Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
Cigiházikó Cegléden, a Szabadság téri kis Quggonülö dohányáru boltocska a napokban kereket oldott. Reggel még ott állt a helyén, délben pedig nem volt se híre, se hamva: új, csupaüveg, fűthető és világítással ellátott üveg pavilon került a helyére. Ez a tetszetős kivitelű árusító hely valóban méltó a város főterének képéhez. Fiatalkorú bűnözőkről tárgyalnak A ceglédi járási gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlet pénteken délelőtt megbeszélést tart a járási tanács épületében. A napirend során a fiatalkorú bűnözésről tárgyalnak, majd beszámolót tartanak az Albertirsán Végzett ellenőrzés tapasztalatairól. Nyernek a vevők A ceglédi áruház október I5-ig tartó szövetvásárán a gazdag választéli mellett kellemes meglepetés is várja a vásárlókat: a női méretes osztályon fényképezőgépet, rá' diót, kávéfőzőt és sok értékes tárgyat nyerhet, aki 500 forinton felül vásárol. A férfiszö- vet-vásárlásnál is jól járhat, aki 100 forintos blokkot mutat fel a pénztárnál: hasonló értékes tárgyak kerülhetnek a becsomagolt szövet mellé. Izgalomtól kipirult arccal bontogatják a borítékos sorsjegyet a háziasszonyok is, akik ezekben a napokban az áruház csemege osztályán vásárolnak. Négy darab öt ven forintos blokk ellenében egy borítékba zárt sorsjegyet kapnak, ezen ugyancsak értékes tárgyak ne- ygi, szerepelnek, amelyeket a böldog nyertes azonnal átvehet, illetve leifelvet a jutalmak polcáról PEST MEGYEI HÍPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS S3 CE«U XIII. ÉVFOLYAM. 222. SZÁM 1069. SZEPTEMBER 25.. CSÜTÖRTÖK KEDDEN: Egyesülési közgyűlést a ceglédi Petőfi Tsz A ceglédi Dózsa Népe Tsz után, kedden a Petőfi Tsz tagsága is megtartotta közgyűlését, amely az említett két közös gazdaság és a Táncsics Tsz egyesülési szándékát tárgyalta meg. A termelőszövetkezet tagságán kívül, vendégként megjelent a városi pártbizottság első titkára, Babinszki Károly, a megyei pártbizottság képviseletében Kuti László, Pásztor István, a városi pártbizottság osztályvezetője, Bene József, a városi tanács .elnökhelyettese, Varga Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókjának vezetője és az érintett többi tsz képviselő;. Dani Mátyás tsz-elnök volt az egyesülést megvitató napirendi pont előadója. Beszédében az együttes gazdálkodásból fakadó előnyöket is- ♦ merte tte, ágazatonként felsorolta a három közös gazdaság jelenlegi állapotát. A.z elnöki beszámoló után több felszólalás hangzott el a tagság részéről. A felszólalók egyetértéssel beszéltek a tervbe vett egyesítésről. Babinszky Károly rövid beszédében felidézi» a beszervezés idején alakult kis termelőszövetkezeteket, amelyek azóta már összeolvadtak és eredményesen gazdálkodó, nagyobb gazdaságokká fejlődtek. Az élet azt bizonyítja, hogy helyes lépés volt az egyesítés, és a körülményeket mérlegelve, annak Ígérkezik most is. _ Mivel a nagyobb gazdaságok életképesebbek, 'mint a kisebbek, ez az elhatározás találkozott a városi vezetők álláspontjával. A fejlettebb gazdálkodási forma előnyösebb a közösségnek és az egyénnek is — hangsúlyozta a pártbizottság titkára. Józan érvek szólnak a három gazdaság egyesülésének szükségessége mellett, így könnyebb lesz nagyobb beruházásokat eszközölni és a íjiegalapozott, tudományos vezetésen és a tagság támogatásán múlik a további jó munka. Végezetül ehhez a közös gazdálkodáshoz kívánt sok sikert a Petőfi Tsz tagságának. Kuti László arról beszélt, hogy az egyesülést előkészítő tsz-vezetők szakszerű, szinte tudományosan megalapozott elemzést készítettek az elkövetkező feladatok koordinálására és ez mindenképpen dicséretre méltó. A közgyűlésen résztvevők megszavazták az egyesülést. A Táncsics Tsz-ben holnap délelőtt lesz az ezzel a témával foglalkozó közgyűlés. Hadüzenet a latyaknak ,Mackók, farmerek" a szőlőben Vidám paprikások A kora reggeli órákban táska helyett vödröt, köpeny helyett jó meleg mackót viselő vidám diáksereg gyülekezik a Kossuth• Gimnázium kapuja előtt. Mint megtudtuk, a diákok egy része a Kecs- késcsárdai Állami Gazdaság „paprikásában”, a többiek a Csemői Állami Gazdaság és a ceglédi Dózsa Népe Tsz szőlőjében szüretel. A némaságra ítélt szünetjelző csengő a jövő hétfőn szólal meg újra az iskola folyosóin. A nap kezdetét most az iskolai csengő helyett autóduda hangja jelzi, a középiskola előtt. Az esős ősz, a latyakos idő egyre kevesebb embert fog Törteién bosszantani: a községben ugyanis hadat üzentek a latyaknak. Igyekeznek, hogy időben elkészüljön a szilárd burkolatú járda. Foto: Péterfíy Dembinski Henryk KÉT NEMZET szabadsághőse, Osztrolenka csillaga, akit Európában a lengyel Xenophonnak magasztalt ipinden haladó ember, kétszer is lakott Cegléden a negyvennyolcas magyar forradalom idején. A krakkói vajdaságban született 1791-ben, Becsben mérnöknek i tanult, katonája volt a varsói nagyhercegnek és 1812-ben Napóleon császár hadseregében dideregte végig azt a végzetes telet, amely a nagy oroszországi retirádában csonttá fagyasztotta a világhódító francia ármádiát. És harcolt néhány év múlva volt gazdái ellen, a kontinenst végigdúló gallokra féket rakó lipcsei csatában. A XVIII. század végén háromszor osztották fel Lengyelországot, és a gyarmati állapotot maguknak a hitvány lengyel nemeseknek országgyűlése erősítette meg; kancsukás oroszok, csizmás poroszok és szoldateszka osztrákok eltüntettek a térképről egy kilencszáz éves országot. 1830-BAN a fellázadt varsóiak kiűzték az oroszokat, harmincegy januárjában a lengyelek detronizálták az orosz cart; a forradalom leverésére Dibics tábornok rontott a lengyelekre. A hazát eladott nemesség helyett most a lengyel parasztok fogtak fegyvert, győzelmet győzelemre halmozva űzték a gyarmatosítókat. A parasztok élén Dwernickiés Srzynecki mellett ott volt Henryk Dembinski. De jöttek újabb cári hadtestek Paszkeviccsel és a lengyelek szabadsága végérvényesen megszűnt. A lengyel emigráció legnagyobbrészt Párizsban élt, két n^gy politikai csoportban. A konzervatívok hallani sem akartak a jobbágyok felszabadításáról, és az ország önállóságának visz- szaszerzését külföldi beavatkozástól remélték. A baloldaliak továbbra is a nemzeti fejkelést hirdették, az önerőből való felszabadulást. KESZEK VOLTAK felszabadítani a jobbágyságot, az államvezetést azonban továbbra is a nemesség kezén akarták hagyni. Mindkét párt egyetértett Lengyelország függetlenségének kivívásában és az ország egységének helyreállításában, hirdették a forradalmi népek összefogását és figyelemmel kísérték az európai szabadságmozgalmakat. A negyvennyolcas magyar polgári forradalmárokban természetesen szövetségeseiket látták és amikor a magyar forradalom áthajlott a szabadságharcba, ezrével jöttek a lengyelek fegyverrel küzdeni a magyarok oldalára. 1848 novemberében avatták fel a magyarországi lengyel légió zászlaját, „bárhol harcolnak is a szabadságért, ott nem hiányzik a lengyel fegyver” — jelenítették ki akkor. A déli vidéken és a középországi csatákban sok vért áldoztak értünk és a polgári szabadságjogokért. Ekkor keletkezett a máig is énekelt lengyel dal: „Polak, VJ egri dwa bratanki.” DEMBINSKI HENRYK 1849 januárban érkezett Debrecenbe. A magyar kormány altábornaggyá nevezte ki, és Görgey megfékezésének reményében a honvédség főparancsnokául. Dembinski gyakran hirdette: „a civil hatóság az első”, mert a magyar mozgalomra is éppenúgy állt Marx megállapítása, hogy „forradalmi időkben, amikor az alárendeltség kötelékei általában meglazulnak, a katonai fegyelmet csak úgy lehet fenntartani, ha a tábornokokat a legszigorúbb polgári fegyelemnek vetik alá”. ■ Az ötvenkét esztendős Dembinski kiváló katonai képességeit megrontotta balszerencséje és hirtelen természetének áradata, makacssága. Tábornokait magára haragította, emiatt történtek a lemondások. Ö maga is előljárt ebben. Negyvenkilenc májusában Kossuth jóváhagyásával betörni készült Galíciába, ahol már türelmetlenül várták a lengyelek a felszabadító magyar honvédeket. A kormány elvetette a tervet, a többi között arra hivatkozva, hogy ez a vállalkozás kedvezőtlenül érintené a aárt — holott az orosz birodalmat más okok késztették a magyar ügyekbe való beavatkozásra. Emiatt Dembinski lemondott. Kétszer volt főparancsnok, egyszer a vezérkar főnöke a honvédségnél, minden változáskor hevesen hirdette, hogy itthagyja az egészet, visszamegy Párizsba. Mégis MARADT. A bukás után egyike volt az utolsóknak, akik elhagyták az országot, Viddinbe, majd Sum- lába ment, onnan Párizsba, ott élt haláláig, 1864-ig Emlékirataiban így ír hazánkról: „Szerettem ezt az országot, mint ifjú a szerelmesét.” Cegléden a Pesti út 6-os számú ház falán aranybetűs felirat hirdeti, hogy itt lakott Dembinski, a szabadságharc idején. Hídvégi Lajos Segítséggel tanulnak DOLGOS EMBEREK LESZNEK Jó lenne egy kollégium A fiúk labdáznak, a lányok egy csoportja az udvar sarkában tereferél, egyikük-mási- kuk fogócskát játszik, egyszóval! : tízperces szünet van a Kisegítő Iskolában. Látszólag olyan kép fogadja, a látogatót, mint másutt, amikor a tanulók kiszabadulnak a tantermekből. Talán itt az udvar közepén álló tanár néni nagyobb figyelemmel kíséri az önfeledt játékot. A délelőtti és délutáni tanítás ideje alatt 224 gyerek foglal helyet a nyolc, tágasnak rém mondható tantermekben. Közülük sokan még hónapok múltán sem ismerik fel az abc minden betűjét. Van, aki tíz évig jár iskolába anélkül, hogy hibátlanul elmondana egy nyúlfarknyi versikét. A tizennyolc pedagógus megfeszített munkája, fáradtságot, türelmetlenséget nem ismerő akaratereje mégsem eredménytelen: sok jó szakember, kőműves, lakatos, de még gépkocsivezető is kikerült már a növendékeik közül. Nem egy kislány hajol a ruhagyár műhelyének varrógépe fölé. Itt tanulták meg a munka becsülését, az életben való helytállás nehéz szerepét. „Szellemileg visszamaradott” — ez áll azokon á jelentéseken, amelyeket az általános iskola pedagógusai postáznak ide, azokról a gyermekekről, akiket a szüleik a „majd kinövi” reményében a rendes álta- nos iskolába írattak be, vagy észre sem vették fogyatékosságukat. Ebben as iskolában tanít 1951 óta Dienes Mihályné gyógypedagógus, az iskola helyettes igazgatója. Akkor 60 tanulója volt az iskolának és öt pedagógus oktatta őket. Tizennyolc év alatt a gyerekek száma hozzávetőleg a négyszeresére emelkedett, a felvilágosítás, a törődés eredményeképpen. A Kisegítő Iskola épülete azonban a régi. Igaz, a berendezés, a szemléltető eszközök korszerűbbek lettek az elavult termekben, de kicsi az udvar, az egészségügyi követelmények sem a legmegfelelőbbek. Ide járnak azok a gyerekek is, akiknek más iskolában lenne a helyük: beszédhibájuk miatt ide kell járniuk. Ez a körülmény kihat a gyerek lelkivilágára, nem érzi magát egyen- értékű embernek, ez pedig a szülőt is fájdalmasan érinti. Mi lenne a megoldás? — Külön tanterem a számukra. Ilyenre azonban nincs kilátás; Mit tegyen hát az a tanyán élő szülő, akinek szellemileg fogyatékos, vagy beszédhibás gyereke van? A legtöbb tanyasi iskolában még ma fs túlzsúfolt az osztály. Tehe't-e sokat az ilyen gyerekek megmentéséért a tanyán tanító pedagógus? Bizonyára. De nem mindent! A megoldás itt már komolyabb erőfeszítéseket igényelne: kollégiumra lenne szükség. Számos szép példa bizonyítja, hogy társadalmi összefogással sok minden megoldódott már városunkban. Biztosak vagyunk benne, hogy itt sem maradna eredménytelen a felhívás. Társadalmunk célja: ne legyen elveszett ember országunkban. Ez kétségkívül áldozatvállalással jár. Ma még gyerekekről van szó, később felnőttekről, akik velünk együtt élnek, dolgoznak — nem mind- egy, hogy hogyan! fcs-I) Gondolatszikrák Akad olyan ember a földön, aki azt mondja, hogy elegendő pénze van? •k Béke van. Olvasom az újságot. Tűzszünet, puccs, oí- fenzíva, merénylet, bombázás, tűzpárba j, atomrobbantás. Béke van? (kohlmayer) „Gyorsvonat, sebes vonat valahol megáll“ Ezúttal a bíróságon A bűncselekmény: társadalmi tulajdont károsító, folytatólagosan elkövetett csalás. A vádlott: Hegedűs László 20 éves albertirsai segédmunkás. A fiatalember albertirsai lakásáról naponta járt Budapestre, ahol az egyik építőipari vállalatnál dolgozott. A vasúti bérletjegy ára 649 forint volt, amelyből a vállalat 540 forintot térített Az élelmes ifjú januárban, februárban és márciusban a vonaton az egyik munkatársától kért havijegyet mutatta fel a kalauznak. Havijegyet nem vett — a vállalattól erre kapott havi 540 forintot a saját céljaira fordította. Legalább ötven esetben utazott érvényes jegy nélkül Budapest és Al- bertirsa között A bíróság Hegedűs Lászlót hat hónapi, szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Kötelezte arra is, hogy a vállalat 1619 forintos kárát megfizesse. Az ítélet nem jogerős. Toborzó a sportpályán A ceglédi MEDOSZ labdarúgó szakosztálya toborzót tart azoknak a fiataloknak a megjelenésére számítva, akik 1952—53—54-ben születtek, a labdarúgást kedvelik és sportolásra egészségileg alkalmasak. A toborzót a bedei pályán rendezik szeptember 28-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel. A jelentkezők sportöltözéket hozzanak magukkal. Pest megyei 1969-es felnőtt úszóbajnokság Szeptember 27-én délután fél hat órai kezdettel és szeptember 23-án délelőtt fél 11 órai kezdettel rendezik meg Cegléden a Pest megyei 1969. évi felnőtt úszóbajnokságot. A két napon 5—5 versenyszám szerepel a programban. A Ferencváros Cegléden Szeptember 27-én, délután fél négy órai kezdettel a Vasutas-pályán, a Ceglédi MEDOSZ vendégeként a Ferencvárosi öregfiúk csapata szerepel barátságos labdarúgó- mérkőzésen. A Ferencváros csapatában szerepel az aktív labdarúgástól nemrég visszavonult Mátrai és Fenyvesi dr. is. A csapatot az alábbi keretből állítják össze: Horváth, Gulyás, Láng, Gerendás, Dé- kány dr., Kunos, Szabó, Borsos, Friedmanszky, Dalnoki, Orosz, Szigeti, Fenyvesi dr., Gyetvai, Bencsik dr., Mátrai, Sári, Horváth András. Előmérkőzésként a Ceglédi MEDÖSZ II.—Petőfi Tsz szak- szervezeti labdarúgó-mórkő-. zést tartanak, háromnegyed kettőkor. (—si) Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték. hogy drága emlékű férjem, édesapám, fiam és testvérem. Garab László gépésztechnikus. 25 éves korában. 1969. szeptember 17-én, Budapesten elhunyt. Temetése szept. 26-án, pénteken délután 3 órakor lesz a ref. öreg- temetőben.’ Garab család. 4 t
