Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

Tapasztalatcsere a városban és Kocséron Harminchét Nógrád megyei szövetkezeti vezető tett látoga­tást a hét közepén Nagykőrö­sön. A delegációt Szikszói Sán­dor, a MÉSZÖV Pest megyei elnöke és Molnár László, a fo­gyasztási szövetkezet elnöke fogadta. A nógrádiak most adták vissza a vizitet, ugyanis ta­valy Pest megyeiek jártak ta­pasztalatcserén megyéjükben. A vendégek megtekintették az áruházat és Kocséron a kis­vendéglő működését. Mivel Nógrád megyében sok kis fo­gyasztási szövetkezet működik, ezen belül is sok kis vendéglő, így elsősorban ez érdekelte a vendégeket. A kocséri látogatás alatt Molnár László elnök ismer­tette a nagykőrösi fogyasztási szövetkezet eddigi eredmé­nyeit, módszereit. A vendégek sok tapasztalat­tal és jó hangulatban távoztak a városból. Egy elfelejtett termelőszövetkezet A város levéltárának anyaga között tallózva, gyakran érde­kes felfedezésekre bukkan a kutató. Így történt ez a Ta­nácsköztársaság iratanyagának tanulmányozásakor is. Egy, 7126-os számmal ellátott és 1919. július 19-én felvett jegy­zőkönyvben ez áll: „a Nagy­kőrösi Vas- és Fémmunkások csoportja elhatározta, hogy az ipar állami ellenőrzése alá vo­nása kapcsán, termelőszövet­kezetet alakítanak. A tagok közé való felvételüket nem­csak munkások, hanem a munkaadók is kérték, akik tel­jes műhelyfelszerelésüket is felajánlották a szövetkezet ré­szére.” Pesti László gimn. t. u. D o. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Estély habfürdővel. Színes, amerikai filmvígjáték. Főszereplő: Peter Seller. Kor­határ nélküli. , . Kísérőműsor: Vili és Bütyök hódít. Minden ötszázadik. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. EGY NEGYEDSZÁZAD.. Őszi reggelen Nehezen ment. Rács Zoltán és a hozzá hasonló emberek a közért való munkát nem ér­demnek, hanem kötelességnek tartják. Szerénysége nehezen engedte szóhoz. De azután kérdéseimre egy kis bepillan­tást nyújtott az életébe: — Szüleim körösi mezőgaz­dasági dolgozók. A kecskeméti szülőotthonban láttam meg a napvilágot, 1929-ben. Két test­véremmel. szegény sorsban él­tünk, s bizony, hogy megélhe­tésünket segítsem, gyermekko­romban nyaranta elmentem tanyára libapásztornak. f r Alom és valóság — Elemi iskoláimat Kőrö­sön végeztem. Olyan álmokat ringattam, hogy építészmérnök leszek, de szüleim is külön­váltak, s nem voltak meg az anyagi lehetőségek, és ács­inasnak mentem el. Még mint segéd is dolgoztam Kőrösön, majd a felszabadulás után Pestre kerültem a 23-as Építő­ipari Vállalathoz. Munka köz­ben szakérettségit tettem, s hogy régi álmomat megvaló­sítsam, beiratkoztam a Mű­egyetemre. Amikor a vállalat­nál már mint építésztechnikus működtem, megnősültem Haza Kőrösre — De sehogy sem tudtunk Pesten rendes lakást kapni, s megunva a hónaposszobában való kínlódást, hazajöttünk Kőrösre, ahová a szívünk is vonzott. Elmentem dolgozni a Ládagyárba, majd elvégeztem a szolnoki Gépipari Techniku­mot, és a gyárban tmk-kar­A PESTMEfrYLI HÍRLAP különkiadása XIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Megvalósuló távlatok TERVEK ÉS ELGONDOLÁSOK A PETŐFI TSZ-BEN - BESZÉLGETÉS CSIZMADIA FERENC FŐAGRONÓMUSSAL A dzsesszfesztivál mai programja Terve, elképzelése minden­kinek van, a körülményeken és a lehetőségeken múlik, hogy ezekből mit sikerül meg­valósítani és mi az, ami az életben is beválik, nemcsak papíron szép. Nincs azoknak igazuk, akik azt tartják, hogy csak fiatal korban születnek „világmeg­váltó” gondolatok, csak ké­sőbb, letisztulnak, reálisabbá válnak a tervek. — A kertészet vezetője vol­tam azelőtt — kezdte a beszél­getést — s amikor visszatér­tem a termelőszövetkezetbe, az új munkakörömhöz, leg­alább fél év kellett, míg min­dent áttekintettem. S aztán jöhettek — no meg még jö­hetnek — a tervezgetések. Elsősorban a termelőszö­vetkezet tagjainak egyen­letes foglalkoztatásán fá­radozunk a vezetőséggel együtt. Ügy foglalkoztatni a tagokat, hogy a szántóföldön és a ker­tészetben növénytermesztő munkát biztosítsunk számuk­ra. Ehhez persze még válto­zatosabb növénykultúrát kell összeválogatni. Nagy tervünk a Körös érben építeni egy gátat, ezzel a me­derben feltöltenénk a víz- I szintet, s megemelnénk a ta- I lajvíz szintjét is, a környező kaszálókon. Ahol ez nem való­sítható meg, csörgedező öntö­zéssel a város szennyvizének felhasználásával javítjuk meg a legelőinket és a szántó­földeket. Körülbelül 100 szá­zalékos hozamnövekedést ér­hetnénk el a kaszálókon, ez lehetővé tenné a specializáló­dást, mert, ha háromszor ka­szálhatunk, elméletben ötször legeltethetjük le a mezőt szarvasmarháinkkal. Ha növekedik a szarvas- marhaállomány, több lesz a trágya, s így alakul ki az örök körforgás. Mindaddig, amíg ez a terv nem valósul meg, kevés szer­ves trágya áll rendelkezé- | sünkre ahhoz, hogy a föld­jeinkből kivett tápanyagot visszajuttassuk. Meggyőződé­sem, hogy a műtrágya mellett, nagyon fontos szerepet tölt be a szerves trágya. A hiányt most úgy pótoljuk, hogy sok lucernát vetünk, mert a ki­szántott lucerna is javítja a földet. lyamatosan pótoljuk. Hét­nyolc kilométer erdősávot már elkészítettünk, folyama­tosan ültetjük az újakat. Az új törekvés nem is annyira a hosszú erdősávokat szorgal­mazza, hanem a berkesítést, vagy a csokrosítást, mert ez jobban megfelel az alföldi ta­laj megkötésére. A nagyüzemi gazdaságok­ban a 80 holdas táblák az op­timálisak, az alföldi homokon 20, maximum 30 holdas nagy­ságú táblákat kell kialakíta­ni, fasorokkal lezárni. Kevés szórványerdőnkben igyekszünk jól gazdálkodni, a ! rendelkezésünkre álló fákkal. Télen gyérítjük, tisztítjuk az erdőt, s egy keveset ki is ter­melünk, hektáronként 49 köb­öméiért, ez fedezi a termelő- szövetkezet szükségleteit. — Hát így állunk a tervek­kel, amelyek már nem is annyira tervek, hanem meg­valósuló elgondolások. Tegnap este a Cifra csárdá­ban tartott dzsesszparádéval megkezdődött a nagykőrösi nemzetközi ifjúsági dzsessz­fesztivál. Ma, szombaton délelőtt, fél 10 órakor, dzsesszzenei vonat­kozású képkiállítás nyílik a művelődési otthonban. Fél 11 órakor ugyanott megkezdődik az európai dzsesszfederáció oktatási szekciójának konfe­renciája. Közben a vendégeket városnézésre, a Lovaglóiskolá­ba, a Pálfájába, és termelőszö­vetkezeti látogatásra viszik. Délután 5 órakor kezdődik a nagy dzsesszversenykoncert, a művelődési otthon színházter­mében, mely vacsora után, 9 órakor folytatódik. A koncert jegyei a művelődési otthon irodájában kaphatók. A fesztivál eseményei hol-* nap, vasárnap folytatódnak,’ Kiemelkedik a délután fél 6 órakor, a művelődési otthon színháztermében tartandó nagy gálaest, melyen a legjobb hazai és külföldi dzsesszzene- karok szerepelnek. A gálaest­ről közvetítést ad a rádió és á televízió is. Jegyek a művelő-': dési otthonban kaphatók. A fesztivál mindkét napján alkalmi postabélyegzés lesz. A dzsesszparádé idején a Cifra­kertben, szabad tűsön főzik a gulyást, sütik a pecsenyét és pirítanak. (szabó) Fesztivál alatt a lovaglóiskolában — Tudod, külföldi vendégeket várok! Nagy László karikatúrája Fele-fele alapon A gyümölcsös telepítését be kell fejezni. Igaz, a fák már a helyükön vannak, de még rengeteg a tennivaló. Szeretnénk, a gyümölcsös ön­tözését bevezetni, ehhez azonban körülbelül öt kút- csoportot kellene fúrni. Igen, az öntözés az. ami a termelőszövetkezet földjeinek arculatát megváltoztathatná, és erre van lehetőségünk is, hiszen a talajvíz errefelé elég magasan található, s nekünk , ezzel kell gazdálkodnunk. ' A teljesen használhatatlan ; homokos területeken tovább folytatjuk az erdők telepíté­sét. 1968-ban 230 holdat tele­pítettünk, a terveink még 240 i holdat irányoznak elő. Zöm- | mel nyárfát, illetve akácot i ültetünk, az akácot oda. ahol valamicskével jobb a föld. Az elmúlt 20 évben a faso- ! rókát, tanyák körüli ligete­tek 65—70 százalékban kivág- | tálé, s ezzel befolyásolták a \ mikroklímát. A hiányokat fo- 1 mezítláb íázott a lábam bantartó és energetikus let­tem. — A pártba már Pesten be­léptem és belekapcsolódtam a mozgalmi munlcaba. Itthon a gyárban a nehéz időkben is te­vékeny pártmunkát végeztem. Később gyári párttitkárrá vá­lasztottak, és míg egészségi állapotom engedte, a városi pártbizottság tagja voltam. A Ládagyárban — 1969 januárjáig, a Transz­formátor Ktsz részleg váro­sunkba településéig, a Láda­gyárban dolgoztam. Részt vet­tem a gyár 1961. évi, 13 millió forintos, nagy beruházások intézésében, a munkát könnyí­tő új gépek beállításában, és Bűz László, majd Pusztai Já­nos igazgatókkal elértük azt, hogy évről évre fejlődött a gyár, és 320-ról 840-re nőtt a dolgozók száma. — A budapesti Transzfor­mátor Ktsz nagykőrösi részle­gének vezetését szívesen vál­laltam. A Transzformátor Ktsz-nél — Ennek, a nemcsak Ma­gyarország, hanem számos külföldi állam részére dolgozó szövetkezetnek, városunkban való letelepedése, eredménye­sen gazdagítja Nagykörös ipa­ri életét, s munkánkkal szíve­sen segítjük a ktsz bel- és kül­földi sikereit, melyeket az ál­tala gyártott röntgen- és villa­mos készülékekkel, és az azokhoz való alkatrészek ké­szítésével elér. — Mi volt életének legna­gyobb öröme? — Hogy újra Kőrösre kerül­tem, s részt vehettem és részt vehetek a város ipari életé­nek fejlesztésében. — És mi a legrosszabb em­léke? — Gyermekkoromban, az őszi reggeleken a liba után mezítláb járva, nagyon fázott a lábam ... — A Transzformátor Ktsz vezetősége a körösi részleget nagyvonalúan fejleszteni igyekszik. Ezt a célkitűzést teljes erőmmel segítem. (kopa) A régi malomépiilet tégláiból lakóházak készülnek Hosszú évek során kihasz- ! nálatilanul állt a Rákóczi utcá­ban a régi malomépület, csak | egy részét bérelte az Irodagép- technikai Vállalat, s néhány helyiségben bonyolították le a lisztcsérét. Az épület erősen megrongá­lódott. A tetejét fedő szürke­pata összetöredezett, az épület beázott. A karbantartási költ­ségekre legalább 60—70 ezer forintot kellett volna biztosíta­ná a városi tanácsnak. Mind­ez azonban értelmetlennek látszott, miért dobjanak ki | ilyen sok pénzt a malomépü- let felújítására, ha úgysem akad rá jelentkező, aki hasz­nosíthatná. A városi tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, a ma­lomépület egy részének lebon­tását, a Rákóczi út felőli és a kapun belüli fal került bontó­csákányok alá. A munkát a Városgazdálko­dási Vállalat 8—10 szakmun­kása és segédmunkása végezte, fele-fele alapon, az osztás után a városi tanácsra jutó részt behordták az anyagtelepre. A városi tanács egyezségei kötött a ládagyárral, hogy a Regös utcában ebből a bontott anyagból saját munkaerejük­kel felépítenek egy családi há­zat, amit szolgálati lakásként hasznosíthat a ládagyár. Az építőanyag fejében azonban a ház állami tulajdon marad. A bontást végző dolgozók is lakásokat építenek az anyag­ból, s így az évek óta haszon­talanul álló volt malomépület, amelyet meg kellett menteni az enyészettől, végre haszno­síthatta „magát”. Az Irodagéptechnikai Válla­lat és a lisztcseretelep raktár továbbra is maradt a helyén, mert a két fal lebontása az ezeket az épületrészeket nem érintette. P Vívóélmények Négy napig tartott Siófokon a nemzetközi Balaton-vívóbaj- nokság, amelyen 26 bel- és II külföldi egyesület 481 (!) ver­senyzője indult. A megye ju­talmaként elindult 2 körösi fiú is. Céljuk az volt, hogy meg­figyeljék a magyar és más vá­logatott versenyzők cr.örtéit és technikáját. Kovács Gábor 2 csörtét nyert kardban, egy NDK-s és egy Bp. Vörös Meteor-ver­senyző ellen. Mészáros Tamás egyszer győzött, egy fővárosi Elektro­mos-vívó ellen. A zsűriben helyet kapott dr, Joós Miklós, a Kinizsi örökif­jú edzője is. A szabad időben a körösi fiuk fürödtek a magyar ten­gerben, mert az „idősebb kar­társnők nyara” kedveskedett nekik. Kettős körösi serdülő megye- bajnoki cím Kék köpenye­sek serege áram­lik reggelente az utcákon. Hangjuk betölti a főteret, négy-ötszáz méter magasból úgy néz ki a város, mint egy nyüzsgő han­gyaboly. Szeptem­ber van, tanítás. Ősz. A csillagászati évszak beosztás szerint még hat napunk van a nyárból. És figyel­jenek csak job­ban! Két kisfiú fa­gyit eszik a park­ban — attól biz­tosan jobban fog az ész, és kész a „betegszabadság” — a virágok kö­zött virít a tűzvö- rös muskátli... mégiscsak nyár van. A Patay utcá­ban sárga faleve­leket söpörget az utcaseprő, hullat­ja koronáját a sok kis akác. A park Kellemes pihenést! padján hét kis ve­réb tisztálkodik, tollruhájukat fel­borzolták, ilyen hűvös reggelen már melegebb pongyola kell a fésülködéshez. A fecskék elmentek, az égen csak a ga­lambok röptét fi­gyelhetjük, meg néhány korai hír­nök varjúsereget. Még nem az övék a város, nesztele­nül köröznek, egy­re szaporodik a számuk, s nemso­kára megbátorod­va mondogatják: kár... kár... Igen, kár. Kár, hogy elmúlt a nyár, az élményt adó, a termést ho­zó, a gondokozó, a megizzasztó nyár. Kár. De keseregni is kár elmúlásán. Mert helyébe itt az ősz, kombájnok zaja helyett a hor­dók kongása hal- lik, szüretelők vi­dám zaja, csurran az új must. Törik a kukoricát, a fé­nyes sárga csövek halomra gyűlnek. Traktorok dolgoz­nak a földeken, szórják a műtrá­gyát. Készül az ágy a jövő évi ga­bonának, a föld néhány hónap „szabadságra megy”, kipiheni a kora tavasztól ed­dig tartó kizsák- mányolást. Mert pihenni kell nemcsak az embereknek, ha­nem a termőföld­nek is, „aki” éltet, eltart bennünket embereket. Jól tart bennün­ket, megérdemli a pihenést. Kellemes pihe­nést kívánunk, anyaföld! (szabó) összetettben megnyerte Ceg­léden szombat délután a női serdülő I. osztályú megyei egyéni tornászbajnokságot Szálai Piroska, a Nagykőrösi Gimnázium versenyzője. 72,8 pontos teljesítményével mind a három Ceglédi Építők-ver- senyzőt maga mögé utasította. Emellett minden szeren első lett, csak talajon szorult két ti. zeddel a 2. helyre. ★ Hat indulója volt vasárnap délelőtt a férfi serdülő I. osz­tályú megyei egyéni tornász­bajnokságnak a gimnázium tornatermében. Hengán nyúj­totta a legegyenletesebb tel­jesítményt, Rácz négy szeren a legjobbnak bizonyult (kettőn rontott), Rózsás ugrása figye­lemre méltó még. összetett megyei bajnok: Hengán István 107,5 ponttal, 2. Rácz Zsolt 107, 3. Király Sán­dor 104,2, 4. Rózsás László 103,1, 5. Király Miklós 100,2, 6. Tóth József 68,4 ponttal (vala­mennyien a Nagykőrösi Gim­názium SE sportolói). A szerenként! győztesek: nyújtón, gyűrűn, lovon és ta­lajon Rácz, korláton Hengán, ugrásban Rózsás. Sulyok Zoltán t (

Next

/
Oldalképek
Tartalom