Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

« »fűti | K/Círlap 1969. SZEPTEMBER 23., KEDD A szocialista gazdasági együttműködés üj útjai Művészek és tárlatok Férfiparadicsom... Elkészült a főváros egyik legsűrűbben lakott területének, a Terézvárosnak a demográfiai térképe. A statisztikából ki­tűnik, hogy a 2.72 négyzetkilo­méter területű VI. kerület va­lóságos „férfiparadicsom”: a 88 ezer terézvárosi közül ugyanis mindössze 38 ezer a férfi, s 50 ezer a nő. A házas­ságkötések száma a kerület­ben évente 800 körül mozog — ebben bizonyára közrejátszik az is, hogy a Terézvárosban van az egyik központi házas­ságkötő terem. \ BABA A főnök elragadtatva számol be családjának új titkárnőjé­ről: „Szorgalmas, intelligens, pontos, megbízható és nagyon vonzó. Röviden: olyan, mint egy baba.” „Mint egy baba?” — ismétli az asszony kissé gyanakvóan. „Igen, pontosan olyan, mint egy baba!” — hangsúlyozza a férfi. Erre megszólal a kislányuk: '„Es becsukja a szemét is, ami­kor lefekteted?" (A Paris Match karikatúrája) A EURÓPAI SZOCIALISTA OKSZAGOK gazdasági együtt­működésének fejlődése fordu­lóponthoz érkezett. Az eddigi módszerekkel és formákban az együttműködés hatékonyságát növelni nem lehet. Tovább kell lépni. Az együttműködés új gondo­latai is az eddig megtett út értékeléséből fakadnak, és nem teljesen újat sugallnak, hanem a kialakult formák to­vábbfejlesztését javasolják. Er­re a legjobb bizonyíték, hogy a szocialista országok gazdasági integrációjának — együttmű­ködésének — terveiben első helyeken azok a területek áll­nak, amelyek eddig is ott vol­tak. így az integráció alapja továbbra is a tervek egyezte­tése lenne, de kiegészülne a gazdaságpolitika összehangolá­sával. Ez új, hiszen először a gazdasági elképzeléseket, a fő fejlesztési irányokat és az eh­hez szükséges eszközöket egyeztetnék, majd a nemzetkö­zi tapasztalat birtokában ke­rülne sor minden országban a tervek kidolgozására, majd azok egyeztetésére. Egy helyett gyakorlatilag két szakaszban történne a tervegyeztetés. Az együttműködés gyakorlati le­bonyolításának fő területe to­vábbra is a külkereskedelem maradna, hiszen mindert gaz­dasági kapcsolat valamilyen árumozgással függ össze, le­gyen az kormányszintű döntés végrehajtása vagy vállalati kooperáció. Viszont új lenne a merev árucsere-rendszer felol­dása, fokozatosan felszámolva az ún. kontingenseket (az ex­port és az import kötelező mennyiségi vagy értékben! elő­írásait), s így eljutni a libera­lizált, vagyis a szabad külke­reskedelemhez. Ehhez az ed­digi rögzített árakról át kelle­ne térni a rugalmasabb és a világpiaci ármozgást’ *-» Heg/ alábbis nagy vonalaiban — jobban követő árakra. Ugyan­csak szükséges lenne a pénz­ügyi elszámolásokban is to­vábblépni, az eddigi ún. elszá­molási rubelt helyettesítené a konvertálható (átváltható) szocialista pénz. ( A PÉLDÁK IGAZOLJAK, hogy a szocialista integráció az eddigi eredmények alapján valósítható meg. S ez éppen egyik feltétele az együttműkö­dés továbbfejlesztésének. Ugyancsak elengedhetetlen az Pécs megyei jogú város ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga pénteki ülésén megtárgyal­ta a város és környékének ál- tálános rendezési tervét, ame­lyet jóváhagyásra a tanácsülés, majd a forradalmi munkás­paraszt kormány elé terjeszt. Az általános rendezési terv — közgazdasági, népesedési és együttműködésben részt vevő országok azonos társadalmi rendszere. Mindezeken , túl vannak bizonyos kényszerítő erők is. így például kialakult a szocialista országok között a „kölcsönös függés” a gazda­ságban. Mit jelent ez? Elsősor­ban azt, hogy egyetlen szocia­lista ország — talán a Szovjet­uniót leszámítva — sem fej­leszthetné gazdaságát- a többi ország közreműködése nélkül. Gondoljunk csak arra, hogy a KGST-régióban az alapvető nyersanyagok mennyire egyen­lőtlenül oszlanak meg. Az ipar pedig megköveteli a nyers­anyagokat, s ezért azokat kül­földről kell megvásárolni. A kölcsönös kereskedelem ennek következtében a KGST-ben mintegy 60 százalék. Ezek a tények az eddiginél sokkal ha­tékonyabb együttműködést kö­vetelnek meg, s fokozatosan a gazdasági határok felszámolá­sát igénylik. A kölcsönös füg­gés tehát kényszerítő erő is, és egyúttal az együttműködés új formái, módszerei megte­remtésének feltétele. Legalább ilyen súlyos érv, hogy több szocialista ország­ban már bevezették a gazda­ságirányítás új módszerét, te­hát a kötelező íervelőírások helyébe részben vagy teljesen a közgazdasági szabályozók lépnek. A KGST-n belüli együttműködés eddigi módsze­rei a régi mechanizmusra épültek, s az új irányítási rendszer új együttműködési módszereket kíván. Ezt is úgy tekinthetjük, mint feltételt és kényszerítő erőt. IGEN LÉNYEGES a szocia­lista integráció erősítése szempontjából, hogy több szin­ten jöjjön létre az együttmű­ködés. Eddig a döntő az ún. kormányszint volt. Vagyis a kormányok képviselői a gaz- . «tesÁgféü ószlési . tervek birto- 'kábán megállapodtak egymás­sal, hogy mely területeken, hogyan működnek együtt. A megállapodást minden ország otthon rendeletbe vagy tör­vénybe iktatta, vagy „tervesí- tette” és ezzel minden gazdál­kodó egység számára kötelező­vé tette. Ma már a merev ter­vezési rendszer nem felel meg a követelményeknek, nem le­hetséges a mind bonyolultab­bá váló gazdasági folyamato­kat így irányítani, tehát a nemzetközi gazdasági együtt­működésben is új módszerek­településföldrajzi elemzés sze­rint — három fejlődési ütemet irányoz elő, amikor is a jelen­leg körülbelül 140 ezer lakosú Pécs az első ütemben 170 ezres, az ezredforduló tá­ján 210 ezres, majd pedig a XXI. század közepén 270 ezres létszámot ér el. Az arányos fejlődés érdekében a környező kisebb városok — Mohács, Baja, Szekszárd, Dom­bóvár, Szigetvár és Siklós — tervszerű fejlesztésével el kell érni, hogy az urbanizációs fo­lyamat eredményeképpen se emelkedjék Pécs lakosainak száma 300 ezer fölé. Pécs te­rületén a város és vonzáskör­zete lakosságával arányos szolgáltatóiparon kívül első­sorban könnyűipart, gépipart, élelmiszeripart és építő-, il­letve építőanyagipart kívána­tos telepíteni. Az első ütemben — kö­rülbelül 1990-ig 25 ezer új munkahelyről, valamint 5 ezer elavuló műhely pótlá­sáról kell gondoskodni. Az új munkahelyek közül leg­alább 13 ezret termelő ipari üzemekben kell létesíteni. Pécs meglevő lakóterületeinek je­lentős része elavult és egész­ségtelen. A következő két-há- rom ötéves terv idején körül­belül 25 ezer lakás építésével számolnak. Orfü és Abaliget körzetében fejlődik a mester­séges tavak üdülőnegyede, ahol kellemes környezetben tölthe­tik szabad idejüket a város la­kói. re van szükség. S ez az egyik „új” a sokoldalú együttműkö­dés. Az első szint a kormányközi, v^gy kormányok közötti. Itt a nagy, átfogó kérdéseket vitat­nák meg, így a gazdaságpoliti­ka és a népgazdasági tervek egyeztetését, a közös fejleszté­si irányok meghatározását, a pénzügypolitikát, az elszámo­lási módszerellet, a külkeres­kedelem irányát és szerkeze­tét A másik szint a gazdasági ágazatok közötti kapcsolat amelyet talán miniszteriális szintnek nevezhetnénk. Itt az egyes gazdasági ágak közötti kapcsolatok kerülnének napi­rendre, pl.: az energiahordo­zók termelésének fejlesztése, a gépipar terveinek koordinálá­sa, átfogó ágazati szervezetek létrehozása (mint a már mű­ködő Intermetal, vagy az In- terchim stb.). Mindkettő ál­lamigazgatási vagy hatósági szint. LEGINKÁBB HATÉKONY­NAK a harmadik terület ígér­kezik: a vállalatok szintje, ahol a konkrét termelési ko­operációk, esetleg közös vál­lalkozások kerülnének napi­rendre. A nemzetközi méretű vállalati kooperáció és specia- lizáció bővítésével a benne részt vpvő vállalatok teljesítő- képessége erősen megnövek­szik, Feltehetően megszüntet­hető lenne a termelésben sok „szűk keresztmetszet”, más ol­dalról felszámolható lenne a párhuzamosság és ennek kö­vetkeztében bizonyos termé­kekből a túltermelés. A köz­vetlen kapcsolatok révén a vállalatok mentesülhetnek bi­zonyos beruházásoktól és anyagi eszközeiket más, ked­vezőbb hatékonyságot ered­ményező célokra fordíthatják. Természetesen, mindehhez nemzetközileg olyan helyze­tet kell teremteni, amelyben a felhasználók gazdasági érde­keiknek — összhangban a népgazdasági érdekkel —, megfelelően dönthetik el, hogy szükségleteiket hazai forrásból vagy importból fe­dezik-e. A termelők pedig gaz­dasági érdekeltségüktől füg­gően választhatják meg, hogy termékeiket a belső piacon, vagy az integrációban részt vevő országok piacain értéke- sítik-e. Az ÜJ GONDOLATOK a ré­gi elemzésén és a kialakult formák továbbfejlesztésén nyugszanak — de sok új elem is van bennük. A fejlődésnek ez természetes velejárója. S amennyiben jól látjuk a való­ságot, és megfelelően választ­juk ki . az eszközöket, a KGST keretében az együttműködés új szakasza következik be. Gyulai István Kecske és — Mondd csak — fordult fe­lém Péter, miután nagyot kor­tyolt a Veronika presszó kitű­nő feketéjéből —, hogyan is szoroznak emeletes törtet eme­letes törttel? — Mi? Micsoda? — Azt kérdeztem: hogyan szorzunk emeletes törtet eme­letes törttel? — Fogalmam sincs — he­begtem csodálkozva. — Még a földszintesre sem emlékszem. Miért jutott ez most az eszed­be? Nem érzed jól magad? A fejed fáj? — Másfél óra múlva — ve­tett unott pillantást a karórá­jára Péter —, vizsgáznom kell matekból. Talán hallottál róla, van egy rendelet, miszerint bi­zonyos beosztásban levőknek bizonyos képesítést kell meg­szerezniük. Nos, én pillanat­nyilag a technikum levelező tagozatán folytatom tanulmá­nyaimat. Csak azért érdeklőd­tem az imént, hogy mégse áll­jak ótt úgy, mint új borjú a kapu előtt. Nagyon zsenánt. De talán a négyzetgyökvonás­ról elárulnál valami közeleb­bit? Nem kell sok. Néhány jellemző apróság, szakszerű in­timitás. s A képzőművészek közép­magyarországi területi szer­vezetének őszi programjá­ban a külföldi és hazai tárlatok egész sora szerepel. A rangos bemutatókat a bécsi Collegium Hungáriáimban rendezendő képzőművészeti kiállítás nyitja meg, ame­lyen több szolnoki művész alkotása is a közönség elé kerül. Párizsban Baranyó Sándor festőművész alkotásának egy részét állítják ki. Szolnokon novemberben nyitják meg a megye képzőművészeinek ha­gyományos téli tárlatát, ame­lyen többek között a tavaszi A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet ellenőrzései so­rán a forgalomban levő be­vásárlóhálók között olyanokat talált, amelyek festése színez, a velük érintkező tárgyakat megfogják, eltávolíthatatlan színes foltot hagynak rajtuk. A minőséghiba miatt a vá­sárlók érdekeinek védelmében az intézet — a belkereskedel­mi miniszter ide vonatkozó rendelete alapján — élt jogá­káposzta — Te szerencsétlen! — kiál­tottam. — A számtannál nincs bájcsevegés. Ha nem tudod az anyagot, úgy elhúznak, mint a sicc! — Nyugodj meg — csitított szelíden. — Tökéletesen igazad van. Persze, hogy elbukom. Egy árva mukkot sem tanul­tam. — De az ég szerelmére, mi lesz akkor veled? Elbocsáta­nak? Alacsonyabb munkakör­be helyeznek? — Gyerek vagy — legyintett derűsen. — Miért csinálnának ügyet belőle? Hiszen a kecske is jóllakik, a káposzta is meg­marad. — Nem értem. Ki itt a kecs­ke és ki a káposzta? — Mind a kettő én vagyok — felelte Péter büszkén. — Mint kecske, jóllakom, mert tanulmányi pótszabadságot kapok, munkaidőkedvezményt és mentesítést minden társa­dalmi kötelezettség alól Ha el is vágnak a vizsgán, mint ká­poszta, jövőre is beiratkozom, megmaradok a vállalat oktatá­si kimutatásaiban, növelem a szervezett tanulásban részt ve­vő, kiművelt emberfők sokasá­és a nyári évszak gazdag művészi „termését” is felvo­nultatják. Ugyancsak a szol­noki Damjanich János Mú­zeum ad otthont Palicz Jó­zsef fiatal festőművész első gyűjteményes kiállításának! Egerben a Képcsarnok Válla­lat kiállító termében Mészá­ros Lajos szerepel i festmé­nyeivel. Szolnokon a kép­csarnok Aba Novák termé­ben Tamás Ervin Munkácsy- díjas festőművész mutatja be alkotásait. A szolnoki művész­telep kollektív műtermében, minden hónapban egy-egy művész kamarakiállítását ren­dezik meg. vail, s megtiltotta a Nemez- és Rostfeldolgozó HISZ piros' szí­nű, valamint a Szentendrei HISZ piros és sötétsárga színű bevásárlóhálóinak forgalomba hozatalát. A KERMI egyben felhívta az érdekelt vállalatok figyelmét, hogy a színes bevásárlóhálók beszerzésénél fokozottabb gonddal ügyeljenek a minő­ségre. gát. Ez jó pont a felsőbb szer­vek előtt. — De hát ezt nem húzhatod a végtelenségig. Osztályt csak egyszer ismételhetsz. — Egyfajta iskolában — igen — bólintott. — De van fogalmad arról, hogy nálunk hányféle technikum, egyetem, főiskola működik? Mint égen a csillag! Mindegyikbe eljáró- gatok majd egy kicsit. Nyug­díjig kifutja. — Es mit szól ehhez a válla­latod? — Mit szólna? örül, mert látja, hogy töröm magam, iparkodom, évről évre nekiru­gaszkodom valamilyen tanu­lásnak, maradéktalanul meg­jelenek minden vizsgán. Hogy nem engednek át? Istenkém, az élet tele van buktatókkal. Ebből nálunk igazán nem csi­nálnak ügyet. — Hát miből csinálnak ná­latok ügyet? — Abból — borult el Péter tekintete —, ha valamelyik megátalkodott., lusta fickó nem vállalja a továbbképzéssel já­ró munkát és áldozatokat, nem iratkozik be sehová. Az ilyen számára aztán nincs kegyelem. Irgalmatlanul elkapják a frakkját. Nem szeretnék a he­lyében lenni Brrrt Kürti András A Dunakeszi Házgyárba FELVESZÜNK: villanyszerelő, kőműves, vasbetonszerelő, víz- és gázszerelő, burkoló, híddarus szakmunkásokat, segédmunkásokat. Segédmunkásokat különböző házgyári szakmákra betanítunk. Kiemelt bérezés, megegyezés szerint. 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Útiköltséget térítünk, vidékieknek szállást adunk. Jelentkezés a 43 sz. ÁÉV DUNAKESZI HÁZGYÁRA Munkaügyi csoportjánál. Pécs a XXL században TÖBBSZÓLAMÚ SZARVASBÖGÉS Egyedülálló „hangverseny” színhelye lett az idén az Állat- kert. A szeszélyes időjárás miatt ezekben a napokban, mint va­lami többszólamú kórus, egyszerre hallható a gimszarims bikák messzehangzó bőgése, a dybovszki bikák sípoló és és az iszubra bikának a vadászkürt hangjához hasonló „nászéneke”, s időn­ként bele-bele hördül a koncertbe a marál bika is. A „több szólamú hangverseny” általában a reggeli és az alkonyati órák­ban zendül meg, de gyakran hallható nappal is. Normális idő­járású években szeptemberben többnyire csak a gímszarvasok kezdik meg a bőgést, a többiek hangja csupán októberben szo­kott felharsanni. BALLON A TENGER MÉLYÉN Békaemberek dolgoznak újabb tenger alatti labo­ratórium elhelye­zésén Málta-szigct környékén, a Földközi-tenger fenekén. A ballon alakú megfigyelő- helyen tíz fiatal tudós tölt el majd hosszabb időt, hogy tanulmá­nyozza a tengerek világának életét. \‘ máé 9» Hálóban“ a szentendrei haluk

Next

/
Oldalképek
Tartalom