Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

'--------------1 ... A .... . I J I .... „1.1--------------1______ K ellemes o$zies Cdo időnkénti lehüle'ssel m)»n idówak 'idkezd el: ^Lu-iap 1969. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Szeptemberi borsó Éppen ilyenkor van itt az ide­je, hogy már foglalkozzanak vele. Most válogatják, csoma­golják a vetőborsót a Vető­mag Vállalat nionori telepén. A 300 vagonnyi anyagból 80— 100 vagonnal külföldre is szál­lítanak. (Foto: Orbán) SATORAUAUJHELY PUCK-SZOBOR Az idén új képzőművészeti alkotással gazdagodott a ha­tármenti Sátoraljaújhely. A járási művelődési ház előtti parkban állítják fel Bolgár Ju­dit szobrászművész új munká­ját: a Szentivánéji álom bohó- kás Puck figuráját. Gyűrűk repülőgépből A Dunai Vasműben a nem­régen megalakult „Ho apó” brigádot felkereste munka­helyén Búi Duy Ly hanoi fo­tóriporter. A brigád vezetője és tagjai tájékoztatták ven­dégüket az új brigád terveiről. A fotoriportér megörökítette munkájukat, s kedves sorokat írt brigádnaplójukba. Eú- csúzáskor Búi Dy Ly acél­gyűrűt ajándékozott a brigád vezetőjének, Lencsés József - nének és Kronner Tibor tech­nikusnak. A gyűrűkbe a 2800- as számot vésték, azokat a Vietnam felett lelőtt 2800. amerikai repülőgép roncsai­ból készítették. — Polgárdi Józsefet, a Pest megyei Tanács 4-es számú Sü­tőipari Vállalatának igazgató­ját a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter kinevezte az Országos Sütőipari Szakmai Tanács tagjává. Október 1-től a módosított ösztöndíjrendszer szerint kapják a juttatásokat az egyetemi hallgatók Mint ismeretes, az idei tan­évben vezetik be a főiskolá­kon és az egyetemeken a mó­dosított tanulmányi ösztöndíj- rendszert. A felsőoktatási in­tézmények vezetői — a diák­jóléti bizottságokkal és a KISZ-szervezetekkel együtt — ütemtervet készítettek az új ösztöndíjrendszer zökkenő- mentes bevezetésére és alkal­mazására. A dékáni hivatalok a tanuló­Piaci Jelentés Tavaly drágább volt. most olcsóbb lehetett volna! „Beszökött” az ősz a pia­cokra is. Érdemes összevetni az áraikat az egy évvel ezelőt­tivel. PEST MEGYEI HÍRLAP ft Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Riadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VHI., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. . Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220. Gépíró szobák: 343-100/280, illetve 343-100/413. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462, 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a Icézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. A CEMENT- ÉS MÉSZ­MŰVEK VÁCI GYÁRA FELVÉTELRE KERES férfi és női SEGÉDMUNKÁSOKAT és SZAKMUNKÁSOKAT. A zsáküzemben és a csomagolóban hatórás munkaidőre is alkalmaz FIATALKORÚAKAT NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT. A gülburgonya 3,60 volt, most 3,30; a rózsa 20 fillérre] csökkent: 3 forintra, a fehér 10 fillérrel lett drágább, most 2,70. A felhozatalban megszűnt a három héttel ezelőtti meg­torpanás, bőven lehet minde­nütt kapni, s lesz télire is. A1 hagyma 10 fillérrel drá­gább: 3,50 forint. Sajnos ebből országosan súlyos ellátási ne­hézségek lesznek, az esős idő folytán fellépett rothadás mi­att. A fokhagyrpa tavaly 23 forint volt, most csak 18. További arányok: fejeská­poszta 2, mosit 1,20 — vörös káposzta 3,60, most 3,40 — a gyökér 6,10, most 5,60 — sár­garépa 5,40, most 2,20. A zöldpaprika a múlt évi 2,40-nel szemben most 5,60. A paradicsomnál és a paprikánál nagy veszteségeket okozott a kedvezőtlen időjárás. Fellépett a fitoftora, vagyis a penészes rothadás. Az üllői Kossuth Tsz-ben például a 200 vagon­nyi termésből 60—70-nel tud­tak csak leszedni, a többi ott pusztult. A múlt évi 2*—2,60 helyett most 2,20—3 forintot kell fizetnünk a paradicso­mért. A karfiol ára már-már „csil­lagászati”: 7.60—9,60. A szak­emberek abban bíznak, hogy a most lefutó nyári termés után bőven lesz az ősziből, ol­csóbb, 2—3 forintos áron. Nem így a másod vetésű uborka! Itt is betegségek „tizedelték” meg a termést, s az őszi vetésűe­ket „felszívja” a konzervipar. Tavaly 2. most, 3,60 a kova szólni való ára. A csemegéé pedig 3—6 forint. A gyümölcspiac valamivel kedvezőbb képet mutat. A ta­valyi csemegeszőlő 8,20 volt, az idei 7,20. Az őszibarackért 6—8 forintot kellett adni, most csak 5—6 forintot. 1968. szep­tember 19-én 2,80 volt a piros téli álma, tegnap pedig 2,50. Ha különféle zöldség- és gyümölcsárak átlagát vesszük, könnyű megállapítani, hogy olcsóbb a mostani piac. Mind­ez viszont nem nyújt vigaszt arra, hogy olcsóbb is lehetett volna. (paládi) csoportok rendelkezésére bo­csátották a hallgatók utolsó félévi tanulmányi eredmé­nyeiről készült kimutatást. El­sősorban ennek alapján álla­pítják meg a tanulmányi, il­letve a szociális ösztöndíj ösz- szegét. A tanulócsoportok KISZ-szervezetei számba ve­szik a hallgatók szüleinek anyagi helyzetét, illetve a csa­ládok egy főre jutó jövedel­mét. Mérlegre kerül a tanul­mányi eredmények mellett — a diákok magatartása, segítő­készsége, az, hogy miként vesznek részt az intézmény közösségi életében, a tudomá­nyos diákkörök munkájában. A tanulócsoportok tagjai mindezek alapján pontozzák a hallgatókat, s szavazással dön­tenek arröl, hogy kit melyik kategóriába sorolják. A tanulócsoportok KISZ- alapszervei javaslataikat szep­tember 25-ig eljuttatják a kari diákjóléti bizottságokhoz, amelyek elkészítik a tanulmá­nyi ösztöndíjra vonatkozó vég­leges javaslataikat. Az indít­ványokról azután a dékán dönt A szociális ösztöndíj odaítélésének joga a kari diák­jóléti bizottságok hatásköré­ben marad. Október 1-től az ország valamennyi egyetemén és főiskoláján már az érvény­ben levő, módosított ösztön- díjrendszer szerint kapják meg a hallgatók, mind a ta­nulmányi, mind a szociális juttatást. Esőkabát - sapkával és harisnyával A Debreceni Ruhagyár bőví­tette gyártmányválasztékát. Műanyag bevonatú vászonból esőkabátot készítenek, amely­nek tartozéka az esősapka és az esőharisnya. A „Grabo- nett” elnevezésű cikkeket kü­lönböző színekben ajánlják a kereskedelemnek. Veszi amit kap? A kereskedelem dilemmája Bosszankodik a vásárló. Hol ez, hol az fogy ki az üzletek­ből. All ez a vas-műszaki cik­kekre, háztartási gépekre ép­pen úgy, mint a ruházati cik­kekre. Ugyanakkor a szezon végi kiárusítások azt. jelzik, hogy sok termékből több van, mint amennyi kellene. Miért? A kereskedelemrfek hasznos, ha a forgalom nagy. A forga­lommal nő a kereskedelmi ha­szon is: Miért nem töreksze­nek eléggé mégsem a kereske­delmi vállalatok az áruellátás javítására, a forgalom növelé­sére? Vagy talán törekszenek, és ennek ellenére jelentkez­nek a hiányok? Alaposan meg kell nézni, hol a hiba. Abban biztosan nem, hogy a kereskedelmi vállalat a nyere­séget növelni akarja. A keres­kedelem vezetőiben sen* hiányzik a jó szándék, hogy a boltokban minden kapható le­gyen. Az ipar is általában megtermeli azt, amit a keres­kedelem időben megrendel. Csakhogy a kereskedelem általában rendkívül óvatosan rendel. Arra törekszik, hogy a forgalmat a lehető legkisebb készlettel bonyolítsa le. Olyan szállítási határidőket és üte­mezést igyekszik kikényszerí­teni a neki szállító vállalatok­tól, hogy az áru nála a lehető legrövidebb ideig „pihenjen”. Csekély szállítási késedelem így már áruhiányra vezet. Sze­retne a kereskedelem . .nagy készleteket tartani, de ez, a ma érvényes szabályok alap­ján nem kifizetődő számára. Jelenleg a készletek tartása igen drága. Növelésük még drágább. A készletek után esz­közlekötési járulékot kell fi­zetni, sőt — ha vásárlásukhoz bankhitelt vettek igénybe — még kamatot is. A kamat és az eszközlekötési járulék arra szolgál a kereskedelemben, hogy egészséges arány jöjjön létre a forgalom és a készlet között. Ki is alakul ilyen arány ott, ahol a kellő piaci feltételek megvannak, így el­sősorban a konkurrencia. Ahol az egyik kereskedelmi vállalatnak versenyeznie kell a másikkal a vevő pénzéért, ott nem hagyják lecsökkenni az, árukészleteket. Hiszen a keresett árukból álló és kellő nagyságú készlet a nagy üzleti forgalom feltétele. Csakhogy nálunk még alig van verseny a kereskedelmi vállalatok kö­zött. Nem kell egyiknek sem nagyon félnie attól, hogy a másik vállalat megelőzi. Ma még alig találunk példátfarra, hogy az egyik kiskereskedelmi vállalat be tudna törni a má­sik érdekterületére. Az ilyen monopolhé!yzetböl adódik, hogy a vevő — Buda­pest és néhány nagyváros ki­vételével — csak egy helyen--------------------------i-------­t ud valamit megvenni. Ha vá­logatós, hetekig várhat egy- egy árura. Ha nem válogatós, veszi, amit kap. Fontos volna tehát növelni a piaci versenyt, a vevők érdekében. Élénk ver­seny esetén kénytelenek volná­nak a kereskedők jelentősebb és nagyobb választékú készle­teket tartani. Most azonban a boltvezetők zöme abban érde­kelt, hogy a vállalati központ által előírt készletei ormát sem­miképpen ne lépje túl még akkor sem, ha a keresletet csak a készietnöveléssal lehet­ne zavartalanul kielégíteni. A lakosság vásárlóereje azonban évente 7—8 százalék­kal nő. Ennyivel többet is akar vásárolni. Ennyivel nő is a ke­reskedelmi forgalom. Az éven­te keletkező fejlesztési alap azonban nem elég az évi 5—6 százalékos készletnövelés pénzügyi alapjainak megte­remtésére, különösen akkor nem, ha a vállalat jelentősen növelni akarja a választékot, vagy új boltokat is szeretne nyitni, hogy a növekvő forgal­mat kulturáltan lebonyolíthas­sa. Ha a készletnövekedés fe­dezeteként középlejáratú for- góalaphibelt vesz fel, évekre előre elkölti a fejlesztési alap­ját. Eladósodik. Inkább vá­lasztja tehát azt a megoldást, hogy nem, vagy csak nagyon lassan, növeli készleteit. Tehe­ti; hiszen a forgalom kisebb választék mellett is nő. A pénz árut keres & talál. A nyereség felhasználásának a rendszere is fékezi a készletnövekedést. Az a képlet, amelynek a segít­ségével a vállalati nyereséget felosztják a bérfejlesztésre és a vállalatféjlesztésre szolgáló részre, nagyon érzékeny a készletek változására. Ha erő­sen nő a készlett, az adó be­fizetése után megmaradó nye­reségből kevesebb jut a dolgo­zók zsebébe és több jut fej­lesztésre. A készlet csökkenése viszont legtöbb esetben szinte automatikusan növeli a szemé­lyi jövedelmekként kifizethető részt. Magától értetődik, hogy a kereskedelmi vállalatok igyekszenek a.készleteket ala­csony szinten tartani. Ez a furcsa spórolás olykor forgalmi dugókat okoz a gaz­dasági életben. Gyakran pénz­hiánnyal küszködik év közben az a vállalat, amelyik az év végén 4—5 hét nyereségrésze­sedést képes fizetni! A nagy, kereskedelemnél hiányzik né­melykor olyan áru, ami a ter­melőnél élfekszik. Időnként nem kapható a bojtokban olyan áru, amiből a nagyke­reskedelem raktárában elegen­dő van. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban könnyített a kereskedelem által igénybe vehető hitelek feltétellein. Szá­mos intézkedés történt, hogy a készletek a kellő szintre nője­nek, anélkül, hogy az eladha­tatlan áruk mennyisége növe­kedne. Ez nem elég. Minden jel arra mutat, hogy a keres­kedelmi vállalatok jövedelem- szabályozásában kívánatosak olyan módosítások, amelyek elháríthatják a jobb áruellátás jelenlegi fékezőit és utat nyit­nak egy ésszerűbb, a fogyasztó érdekeinek jobban megfelelő készletgazdálkodásnak. P. O. Vidám élet a gyermekparadicsomban szigorú betartásának eredmé­nye: az elmúlt két év alatt ételmérgezés vagy betegség nem fordult elő. A vezetőnő tervei: uzsonná­zó pavilon, étellift, ivókút, zu­hanyozó. Társadalmi munká­ban készült el a 75 ezer fo­rintra értékelt virágház. — Mennyit fizetnek a szü­lők egy-egy gyerek két heti üdüléséért? — 140 forintot hangzik a válasz — utazással, ellátással, szórakozással, orvosi ellenőr­zéssel együtt. A SZOT hozzá­járulása gyerekenként: 868 fo­rint. A nyári idény június 8-tól szeptember 2-ig tartqtt. Az 54 holdas, gyönyörű parkban az ország minden tájáról össze- I sereglett 440 gyerek cserélődik ] kéthetenként. Télen a csopor- ] tok 23 naponként váltják | egymást. Szeptember 15-től május 31-ig az épület nyolc | helyiségében 120 gyerek tanul, | szaktanárok vezetésével. i Bánhegyi Gyula Prognózis szilveszterig Olvasóink már bizonyára várták az időről időre rend­szeresen megjelenő, táv-prog­nózist jelző grafikont. Galam­bos Ferenc váci tanár jóvoltá­ból ismét közölhetjük. Az már az első rápillantásra lát­szik, hogy viszonylag szép őszünk lesz, s hogy — leg­alábbis e szerint a program ] szerint — szép fokozatosan | megyünk át majd a télbe. Vé­gezetül hadd mellékeljük Ga­lambos Ferenc néhány sorát, amelyet az általa papírra ve­tett grafikonhoz mellékelt. „Megküldöm ismét a ju­goszláv időjárási prognózis másolatát. Bár alaposan ben­ne vagyunk a szeptemberben, mégis csak most tudom eljut­tatta i, mert idáig nem volt időm a lerajzolásához. Leg­alább ellenőrizhetik az ezzel foglalkozók, a kedves olvasók, hogy az eddigi hőcsökkenést is jól mutatta a naptár.” • * ee>o S Z £ i > havas A jelzett hőmérsékletekben 2-Á4 nap eltérés lehetséges ! r (Tudósítónktól.) A vaskapu kinyitott szár­nyakkal tessékel a tóalmási SZOT-gyermeküdülőbe. Hatal­mas koronájú fák alatt vezet utunk, a táborvezetőség épüle­te felé, amely egykor az And- rássyak kastélya volt. A pi- rosnyakkendős úttörők öröm­mel újságolják: itt forgatták a „A tizedes és a többiek” című filmet, és úgy hallották, hogy júniusban „A nagy kék jel­zés” felvételei is itt készültek A konyha előtt éppen ott áll a friss kenyeret szállító kocsi. Itt találkozunk Rác2 Imréné üdülővezetővel. — Kenyérből a napi fo­gyasztás 200—220 kilogramm — tájékoztat. Zsemléből, kif­liből esetenként 2 ezer darab is elfogy. A raktárakban rend tiszta­ság, áttenkinthető tárolási mód. A KÖJÁL véleménye: „Az üdülő helyiségeiben és a kony­hában kifogástalan a rend é3 a tisztaság...” A szabályok

Next

/
Oldalképek
Tartalom