Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

IDE-ODA Annak idején — az uta­sok nagy örömére — szép nagy táblát helyeztek el az állomás peronján azzal a céllal, hogy a rajta levő „Vonatok indulása — érke­zése” címszó alatt megta­lálhassuk a nekünk leg­megfelelőbb szerelvények indulásának időpontját. Volt is ilyen — pár napig. Aztán elfeledkeztek róla. Pedig csak a mutatókat és a városok nevét kellene cserélgetni ide-oda, mert így csupán az utasok men­nek ide-oda, amíg megtud­ják, merre, mikor indulnak a vonatok! PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CE«U XIII. ÉVFOLYAM, 321. SZÁM 1989. SZEPTEMBER 24., SZERDA Pöttöm dinnyék Lassan búcsút mondhatunk a dinnyeevésnek: a piacra már az utolsó szállítmányok gör­dülnek be a gömböc-gyümölcs­ből. Az érett mellett már a savanyúságnak való, eltevésre szánt apró dinnyéket is hord­ják a piacra. Az idén nagy a kereslet irántuk. Jó ütemben halad ötéves teljesítése a járásban A ceglédi járás harmadik ötéves terve 1965 őszén készült el. 1967-ben a választópolgá­rok által a tanácstagi jelölő­gyűléseken elhangzott hasznos javaslatok alapján módosítás­ra került sor. A legutóbbi já­A kísérleti gyümölcsösben: Bő termés, nehéz értékesítés A napokban látogatást tettünk a Duna—Tisza közi Ku­tató Intézet ceglédi kísérleti gyümölcsösében, ahol nagyban fo­lyik az almaszüret. Először arra kértük meg Csöbönyei Istvánt, a gyümölcsös gazdasági vezetőjét és tudományos munkatársát, hogy nyilat­kozzon az idei gyümölcstermesztésről, az értékesítés eredmé­nyeiről. SAJÁT SZESZFŐZDE - KEVÉS AZ EXPORT — Kísérleti gyümölcsösünk­ben kétezer fajta gyümölcs termesztésével foglalkozunk. Az idén a legtöbb gyümölcs­ben rekordtermés jelentkezett. De hiába jó a termés, ha rosszak az értékesítési lehe­tőségek. A nagy termés át­vételére nem készült fel a kereskedelem. Nagyon kevés exportot biztosítottak. Meg­mutatkozott ez már a barack­nál, ahol rontotta a helyzetet az is, hogy a nagy termés folytán apróbbra maradt a barack, és a 40 mm-es átmérő alatti gyümölcs nem alkalmas az exportra. — A cseresznyénél és a meggynél nem volt probléma, mert ezekből kevés van az országban. Mivel a cseresz­nye és a meggy iránt jelen­tős kereslet mutatkozik, az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek igyekeznek ezekből újabb telepeket lé­tesíteni, annál is inkább, mert főleg a meggyből, olyan új fajták vannak, melyek jobban ellenállnak a betegségeknek és évről év­re termést biztosítanak. — A szilva értékesítése még a barackénál is rosszab­bul alakult. A hagyományos fajtákból alig volt export. A nagy termés mellett, a belföldi fogyasztás is kevés. így a szil­vát nehezen lehet eladni szeszipari célra, 60—80 fillé­res áron, ami a szedési és a szállítási költséget se nagyon téríti meg. Vannak azonban újfajta, 45—50 mm-es átmé­rőjű szilvák, amelyeket jó áron, könnyen lehet értékesí­teni. Kísérleti gyümölcsö­sünknek még szerencséje, hogy saját szeszfőzdéje van, s így az eladhatatlan gyümöl­csöt pálinkának hasznosí­tani tudja. A téli almát most szüre­teljük. Olyan ötezer mázsa termésre számítunk. A szü­reteléshez segítséget kértünk ltunk az iskoláktól, és a A-A-txy ,-s A termés je­lentős részét a Hungarofruct útján exportra értékesít­jük, de a teljes termés eladá­sa nekünk is sok gonddt okoz. — Az őszibarackból szintén kevés export volt, de komoly tételeket megvettek a kon­zervgyárak. Utóbb az átvételt már azok is beszüntették, pedig több késői fajta még most érik. — Gyümölcsfaiskolánkban főleg a legjobb új fajtákat szaporítjuk: készletünket .az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek részére már teljes egészében lekötötték. K. L. Készül a szakosított tehené­szet a jászkarajenői Űj Baráz­da Termelőszövetkezetben. A tsz vezetősége által elfogadott terv szerint a tsz építőbrigádja már megkezdte a háromszor száz férőhelyes istálló építését, megteremtik a szakosításhoz szükséges alapfeltételeket. rási tanácsülés felmérte a terv időarányos teljesítését. A több mint hetvennégy- milliós tervből az eddigi felhasználás mintegy öt­venmillió forint. A tervteljesítés során már ed­dig is olyan létesítményekkel gazdagodott a járás, mint az abonyi szociális otthon ötven­két férőhelyes, pavilonja az albertirsai könyvtár, körzeti orvosi és fogorvosi rendelő, óvodaépítés, vágóhíd-felújítás, a ceglédberceli egészségház és orvosi rendelő, a csemői egészségház és fogorvosi ren­delő, a dánszentmiklósi egész­ségház, a jászkarajenői öttan­termes iskola, gyógyszertár, fogorvosi rendelő; a kocséri állatorvosi lakás, a köröstetét- leni orvosi rendelő, a mike- budai klubkönyvtár, a nyárs­apáti négytantermes iskola, a törteli orvosi és fogorvosi ren­delő és lakás, valamint a tör­teli gyógyszertár. És ezek csak a legjelentősebbek! Tízmillió forintot fordított a járás utak, hidak, jár­dák építésére, az eddigi belvízrendezés két­millió, a közvilágítás bővítése hárommillió forint felhaszná­lással növekedett. Ma már közel négyszáz kis­iparos, s különböző ktsz-rész- legek látják el szolgáltatásaik­kal a lakosságot. Az építőipar azonban tov,ábbi fejlesztést kí­ván. Javult a kereskedelmi ellá­tottság: jelenleg is több köz­ségben ABC-áruház építése van folyamatban. A harmadik ötéves terv ed­dig eltelt éveiben községi tanácsaink helye­sen gazdálkodtak a ren­delkezésükre álló eszkö­zökkel, és az utóbbi évben a lakosság részéről is több segítséget kaptak egy-egy létesítmény megépítéséhez, illetve felújítá­sához. Az ötéves terv végéig községeink lakosságának szin­te korlátlati lehetősége van arra, hogy társadalmi munká­val az eddigieknél is nagyobb mértékben részt vegyen lakó­helyének fejlesztésében. Peresztegi Rózsa A JELSZÓ­Ragyogó bolt, kiváló választék Alig hangzott el az országos | A kigetíb üzletek között, a felhívás a jubileumi rryjnka- j város, illetve a község leg- versenyre, a Cegléd és Kör- ! szebb és legjobb boltja címért nyéke Élelmiszer Kiskereske- \ folyik a verseny. delmi Vállalat igazgatója, Fe- I A KISZ-ista fiatalok kira- kete Lajos máris felkereste ] katversenyébe a harminc éven ' aluli boltosok kapcsolódhatnak be. A részvevők egy-egy kira­kat ünnepi, köntösbe öl­töztetéséi vállalják. TermesÄtesen, itt is elbírál­ják, kik voltak a legügyeseb­bek. Ugyancsak a vállalati KISZ- szervezet indítja a vállalat ter­vezett kiállításának előkészü­leteit: ezen fotókkal, képzőmű­vészeti alkotásokkal, maket­tekkel és az elmúlt huszonöt évet reprezentáló egyéb munkákkal lehet részt venni. A kiállítást november 4-én, a vállalat központjában nyitják meg. szerkesztőségünket és a keres­kedők munkaversenyének in­dulásáról tájékoztatott ben­nünket. Elhatározták, hogy az üzle­teket csinosítják, az áruválasz­tékot bővítik. A nagyobb boltok között versenyt indítanak Ragyo­gó bolt, kiváló választék jelszóval. Ebben a versengésben húsz üzlet eladói vesznek részt. Az értékelés úgy történik, hogy az érintett boltvezetők végigjár­ják egymás üzleteit és maguk döntik el, kik a legérdeme­sebbek az elsőknek járó jutal­makra. A mezőgazdaságról tárgyalnak Holnap délelőtt fél kilenckor kezdődik Cegléden, a járási tanács épületének emeleti vb-üléstermében a járási tanács vb- ülése. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló be­számoló és a két ülés között kiadott döntések, utasítások is­mertetése után a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály mun­kájáról és káderhelyzetéről értekeznek. A következő napiren­di pont a gyámügyi munka ismertetése, az ifjúságvédelem és az alkoholizmus elleni küzdelem teendőiről szóló jelentés tárgya­lása lesz. Befejezésül egyéb ügyek tárgyalásával foglalkozik a járási tanács vb. Akiknek a betű még nem varázserő Adatok az olvasó népért mozgalomhoz ELmÜLT MÄR egy éve, hogy az olvasó népért mozga­lom előkészítésében résztvevő szervek közzétették a döbbene­tes adatot: az ország felnőtt lakosságának nagyobbik fele (55—60 százalék) egyáltalán nem olvas könyvet. A magyar- országi családok 35 százaléká­nál egyetlen könyv sincs ott­hon, s további 22 százalékánál is tíznél kevesebb. Ez együtt ismét a lakosság nagyobbik fe­le. Gondolhatjuk kit is tehát, hogy akik nem olvasnak, nem mások, mint azok, akik nem is A kórus aranylakodahna Az elmúlt hét a tovább, erő­södő lengyel—magyar barát­ság jegyében zajlott le váro­sunkban. Barátaink látogattak hozzánk Lengyelország távoli városából, Szczecinből. A meg­hívásra a ceglédi Vasutas Énekkar öfven éves jubileuma adott alkalmat Nagyszabású eseménysorozat vette kezdetét, mint arról már korábbi cikkeinkben beszá­moltunk. Most két képpel zár­juk a megemlékezés sorát. Szombaton délelőtt a város­házán rendezett ünnepélyes fogadás után, a Pesti úton el­helyezett Dembinski-emlék- tábla leleplezését örökítette meg felső képünk. Ez alka­lommal a budapesti lengyel nagykövetség is képviseltette magát az ünnepi aktuson. Szombaton délután került sor az énekkar ötven éves ju­bileumi közgyűlésére, amelyen az eltelt fél évszázad eredmé­nyeit méltatták. Alsó képün­kön a közgyűlés elnökségét láthatják olvasóink. Foto: Péterffy. vesznek könyvet. Nem igényük a mindennapi olvasás, a betű számukra nem varázserő. Kí­vül esnek a könyvtárosok, pe­dagógusok, népművelők ható­körén. Azt hiszem, a fehér fol­tokat falun, tanyán kell keres­nünk. Amelyik családban a felnőttek nem olvasnak, nem vesznek könyvet, az iskolás­gyermek számára sem lesz mindennapi szükséglet az ol­vasás. A MOZGALOM meghirdeté­sekor láttuk: sók még a-tenni­való. De csak falun és tanyán, csak a parasztság nagy és a munkásság kis rétegeinél ke­ressük-e a fehér foltokat? Néz­zünk szét a magunk házatáján. Néhány adat rávilágít közvet­len tennivalóinkra. A Pest megyei könyvtáros tájékoztatása szerint a ceglédi városi könyvtár könyvállomá­nya (a járási nélkül) 34 ezer 66 kötet. Egy lakosra tehát 0,89 könyv jut. Még egy egész sem. De... A városi olvasók száma tavaly 3 ezer 80 volt, vagyis a lakosság 8,1 százaléka. 3080 ol­vasó 42 százaléka a gyermek­könyvtár tagja (!) 15,4 százalék 14—18 éves korú, a fennmara­dó 42,6 százalék (kb. 1300 fő) 18 év fölötti. Nem sokkal kü­lönböznek ettől a járási adatok sem. A 8905 olvasóból csak 38 százalék 18 év fölötti. BIZONYARA sok szép könyvszekrény van a ceglédi családoknál, tele könyvvel. De senki sem hiheti, hogy a la­kosság 91,9 százaléka házi- könyvtárából' olvas. ~Nem,"~Ná- lunk is vannak fehér foltok, avagy könyvet, olvasást mel­lőző házak, családbk. Korunk sok újat közöl ve­lünk: fel kell frissíteni, ki kell egészíteni korábbi ismeretein­ket. Erre pedig csak az olvasó ember képes, aki könyvszere- tete révén az iskolapad után a tankönyvektől eljutott a könyvtárakig, a tanulástól az állandó önművelésig. ELŐBBI ADATAINK azt mutatják, hogy ehhez váro­sunkban is sok ezer embernek kell eljutnia, hogy 'elmondhas­suk: Cegléd — olvasó város. Szabó Alfréd Járási labdarúgó-bajnokság Abonyi TSZ SK II.—Ceglédi MEDOSZ 0:10 (0:8) Abony. Vezette: Csicsó I. Bujáki Gy. A tartalékos hazai csapat egy pillanatra sem tudta két­ségessé tenni a mérkőzés ki­menetelét. Ennek következté­ben a MEDOSZ tetszés szerint érte el góljait. A mérkőzés a második félidő 30. percében az abonyiak levonulása miatt ab­bamaradt. A csapat összeállítása-: Boda — Antal, Hegedűs, Cseh, Sepsi, Nagy Gy., Molnár, Darázs, Má­té, Sárik, Steklács. Csere: Kozma, Gyura. Góllövő: Darázs 4, Máté 2, Molnár, Sárik, Gyura öngól. (—sí) Járási tanács KISZ— Ceglédberceli öregfiúk 3:2 Ceglédbercel, vezette: Virág F. A vér nem válik vízzé — tartja a mindig igaz közmon­dás. Akik egyszer eljegyezték magukat a labdarúgással, ke­rüljenek bármilyen funkcióba vagy munkakörbe, szívesen ra­gadják meg az alkalmat, hogy kedvenc sportjuknak hódolja­nak. Ennek jegyében találko­zott a két csapat és végig élve­zetes, helyenként meglepően Szép mérkőzést vívott, amely­ből a szerencsésebb járásiak kerültek ki győztesként, a job­ban játszó, és sokkal veszélye­sebben támadó öregfiúkkal szemben — akik nem is olyan I „öreg fiúk”! A ceglédi csapat góljait Nagy György, Babosán József és Sáris J., a berceliekét pedig Kugler József (2) szerez­te. V. Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szeret­ték és ismerték, hogy drága emlékű férjem, édesapám, fiam és test­vérem, Garab László gé­pésztechnikus. 25 éves korában, 1969. szeptem­ber 17-én, Budapesten el­hunyt. Temetése szept. 25-én délután 3 órakor lesz a ref. öregtemető­ben. Garab család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom