Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

KST «cere I 1969. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT G rom i ko-beszéd (Folytatás az 1. oldalról.) keztében alakult ki az új rob­banással fenyegető helyzet” — szögezte le Gromiko. Hangsú­lyozta, hogy Izraeln&t és tá­mogatóinak fel kell hagyniok ezzel a veszélyes politikával. A rendezésit úgy kell létrehozni, hogy az minden érdekelt ál­lam részére elfogadható le­gyen. Nixon amerikai elnöknek válaszolva, Gromiko kijelen­tette, a szovjet kormány vé­leménye szerint mindaddig: haszontalan egy közel-keleti fegyver­szállítási embargóról be­szélni, amíg az izraeli csapatok megszállva tar­tanak arab területeket. A szovjet külügyminiszter beszédében követelte, hogy a megszálló csapatokat vonják ki Dél-Koreából, fokozzák a harcot a gyarmatosítás marad­ványai ellen, tegyenek hatá­rozott intézkedéseket a faj­üldöző rendszerek ellen. Gromiko igen részletesen foglalkozott az európai hely­zettel, ezen belül az NSZK- val. A szovjet külügyminiszter határozottan leszögezte, hogy „nem az NSZK mint állam” ellen foglal állást. Az NSZK- nak törvényes helye van Euró­pában, s ugyanannyi joga van arra, hogy részt vegyen a bé­kés európai fejlődésben, mint más államoknak. A Szovjet­unió fejleszteni akarja kapcso­latait az NSZK-val is, mert ez megfelel az európai béke, minden ország érdekeinek. Az ilyen fejlődésre azonban csak akkor van lehetőség, ha az NSZK tiszteletben tartja az európai békét, a szovjet kor­mánynak és barátainak érde­keit, ha realitásként fogadja el az Európában kialakult hely­zetet. Beleértve azt az elvitat­hatatlan tényt, hogy fennáll a Német Demokratikus Köztár­saság. „Ennek a német állam­nak létezése realitás, amelyen senki sem változtathat”. Ebben az. összefüggésben a Szovjetunió nagy jelen­tőséget tulajdonít a Var­sói Szerződésben részvevő államok által javasolt eu­rópai biztonsági konferen­ciának. E javaslat megvalósítása elő­mozdítaná Európa politikai megiavítását, a feszültség csök­légkörének nemzetközi kentését. A Szovjetunió kész minden ’ országgal együttmű­ködni a békés kapcsolatok fej­lesztése érdekében, Európában és azon kívül is — állapította meg Gromiko. Beszéde nagy részében a szovjet külügyminiszter a nemzetközi biztonság meg­szilárdítására vonatkozó szov­jet javaslatot ismertette és rá­mutatott, ennek elfogadása egyben az ENSZ szerepének megnövekedését is jelenti. Gromiko a szovjet kormány nevében a világszervezet leg­fontosabb feladatának minő­sítette a béke megszilárdítá­sát és hangoztatta: „Mint ed­dig, a jövőben is mindenne­mű támogatást megadunk ehhez”. CSAK RÖVIDEN.. 213-RA emelkedett a borzal­mas dél-koreai esőzések halá­los áldozatainak a száma. ŐRÜLTSÉGNEK és elme- szüleménynek nevezte az EAK külügyminisztere azt a hírt, hogy Ali Szabri puccsot kísé­relt volna meg Nasszer ellen és háziőrizetbe vették. 29 EZER kommunista fog­lyot bocsátanak szabadon ez év végéig Indonéziában, AZ AMERIKAI képviselő­ház megszavazta a választási rendszer reformját. LIBIA lejáratuk után nem újítja meg a területén levő an­gol és amerikai katonai tá­maszpontok használati jogát. A MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat értesíti a vásárlóközönséget, hogy 1969. október 1-fől október 6-ig AUTÓSZALONJAIT (Budapest VI., Népköztársaság útja 8. és VI., Lenin krt. 77.), valamint a HASZNÁLT SZEMÉLYGÉPKOCSI TELEPÉT (Budapest XIII., Röppentyű u. 73.) ^//////////////////////^ LELTÁROZÁS ^ I­^/sssssssss/s/sssssssssss? MIATTI TARTJA MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat KIEMELT VÁLLALAT ÁTKÉPZŐS TANFOLYAMOKAT INDÍT érettségizettek és 8 általánost végzettek részére! . központi fűtés, víz-gázszerelő, villanyszerelő, testő-mázoló, tapétázó, hidegburkoló, műanyag-burkoló, parkettázó, szigetelő, üvegező, kőműves, ács, vasbetonszerelő,- műköves, épületasztalos / szakmákban. Házgyári épületek szerelésénél o legkorszerűbb technológia mellett foglalkoztatjuk A tanfolyam sikeres elvégzése után ’ minden hallgató szakképesítést kap. A tanfolyam időtartama alatt havi 1600 Ft-os bért fizetünk, majd kiemelt bérrel foglalkoztatjuk. MINDEN SZOMBAT SZABAD. Vidékiek részére szállást adunk, különélést fizetünk, utazási hozzájárulást térítünk, üzemi ebédet és vacsorát szolgáltatunk. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: A 43. s: ÁÉV. szakoktatási csoportjánál Budapest XI,, Dombóvári út 19. (4, 41, 43, 47-es villamossal). BRAZÍLIÁBAN újra beve­zették a halálos ítéletet OLAJ CÁPÁK Alaszkai útján a Manhattan tankhajó. A világ egyik legjelentősebb — és legkülönösebb olajárverését tar­tották a minap az alaszkai Ancho- rage-ben. A Sydney Lawrence Csarnok körül eszkimók és indiá­nok tüntettek — miközben oda­bent a tőkés világ elsőszámú olaj­cápái hét órán át, összesen több mint 1100 kalapácsütésre és csak­nem egymilliárd dollár értékben megvásárolták az USA Alaszka nevű tagállamának pontosan 179 szeletét. Jószerivel ugyan ez a 179 parcella tundra és jégsivatag, mé­lye azonban, akárcsak az afrikai Dr. Stuart Agrell, a eambridge-i egyetem ásványtani mú­zeumának egyik munkatársa látható képünkön, aki most ér­kezett meg a texasi Houstonból a londoni repülőtérre. Táská­jában értékes „zsákmány”: 105 gramm holdpor, amelyet brit tudósok fognak elemezni. homoktengereké — mérhetetlen olajkincseket rejteget. A fúrás és a kitermelés jogáért versengett hát az árverésen az ESSO, a Shell, a BP és a többi olajtársaság. Különgép — csekkeknek Amikor az árverés eredményét kihirdették, a 25 olajcégtől kapott és Alaszka államnak címzett csek­keket különrepülőgép vitte New Yorkba, hogy minél előbb kama­tozzon a pénz Alaszkának: a pénz­ügyi élet központja ugyanis nem Anchorageben van ... Az anchorage! eszkimó és in­dián tüntetés ismét felhívta a fi­gyelmet az alaszkai őslakosság helyzetére, amellyel különben ép­pen idén áprilisban szenátusi al­bizottság is foglalkozott már. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az alaszkai állapotok kísértetiesen ha­sonlítanak arra a szörnyű látomás­ra, amelyet a magyar olvasó Ma­dách Imre klasszikus művéből, Az ember tragédiájából olyan jól is­mer. A szenátorok, akik helyszíni vizsgálatra szálltak ki, az eszkimó - kunyhók láttán ugyanúgy hőköl­tek vissza, mint a Tragédia-beli Adám. Ha tudjuk, hogy ellátogat­tak egy eszkimó faluba, amelynek lakói a sarkvidéki hidegeken kénytelenek három kilométert gya­logolni az ivóvízért, már nem is meglepő a többi adat: a munka- nélküliség hatvan százalékos, az iskolázatlanság általános. Idegesség Texasban Érdekes módon azonban nem­csak az eszkimók nézik rossz szemmel az olajtársaságok alaszkai megjelenését — hanem egyes texa­si olajérdekeltségek is. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az Egyesült Államokban többféle mó­don is kedveznek az olajmonopó- Ihunoknak. ; E kedvezmények kö­zül — az adóelengedéseken kívül — a legjelentősebbek a behozatali korlátozások és a hazai termelés „visszafogása” — ezek révén ugyanis a társaságok zsebében jobban megfelelő, magasabb ár­szintet lehet fenntartani. Elvileg természetesen nem erről van szó: a behozatali megszorítá­sokat annak idején „nemzetbizton­sági okokra” hivatkozva rendelték el, a hazai termelés korlátozását pedig a tartalékok kiuzsorázása el­leni megelőző rendszabályként. Az alaszkai olaj megjelenése azonban éppen ezt az utóbbi hivatkozási alapot fogja megtépázni: ha ugyanis eddig az Egyesült Álla­moknak „takarékoskodnia” kellett az olajtartalékaival, ezentúl alig­ha kell, mert az alaszkai mezők kincsét 10—50 milliárd hordóra be­csülik, ami kereken másfélszer ak­kora, mint az Egyesült Államok „bemért” tartalékai. S ha ez még önmagában nem lenne elég, az alaszkai olaj — fel­téve, hogy sikerül vízi úton szállí­tani — még a kontinenst körül­utazva, tehát le Délnek, a Pana­ma-csatornán áthajózva is csupán kétharmadába kerül majd, mint a — szintén nem csekély távolságot beutazó — texasi olaj a keleti« New York-i partvidéken ... Jégtörő Manhattan Egy okkal több tehát, hogy éber szemek figyeljék a Manhattan ne­vű óriáshajó útját. Ezt a hajót — 40 milliárd dollár költséggel — há­rom nagy olajcég azért bérelte ki, hogy kipróbálja rajta az alaszkai olaj rövidebb és olcsóbb útvona­lát: a Panama-csatorna helyett — az Észak-nyugati Átjárón. A 300 méter hosszú és 115 ezer tonnás tankhajót erre a vállalkozásra ter­mészetesen át kellett alakítani, hogy a sarki vizek jégpáncélja össze ne Toppantsa. A Manhattan az első tűzpróbát — stílusosabban: jégpróbát — épp a napokban állta ki, amikor huszonnégy órára be­szorult az Észak-nyugati Átjáró jegébe. Időközben azonban sike­rült folytatnia útját. S bár az eszkimók aligha remél­hetnek bármit is attól, hogy az alaszkai olaj „lekörözheti” a texa­sit, mégsem csak a vadnyugati ku­tak tulajdonösai lé£ik izgalommal a Manhattan tankhajó útjáról ér­kező híreket. Hanem — a hajó­építő cégek is. Mert egy törvény értelmében a belső kereskedelmi forgalomban közlekedő hajók épí­tésére Amerikában — amerikai cé­geknek kell a megrendelést felad­ni ... Serény Péter T/IGFTJ: TtrZJKA.' Ä2 ERDŐN (1) Milyen régen volt... Teg­nap délután. És Pascal még ninc§ itt. A vonat tíz áfakor indul vissza Párizsba. Most fél hét lehet... A nap lassan távolodott. Már csak a fák ormai fény­lettek és a tisztás szélén egyetlen napfolt — nyájától lemaradt bárány. Klára nem' tudta elviselni tovább az erdőt. Felpattant. Vállára vette hátizsákját és elindult. — Hát te hova mégy? Ne nézz rám oly rémült szemek­kel! Denise, térj magadhoz! Csak nem féltél? Klára Pascalra függesz­tette nagyra tágult szemeit és kiáltani szeretett volna. De .igen féltem, féltem, féltem! Érezte, mint futnak torkába a könnyek, a megkönnyeb­bülés, a harag, a szégyen csí­pős ízével. — Egy órája várok ... Ezt nem lehet csinálni... Hangja elcsuklott. — Kicsit ideges vagyok. Ne? haragudj... De igazán nem éreztem magam kitű­nően itt egyedül. — Már rendben vagy? — kérdezte Pascal megnyug­tató mosollyal. — Lásd, én már itt jártam egyszer, de te még nem voltál itt. Erre elin­dultam kószálni és elkever­tem az utat. Különben is nem egy órát, hanem összesen ti­zennégy percet várakoztál. — Csak?... Lehetetlen! A nap már le is ment. Hirtelen nevetéssel: — Milyen csúnyán veszek­szem veled ... Pascal pajtáskodva meg­veregette a vállát... — Most, hogy szent a béke, lépjünk ki, hogy idejében le­érjünk Franchardra. Ott ta­lálkozunk a másik kettővel. Indulás. Közben megbeszél­jük a dolgokat. Ismét a keskeny úton men­tek a virágos mezők között, a dombtető felé, ahol a kék ha­rangvirágokról, margaréták­ról, fűszálakról puhán sik­lottak le az utolsó napsuga­rak. Pascal hirtelen hátra­fordult. — Tessék, itt a napod ... Látod/ ahogy kiértünk a völgyből, már itt is van. A gyöngédség fokozta Klára szomorúságát. Gyerekkorában is a vigasztaló szavak egyre hevesebb zokogást váltottak ki belőle, hogy jobban vi­gasztalják, hogy jobban sze­ressék. Most, most nem sza­bad a szeretet fészkét akar­ni. Meg kell állítani az ára­dó szomorúságot, mert talál­kozóra megy. De a szomorú­ság egyre emelkedett, elso­dorta az én határait, kiöm­lött az egész világra és az emberiét gyógyíthatatlan bá­nata lett. Pasca1 ismét hátrafordult. — Nem vagy fáradt? Tud­nál jobban sietni? Ha nehéz a hátizsákod, add ide. Klára tagadólag megrázta a fejét. — Akkor igyekezz... Mint szerelmesek, úgy fogunk be­állítani a franchardi ven­déglőbe. Te amúgyis elősze­retettel használod ezt a for­mát. Klára megrettent. Miért oly nagyon kedves Pascal? Ö is szomorú, de gyöngéd akar lenni, mert egyedül van? Vagy ő is érzi, hogy valami rendkívüli vár reájuk az út végén? Itt ballagnak egymás mellett, együvé fűzve a sors fonalán, és mindegyikük vi­szi a maga külön életét és külön halálát. Segíthetnének egymáson, ha igazi szerelme­sek lennének? Könny! thet- nék egymás terhét? Már újból az előérzet... Ostobaság! __A találkozások e lőtti bizonyosság, hogy ez­úttal ... hogy ezúttal... vé­ge. Minden találkozás előtt ugyanígy. És lám, mégis itt van. Elérték a sziklatömbökkel, hangafűvel teleszórt homo­kos területet. Az alkonyat színei életet varázsoltak a sziklába. Hatalmas, domború hátú mammutok, lomha óriás medvék lettek és ugyan­ahhoz a titokzatos, időelőtti élethez tartoztak, mint a fák sűrűjéből kivágódó denevér, mint a hold keskeny íve az ég hajlatában. A vendéglő kerthelyiségé­ben, a futórózsákkal kerí­tett lugasok alatt egyetlen lé­lek sem volt. A kavicsos úton pettyes tyúk kaparászott és jöttükre szárnyverdesve az épület mögé menekült. — Ülj le — mondta Páscal —, én pedig benézek a belső helyiségbe. Klára elhúzott egy zörgő vasszéket az asztal mellől és leült. Nem volt sem fáradt, sem nyugtalan, sem szomorú. Nem érzett és nem gondolt semmit. Más síkon mozgó élet kezdődött. Okosan meg­szerkesztett gépek élete, bo­nyolult, érzékeny műszereké, ahol hideg acélrúgók emel­nek és ejtenek hideg acélka­rokat, a mindennapok em­bere számára elérhetetlen pontossággal. Klára, a gép, fontolgatás nélkül elővette hátizsákjából a darabka ke­nyeret é&\ az asztalra tette. Tudta, hogy a kiránduló éhes, a kiránduló, ha asztalhoz ül, legelőször enni akar. Néhány pillanat múlva Pascal megjelent a vendég­lő ajtajában. Intett. Jöjjön be. Klára visszarakta a kenyeret és zsákját egykézzel lóbálva ment végig a csikorgó úton. — Itt hűvösebb van, igyunk itt valamit — mondta Pascal. — Akarod? Klára belépett a félhomá­lyos helyiségbe. Azonnal meg­állapította, hogy valami nincs rendben. — Hogyne, maradjunk itt. Leültek az egyetlen hosszú asztal mellé, a faragott padra. Velük szemben, a söntés mö­götti polcokon kétes tisz­taságú papírszalvéták köze­pén üres likőrös üvegek és poharak verték vissza a kert fényeit. A kiszolgáló asztal szögletében nagy csokor me­zei virág, fölötte a falon Pétain fényképe. Alig na­gyobb, mint egy levelezőlap. Nyilvánvaló, kényszerből ag­gatták oda. — Jól kiválasztották a na­pot — kedveskedett a fiatal kiszolgáló-kisasszony, és elé­jük helyezte a két pohár habzó sört. — Szép idő volt ma... Pascal a pohár után nyúlt. — Biztos maguknak is sok munkájuk volt. A lány, mintha sejtette vol­na, hogy valami rejlik a kér­dés mögött, válasz nélkül visz- szamen.t a söntés mögé. Tehát nem sikerült meg- tudniok, itt jártak-e már a többiek. (Folytajuk) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom