Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

e BiEcrn t^ír/<ip 1969. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK i I / | ti ,, A Műszaki Egyetem kísérleti atomreaktora­Alumínium KUDDIcI älött nak 'P'4®*“11 részével elkészültek. Az építő ■ munkások átadják a helyet a szerelőknek akik rövidesen megkezdik a ^szerelést, amely a tervek szerint még az idén elkészül. Képünk a kísérleti atomreaktor alumínium burkolatú kupoláját mutatja. Légi felderítés „Mohács mezeje“ felett t* 1976-ban lesz 450 éve, hogy „Mohácsnak mezején” megüt­között egymással a magyar és a török had, s II. Lajos király serege döntő vereséget szenve­dett. A vesztes csata, amely mohácsi vész néven vonult be népünk történelmébe, kiindu­lópontja volt a másfél évszá­zados török hódoltságnak és sok későbbi eseménynek is. Bár az évforduló még tá­vol van, az előkészületek már megkezdődtek, hogy Mohács és vele együtt az egész ország méltóképpen emlékezzék meg a honvé­dő csatáról és az ott el­esett 14 ezer magyar har­cosról. Mohács város tanácsának végrehajtó bizottsága szerdai ülésén tárgyalta az évforduló­ra való felkészülés program­ját. 1926-ban. a csata 400. év­fordulója alkalmából, ugyan­csak országos megemlékezé­sek voltak, ezeket azonban a Horthy-rendszer teljesen kisa­játította a nacionalista, irre- dentiista céljai érdekében. Az 1976-os emlekünnépségekét a kegyelet és a tisztelet mellett a tudományosság jegyében rendezik majd meg. A tanács végrehajtó bizottsága több ehosszútávú tervet határozott meg, amelyeknek irányítására, megvalósítására rövidesen tár­sadalmi bizottságot alakítanak Mohácson. Mindenekelőtt folytatják a csatatér tényleges helyének felkutatását és az esetleges tömegsírok feltárását. Az ása­tások jelenleg szünetelnek, mivel a régészeknek egyelőre nincs megfelelő támpontjuk a további kutatásokhoz. Javaslat született tehát, hogy a honvéd­ség segítségét kérjék a mun­kához: a repülőgéppel való légi felderítés ugyanis olyan talajelszíneződéseket re­gisztrálhat, amelyek nyo­mára vezethetnek a csata temetkezési helyének. Az újabb kutatások eredmé­nyeinek felhasználásával — marxista tudományos szemlé­lettel — feldolgozzák és meg­írják az 1526-os események történetét, s ezt könyvalakban ki is adják. A város új múzeumot építtet, amelyet az évforduló alkal­mából avatnak fel, s itt kap­nak majd helyet a mohácsi csata emlékei és korabeli do­kumentumokkal, tárgyakkal megrajzolják a XVI. századi Magyarország hiteles képét. Mindeddig semmiféle emlék­műve nem volt a nagy törté­nelmi eseménynek, ezért pá­lyázatot írnak ki egy repre­zentatív emlékmű megalkotá­sára. Ugyancsak pályázatot hirdetnek olyan irodalmi alko­tásokra, amelyek a mohácsi vész tragikus eseményeit örö­kítik meg. Vaddisznók A déli Bükk lábánál fekvő Tibolddaróc, Súly, Bogács köz­ségek termelői az utóbbi he­tekben arra figyeltek fel, hogy rendszeresen dézsmálják a mézédes egri leányka, szlan- kamenka, furmint tőkéket. ' Az ismeretlen tolvajok, mint az kiderült, a bükki erdősé­gekből lehúzódó vaddisznók voltak. A helybeli vadásztársaság hajtóvadászatot rendezett a nem hívott szüretelők ellen, s három, egyenként nyolcvan­száz kilogrammos vaddisznót i kerítette» puskavejgre. f MPOR TA LTVK. MEGÉRKEZETT SZAKÉZLETEiSKBE A 7 eni-es bevéső ablakdiópánt MEGVÁSÁROLHATÓ A Ft/rárnsi l a#* ős Etl«»#* tßhnlt Vállalni ratsaaküsleteibcn VEVŐSZOLGALATUNK: Budapest VII., Rákóczi út 24. Telefon: 224-415. Az 1969—70-es fanévre * ___ * P OTBEISKOLAZAST tartunk IPARI TANULÓK részére, az alábbi szakmákban: kőműves, ács, betonozó-elemgyártó, festő-tapétázó, burkoló, építőipari fehér munka, műanyagburkoló­parkettás. Otthonban történő elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk, ösztöndíjat fizetünk. Munkaruhát és bakancsot adunk. Jelentkezés sürgősen, személyesen vagy írásban: a 43. st Állami Építőipari Vállalat Szakoktatási csoportjánál Bp. XI., Dombóvári út 19. 14, 41, 43, 47-es villamossal). Falusi lakóházpályázat Barlangkutatók a tatai öregvár kazamata-labirintusában Budapesti barlangkutatók vertek sátrat a tatai öregvár kecskebástyáján. Érdekes sza­kaszához érkezett ézze* a Zsigmond—Mátyás korabeli várpalota feltárása. .Jelenleg ugyanis csak a törökdúiás utá­ni palota van épségben. Az 5 éve kezdett kutatómunka azonban már bebizonyította, hogy hitelesek Bonfininek, a Mátyás udvarában élt olasz történetírónak a feljegyzései: a tatai vár az ország legszebb palotái közé tartozott. A fel­GERCE Rókainvázio tárt épületmaradványokból már jól lehet rekonstruálni a Mátyás korabeli palota alap­rajzát is. Pontosan megegye­zik a Gulio Turco olasz had­mérnök által készített XVL századbeli rajzokkal. Ezen a térképen szerepel né­hány föld alatti folyosó is. Az ásatások során azonban újabb járatokat fedeztek fel. s a vártnál sokkal többet sejte­tő, szövevényes kazamatarend­szerre bukkantak. Sok helyen Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Kisiparf Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége pályázatot hir­det korszerű falusi lakóházak ter­vezésére. A pályázaton bárki, vagy bár­melyik csoport több pályaművel is részt vehet. A bíráló bizottság összesen 460 000 forintot irányzott elő a legjobb munkának díjazásá­ra és megvásárlására. A pályázati kiírást szeptember 10-től vehetik át az érdeklődök az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium Gazdasági Hivatalánál (Budapest V. kér., Beloiannisz ut­ca 2—4.), s ugyanide kell bekülde­ni a kész terveket, legkésőbb de­cember 8-ig. Az utóbbi időben rendkívül elszaporodtak a róíkák a Vas megyei Gérce községben és környékén. Bejárnak a faluba is, pusztítják a baromfiállo­mányt. Különösen sok a róka a sitkei erdőhöz közel eső te­rületen. Oly merészek, hogy el sem hagyják a baromfiud­vart. így történt ez Kiss Miklósáé portáján is. Az asszony, ami­kor a baromfiakat etette, nem vette észre a tyúkok között la­puló rókát, s a ragadozó egy óvatlan pillanatban megmarta. Az orvos javaslatára Kiss Miklósáét kórházba szállítot­ták, ahol veszettség elleni ol­tást kapott és egy hétig meg­figyelés alatt tartják. A mezőőr felderítette a ró­kák tartózkodási helyeit. Va­sárnap egész napes rókavadá­szatot rendeztek, s estig több „tyúktolvajt” kaptak puska­végre. A veszettség veszélye miatt Gércén kéthetes. ebzárlatot rendeltek el. azonban a természetes talaj­mozgás okozta omlás, a török ostrom alatt épített falak vagy éppen a felgyülemlett szén- monoxid állt a kutatás útjába. Ilyen veszélyes körülmények között a hagyományos ásatási módszerekkel nem tudtak dol­gozni. Ezért fordultak segítsé­gért, a barlangkutatókhoz, akik a múlt hónapban végzett pró­bafeltárások után vállalkoztak a nem mindennapi feladatra. 20 napig dolgoznak majd a föld alatt mintegy más­félemeletnyi mélységben. Természetesen a feltárásokról térképet készítenek, s a régé­szek ennek alapján állapítják meg, melyik részeket teszik bemutifthatóvá. A tolmácsberendezéssel játszott Ahogy a kapcsolókat váltogatta, a fülhalilgató- ban úgy szólaltak meg a személytelen, a hatalmas kongresszusi terem fölső részén, üvegfalak mögé bújt tolmá­csok. Angol, francia, német, spanyol, portugál, orosz, héber, japán, svéd szavak — a tanács­kozás technikai megrendezése tökéletes volt Tizennyolc nyelven tolmácsolták. Apró katta­nás s hol dallamos olasz.mondatok, hol mély torokhangon ejtett arab szavak. A technika megsokszorozza a lehetőségeket Az előadó — ki lehet? Meg kellene nézni a vaskos prog­ramban —, még mindig ott tartott, hogy Me­zopotámia ősi városaiban is világosan fölis­merhetek, még ma, a négy-ötezer éves romok alapján is, azok a körök, melyek éles íjatár- vonalat vontak, képletesen s valójában, mert fal alakját öltötték, a társadalmi rétegek kö­zé. „A sumér városállamok, melyek joggal te­kinthetők a mai értelemben vett emberi tár­sadalom bölcsőinek, olyan klisét hoztak létre, melyről azóta újra meg újra produkál a tár­sadalom. Nem annyira szembetűnően, de még inkább áthághatatlanul” — hallotta a lágy női hangot a fülére illesztett kagylóból. Milyen lehet ez a lágy hangú tolmácsnő? Született angol, vagy csak tanulta a nyelvet? Szőke, fekete? Csinos, csúnya? Lány, asszony? Az információközlés elszemélytelenedett. Vala­mikor a nagy kommentátorok földrészeket átfogó vallásokat hoztak létre. Jézus. Buddha. Vagy akár Luther;' ma? Minél tökéletesebb, gyorsabb az információáramlás, annál kiderít- hetetlenebb, kitől is származik?! A tolmácsnő: „... a képletesen fölfogott, de valójában is létező körök megszakítatlanul él­tek és élnek a társadalmak történetében. A görög városállamokban, demokrácia ide vagy oda. Rómában, tribunusoktól függetlenül. Portyázó, kalandozó népeknél: türköknél, ta­tároknál, mongoloknál. Az ideiglenes telep­hely mértani közepén állt mindig a vezéri sá­tor ... Kimutatható, hogy a legtöbb esetben szándékosan halomra állították, ha nem volt ilyen; mesterséges dombot emeltek ...” Hová akar ez a rőtszakállú, sűrűn pislogó, vékony hangú férfi végül is eljutni? Föllapozta a fényes kartonborítós, merített papírra nyomott programot. Ausztrál? Nofe- ne. Vannak, akik ilyesmivel foglalkoznak Ausztráliában? Professzor. „A társadalomtu­dományok doktora, az ..........-i egyetem tan­s zékvezető professzora” — olvasta a program­ban. Soha nem hallotta a nevét... de aligha sokat vesztett vele. A lágy női hang: „...archeológiái kutatá­sok, a ma is élő primitív népek körében vég­zett néprajzi kutatások, valamint a mai álla­potokra vonatkozó szociológiai és társadalom- tudományi vizsgálatok egyaránt megállapítot­ták, hogy míg a társadalmi fejlődéi a külön­böző körök közötti közlekedést — mobilitást — meggyorsította, mondhatni, kapukat nyi­tott a körökön, addig a legbelsőbb kör, a leg­szűkebb terület fokozatosan zsugorodott, egyre kevesebben gyakorolták az egyre nagyobb hatalmat...” Körök. Az aztékok, toltékok négyzet alap­rajzú városokat, templomokat, épületeket emeltek. Falak ott is voltak, s a négyzet is további négyzetekre osztható. A társadalom- történet azonban nem geometria. Mások a di­menziók. A belső kör. Vajon, ha valóban geometriai ábrázolásban jelenhetnének meg a társadal­mak, mekkora lenne e belső kör rádiusza? S ha matematikai modellt készíttetnének egy analóg elektronikus számológéppel? Milyen matematikai formulákkal írható le az a, bel­ső körből kinyúló rádiusz, mely metszi min­den további kör kerületét, s végpontját nem, csak kezdetét lehet meghatározni. A belső kör A társadalmi formációk modellálása — a kibernetika új területe. Esküsznek rá, s kiát­kozzák. Senki nem tudja igazán: valóság, vagy kóklerkedés? Dehát egyáltalán: miről lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy rossz vagy jó. Sztálin a kibernetikára azt mondta: burzsoá áltudomány. Évtizedet vesztettek miatta az oroszok, s ma megtöbbszörözött erőfeszítésekre van szükségük. Truman gőg­gel jelentette ki, hogy az oroszoknak legalább .egy; évtized kellőmig fölrobbantják az első ""atombombát. Beszéde után négy évvel fel­robbant ... s az orosz hidrogénbomba már előbb, mint az amerikaiaké. Sokat tudni már- már annyi, mint semmit sem tudni. Ez, per­sze, leegyszerűsítés. Mégis: ez a professzor so­kat tud, előadása ezernyi forrás földolgozása után született, nyilván kicédulázta a türkmén, a tatár táborverések technikai megoldásait, s suimér döngöltfalak készítésének technológiá­ját, a görög városállamok populációs szerke­zetét ... s mégis, nem tud semmit. Csak ma­gyarázatokat keresgél, mint sötétben kutató kéz. Megfog mindent, amihez hozzáér, megta­pogatja, megszagolja, súlyát, anyagát latolgat­ja, de végül is nem tudja, mi az, amit keres ...! A belső kört keresné? Minden osztály társa­dalom modelljében föllelhető.1 Nem etnográ­fiai sajátosság, mert Tibettől a malájokig, a keltákig, mindenütt megvolt, s megvan. Mifé­le körző húzza hát e köröket? A termelési mód. A legegyszerűbb felismerések a legne­hezebbek. Marx ezért volt zseni. S ezért tör­pék, akik betűit fetisizálták, megcsúfolva a lényeget... A professzor befejezte. Taps. összeverődő tenyerek. Ez is információ, a tetszés, az elis­merés közlése. Vagy hamis információ: a kö­telező udvariasságé. Tehát mégis: minden esetleges? • Jó lenne megkeresni a tolmácsnőt. Azt mondani: kellemes a hangja. Igyon velem egy kávét. A tolmácsnő agya, gondolkodásmódja ugyanúgy manipulált, mint minden más em­beré. Rögtön azt hinné: akar tőle valamit. Kávé után vacsorázni hívja, utána a szállodai szobájába. Holott nem akar tőle semmit. Csak azt, hogy tudja: szőke, barna, fekete? Ala­csony, magas? Kicsoda? Kicsoda...?! Előítéletek; tolmácsnő. Tekintéíytisztelet; professzor. Hiszen nyilván csillogó szemmel hallgatják a diákjai. Hisznek neki, már csak azért is, mert mindenki azt szűri ki a másik szavaiból, ami a maga gondolatait, képzeteit igazolja. Ez ismét manipuláltság. Pedig a kép­zetek is örököltek. Mások alkotta képizetek évszázadokon, évezredeken át visszanyúló ci- pelése. Az oroszlán még azoknál a népeknél is félelmetes állat volt, akik soha nem láttak egyetlen egyet sem. Akik mezőin, bokrai kö­zül soha nem bukkanhatott fel. Az ősök üze­nete — az ősember félelme. Dehát miféle ki- törülhetetlen üzenet? Az ember: magasrendű fehérje molekulák tömege? A társadalom egymáson belüli-kívüli körök halmaza? Ahogy kilépett a kongresszu­si termet övező parkba, friss, virágillattól ter­hes levegő csapta meg. Ez is információ. A vi­rágillat. A bogaraknak, melyek a beporzást elvégzik S az embernek is. Holott csak be­idegződés. Egy csecsemő nem ismer kellemes vagy kellemetlen szagokat. Feltételes reflex. Semmi több Hát akkor hányféle kör van? Tudta, hogy értetlenül néznek majd rá, de gyors léptekkel bement a terembe, hogy a tolmácsnőt megkeresse. Mészáros Ottó A

Next

/
Oldalképek
Tartalom