Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

\ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM ÁRA BO FILLER I960. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK Befejeződött az országgyűlés szeptemberi ülésszaka Törvény a szakmunkásképzésről és a gázenergiáról Komócsin Zoltán előadása a moszkvai tanácskozásról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Akadémiájá­nak előadássorozatában Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön előadást tartott a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról. A Zeneművészeti Főiskola nagy­termében' megtartott előadá­son részt vett az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és az El­nöki Tanácsnak több tagja, politikai és társadalmi életünk számos ismert személyisége. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó füzet alak­ban megjelenteti. Odera-Neisse 69 Páncéloscsata „ÉSZAKIAK" ÉS „DÉLIEK" A szovjet, csehszlovák, len­gyel és NDK-beli csapatok Odera—Neisse 69 fedőnevű kö­zös őszi hadgyakorlatán Len­gyelország nyugati, északi és központi körzeteiben nagyszabású páncéloscsata bontakozott ki, amely mé­reteit, harcászati és had­műveleti feladatait tekint­ve, minden eddigi lengyel- országi nagygyakorlatot felülmúl — írja a csütörtöki Trybuna L udu. Mint a lap beszámolójából kitűnik, a páncélosütközetet az „északi” erők indították a „déliek” ellen. A támadást a légi bombázás vezette be, majd az előkészítő akciót a L1M 6 A /T ft MUNKASOROK KITÜNTETÉSE A kitüntetetteket Arató Jenő, a megyei rancsnoka üdvözölte. munkásőrség pa­Bensőséges hangulatú ün­nepségre került sor tegnap dél­után a megyei pártbizottság székházában, ahol a fegyveres erők napja alkalmából mun- kásőr-k i t ü n tetőseket osztottak ki. Az ünnepségen megjelent Arató Jenő ezredes, a munkás­őrség megyei parancsnoka, va­lamint Koritál Ferenc, a me­gyei pártbizottság munkatársa. Az üdvözlő szavak után Ara­tó Jenő nyújtotta át a kitünte­téseket az ünnepeiteknek. A Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatát Gölles Jenő kiképzési munkatárs, az ezüst fokozatot Dörtiök Antal szá- zadparancsnok-helyettes, a bronz fokozatot Bogdán Jó­zsef munkásőr kapta. A fegy­verbarátság elmélyítése érde­kében végzett munkájukért, a munkásőrséggel való együtt­működés elismeréseként mun- kásőr-emlékjelvényt vehetett át Bakó István, a Ráckevei Szerszámipari Művek szerve­zési titkára, Jenes József, a Szobi Járási Pártbizottság osz­tályvezetője, Mikulás Endre, a DCM üzemvezetője' Huszka János rendőr alezredes, Kor­mos István honvéd őrnagy, So­mogyi Pál rendőr őrnagy, Be- nyó János rendőr százados, Papp Bálint rendőr hadnagy, Vitovszki János rendőr had­nagy, Eszes Imre rendőr fő­törzsőrmester és Berzsenyi (Folytatás a 3. oldalon) TELNEK MÁR A TÉLI RAKTÁRAK • Elegendő káposzta • Kevés hagyma • Burgonya-,,import“ Ingujjra vetkőztető meleg­gel kényeztet bennünket a „vénasszonyok nyara”, de már közeledik a hűvösebb időszak. Ha aztán a dér megcsípi, a még kint maradt, kényesebb terményeket, vége szákad a paradicsom-, meg a paprika- 'szezonnak. Igyekeznek is a kertészek, hogy minél kisebb kárt okozhassanak majd a ko­rai fagyok. A burgonyaföldeken is szaporán halad a munka, szedik, válogatják, szállítják a téli raktárakba a termést. A MÉK 1000 vagon burgo­nyát szándékozik biztonságba helyezni a téli hónapokra, a megyei ellátáshoz. Eddig 300 vagonnal vásároltak a kiren­deltségek. Ha a tervezett mennyiség nem jönne össze szűkebb hazánkból, más me­(Folytatás a 2. oldalon.) repülőegységek, , a lengyel lé­gierő legütőképesebb erői foly­tatták. Az „északiak” előnyo­muló T—55-ös harckocsijait a „déliek” páncélelhárító raké­tákkal, automata lövegekkelés modernizált „katyusákkal” fo­gadták, majd az utóbbiak el­lentámadásba mentek át. A műveletekbe ekkor beavatkoz­tak a helikopterek. Miután az „északi” csapatok sikerrel visszaverték a „déliek” ellen- támadását, az elaknásított te­repen előretörtek a „déliek” állásaiba. A Trybuna Ludu megálla-- pítja, hogy a hadgyakorlatokon — amelyeket szerdán Wladys- law Gomulka, Marian Spy- chalski és Jozef Cyrankiewicz vezetésével megtekintettek a lengyel párt- és állami vezetők — a négy szövetséges hadsereg egységei kitűnően együttmű­ködtek, és a gyakorlat a Var­sói Szerződés hadseregeinek szilárd erejét bizonyítja. Szergej Borzenko, a Pravda különtudósítója, színes riport­ban számol be a négy szövet­séges hadsereg „Odera—Neis­se 69” fedőnevet viselő nagy őszi hadgyakorlatról. Azon a területen, ahol ne­gyed századdal ezelőtt a szov­jet csapatok harcoltak a fasisz­ta hadsereggel, most ,,észa­kiak” és „déliek” támadják egymást A két „ellenséges” hadsereg két órán át tartó tankcsatát ví­vott egymással. A tankcsata megmutatta a szovjet csapatok magas fokú felkészültségét, és nagy hatást tett a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetői­re, a lengyel kormány tagjai­ra, a szocialista országok hon­védelmi minisztereire és több más, a hadgyakorlaton jelen levő vendégre. Rendkívül komoly feladat volt a hadgyakorlat szervezett­ségének és összehangolásának a megoldása. Ebben a katonai vezetők segítségére sietett az elektronika. Ugyanazt a fel­adatot, amelyen néhány évvel ezelőtt a vezérkari tisztek egész kollektívája több órán át törte a fejét, most az elektronikus számológépek néhány perc alatt oldják meg. Kádár János, Biszku Béla és Gáspár Sándor az ülésteremben. Az országgyűlés csütörtökön a szakmunkásképzésről ^beter­jesztett . törvényjavaslatról folytatta a vitát, és bár szer­dán 14-en szóltak hozzá a ja­vaslathoz, még “további 16 kép­viselő neve szerepelt a hozzá­szólásra jelentkezettek listá­ján. Ez önmagában is bizonyít­ja a tervezett törvény idősze­rűségét, közérdekű voltát. Kiemelkedett a reflexiók so­rából Gáspár Sándornakt a Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának felszólalá­sa, aki felhasználta^ az alkal­mat, hogy a termelés és külö­nösben a'' munkamorál néhány különösen fontos jelenségéről is véleményt mondjon. A szak­munkásképzés reformja ugyan­is véleménye szerint messze­menően alkalmas arra, hogy visszaszerezze a szakmunka nagyobb megbecsülését. Fel kell ugyanis figyelni arra — hangsúlyozta a szakszervezetek főtitkára —, hogy bizonyos termelő munkakörök társadal­mi értéke deválválódott, és a munkafegyelem; érzékelhetően romlott. A szakmunka igazi ér­tékének helyreállítását azon­ban nem a régi adminisztratív módszerek felújításával vagy a régi Munka Törvénykönyve visszaállításával kívánják meg­valósítani. A munkásosztály pozitív tulajdonságait kell ér­vényre juttatni a szakmunkás­nevelésben és ez az ösztönzési rendszer szükséges felülvizs­Versenyben a jubileum tiszteletére 90 vagon tartósított áru — Konzerv telep télen-nyáron — Akárhogy vesszük, nem kis tétel, amivel tartóink: 90 vagon konzerváruval ke­vesebb készült eddig. A gyümölcs- és főzelékkon­zervgyár dunakeszi központ­jában mondták el ezt tegnap. Ennyi a dunakeszi, a moson­magyaróvári és a pesti gyár tartozása. Természetes, hogy ezek után az okok érdekeltek. — A leglényegesebb a krónikus munkáshiány. S ezen még az sem segített, hogy nyáron iskolásgyerekek dolgoztak nálunk. — Mi a megoldás? * — Négy előkészítő tele­pünkön hosszabb ideig bizto­sítani a munkalehetőséget. Három telepen december vé­géig, a negyediken egész év­ben dolgoznak majd az asz­ŐSZI VETÉS szonyok. A téliesítés feltéte­leit most teremtjük meg. Zöldséget válogatnak, a fél­kész meggyet magozzák és így tovább. Ez érkezik majd a központi gyáregységbe. Mindez már jelentős segítség lesz. Mint ahogy sokat számít a rövidesen üzembe lépő zakuszka-előfőzőgép; műszakonként 6 embert helyettesít, azaz naponta 18 személyt. Ennyivel növekszik a terme­lékenység és gyorsul a tempó. — Mindezt az országos ver­senyfelhíváshoz csatlakozva, a most . érkező felajánlások segítségével akarjuk kivitelez­ni. Nemcsak reményeink van­nak rá, de biztosak vagyunk abban, hogy a jubileumi verseny mérsékli vagy tel­jes mértékben eltünteti pil­lanatnyi adósságunkat;' T. Gy. A tököli Petőfi Tsz 500 holdon megkezdte az őszi búza vetését. A jó időt kihasználva, min­den szabad erőgépet mozgósitottak a munka minél gyorsabb és jobb elvégzésére. A tervek sze­rint október első hetében — és az esős időszak beállta előtt — befejezik az ősziek vetését. gálásával együtt bizonyára a munkafegyelem terén is érez­teti majd kedvező hatását. A reform alapjában véve bevált, mondotta Gáspár Sándor, a szabályozórendszerrel és ezen belül az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos megalapozott in­tézkedések segítségével azon­ban határozottabban szembe kell szállni a túlzott munka­erő-vándorlással, bérlicitálás­sal, az anyagellátás és a mun­kaszervezés lazaságaival, a fe­gyelmezetlen munkával, mind­azzal, amiből a termelékenység jelenlegi stagnálása származik. El kell érnünk, hogy a tervsze­rűség, a korábbinál magasabb fokon érvényesüljön, és ennek érdekében határozottabban meg kell vonni a helyi, a vál­lalati és a személyi érdekek, azaz a részérdekek és a közér­dek határait. Érdekes módon, bár igen sok kérdést érintettek a felszóla­lók, bizonyos gondolatok visz- sza-visszatértek, a hozzászólá­sokban. Minden bizonnyal a szakmunkáshiánnyal kapcsola­tos problémák elemzése az egyik legfontosabb ezek közül. Az utánpótlás szervezett meg­oldása szempontjából kell el­sősorban megítélni a törvény- javaslatot — mondotta Gács Miklós miskolci képviselő, mert az eddigi szakmunkás- képzés mértéke, minősége és helytelen földrajzi megoszlása az egyik fő oka ma a szak­munkáshiánynak. R iss4 Jenő budapesti képviselő a vállala­tok érdekét vizsgálva ugyanezt a problémát érintette, mond-, ván, hogy amikor a képzés vagy a csábítás között kell vá­lasztani az üzemeknek, ma még többnyire az utóbbit vá­lasztják, mert a képzés költsé­gesebb. Számos ferdeségre rá­mutatott ezzel kapcsolatban, így a többi között arra, hogy a kisiparos adókedvezményt kap, ha tanulót alkalmaz, az állami vállalat viszont hát­rányt szenved. Nagy figyelem kísérte dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter hozzászólását, • hiszen a tárcájához tartozó iparágban nem kevesebb, mint 90 ezer ipari tanuló képzése folyik, sok szakmában, így a lakatosoknál, forgácsolóknál, mégis kevés az utánpótlás. A miniszter nagy fontosságot tu­lajdonít az úgynevezett emelt szintű képzésnek, amely job­ban kielégíti majd az ipar nö­vekvő igényeit; ezenfelül meg- oldandónak tartja a szakmun­kások intézményes továbbkép­zését is, hogy folyamatosan megismerjék az új gépeket és technológiai eljárásokat. Különösen szemléltetően mu­tatta be az ipar munkaerő- és utánpótlási gondjait Marton János győri képviselő. Számí­tásai szerint 1975-ben a megyé­ben — ha a jelenlegi beiskolá­zási arányok a szakmunkás- képzés és a más típusú közép­fokú iskolák között nem vál­toznak — a szükséges 4000 szakmunkástanuló helyett csu­pán 1500-zal lehet számolni. Éppen ezért nagyon megfonto­landónak tartja az általános is­kolát végzettek továbbtanulási (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom