei egyéni bajnokságá­nak küzdelmeire. A sportve­télkedőn csak a Nagykőrösi Gimnázium SE képviseltette magát. A II. osztályúak mezőnyé­ben négyen ' indulták, Sebes­tyén öt szeren bizonyult a leg­jobbnak (gyűrűn kötelező gya­korlatára 9,5-öt kapott!), a lólengést Zsoldos Zoltán nyerte. Bélteki egyenletesen versenyzett. Az összetett bajnoki címet Sebestyén Gábor szerezte meg 105,9 pontos teljesítmé­nyével; 2. Zsoldos Zoltán 103,2; 3. Bélteki Pál 101; 4. Hüllner Péter 98,3 ponttal. Ifjúsági Hl. osztályban (2 induló): 1. Varga István 102,9: 2. Konrád Zoltán 97 ponttal. Minden szeren Varga volt a jobb. Sulyok Zoltán mit Utunk ma a moziban? 451 fok Fahrenheit. Színes angol tudományos-fantaszti­kus film. Főszereplők: Oscar Werner és Julie Christie. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Amikor én még kis srác voltam. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom