Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

PEST MECVEI KfCiriav 1969. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK A jubileum tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) , esztendő hátralevő részében. [Az idén négyszázalékos fize- jtésemelést biztosítottak, s ez i megfelel 12 napi nyereségré- iszesedésnek. Ehhez további-8— 110 napot akarnak szerezni az ^év végéig. Mindennek persze sok felté­tele van. A brigádok elé fel- • adatul tűzték, hogy — üzemi i együtteseknél — minimálisan (tízezer, műszakiaknál negy­venezer forintot kell megtaka­rítani. Mindenekelőtt a termelé- I kenyebb munka a fedezet; : újítások bevezetésével, célgépek beállításával lép­hetnek előre. Az utóbbival a hiányzó embe­reket pótolhatják, s a koráb­binál pontosabban megmun- ikált alkatrészekhez jutnak. Az -elkövetkező hetekben, hóna­lpokban csökkenteni akarják a i gépek állásidejét, gyorsabb- iban elkészíteni, vagy ha szük­I séges, kijavítani a gyártó szer­számokat. ; A kézzelfogható részletes vállalásokról, felajánlásokról természetesen csak néhány nap múlva adhatunk számot. Odera—Neisse 69 (Folytatás az 1. oldalról.) nemzetvédelmi miniszter, Kari Heinz Hoffmann, az NDK nemzetvédelmi minisztere és Cső Hjon hadseregtábornok, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság honvédelmi mi­nisztere, Ion Ionita vezérezre­des, a román fegyveres erők minisztere, Csémi Károly altá­bornagy, a magyar néphadse­reg vezérkari főnöke, valamint Lino Carrera Rodriguez őr­nagy, a kubai forradalmi fegy­veres erők képviselője. Szerdán Dobri Dzsurov had­seregtábornok, bolgár honvé­delmi miniszter, Batin Dorzs vezérezredes, mongol honvé­delmi miniszter, valamint len­gyel párt- és állami vezetők: Wladyslaw Gomulka, Marian Spychalski és Jozef Cyrankie- wicz érkeztek az „Odera— Neisse 69” területére. Ülést tartott a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról.) /hajtó bizottság több órás vitá­iban foglalkozott a tárgykör (fontosabb kérdéseivel. Félszo­báit az ülésen Jámbor Miklós, ja megyei pártbizottság titkára »és Holló János, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének ’Pest megyei titkára is. Végül dr. Mondok Pál megyei tanács­elnök foglalta össze a napiren­den elhangzottakat. A végre­hajtó bizottság a jelentést el­fogadta, s utasította az igazga­tási osztályt a határozati ja­vaslat átdolgozására. Az egyéb ügyek napirend­ijén tájékoztató hangzott el a í „Szentendrei Teátrum” meg­rendezéséről, annak tapaszta­latairól. Minthogy a megyénk­ben az újszerű és egyedülálló kezdeményezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nagy közönségsikert aratott, és még az országhatárokon kívül is el­ismerő sajtó.visszhangot ka­pott, a végrehajtó bizottság ja­vasolta Szentendre városának, hogy a szabadtéri játékokat 1970 nyarán is hívja életre. Ehhez bizonyos mértékű anya­gi támogatást is biztosít. Végezetül dr. Kulcsár Já­nos, a megyei földhivatal ve­zetője tájékoztatta a végrehaj­tó bizottságot a személyi föld- használat és a különböző föld- rendezési ügyekről. iJWincs fßftis Mőrösön (Folytatás az 1. oldalról.) (tanácsolja, forduljak a Kőolaj- jvezeték Vállalat pébégáz- Ifőosztályához, ők talán jobban • meg tudják indokolni, mi az oka a hiánynak. A műszaki osztályvezető, Szakonyi Géza: — A pébégázt főzésre hasz-, inálják. Az igények ciklikusan (jelentkeznek, s mikorra itt a !befőzés ideje, nincs annyi tartalékpalac­kunk, sem annyi töltőka­pacitásunk, hogy az igényeket ki tudnánk elégíteni. Annyira megemelke­dett a propán-bután gázt hasz­nálók száma, hogy mi ehhez egyelőre nem tudunk felzár­kózni: 1960-ban 129 ezren, most pedig } millió 200 ezren vesznek. Legalább hatszázezer tartalékpalack és hét töltőállo­más kellene — ehelyett van négyszázezer palack és csak öt töltőállomás. — Pest megyét honnan lát- íják el? — Budaörsről és Szajolból. A budaörsi az egyik legna­gyobb töltőállomásunk, napi 120 tonna gázt vezet a palac­kokba. Hogy az igényszintet elérjük, sokszor túlóráztatunk, és import gázzal is próbálko­zunk, de gyökeres változás csak ak­kor várható, ha felépül Győrben, Pincehelyen és ' Algyőn a töltőállomás, s ez körülbelül négy évet vesz igénybe. Akkorra viszont már beleszámítottunk 1,6 millió tűzhelytulajdonost is. És addig? Álljanak sorban a propán-bután gázért? Ne ve­gyenek ilyen tűzhelyet? Egye­nek hideg ételt? Mert nemcsak Nagykőrösön akadozik a gáz­ellátás, hanem az egész or­szágban. Egy töltőállomás fel­építése 60 millió forintba ke­rül és Győrben talán már 70- re készen lesz, Igaz, kisebb üzem. Csak az a baj, addig „gáz van”... Illetve, sajnos nincs. T. E. ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, MAGÁNOSOK! A Bahast ClektrKtsz egyedi megrendelésre fe SZÁLLÍT hálózati feszültségről dolgozó íiegesztőtranszíormátorokat elektródafogóval, testszorítóval és 2x5 m heg. kábellal 3600 Ft/db áron. EGYÉVI JÓTÁLLÁST VÁLLALUNK. MŰSZAKI ADATOK: Áramfelvétel: 220 V 8 A Pálcaátmérő: 1—4 mm Súlya max.: 27 kg. MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) képzésében is, akiknek száma hazánkban két évtizede még alig haladta meg a 60 ezret, ma pedig 220—230 ezier közül mozog. Mégis, egyre nehezebb bizonyos szakmákban utánpót­lást biztosítani. Itt-otit még a népszerű szakmáikban is ta­nulóhiány mutatkozik. Pedig jelenleg különösen sok fiatal kerül ki az általános iskolák­ból, a következő években pedig apadni fog a számuk. A törvényjavaslat világossá teszi, hogy halaszthatatlan a képzés tartalmi és szerkezeti reformja, a technikai és tudo­mányos forradalom konzek­venciáinak érvényesítése. Győré Sándor Pest megyei képviselő felszólalása A vitában felszólalt Győré Sándor tsz-elnök, Pest megyei Indra Dubcekről A Rudé Právo szerdai szá­mában közölte azt az interjút, amelyet a Tribuna Ludu című hetilap készített Alois hidrá­val, a CSKP Központi Bizott­ságának titkárával, az 1968. januártól augusztusig terjedő időszak bonyolult belpolitikai fejlődésének eddig homályos problémáiról. A negatív példákat sorolva, egyebek között emlékeztet, hogy egyetlen párt és egyetlen törvényhozó szerv sem hozott határozatot Novotny állami tisztségéből való leváltására, az elnök — elsősorban a tájé­koztatási eszközök nyomására —, mégis kénytelen volt le­mondani. Interjújában Indra Alek- szandr Dubcekről, a CSKP Központi Bizottságának akkori első titkáráról így nyilatko­zott: Dubcek elvtársnak már az elmúlt év július 2-án elmond­tam: a CSKP Központi Bizott­sága akkori első titkárának komoly hibája volt a határo­zatlanság, az a törekvés, hogy elkerülje a nyüt összeütközé­seket, és az, hogy bizonytalan következtetéseket vont le. Dubcek nézeteiben is határo­zatlan volt, gyakran utólag gyengítette előzőleg elfoglalt álláspontját — állapítja meg Indra és utal Dubceknek a ,,Kétezer - szó” címmel isfnert nyilatkozattál kapcsolatos' ma­gatartására. Ugyanilyen hatá­rozatlanságot tanúsított a nemzetközi tárgyalások és azok eredményei kapcsán. Hosszasan és nem egyértel­műen hozta meg döntéseit a szövetségesekkel folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban is. — Mély meggyőződésem, hogy rossz szolgálatot tettek Dubcek elvtársnak azok, akik kritika nélkül hízelegtek neki, és dicsfénnyel övezték szemé­lyiségét — Indra véleipénye szerint a jobboldali cso­portok tendenciáit sok esetben ezzel a jelmondattal lehetett volna jellemezni: „Dubcekkel Dubcek ellen.” Az 1968 áprili­si plenum utáni események fejlődését Indra rendkívül gyorsnak és nehezen ellenóriz- hetőnek nevezi. Egyre erősö­dött a nyomás a párt rendkí­vüli kongresszusának összehí­vásáért. Ennek a követelésnek a hívei megtalálhatók voltak az elnökségben is. A tömegtá­jékoztató eszközökben kifejtett kampány pedig mind élesebbé vált. Ebben a helyzetben Dubr cek, Cernik, Bilák és Sadovsky 1968. május 27-én maguk ja­vasolták a központi bizottság elnökségének, hogy már au­gusztusban vagy szeptember­ben hívják össze a kongresz- szust. A javaslatot a KB má­jus 29-én elfogadta. A rend­kívüli kerületi és területi párt­konferenciák viszont, amelye­ken megválasztották a, rendkí­vüli kongresszus küldötteit, azt mutatták, hogy a jobboldal képviselői kerekedtek felül. Is­mét megmutatkozott, hogy a párt vezetősége önmaga hibá­jából vált tehetetlenné. Dubcek elvtárs arra számí­tott — folytatja Indra —, hogy személyes tekintélye se­gítségével — úgymond — el­bánhat a kongresszussal. Ne­kem az a véleményem, hogy az adott helyzetben ez az elkép­zelés legalábbis illuzórikus volt — jegyzi meg Inára, majd megállapítja, hogy azért, ami az elemzett időszakban tör­tént Csehszlovákiában, minde­nekelőtt a legfelső pártszerve­zeteknek kell viselniük a fele­lősséget, be kell számolniuk tevékenységükről a párt és a társadalom előtt. képviselő is, aki kiemelte: az új törvényjavaslat egyik leg­főbb erénye, hogy biztosítja az egységes képzés*, az ipari, a mezőgazdasági és kereskedel­mi tanulók számára egyaránt. A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt tíz esztendőben nagyjából a mezőgazdaság te­rületén is kialakultak azok a szakmák, amelyek nélkül ma már alig képzelhető el maga­sabb termelési eredmény, kor­szerű gazdálkodás. Sajnálatos viszont, hogy a termelőszövet­kezetek egy része kevés gon­dot fordít a szakmunkásgárda kialakítására. A képviselő felhívta a fi­gyelmet arra: rangot, megbe­csülést kell biztosítani a me­zőgazdasági szakmunkának is. Változtatni kell azon a gya­korlaton, amely a gazdaság­ban foglalkoztatott szakmun­kástanulókat már kész mun­kásnak, munkaerőnek tartja, (örvendetes, hogy a törvény­javaslatban helyet kapott: a tanuló még nem szakmunkás, tevékenységének nem a mun­kanorma a mércéje.) A szakmunkásképzés re­formja sok segítséget adhat —: ez is kiderült a tanácskozás eddigi menetében — a szak­munkáshiány jelenlegi nehéz­ségeinek leküzdéséhez, s ezen' túlmenően a fizikai munka — tapasztalható — torz megítélé­sének legyőzéséhez. Jellemző a rendkívüli érdeklődésre, mely- lyel az országgyűlésben is a törvényjavaslatokat fogadták, hogy-mintegy harmincán je­lentkeztek hozzászólásra, ilyen sok képviselőnek volt szemé­lyes mondanivalója a több mint 200 ezer szakmunkásta­nulót; 30 szakmunkásképző is­kolát és sok száz ipari és más vállalatot érintő ügyhöz. Az ülés ennek "folytán a késő esti órákban ért véget. Kozmosz 300 Az űrhajózás eseménynaptá- ráoan az utóbbi 7—8 évben sokszor szerepeitek a Kozmosz mesterséges holdak. A kiadott, olykor nagyon szűkszavú hiva­talos jelentések a laikusok szá­mára alig mondtak valamit. A kedden ielbocsátott 300. Koz­mosz űrhajó alkalmat ad azon­ban arra, hogy végigtekintsük e gigantikus kísérletsorozat célját és eredményeit... 1962. március 16-án kezdődött a Kozmosz-program, s azóta lankadatlan ütemben folytató­dik. A Kozmosz-holdak célja a Fold környezetének jobb meg­ismerése, ezenkívül új életta­ni kísérletek előkészítése, újabb űrkutatási és távközlési rend­szerek kipróbálása. Az adott kísérlet céljától füg­gően egy-egy rakétával egy vagy több mesterséges holdat állítottak pályára. A Kozmosz­holdak pályáit végigtekintve — az indító helyek szerint is — különböző hajlásszögű pályák állapíthatók meg. Sok holdat bocsátottak fel 49 fokos pálya­szöggel, ezeket a Szovjetunió európai részéből indították el, s viszonylag kisebb méretűek. A többi Kozmosz-holdat az Aral-td vidéki Bajkonur, mint központ köré telepített koz-; modromokról indították; kö­zöttük leggyakoribbak a 65 pá­lyaszögű holdak. Ezek jelenté­keny részét néhány napos ke­ringés után visszahozták — er­re a célra megfelelő fékező ra­kétarendszert helyeztek el a holdadon. De hosszabb ideig keringő Kozmosz-holdak is in­dultak. A magukkal vitt tudományos berendezések szempontjából is rendkívül változatos a Koz­mosz-sorozat. A kisebb holdak 300 kilogramm körüliek, a na­gyobbak 3500—4000 kilogramm súlyúak voltak. Ez nyilván be­folyásolja a felhasználható be­rendezések típusait is: a kisebb Kozmosz-holdakon erősebben kellett miniatürizálni a műsze­reket, míg a nagy holdakon szinte korlátlan a felszerelhető berendezés. A Kozmosz-holdak mérései­nek eddigi eredményeit a gya­korlatban különösen az emoer** rel végzett űrrepülések során már hasznosították. Kipróbál­tak számos új műszert, adatok­hoz jutottak a magaslégkör fi­zikai állapotáról. Egyes Koz­mosz-holdak jól érzékelték az amerikai nukleáris robbantá­sok következményeit: 600—800 kilométer magasságban regiszt­rálták azokat a változásokat, amelyeket a robbantások elő­idéztek. A Föld mágneses fel­mérése szempontjából egyes Kozmosz-holdak mérései döntő jelentőségűek voltak: azóta részletes térképet adtak a Föld mágneses teréről. Végrehajtot­ták bolygónk teljes mágneses felmérését. Más Kozmosz-hol­dak a távközlési szputnyikok útját jelölték ki. Az űrélet­tani vizsgálatokat segítették elő azok a Kozmosz-holdak, me­lyek kísérleti állatokat hosz- szabb időn át szállítottak a súlytalanság állapotában. Más Kozmosz-holdak meteorológiai megfigyeléseket végeztek. Az immár hét és fél éve soro­zatosan felbocsátott Kozmosz­holdak mérési eredményeiből következtethetnek a tudósok a Földünk közvetlen környezeté­ben lezajló jelenségek változá­saira is. A tudomány sokat köszönhet az eddigi 300 Kozmosz-holdnak. Nem olyan látványos eredmé­nyeket produkálnak, mint az embert szállító űrhajók, de a világűr meghódításának előké­szítéséhez nélkülözhetetlenek. Rokonnépek barátsága Beszélgetés Helsinkiben a magyar-finn kulturális kapcsolatokról A közelmúltban volt a magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 10. évfordulója. Helsinkiben dr. Vainö Kaukonen professzor, a Finn—Magyar Társaság alelnöke nyilatkozott munkatársunknak, hogyan látják finnországban a két nép kapcsolatait, milyen eredmények születtek az elmúlt tíz esz­tendőben a kulturális együttműködés területén. A professzor megemlékezett a hagyományos finn—magyar kapcsolatokról és elmondotta, hogy a második világháború előtt a kulturális kapcsolatok főleg a finn—ugor körökre szo­rítkoztak, 1950-ben, a Finn—Magyar Társaság létrehozatala után a kapcsolatok kiszélesedtek. így jutottunk el tíz évvel ezelőtt a sokoldalú kulturális egyezmény megkötéséhez. — Hogy funkcionál most az egyezmény? — Mindkét részről hattagú vegyesbizottságot alakítottunk. Magam is tagja vagyok a finn vegyesbizottságnak. Minden második évben tartunk közös értekezletet, s ezen kétéves munkatervben állapodunk meg. A munkatervet tulajdon­képpen két részre oszthatjuk. Az egyik a finn-ugor kapcso­latokat és kutatásokat érinti. Ennek keretében minden év­ben egy fiatal egyetemista ösz­töndíjasként jön Finnországba tíz hónapra a finn nyelv tanu­lására. Ugyancsak Tíz hónapig finn hallgató tanul magyar egyetemen. Ezenkívül több egyetemi hallgató — kölcsönös nyelvtanulás céljából — rövi- debb időre szóló ösztöndíjjal tartózkodik egymás országá­ban. — A 40-es — 50-es évek ki­esése miatt a fiatalabb generá­ció nem ismerte meg egymás nyelvét. Amit akkor elmulasz­tottunk, azt most sikerül pótol­nunk. Ezenkívül a helsinki és turkui egyetemen is folyik ma­gyar nyelvoktatás, magyar elő­adóval és elmondhatom, hogy nagyon élénk az érdeklődés nálunk a magyar nyelvtanulás iránt. — Igen jelentős dolognak tartom a szótárkészítést is, amelyen a debreceni egyete­men Papp István professzor dolgozik. Budapesten már meg­jelent a finn—magyar szótár és tudomásom szerint kézirat­ban már készen van a magyar —finn szótár is. — Ezenkívül még néhány más kérdésben is van közöt­tünk megállapodás. Csak né­hány példát említenék: mű­vészettörténet, irodalom, me­zőgazdaság, erdőgazdaság, fa- feldolgozás, fizika, matemati­ka, kémia, biológia, földrajz, csillagászat. Az egészségügy területén a finn egészségügyi főbizottság a magyar egész­ségügyi szervekkel speciá­lis megállapodást készít elő. Nagy érdeklődést tanúsítanak a magyarok az építészet iránt. A zenei oktatás is fontos he­lyet foglal el a megállapo­dásban. Finnországban nagy az érdekődés Kodály zenei okta­tási módszere iránt. — Említésre méltód hogy az évek során több magyar fiatal tanult a helsinki műszaki egye­temen, a fafeldolgozási szakon. — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a különböző területe­ken történő információcseré­nek, a tudományos és szakmai ismeretek cseréjének. Ezek kö­zött szerepel a felnőttoktatás kérdése, amelyet Magyarorszá­gon a TIT képvisel. Igyekez­tünk kibővíteni kapcsolatain­kat a Magyar Tudományos Akadémia és az ennek megfe­lelő finn szervezet — a Finn Tudományos Társaság — kö­zött. Helsinkiben sok tudomá­nyos kongresszust rendeznek évente és a kulturális bizott­ság segíti a magyar érdeklődő­ket a részvétel megszervezé­sében. — Szép számmal voltak je­len magyar hallgatók a jyvás- kylái nyári ,egyetemen. Finn­országban ezenkívül különböző tanfolyamokat is rendeznek a finn nyelv és irodalom tanul­mányozására olyan külföldi egyetemi hallgatók részére, akik már tudnak finnül. Lap- pänrautaban az idén tartottak ilyen tanfolyamot, amelyre a finn oktatásügyi miniszter ösz­töndíjakat rendszeresített. Ha­sonló tanfolyamot rendeznek Magyarországon. Debrecenben a nyári egyetemen. A finn nyá­ri egyetemen minden évijen magyar tudós is tart előadást a magyar nyelvoktatásról. — Lahtiban minden nyáron írótalálkozót rendezünk. Az a tapasztalatunk, hogy mindkét országban nagy az érdeklődés egymás irodalmának mégis-; mérésé iránt. — Zenei kapcsolataink bizo­nyítéka az éppen most nagy sikerrel bemutatott Vérnász című magyar opera. — Fontos programpontja a munkatervünknek a kiállítá­sok cseréje. A sok érdekes, Finnországban megrendezett magyar kiállítás közül szeret­ném kiemelni a magyar nép- művészeti kiállítást, a Buda­pestet bemutató fényképkiállí­tást és különösképpen a ma­gyar festőművészeti kiállítást a XIX—XX. század alkotásaiból. Reméljük, hogy ezt követheti majd a magyar középkori és újkori művészet alkotásait be­mutató kiállítás. — Külön megállapodás van a két ország rádiója és televí­ziója között. A Magyar Televí­zió nemrégen teljes estét be­töltő finn műsort sugárzott és viszont. — Az idén bonyolítottuk le a nagysikerű „Barátság-híd” ak­ciót, amelynek keretében 360 finn utazott Magyarországra és ugyanannyi magyar érkezett ide hozzánk. Tudjuk, hogy minden évben nem lehet ilyen nagyszabású akciót indítani, de reméljük, hogy rövid idő eltel­tével újabb „Barátság-hidat” építhetünk. — Kulturális egyezményünk célja, hogy rokonnépeink, ame­lyek földrajzilag ugyan 1 távol állnak egymástól, de nyelvileg közel, minél szorosabb barát­ságot építsenek ki. Ügy érzem, hogy kapcsolataink kimagasló eseménye lesz a finn köztársa­sági elnök közelgő látogatása Magyarországon —, fejezte be nyilatkozatát Vainö Kaukonen professzor, a Finn—Magyar Társaság alelnöke, a társaság alapító tagja. Gáti István i 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom