Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

res» Meer» tEI / | K/Ciiiap 1969. SZEPTEMBER 35., CSÜTÖRTÖK AZ ELSŐ PINCEGARÁZS Debrecenben elkészítették a negyedik ötéves terv lakásépí­tési programját. Ennek első ré­szeként. két lakóépület épül. A belvárosban régi épületek le­bontásával, a Kossuth és a Bé­ke út között 451 lakásos új la­kótelepet alakítanak ki, a Do­bozi lakótelepen pedig 1332 lakás épül fel. Az új lakótele­peken korszerű üzleteket, óvo­dát és bölcsődét nyitnak. Ezenkívül megépítik Debrecen első „pincegarázsát”, 34 sze­mélygépkocsi . részére. Dióverés Borsod megyében, ahol több mint 150 ezer diófát tartanak nyilván, megkezdődött a dió­verés. Tájékoztató a devizaszámla-rendszerről Két és fél hónapja van ér­vényben a pénzügyminiszter rendelete a devizaszámla­rendszerről, amely a deviza- beszolgáltatási kötelezettségen belül enyhít az eddigi szigorú mégkötöttségeken. Jóllehet, ezután is be kell jelenteni a devizakövete­léseket, de ezek egy részét az érdekeltek tartalékol­hatják, devizaszámlát nyithatnak. A szellemi exportot ösztönző, a külföldön tartózkodókat ta­karékoskodásra sarkalló ren­delkezéssel kapcsolatos tapasz­talatokról, az időközben fel­merült közérdekű gyakorlati kérdésekről az Országos Ta­karékpénztár központjában 31. sz. Állami Építőipari Vállalat budapesti munkahelyeire 5 napos munkahéttel, azonnali FELVÉTELRE KERES: FESTŐ BURKOLÓ SZIGETELŐ SZAKMUNKASOKAT SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS Bérezés megegyezés szerint. A vállalat szállásról, étkezésről és hazautazásról gondoskodik. JELENTKEZÉS: Budapest III., (Óbuda) Harrer Pál u. 19. sz. ki I* í~r —í-j: Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, épület- és diszműbádogos, víz- és fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, parkettás, parkettacsiszoló, lakatos, autószerelő szakmunkásokat, E302. kotrógépkezelőt, tehergépkocsivezetőt, kubikosokat, rakodómunkásokat, raktári segédmunkásokat, kőműves segédmunkásokat, (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel FELVESZÜNK. Munkásszállás díjtalan. Rendelet szerinti hazautazási költséget térítünk. JELENTKEZNI LEHET: A Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. Vegyen még egy párat az Úttörő Áruházban! Kombinált gyermek bundacipő, csak nálunk kapható, 27—30-as Gyermek félcipő 31—38-as Száras gyermekcipő, 19—30-as NAGY VÁLASZTÉK! 92 Ft 98-tól 169 Ft-ig 57-től 96 Ft-ig Lángi Mátyás osztályigazgató tartott tájékoztatót. Devizaszámlát, mint ,a már korábban megjelent rendelet kimondja, csak szellemi és fi­zikai tevékenységgel szerzett keresetből, külföldi tartózko­dásra folyósított napidíjból, il­letményből, ösztöndíjból, en­gedéllyel történt munkaválla­lásból eredő munkadíjból reá­lisan megtakarított összegből lehet nyitni. Ezért például az egyéb célra érkező átutalások nem tehetők devizabetétbe. A rendelet az Országos Ta­karékpénztárt bízta meg a de­vizaszámlák kezelésével. A vidéken lakók az illeté­kes megyei OTP-fiók útján kérhetik devizaszámla nyitását. A devizaszámla felhasználása nincs időhöz kötve. A számlán összegyűlő devizát külföldi utazásokra és külföldön felme­rülő egyéb költségek fedezésé­re lehet felhasználni. A szám­latulajdonos nemcsak saját, hanem házastársa, gyermeke, szülei részére is igénybe vehe­ti a rendelkezésére álló devi­zaösszeget. A számla tulaj do- noshak módjában áll nem ke­reskedelmi mennyiségű árut külföldről beszerezni és a devi­zaszámláról vásárolni lehet itthon is, a valutáért árusító üzletekben. A devizaszámla összege egyben betét is, amely a takarékbetétre meghatáro­zott feltételekkel — fo­rintban kamatozik. Az új „takarékossági for­ma” iránt máris nagy az ér­deklődés, bár még sokan tájé­kozatlanok a gyakorlati lebo­nyolításban. Vásároljuk vagy feltaláljuk? HAZÁNKBAN 130 önálló intézetben több mint 800 egye­temi tanszéken, vállalati labo­ratóriumban foglalkoznak fej­lesztő- és kutatómunkával. A segédszemélyzettel együtt több mint 40 ezer ember kutat és fejleszt nálunk, s évente körül­belül 5 milliárd forintot fordí­tunk ilyen célokra. A tudomá­nyos kutatásra és műszaki fej­lesztésre fordított összegek gyors, a nemzeti jövedelem nö­vekedését meghaladó ütemben gyarapodnak. De vajon elég hatékonyan használjuk-e fel a meglevő fejlesztő- és kutató­helyeket —, létszámot és anya­gi eszközöket? Ettől ugyanis nagymértékben függ egész mű­szaki, ■ gazdasági haladásunk. Hazánk kis ország, nem is tartozik a műszakilag, gazda­ságilag legfejlettebbek közé. Ezért nem szabad mindent idehaza nekünk kitalálnunk és reprodukálnunk. A szocialista iparosítás első éveiben viszont nemcsak a termelésben, ha­nem a kutatásban és a fejlesz­tésben is önellátásra töreked­tünk. Ennek hatása még ma is érződik. Abban például, hogy napjainkban szintén kevés li- cencet know-how-t (a licenc: szabadalmazott, vagy más mó­don jogilag oltalmazott talál­mány, tudományos-műszaki eredmény felhasználási joga. Know-how: jogilag védett, vagy nem védett, de gazdasá­gosan hozzá nem férhető gyár­tási eljárások, műszaki-terme­lési tapasztalatok, és ezek al­kalmazásához szükséges gé­pek, felszerelések átadása pénz, vagy egyéb térítés elle­nében) vásárolunk. És abban is, hogy a kutatók, fejlesztők körében nagyobb becsülete és anyagi elismerése van, ha va­lamit idehaza kitalálnak, mint ha ugyanazt magasabb színvo­nalon, gyorsabban és olcsób­ban külföldről megvásárolják, s helyileg csupán adaptálják. A HAZAI KUTATÓ- és fej­lesztőmunka csak akkor lehet hatékony, ha néhány jól kö­rülhatárolt terület, például a gyógyszeripar, s az ehhez kap­csolódó kémiai és biológiai ku­tatás világszínvonalon álló új tudományos eredményeket hoz létre. Ide persze megfelelő anyagi eszközöket és szellemi erőket szükséges összpontosíta­ni. A legtöbb területen viszont a tudományos kutatás és fej­lesztés nem törekedhet átfogó és kiugró eredményekre. Érje be például azzal, hogy figye­lemmel kísérve a nemzetközi haladást, s ehhez kapcsolódva csak kisebb volumenű kutatást folytat elsősorban azzal a cél­A balozsameggyesi lelet A Savaria Múzeum restau­rátor műhelyében tudományos feldolgozásra kész a balozsa­meggyesi lelet. Az 1600—1700 éves ékszerek ismét régi fé­nyükben ragyognak. Az érté­kes tárgyakra — 344 darab ezüstpénz, egy aranylánc, egy Láp és nyár g,-A Bälaton, nyugatid part­jainál,’ a füis-Balaton szom­szédságában elterülő nagy kiterjedésű lápvidéken, a már néhány évvel ezelőtt megkez­dődött vízrendezés eredmé­nyeként, folytatják az erdő­sítést. Mintegy 1200 hektárt jelöltek ki a szakemberek er­dősítésre, s eddig több mint 500 hektáron ültettek olasz nyárfát kísérleti jelleggel. Ebben az esztendőben vég­legesen bebizonyosodott, hogy a rendezett lápterület alkal­mas fa tömegtermelésre. A korábban telepített csemeték szépen fejlődtek, lomboza­tuk üde színe mutatja, hogy otthonra találtak a hajdan kietlen vidéken. 1975-ig a Kis-Balaton kör­nyékén 1200 hektár nyárfa­erdőt hoznak létre, amely megváltoztatja a Balaton nyu­gati vidékének esztétikai ké­pét, s egyben a kis-balatoni rezervátum védőövezetéül is szolgál zöldköves lánc, két kis arany amfora, egy ezüst fibula, egy arany fülbevaló, s egy arany karkötő — a Rába partján ka­vicskitermelés közben buk­kantak rá. A kincstartó agyag­korsót 40 centiméter mélyről ásták ki. A helyszín magasab­ban fekszik a Rába árterüle­ténél, körülötte számos egyéb törmelék: római kori tégla, tetőcserép került elő. Kétség­telen, hogy itt a második-har­madik században pannoniai település volt.. }> A pénzek iegtöbbjén kitű­nően olvasható a felirat. A legkorábbi érmék a második századból valók. Az Antonius Pius feliratú érme például 138 és 161 között készülhetett. 263-ig majdnem mindegyik császár korából akad néhány tucat érme a leletben, külön érdekességek a császárnők ne­vével ellátott érmék. lal, hogy elősegítse a külföl­dön elért eredmények hazai adaptálását. A szocialista országok szer­vezetten kicserélik egymás műszaki-tudományos tapaszta­latait, jelentősebb dokumen­tációit. Üjabban két- és több oldalú megállapodásokkal ele­ve megosztják, illetve össze­hangolják bizonyos témák fej­lesztését és kutatását. A doku­mentációk ingyené^ cseréjét pedig bizonyos esetekben a szocialista országok között is felváltotta a szabadalmak, a licencek és know-how-k adá- sa-vétele. AZ ÜJ GAZDASÄGIRÄ- NYItASI RENDSZER kedvez a licenc és know-how vásár­lásnak. Most a termelő-fel­használó vállalatok mérlegel­hetik: a licenc-, a know-how vásárlás gazdaságosabb-e szá­mukra, avagy ha hazai fejlesztő intézetnek adnak megbízást, illetve saját maguk oldják meg a technológiai, műszaki, konst­rukciós feladatot. Az eredmé­nyes gyakorlat útjában azon­ban sok akadály állt. Ezért a' Gazdasági Bizottság nem ré­gen különböző kedvezménye­ket helyezett kilátásba, s fel­oldotta például a licenc-vá- sárláshoz kapcsolódó, tőkés importtal járó korlátozásokat. (Eltörölte például a letéti díj fizetését). Üjabban világszerte élénk érdeklődéssel kísérik az úgy­nevezett technikai fizetési mérleg, a licencbevételek és a kiadások alakulását. Csupán egyetlen ország, az USA tech­nikai fizetési mérlege aktív, rajta kívül minden ország lé­nyegesen többet költ licenc vá­sárlásra, mint amennyi bevéte­le szellemi termékei, szaba­dalmai értékesítéséből szár­mazik. így például Japán tech­nikai fizetési mérlege évi 160 millió, az NSZK-é 125 millió, Franciaországé 90 millió, Olaszországé több mint 100 millió dollár passzívummal zá­rul, Ezek a passzívumok végül is,a gyors műszaki-gazdásági fejlődésben, a hatékony mun­kában kamatos kamatjaikkal együtt, busásan megtérülnek. NEM SZABAD tehát az ilyen kiadásoktól nekünk sem félnünk. Sőt, szorgalmaznunk kell őket, mert elsősorban ezen az úton csökkenthetjük vi­szonylag gyorsan és gazdaságo­san hátrányainkat a műszaki­lag és gazdaságilag fejlett or­szágokkal szemben. K. J. Ahogy megláttam, azonnal felkeltet­te érdeklődésemet az őszhajú lány. Ott ült a termeskocsi közepetáján, néha kitekintett az ablakon, a körmét re­szelte piros nyelű reszelővel. Sok időm nem volt, egy pillanat alatt végigmér­tem, s leültem szembe vele. Ketten voltunk a termeskocsiban, az őszhajú lány és én. Vékony erezetű szürke kosztüm ölelte rendkívül for­más alakját, ahögy leültem, igazított ruháján, finom vonalú lábait nem szégyellte, nem próbálta elfedni, nem is tudta volna, oly csöpp volt a szok­nyája. Kiegyensúlyozott, szép arca volt a lánynak, s magamban azért nevez­tem el őszbajúnak, mert fekete haját, mint a határt a barázdák, ősz hajszá­lak szántották végig. Nem szégyellem bevallani, az első percekben az járt az eszemben, öszhajú lányt én még sose szerettem. Valami rendkívüli tragédiát , sejtettem az életében. Az ősz hajszálak titka egyre •jobban kezdett érdekelni. Elhatároztam, beszélgetést kezdek vele, s valami ravasz, kerülő módon megtu­dom a titkot. Azzal tisztában voltam, hogy nagyon tapintatos kell legyek, senki sem beszél szívesen egy vadide­gennek élete nagy tragédiájáról. Va­dabbnál vadabb történetek kezdtek el keringeni emlékezetemben, annyi min­dent hall, olvas az ember manapság ... Amikor a kalauz felemelt karral je­lezte az indulást, akkor szólítottam meg. — Megengedi, hogy kérdezzek vala­mit ... Azon, hogy megszólítottam, látha­tóan nem lepődött meg, kissé furcsa első kérdésemre azonban csodálko­zott, elmosolyodott. — Tessék ... — Meddig utazik? Nagy füst, aztán semmi, mint a rossz mozdony — láttam az arcán, erre gon­dol. Egy bizonyos, érdeklődését felkel­tettem, s most ez a fontos. Megmondta az állomás nevét. Én ritkán utazom ezen a vonalon, előkap­tam menetrendkönyvemet, s lázas ke­resés után megállapítottam, hogy any- nyi mint annyi... rövid félóra ... és Az őszhajú lány leszáll... Láttam az arcán, azt gondol­ja, ez a menetrendkönyves dolog trükk, játék. El volt ragadtatva tőle... Fél óra!... Itt nincs sok idő, itt a lé­nyegre kell térni! — Meséljen az életéről! Ha az előbb sikerem volt, akkor most ezzel a mondattal sokszorosan az volt. A szemembe nevetett, aztán messze nézett, mint aki a régmúlt időkre em- , lékezik. — Születtem. Vártam, hogy folytatja, de nem. Ez volt a nagy gondolkodás eredménye. Belementem a játékba. — Ne mondja! — De bizony. — És aztán? — Gyerek voltam. — C-c, ki hitte volna! — Almélko- dott az arcom, a kezem, az egész lé­nyem ezen a rendkívüli dolgon. Belül türelmetlen voltam. — Mondja— kezdtem —, kislányko­rában kapott-e cukorkát idős, őszhajú bácsiktól? A könnye folyt a nevetéstől. Nálam szórakoztatóbb partnerrel még az éle­tében nem utazott! Mondta is. Nekem nem volt olyan jó kedvem. Éppen ez tetszett neki, hogy ezeket a bödülete- sem jópofa kérdéséket ilyen komoly arccal tudom feltenni. — Cukorkát? Kaptam. Apámtól. — Mástól nem? — Mástól nem. Tudja, kinn lakunk a falu szélén, két kilométerre, nemigen jártak arra őszhajú bácsik. Legfeljebb parasztok, ki a határba... — Apja, anyja, testvére él? Egyiket se ütötte el a vonat? — Jaj, ne mondjon ilyent — ször- nyülködött el —, hála a fentieknek, mind egészséges. — Huligánok vannak a faluban? — Huligánok? Á, mind Pestre men­tek. Vonzza őket tudja, a nagyváros ... Különben is, ismerek egy-két jó dzsu- dó fogást... Nacsak, felcsillant a szemem, talán itt van a dolgok nyitja! — Ki t tanította meg magát ezekre!? — Ne gondoljon semmi rosszra, a bátyám. ' Némi szünetet tartottunk, és rendez­tem eddigi ismereteimet. Gyermek­korral végezve, külső erőszak kizárva, család rendben. — Volt már szerelmes? — Persze. — Valami szívdöglesztő, nagy-nagy szerelem...? — Csak úgy, mint másnál. Semmi rendkívüli. Mind gyakrabban néztem ki az ab­lakon, közeledett az elválás perce. Az őszhajú lány csücsörítette a száját, ar­ca kissé gúnyos volt. — Az egyetem! Nem vették fel az egyetemre!... — Nem is jelentkeztem. Hármas érettségivel nem lehet nagyon ugrálni. Bejárok én is Pestre, a Maglódi útra.., adminisztr... — A főnöke! Fiatal, jóképű a főnök, de csinos feleség és öt gyerek ... — Nem! Nő és nagyon rendes. — Valahol megijesztették! — Nem vagyok ijedős. — Tragikus balesetet látott... — Szerencsére még egyszer sem. , -— Családi vonás!! Elkomolyodott az arca, kissé meg is nyúlt, szép volt így is.-r- Mi... mi a családi vonás? A vonat lassított, nyilat a táskájáért. Láttam, itt nincs más megoldás, dur­va, drasztikus kell legyek. — Ne haragudjon, árulja el, milyen megrázkódtatás érte, hogy ilyen fia­talon így megőszült *a haja? Vagy csa­ládi vonás?.,.. Rámbámult, nagy kerek szemekkel, ajka is szétnyílt — aztán formás melle megrázkódott. Fülemben cseng most is könnyes, bugyborékoló kacagása. — Megrázkódtatás? Családi vonás? A fodrásznőm.'! Hát ami azt illeti, elég megrázkódtatás volt. Százhúsz forintba került, .'. ez most a divat. Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom