Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

Ptst HEGYEI 1969. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK KECSKEMET Kodály háza Érdekes határozatokat hoz­tak a Kecskeméti Városi Ta­nács szerdai ülésén. Módosí­tották a megyeszékhely idei fejlesztési alapjának kiadási tervét, s egyebek között el­határozták, hogy megvásárol­nak egy régi épületet, amely­ben „Kodály Zoltán intézetet” alapítanak. Ebben helyezik majd el Kodály-dokumentu- mokat, emléktárgyakat, s le­hetőséget teremtenek zene- tudományi kutatómunkára is. UJ PRESSZÓ 9 Érd-Űjtelepen, a Fehérvári úton új, modern eszpresszó épült. Műszaki átadása múlt héten volt, a Budai Járási Épí­tőipari Ktsz jó munkát vég­zett. Az új presszót a „Papa­gájhoz” címezték, stílusosan, mert a környező utcák mind­egyike is madár névre „hall­gat”. Az üzemeltető a Duna­kanyar Vendéglátóipari Válla­lat lesz. Az építéshez szüksé­ges 170 ezer forintot a közsé­gi tanács biztosította. Igaza van-e a betegnek? Közvélemény-kutatás a rendelők folyosóin Közel 500 kérdőívet osztot­tak ki a múlt héten Vácott és Cegléden az SZMT társada­lombiztosítási bizottságának aktívái az SZTK. rendelőinté­zetekben. Ezeken az íveken név nélkül számoltak be tapasztalataikról a megkérde­zettek. Olyan kérdésekre kel­lett választ adni, hogy ponto­san kezdik-e a szakrendelé­seket, megfelelőnek tartják-e a bánásmódot, milyen a lég­kör • az orvosi vizsgálat alkalmával s így tovább. Szerdán délelőtt az SZMT-ben dr. Konkoly Gyula, a társadalmi és szociá­lis bizottság vezetője az érde­keltek és a vizsgálatban részt­vevők bevonásával megvitatta a tapasztalatokat. Megelőzően mindkét , szak­rendelő intézet főorvosa — dr. Rajkai Sándor Ceglédről és dr. Tóbiás István Vácról — ismertették intézetük munká­ját. Lényegében hasonló ered­BUDAPEST Európa első öntőmúzeuma Szeszes kemence — Kongatható harangok Szerda délelőtt megnyílt Európa első öntőmúzeuma, az egykori Gnnz-öntöde helyén, a Bem utca 20. szám alatt. Maga a múzeum épülete is műem­lék: eredeti formájában állí­tották helyre azt a kéregöntö­dét, amelyet Ganz Ábrahám 1845-ben alapított, s amely 1964-ben bocsátotta ki utolsó termékeit, á kéregöntésű vas­úti szerkezeteket. A múzeum keresztmetsze­tét adja az öntőmesterség négyezer esztendős törté­netének. Eredetiben tekintheti meg a látogató a kőkorszakbeli pat- tintó-ütőszerszámokat, a kő-, a későbbi • csont- és bronzbal­tákat. A honfoglalást követő évek érdekes kohászdokumen­tuma a vasolvasztó bugake­mence, amelyet a Borsod me­gyei Imola községből telepítet­tek át a múzeumba. A kemen­ce földanyagának tartósításá­ra 100 liter denaturált szeszt és 20 kiló gyantát használtak fel. A múzeumbarí látható XVIII. századbeli bronzágyúik és harangok, amelyet a mú­zeumba látogató gyerekek meg is kongathatnak. Berendeztek modern vas-, acél- és fémöntődét is, ezenkívül maketten bemu­tatják az ország legmoder­nebb öntödéit, a többi között a Zománcipari Müvek kecskeméti automati­kus kádgyárát. A múzeumot hétfő kivételé­vel mindennap 10 és 17 óra között tartják nyitva. menyekről, hiányosságokról és gondokról számoltak be. Leg­nagyobb nehézséggel küzde­nek, hogy a rendeléseket az előírt óraszámban megtarthas­sák. ’ Kevés az orvos, sokan már magas kort értek meg. Ugyanígy jóval kisebb számú középkáderrel dolgoznak, mint ahány a zökkenőmentes mun­ka ellátásához szükséges lenne. A régi szűk rendelőintéze­tek — amelyeket eredeti­leg nem erre a célra épí­tettek — már alig tudják a megnövekedett beteglét­számot befogadni. Panaszolták, hogy kevés az ülőhely. A többé-kevésbé hosz- szadalmas várakozás alatt kénytelenek ácsorogni. A váci főorvos elmondta, hogy sajnos több padot már nem is igen tudnak a túlzsúfolt folyosókon elhelyezni. Szakrendeléseket életveszélyesen. rossz épület­ben kénytelenek tartani. Vá­cott egy romos házban 5 hó­napja meg kellett szüntetni -a rendelést. Azóta sem javítják, holott pénz is van rá, csak munkaerő nincs. A kérdőívek szerint mindkét SZTK-rendelőben a sok kifo­gástalan magatartásé asszisz­tens mellett gorombák, hányavetiek is akadnak. Kifogásolják ezenkívül, hogy a vizsgálatra egyes rendelők­ben csoportosan hívják be a betegeket. Ez lehetetlenné te­szi, hogy orvos és beteg bizal­masan beszéljen egymással, alkalmat ad a másik betegsé­gének találgatására, rosszízű megjegyzésekre. Vácott a bőr­és nemibeteg osztályon — pe­dig csak egy héten háromszor fél napon át van rendelés — megtörténik, hogy később kez­denek és korábban fejezik be a munkát. Holott éppen itt sok az ipari bőrbántalomban szen­vedő. Feltétlenül szükséges lenne a mindennapos 8 órás szakrendelés. A megkérdezet­tek szinte kivétel nélkül elis­merésüket fejezték ki a sze­mészet, fülészet és nőgyógyá­szat munkájáról. Annál több volt a panasz a laboratórium­ban uralkodó hangnemre, amely remélhetőleg megszű­nik, miután két kifogásolt dol­gozót kicseréltek — válaszol­ta dr. Tóbiás István. Helyes­nek tartanák mind a két vá­rosban, ha visszaállítanák a sorszámrendszert. Megtörtént az is, hogy a nővérek elutasítottak olyan beteget, aki Vácott dolgozik ugyan, de Nógrád megyében lakik. Ez szabálytalan, mert rende­let van rá, hogy kötelesek be­tegként elfogadni. Nővér kü­lönben sem utasíthat el bete­get csak az orvos tudtával. A hozzászólások meghallga­tása után dr. Rajkai Sándor és dr. Tóbiás István válaszol­tak a kérdésekre. Megköszön­ték a segítőszándékú vitát és a hibákat igyekeznek megfe­lelő intézkedésekkel megszün­tetni. Remélik, hogy a városi Pillanatok PAPAS MAMAS-Elég kicsi kisfiú szorgalma­san püföl egy kislányt, az élénken sikoltozva időnként belekarmol a miniatűr férfiú arcába. Úgy érzem, muszáj közbelépnem. ők azonban könnyedén leintenek: — 'Na, de bácsi, mi nem ve­rekszünk. Mi csak papást-ma- mást játszunk ... AKI MINDIG NYER Időnként ki-kinézek a versenypályára, azt azonban nem mondhatnám, hogy túl nagy sikerrel operálok. Hason­szőrű ismerősöm szintúgy van, de egyszer felhívta a figyel­memet egy bizonyos illetőre, aki mindig nyereséggel hagyja el a pályát. Legyintettem — az az ember még nem született meg. Pedig megszületett, mert a barátom azt mondja: — Csak ne legyints, ez a tag viszi bankba azt a dohányt, ami az államnak a fogadások után tisztán megmarad. KARBA VESZETT OKTATÁS Angol, vagy .amerikai fiatal­ember száll fel a villamosra, aki láthatóan nincs tisztában közlekedési szabályainkkal. A kalauz, aki már nem kalauz, hosszasan magyarázza, hogy csinálja, mint csinálja, meri a tanítvány készséges yessekkel, okékkal, wellekkel felel." Mi- élőtt azonban sor kerülne rá, ló" ’ hogy a kellően felvilágosított külföldi jegyet is vegyen, hir­telen leugrik, és már a járdá­ról kiáltja vissza: — Anyus, ha máskor meg­lát, ne strapálja magát. Gőze nincs, hány villamoson kiok­tattak máj". SZERETET D. két ikerfiú után fizet tartásdíjat, s általában elég savanyúan emlegeti őket. Hiá­ba, megfekszi a gyomrát a kis­sé magasra szabott taksa, amellett állítólag az anyjuk is ellene neveli a srácokat. Ép­pen ezért nagyon meglepett, amikor a napokban a követ­kezőket mondta: — Érdekes, tegnap óta, mintha jobban szeretném eze­ket a gyerekeket. — Hogyhogy? — Tegnap volt a 18. szüle­tésnapjuk és nem kell többé tartásdíjat fizetnem. MARIAK, FIGYELEM! Agyontetovált fiatal ismerő­söm pokolian dühös, vagy aho­gyan ő mondja, pipa, amiért dobta a szerelme. Pedig nézze meg, s mutatja kezét, karját, mellkasát, mindenhová az ő nevét tetováltattam. Valóban így van, szívvel, galambbal kombinálva, dominál a Mari, Marim, Máriám. De megtalál­ja a kiutat, mert a végén le­csillapodva állapítja meg. — Szerencsére a Mária elég gyakori név, és majd csak ta­lálok egy csajt, akihez passzol a dekoráció. N. S. J. új kórházak munkábaállása valamelyest enyhíti a mostani gondokat, a rendelő területét megnövelhetik. Bevezetik a sorszámozást és nagyobb gon­dot fordítanak a munkaidő pontos betartására. Ezenkívül, ha helyhiány miatt vetkőzőket nem is tudnak építeni, igye­keznek spanyolfalakat beállí­tani, hogy a betegeket egyen­ként vizsgálhassák. A csopor­tos kezelés oka ugyanis első­sorban az időveszteség elkerü­lése. Dr. Konkoly Gyula befejezé­sül elmondta, hogy a TT tag­jai a jövőben társadalmi ak­tíváik bevonásával — segítő- szándékkal — részt kérnek a rendelőintézetek . munkássá­gából. k. m. Kanyaró ellen Október G és tG kősóit oltják a kisgyerekeket Ez évtől, mint arról már be­számoltunk, a gyermekek egészségének fokozottabb vé­delmére eggyel növekszik a kötelező védőoltások száma. Miután a Szovjetunióban gyártott oltóanyag, amelyet múlt évben több tízezer gyere­ken kipróbáltak, bevált, meg­kezdődött a kanyaró elleni oltás. Október 6. és 18. között az i egész országban, tehát Pest megyében is, először az 1968-ban szüle­tett valamennyi csecsemő részesül az oltásban. Ez lesz tehát a kanyaróval szemben felvértezett első tel­jes korosztály. Október 27. és november 6. Minérek a kőbányában... A sziklafalak akrobatái Érdekes szakmai bemutató színhelye volt szerdán a Tata­bányai Cementgyár kőbányája. Cementipari szakemberek előtt Pick József, a neves dorogi al­pinista mutatta be azt a tech­nikai felszerelést és mászás- technikát, amellyel a kőfejtők biztonságosan közlekedhetnek a függőleges sziklafalakon. A kőbányában ugyanis a robban­tás után a sziklafalakat meg kell tisztítani aJ kilazult kö­vektől. Ezt a munkát speciáli­san képzett hegymászó kőfej­tők, a szakmában elterjedt né­ven a minérek végzik. A szerdai bemutatón a neves alpinista biztonsági szerelvé­nyét és mászástechnikáját a tatabányai minérek is kipró­bálták, akik elégedettek vol­tak az új módszerrel. Fizikai megerőltetés, a lezuhanás ve­szélye nélkül, könnyen közle­kedtek a függőleges sziklafa­lon, minden helyzetben meg tudtak állni, és mindkét ke­zükkel szabadon dolgozhattak. A bemutató után a részvevők úgy döntöttek, hogy a bemu­tatott biztonsági módszert meghonosítják a kőbányák­ban, s megvásárolják az eh­hez szükséges felszereléseket. Száztonnás gépmonstrumok - - fél Európán át Kedden és szerdán végleges helyére, emelték az új Lábatla- ni Papírgyár két papírszállító hengerét. Az egyébként száz tonna sú­lyú gépmonstrumoknak már Lábatlanra szállítása is sok bonyodalmat okozott. Finnor­szágban készült, Svédország­ban hajózták be, Hamburgtól uszályon „utazott” az Elbán. Prágától pedig nyolctengelyes teherszállító platón tette meg az utat rendeltetési helyéig. A fél Európát beutazó gép helyre emeléséhez a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakembe­rei külön tervdokumentációt készítettek. Építők lesznek a gyógy pedagógiás Nyolc éve működik Csepe­len a kisegítő szakiskola. Sok nagyvállalat segíti az intéz­ményt, s köztük a Pesit megyei Állami Építőipari Vállalat is. — Mi ennek a jelentősége? — kérdeztük Simon Sándortól, a vállalat igazgatójától. — Mi építettük ezt a gyógy­pedagógiai iskolát — beruhá­zási hitelből. Természetesen azóta is tartjuk a kapcsolatot; s amivel tudjuk, segítjük őket. Az idén például anyagot ad­tunk a tanműhely építéséhez, megjavítottuk a kerítést. Az iskola célja az, hogy a fiatalokat visszaadják az élet­nek. Ma már 13 szakmát ta­nulnak itt a gyerekek. Nekünk két lakatos- és egy kőműves­osztályunk van. Amikor a fia­talok elérik a 18 évet, szár­nyukra bocsátják őket. Soku­kat szakmunkásként, másokat betanított, vagy segédmunkás­ként alkalmazzuk. Ez jó az ifjú szakemberek­nek is, mert nem mindenütt kapnának munkát, s jó nekünk is, mivel munkaerőhiánnyal küszködünk — s az iskolából kikerülőknek nagy hasznát vesszük. VÁC Eltűnnek a foghíjas telkek A Vác Városi Tanács vb építési- és közlekedési osztá­lya végrehajtó bizottsági ha­tározat alapján nyilvántartás­ba vette a város belterületén található foghíjas telkeket. Ezek a gyommal benőtt, gon­dozatlan ingatlanok — szám szerint 51 telek — csúfítják a városképet és akadályozzák a városfejlesztési terv meg­valósítását. A tulajdonosokat felszólították, hogy záros ha­táridőn belül építsék be tel­küket, vagy azt — építési kö­telezettség vállalása mellett — értékesítsék. Visszhang csalogató A kirándulókat és a szakembereket egyaránt régóta foglal­koztatja a tihanyi visszhang eltűnésének oka. Korábban a visszhang idegenforgalmi nevezetesség volt. Az apátsági temp­lom fala tíznél több szótagot is visszavert. A visszhang „bujdo- sása” a második világháborút megelőző években kezdődött, amikor tatarozták a templomot, s néhány éve már egyetlen szótagot sem ad vissza a templomfal. Ennek okát az újabb építkezésekben és a fák koronájának megnövekedésében keres­ték. Nemrégen azonban Rózsa Mihály, a műszaki tudományok kandidátusa, érdekes tanulmánytervet juttatott el a Veszprémi Idegenforgalmi Hivatalhoz. A szakember vizsgálatai és számí­tásai szerint a visszhang eltűnésének oka az, hogy a templom falfelületét sima vakolással képezték ki. Korábban az apátság épületét homorú vakolással látták el, ami kiváló forrása a visszhangnak. között pedig oltásban részesül­nek a bölcsődések vagy más gyermekközösségben élő, de a próbaoltások során oltásban nem részesült vagy kanyarót eddig át nem vészelt, 1966-ban és 67-ben született kicsinyek. Ugyanekkor kerül sor azok beoltására is, akik az egyéve­sek közül az első időszakban betegség vagy valamely más ok miatt nem kaphatták meg az oltást. A Pest megyei KÖJÄL 18 ezer főre igényelt oltó­anyagot, amelyek feltehetően teljes egészében nem használnak fel a kötelező oltás során. Említésre méltó, hogy a prór baoltások hazai tapasztalatai szerint, az oltásban nem ré­szesült legfiatalabb korosztá­lyokból 28 ezrelék, a beoltot­tak közül pedig mindössze fél ezrelék kapott kanyarót az elmúlt télen és tavaszon. Brazil tangó — dunavarsányi liálóingben Éj fekete, szőke tündérek tü­zes tangót táncoltak virágmin­tás kis béby-dollokban, igéző steppelt pongyolában. Az egyik a dunavarsányi, a má­sik a pomázi htsz terméke. A szebbnél szebb ágykabátokat, hálóingeket, otthonkákat, a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat mutatta be szerdán délelőtt Boros Gyuláné, a Pest me­gyei KISZÖV elnöke büszkén fogadta a tapsokat, amely nem egy Pest megyei termék be­mutatásakor csattant Láttunk ezenkívül újvoina- lú fűzőket, f melltartókat együtteseket az új anyagok­ból, a Lettkisből és a nagyon vékony porózus gumi-Lycra túliból, amiből hazánkban ed­dig még nem gyártottak fe­hérneműt, csak az import­cikkeknél csodálhattuk. A női fehérneműk követik a felsőruha vonalát, inkább princessz, mint bő hatásúak. Egyre nagyobb tért hódít a pi­zsama-öltöny, míg színben a meggypiros, a paprikapiros, a dohánysárga, a répasárga, a lila és a türkiz vezet. Szüretelték a diákok Ma érkezik haza a monon József Attila Gimnázium 250 tanulója. A másodikos és har­madikos diákok (nyolc osztály tanulói) szeptember 14-től tár­sadalmi munkában szüreteltek a Kiskunfélegyházi - Állami Gazdaság városföldi szőlőjé­ben. A csaknem másfél hétig tartó szüret alatt naponta 6 órát dolgoztak és élvezték a félegyházi gazdaság vendég­szeretetét. Naponta négyszeri étkezést és külön erre a célra épített szállást biztosítottak, ahol hideg-meleg víz -*■ nem megvetendő a fárasztó munka után —, kényelmes pihenőhely állt rendelkezésükre. A mono- ri gimnázium elsős és negyedi­kes tanulói sem maradtak ki a munkából, ők az albertirsai Dimitrov Tsz-ben dolgoztak. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága Cs a Pest megyei Taoács lapja. Főszerkesztő • SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VUI., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaba Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220. Gépiró szobák: 343-100 280, illetve 343-100(413. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462, 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető . bármely postahivatalnál, a kézbesitőkuél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., v„ József nádor tér L sz.j. Előfizetési dij 1 hónapra 20 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom