Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-03 / 203. szám

A BABA KELL... Foto: Kiss Mit vár az új tanévtől? Júniusban azzal a kérdéssel fordultunk a tanévet záró diákhoz, tanárhoz: mit vár a szünidőtől? A válaszok zöm­mel pihenésről beszéltek. Most, amikor indul az új tan­év, ismét kérdést intéztünk az iskolák látogatóihoz: mit vár­nak az új tanévtől? íme, a válaszok: Az érettségiző: Hm! Hátha az idén eltörlik az érettségit! De ha nem, ak­kor mindenképpen jó érettségi bizonyítványt, hogy továbbta­nulhassak. Szeretnék úgy fel­készülni, hogy felvegyenek az egyetemre. Az igazgató: Mindenekelőtt nyugodt munkakörülményékét. Aztán sok uj módszertani kísérletet a tanároktól; persze, olyano­kat, amelyek eredménnyel is járnak. Szép sikereket a ta­nulmányi versenyeken, sok el­ső helyet a sportviadalokorf, díjakat a kulturális vetélkedő­kön, kevés bukást... Rajtunk áll, mi valósul meg belőlük. Az első gimnazista: Hát... szeretném azt az eredményt megtartani, amit eddig elértem. Aztán jó bará- totcat az új iskolában. Szeret­nék tovább sportolni, és előbb­re lépni ezen a téren is. Meg... szeretnék jó gimista lenni. A kicsi, első általános iskolás: Cüsend, nagy szemek, ijedt arcocska. Két kezecske zavar­tan babrál az egyik hajfonat­tal. Vállvonogatás, ajkbigy- gyesztés. Aztán félénk nézés, majd lassú mosoly, végül ne­vetés — tökéletes válasz.) A tanító néni: Sok kicsi tündérkét a padok­ba!! No, igen. En főleg őket várom. Minden évben. Min­den szeptemberben. Mert az a legszebb, amikor ott ülnek csitris szótlanul, huncutul rám nézegetve! A nyugdíjas: Tudja isten! Talán még a munka is menne. Kell is va­lamit keresni, mert különben... Ne higgye, hogy a pihenést vá­rom. Alig bírok magammal ilyenkor már...! No, de ez a rend. Mit várok? Hogy bele­szokjam a nyugdíjaséletbe. ___________— th — Színházbérlet Á kecskeméti Katona József Színház az idén is rendszere­sen tart előadásokat a művelő­dési otthon színháztermében. Az előadássorozatra, amely hat színpadi művet mutat be, kedvezményes bérlet váltható. A műsoron szerepel: a Li- liomfi, a Néma Levente, az Egy éj Velencében, a Szent László király, Az ifjúság édes madara és a Csárdáskirálynő. Bérletek a művelődési ott­hon irodájában válthatók. A jutalom: autóbuszkirándulás Vasárnap múlt egy hete, hogy az Építőipari Ktsz 50 dolgozója autóbusz-kirándulá­son vett részt. . A jó munkával kiérdemelt úton jártak: Duna­újvárosban, Veszprémben, Székesfehérvárott és Balaton- füreden, és az egynapos kirán­dulásról vidám hangulatban tértek haza. /\ PE STAtE&YEI HÍRLAP KÜLÖN K-I/VD^VS/X XIII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 3., SZERDA A járdaügy nyomán 700 ezer forintot kidobtak az ablakon A Nagykőrös Városi Tanács végrehajtó bizottsága 1969. évi fejlesztési alapból 600 ezer fo­rintot irányzott elő 10 ezer négyzetméter járda építésére. (Az összeget később, tekintettel a lakosság nagy járdaigényére, felemelték 900 ezer forintra, az építendő járdák területét 15 ezer négyzetméterre.) A városi tanács tervosztálya megállapo­dást kötött a Város­gazdálkodási Vállalattal, hogy folyamatosan gyárt cementla­pokat, s ezzel a dolgozók téli foglalkoztatottságát is biztosít­ja. A megrendelő már a gyártás során, szóban kifogásolta a járdalapok minőségét és csak az ép járdalapokat engedte le­rakni a beépítés helyére. Készülnek a járdák A járdaépítők közben meg­kezdték a lapok lerakását. A városi tanács térvcsoportja április 18-án az ÉM Minőség­vizsgáló Intézettől kért szakér­tői véleményt arra a kérdésre, hogy a kifogásolt betonjárda- lapok alkalmasak-e beépítés­re és javasolják-e a lapok ér­tékének , százalékos csökkenté­sét. Mivel a tervcsoport csak a leértékelés lehetőségére szá­mított, a járdákat tovább épí­tették. Május 14-én az ÉMI megbízottja, valamint a terv­csoport képviselője helyszíni szemlét tartott, amelyen a Vá­rosgazdálkodási Vállalat kép­viselője nem vett részt. A kifogásolt beton-járdala­pokat akkor már beépítették. A megvizsgálandó mintalapo­kat a Patay, a Gombai, az Ál­mos és a Loscmczy utcára ki­hordott betonlapokból vették. A 350 darabból 46 csorba, törött lap volt. A laboratóriu­mi vizsgálathoz 40 járdalapot választottak ki és azokat el­szállították az ÉMI 2. számú vizsgálóállomására, Budapest­re. .4 vizsgálat megállapításai A szállítás közben eltört 9 lap, a megmaradt 31-et alak, méret és hajlítószilárdsági vizsgálatoknak vetették alá. A jelenleg érvényben levő szab­vány szerint 21 kilogramm sú­lyúnak kell lennie egy járda­lapnak. A megvizsgált lapok közül 4 cementlap érte el, il­letve haladta meg ezt a súlyt, egyetlen egy megközelítette (20,6), a többiek súlya 20 kilo­grammon alul volt A hajlító­szilárdság szabvány szerint 26,0 kilopond/négyzetcentimé- ter, a vizsgált lapoké 18,95 ki- lopond/négyzetcentiméter. A vizsgált tétel, miután sem a jelenleg érvényben levő, sem az 1970. január 1-én ha­tályba lépő (enyhébb) szab­vány hajlíthatósági követelmé­nyeit nem elégíti ki, selejtnek minősül. A járdalapok beépí­tését közforgalmi járdák bur­kolataként nem javasoljuk — mondja a vizsgálati jegyző­könyv. Intézkedések A járdalapok miatti huzavo­na veszélyezteti a járdaépítési akciót, mert a Városgazdálko­dási Vállalat csak 5600 négy­Körösi disznótorokra invitálják a külföldi vendégeket Az Országos Idegenforgalmi Tanács „Magyar Panoráma” címen, minden évszakra mű­vészi kiállítású, többnyomású képeslapot ad ki, német, angol és francia nyelven, melyet szétküldenek a világ minden részére. Az 1969. őszére és telére szóló szám most jelent meg, s kiemelkedik benne a vidéki, a körösi disznótorokról szóló írás, amely pompás képekben mutatja be azt a disznótort, melyet a Róna Vendéglátó Vállalat tartott a Cifraesárdá­ban. A képeken a böllér öli a disznót, hordja rá a szalmát, s tepsiben már sül a hurka, kolbász és a pecsenye, s mel­lette ott van a kenyér és a jó bor. Az ínycsiklandoztató képek mellett, felsorakoztatják a disznótori rigmusokat is. Vé­gül az IBUSZ meghívja a kül­földi vendégeket az ősi, ma­gyar jellegű disznótorokra, melyeket a többi között a kö­rösi Cifracsárdában fognak a télen tartani. — k — VAROSUNK ELSŐ törté­nelemkönyvét Bállá Gergely irta az 1754—57 közötti idő­ben. Bállá Gergely városunk fia volt, 1710-ben született és 1774. március 3-án halt meg. Jog- taulmányait Po­zsonyban és Bécsben végez­te. Amikor tanulmányait be­fejezte, szülővárosa, Nagy­kőrös szolgálatába állt. 1736—1774-ig, egészen halá­láig szolgálta azt, mint jegy­ző, főjegyző, főbíró, másod­bíró és mint tanácsnok. A városban folyó osztály­karc, a földesurakkal kap­csolatos megosztási perek leghevesebb időszakára esik az ő tisztségviselése. E bo­nyolult körülmények és az időnként elmérgesedő küz­delmek közepette megállta a helyét anélkül, hogy a szembenálló felek dühét ma­gára vonta volna. •A POLGÁRRA VÁLÁS ERJEDÖBEN VOLT. A pol- gárosult paraszt szembe­szállt a nemesi előjogokkal. A nemes igyekezett a köz­terheket magáról lerázni és azt a polgárosult paraszt vállára rakni, ami ellen az hevesen tiltakozott. Bállá Gergely krónikája újból megjelenik Ebben a mozgalmas idő­ben született meg Balta Ger­gely „Nagykőrös város his­tóriája” című műve, immár 200 esztendeje. Előtte még hasonló műfajú mű Nagykő­rösön még nem készült, még az országban sem sok vá­ros dicsekedhetett effélével. Méltán tekinthetjük irodal­mi ritkaságnak Bállá Ger­gely írását. Mi késztette a várostörténet megírására? — merül fel a kérdés. NEM KÖNNYŰ ERRE A VÁLASZ. Mint a város fő­jegyzőjének a sok peres ügy­re való felkészülés során a város levéltárának irat­anyagát át kellett tanul­mányoznia és onnan kike­resnie azokat az adatokat, amelyekkel az ellenfél ér­veit meg lehet dönteni. E munka folyamán meg­ismerte a várostörténet egy részét, akkor még mintegy 130 év anyagát. A korábbi eseményeidet ki kellett kö­vetkeztetnie, ki kellett gon­dolnia, mert régészeti ku­tatások még nem voltak. E miatt mesés részletek van­nak a mű elején. Bállá Gergely ebben az időben folyamodott nemes­ségért a királyhoz (1755), eb­ben az évben kérte a város a negyedik vásárjogot, vé­gül ebben az időben volt a városnak a legnagyobb szüksége a király segítsé­gére az egyre hevesebben tá­madó földesurak ellen, a vá­ros szerzett jogainak védel­mében. NEM CSODALATOS TE­HÁT, hogy a mű tartalmá­ból többször kitűnik az az állítás, hogy a város a ki­rálya iránt hű volt és érte nagy áldozatokat hozott. Az áldozatokra való hivatkozás szükségszerű volt. Ered­ménnyel is járt. Bállá Ger­gely 1759-ben , megkapta a nemességet, a város pedig 1749-ben a negyedik vásárt. A földesurak által indí- 'tott megosztási per minden bírói fórumon elbukott. A város ősi javadalmait meg tarthatta. Bállá Gergely gondolt-e arra, hogy művét nyomtatásban is megjelen­tetik, nem tudjuk. AZ EREDETI KÉZIRATA IS ISMERETLEN, a XIX. század elejéről való máso­lata maradt ránk. Nyomta­tásban 1856-ban jelent meg, Szabó Károly és Szilágyi Sándor kiadásában Kecs­kemétéit. A város tanácsa a 600 éves ünnepségek alkalmával úgy határozott, hogy újból ki­adja. Dr. Törös László gim­náziumi tanár, az Arany János Emlékmúzeum igazga­tója új bevezetéssel, bőví­tett életrajzzal készítette elő a kiadásra. Ez a becses mű már nyomdában van, remél­hető, hogy ebben az évben el is készül és minden váro­sát szerető ember meg is ve­szi. Dr. Balanyi Béla zefcméter lapot készített el. (A vizsgálat előtt csak százalékos leértékelésre gondoltak és ezért a megállapodást tovább­ra is fenntartották a gyártó vállalattal.) A tervosztály július köze­pén, miután a Városgazdálko­dási Vállalat a gyártást be­szüntette —, felmondta a meg­egyezést. Azóta már találtak jó minő­ségű járdalapokat, Bajáról és Kerta községből megrendelték a minőségileg kifogástalan Ce­mentlapokat. Mi lesz a selejt sorsa? A gyártó vállalat vezetőjé­nek véleményét a következő számunkban ismertetjük. Szabó Mária Egy perc telefon: Olcsóbb lett a tűzifa! — Itt a TÜZEP-telep! Tes­sék! — Az ármódosítás után mennyivel lett olcsóbb a tűzi­fa? — Hétfőtől kezdve 5 fonnt- tal adjuk olcsóbban a fát. A hasábfa mázsája 43 forint 30 fillér, a vágott tűzifa ára 45 forint 60 fillér. — Van elég tűzifa a tele­pen? — Van bőven, és az után­pótlásban sincs fennakadás. — Szívesen vásárolják a fű­részelt fát? — Az árkülönbség olyan minimális,; hogy érdemesebb jűrészelt fát vásárolni. így aztán a vállalat fűrészgépének van elegendő munkája, azon­ban a lakosság ellátását vá­gott tűzifával — győzzük. HOLNAP Lottó-tombola Holnap, csütörtökön az OTP helyi fiókjában, délután 3 óra­kor tombolajátékpt rendeznek. A tombolán részt vesz min­den olyan tombolajegy, amit bizonyos számok lottó-totóvá - sárlása után adtak a vásárlók­nak, akik augusztusban az OTP-ben, illetve a lottóirodá­ban vették meg szerencseszel­vényeiket. A tombolajáték nyeremé­nyei: egy zsebrádió, villany- kávéfőző és vasaló, valamint villany-vízmelegítő. A Művelődésügyi Miniszté- | rium művészetoktatási főosz­tályának és a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályá­nak védnöksége alatt, a Bar­tók Béla zeneművészeti szak­iskola szakmai irányításával, szeptember 20—21-én nemzet­közi ifjúsági dzsesszfesztivált rendez Nagykőrösön a Róna Vendéglátó Vállalat. A fesztiválra két neves ma­gyar együttest és több angol, lengyel, német zenekart hív­nak meg. s a rendezésben a városi tanács is részt vesz. Az Európai Dzsessz Föderáció oktatási szekciója e fesztivál keretében tartja meg soron- következő konferenciáját. A fesztivál szeptember 19-én este, a Cifracsárdában dzsessz­hangversennyel kezdődik. Szombaton délelőtt a művelő­dési otthon képzőművészeti és hangszerkiállítást rendez. Délután térzenét tartanak a Cifrakertben, este pedig nagy koncertet a művelődési ott­honban. A vasárnap eseményeiből a délelőtti cifrakerti hangver­seny és a művelődési otthon­ban sorra kerülő gálaest emelkedik kfriaiwlr'a'részt'vevő zenekaroknak kiosztják a dí­jakat és a fesztivál a Cifra­kertben reggelig tartó „Jazz session”-nal zárul. A fesztiválra az IBUSZ to­borozza a vidéki vendégeket. A vendégeknek bemutatják a várost, must- és borkóstolókra viszik őket. Akik akarnak, lo­vagolhatnak a lovaglóiskolá­ban. Mindkét napon cukrászati kiállítás lesz a Cifrakertben, szabad tűzön főzik az alföldi gulyást, s a vendégek maguk szedik ki maid a bográcsból a kívánt adagot. (Iiopa) S ■ P 18 O ■ R a T Hétköznapi sportműsor Labdarúgás Kinizsi Sporttelep szerda, 15 óra harminc perc: — Nagykő­rösi 'Kinizsi—Mezőfi SE (Kecs­keméti légierő) barátságos mérkőzés. Vívás Siófok, csütörtök—vasárnap: nemzetközi Balaton-bajnokság. Kézilabda-mérkőzések Nagykőrösi Kinizsi—Esze Tamás SE (Vác) 25:12 (11:6). Kinizsi: Kecskeméti — Nagy A (1), Szűcs I. (3), D. Kovács L. (5), Bertalan (5), Varsányi G. (3)\ D. Kovács F (3). Csere: Zubány M. (3), Matuska (1), Szőke (1), Mester. Az új kapuhálókat győze­lemmel avatták fel a hazai fiúk. Az elején gyors játék jel­lemezte a két fiatal átlagélet- korú csapat találkozóját. Vé­dekezésben jól sáncolt a Kini­zsi, kapusa is jól védett, elöl pedig lőtt passzokkal szerezte góljait, s a 15. percben már 5:1 volt az eredmény. 10 perces visszaesés 7:5-re korrigált, de az első félidő finisében jól összpontosítottak a körösiek és növelték előnyüket. Szünet után a 40. percig fel­váltva estek a gólok, a körö­siek átlövésekből, a képzett játékosokból álló és jobb he­lyezést érdemlő honvédek pe­dig jól kidolgozott akciókbó' (14:9). A csere nélkül kiálló vendégek ezután nem bírták annyira az iramot, mint eddig, de sportszerűen játszottak. A Kinizsi ekkor szép támadáso­kat vezetett és változatos ak­ciógólokat dobott. Jók: Kecskeméti. Szűcs, Bér. tálán és a két D. Kovács. A nagyiramú, de közepesnél jobb színvonalú mérkőzésen a körösiek 8 kapufát dobtak, há­rom 7-est és jó néhány hely­zetet is kihagytak a szombati bajnoki találkozón. Váci Fonó ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 16:11 (8:1). Kinizsi: Csicsó — Tóth, Zu­bány Cs., Kovács 11 (1), Po- thorszki (3), Péczeli (4), Bese- nyei (1). Csere: Kovács 1 (2). Az első félidőben a minden csapatrészben jobb és rutino­sabb listavezető vendégek megérdemelték a vezetést. A második félidőben feljavult a Kinizsi, szépített, de négy 7-est is kihagyott. (sulyok) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Megölni vagy megmenteni? Jugoszláv film. Korhatár nél­kül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Szeptember 20—21-e Nemzetközi ifjúsági dzsesszíeszüvál Nagykörösön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom