Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

« PEST MEGYEI h K^Círlap 1969. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK BUDAPESTI SZÁMOK A fővárosi tanács végrehaj­tó bizottsága szerdai ülésén ér­tékelte a szakigazgatási szer­vek és a tanácsi vállalatok el­ső félévi gazdasági munkáját. A fővárosban ez év első fe­lében az iparban, az építőipar­ban, a belkereskedelemben összesen 897 ezer munkavál­laló dolgozott, 2,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Főleg a belkeres­kedelemben nőtt a létszám, de az építőipar munkaerőgondjai érezhetően enyhültek. A személyszállítás teljesít­ménye magasabb volt az év első félévénél, ezen be­lül az autóbusznál növe­kedett az utasszám, a vil­lamosnál viszont csökkent. A legnagyobb fővárosi beru­házások közül a metró Nép­stadion és Baross téri állomá­sain a belsőépítési munkák nagyrészt befejeződtek, az As­toria, a Blaha Lujza téri és a Deák téri állomásokon a bur­kolási munkáknál tartanak, több állomáson felszerelték már a mozgólépcsőt is. A vo- nalalagutakban vágányokat fektetnek a Deák térig és a — vasúti biztosító berendezéseket szerelik. Befejeződött a Kos­suth téri mélyállomás kiépíté­se, a Batthyány téri és a Moszkva téri állomás most ké­szül. A tanácsi és szövetkezeti la­kásépítés több mint kétmil­liárd forint éves előirányzatá­ból fél év alatt csaknem egy- milliárdot használtak fel. Az 1969-re tervezett 5500 lakásból június végéig 1788-at adtak át, vagyis az előirányzatot 32 szá­zalékra teljesítették fél év alatt a tavalyi 30 száza­lékkal szemben. Az idei kezdésre előirányzott 7942 la­kásból az első félévben csak mintegy 4 ezerre sikerült szer­ződést kötni, mert a lakás­árak megállapítását hosszas tárgyalások előzték meg. En­nek ellenére biztosítottnak lát­szik a felemelt lakásépítési terv teljesítése. A munkaerő-vándorlás to­vább fokozódott az első félévben. Az ezer munkás­ra jutó felvételek száma az állami iparban négy. az építőiparban két százalék­kal emelkedett. A foglalkoztatottak száma a tanácsi gazdálkodásban 1,5 százalékkal növekedett a tava­lyi első félévhez képest. Ezen belül azonban a munkáslét­szám 1,1 százalékkal csökkent. A közlekedési dolgozók száma tovább csappant, s különösen szembetűnő a BKV forgalmi létszámának kilencszázalékos csökkenése. A nyugdíjasok foglalkoztatá­sa tovább emelkedik. A félév végén meghaladta a 17 ezret. Ez 26 százalékkal magasabb a múlt év első félévi aránynál. Somló Több évtizedes stagnálás után ismét felvirágoztatják a somlói borvidéket. 'Az őszi hó­napokban i— 200 holdon kez­dik meg a telepítést és kiala­kítják az első korszerű nagy­üzemi szőlőskerteket. A szak­emberek felmérései szerint a híres Dunántúli-szőlőhegy 800 holdja csaknem 90 százalékban kiöregedett, régi telepítésű. A rekonstrukciót három termelő- szövetkezet: a devecseri, a somlószőlősi és a dobai együt­tes erővel kezdi meg, majd az úttörő munkát a hegyközségbe tömörülő kis gazdák folytatják. A világhírű borvidéken a fajták arányát is megváltoztat­ják. Az olaszrizlinggel szem­ben előnyben részesítik az ősi juhfarkszőlőt, amelynek Somló évszázadokkal ezelőtt a hírne­vét köszönhette. Helyet kap a telepítésekben a népszerű tra­mini és — a borvidéken elő­ször — a korai piros veltelini. Az olaj és a gáz országútién Óriás csövek a föld mélyén - 300 km vezeték évente Az értékes energiahordozó­kat, a szénhidrogéneket, álta­lában nem a lelőhelyen, ha­nem attól kisebb vagy na­gyobb távolságban hasznosít­ják. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a kőolaj vagy a földgáz gyorsan, biztonságosan és olcsón a feldolgozás, illetve a felhasználás helyére juthas­son. Magyarországon 1969-ben tain tégy 3 millió tonna kőolaj, 3,t milliárd köbméter gáz jut él az üzemekbe, finomítókba, háztartásokba; többnyire cső­vezetéken. Ennyi fűtőanyagot vasúton, tankautókban már nem is lehetne elvinni Csupán a kőolaj továbbításá­hoz évente 1000 darab 40 ton­A kolozsvári strikeja ötves legények 1573-ban Ritkaságok Lendvai József magánkönyvtárában Lendvai József vecsési, vi­rágok közé rejtett kis családi házában él, nyugdíjas. A szó igazi értelmében nem biblio­fil-gyűjtő, nem utazik órákat az ország másik végébe egy- egy könyvritkaságért, nem ad egy-egy könyvért vagyonokat. A polcokon mintegy 1500 könyv sorakozik. Volt érzéke, érdeklődése ahhoz, hogy soha ne menjen el — ha valamelyik könyvüzletben meglátott egyet-egyet lett... a kincsek mel­SAROSPATAK MŰEMLÉKI SÉTÁK A sárospataki Rákóczi-vár- ban gazdag programmal ké­szülnek az idei múzeumi hó­napra. Szeptember 29-től októ­ber 27-ig a tudományos elő­adásokon kívül műemléki sé­tákra kerül sor, amelyeken be­mutatják a régészeti kutatások eddigi eredményeit. A vár területén immár hat esztendeje folynak na­gyobb szabású ásatások és a föld alól számos értékes lelet került elő. Az idei év egyik legérdeke­sebb lelete a római katolikus vártemplom mellett talált, több helyiséges épület marad­ványa, amely a XV. századból származik. A régészeti kutatás szerint ez voltt Patak első plé­bániai iskolája és itt tanult az 1490-es években Szálkái Lász­ló, a későbbi esztergomi érsek. Erre utalást is találtak az esz­tergomi főszékesegyház könyv­tárában őrzött Szalkai-kódex- ben. A romok bemutatása mellett a múzeumi hónap ide­jén dr. Mészáros István törté­nész előadást tart a „Szálkái kódex és a sárospataki iskola a XV. században” címmel. Műemléki sétákat rendez­nek a helyreállított karcsai középkori körtemplomban, valamint a Rákóczi-várban is. A múzeumi hónap alatt em­lékünnepséget rendeznek Sze­mere Bertalan, az 1948—49-es szabadságharc miniszterelnö­ke, a pataki kollégium voll diákja halálának 100. évfordu­lója alkalmából. Hortobágyi ökörsütés Ssekszárdon Látványos ökörsjitéssel „fű­szerezik” a szeptember 20-án és 21-én megrendezendő szek­szárdi szüreti napokat. A városban először elevení­tik fel-a régmúlt századoknak ezt a hagyományát. A helyi Garay Szálló éttermének szakemberei, akik felkeresték az ökörsütés mesterét: Mester Andrást, a debreceni Arany­bika Szálló konyhfőnökét és végignézték a legutóbbi hor­tobágyi hídvásáron rendezett ökörsütést. A hortobágyi tapasztalato­kat felhasználva sütik a szek­szárdi ökröt is. A helyi Garay gimnázium udvarán felállított nádpallós konyhában körülbe­lül ezer adag pecsenyét tálal­nak majd az alkalmi szabad­téri étterem vendégeinek. Lemezexport A Kultúra Külkereskedel­mi Vállalat az idén már öt­ven országba csaknem öt­százezer hanglemezt expor­tál; a szocialista országokon kívül egyre több az USA-ba, az NSZK-ba, Angliába, Fran­ciaországba és Olaszországba. A művészlemezek kivitele az export 80 százalékát jelenti, de nagy tételeket — összesen 50 ezer darabot viszünk \ ki magyar népzenéből és cigány­zenéből. Az operettlemezek 15 ezer darabbal szerepelnek a listán. Az idei termés egyik leg­érdekesebb darabja Liszt: Psalmus című műve, amely részt vesz ebben a hónapban a Montreux-i nemzetközi hanglemezfesztiválon, s a szakvélemények szerint esé­lyes a három nagydíj egyiké­re. Ez évi lemezexportunk magas művészi színvonalát képviselő másik tétele az »1968-ban elkezdett — össze­sen 37 lemezből álló — Bar tők összkiadás mintegy tíz lemeze. Bartók összes művei bői egyébként 55 ezer lemezt exportálunk. / Marx. Engels, Lenin sorozatok, német, orosz, magyar nyelven, Szabó Ervin-, Gárdos Maris­ka-, Károlyi Mihály-, Braun Soma-, Jászi Oszkár-, Ehren­burg-, Barbusse-kötetek, ere­deti kiadások, eredeti nyelven, — találomra, ahogy egymás, mellett sorakoznak. A mar­xizmus—leninizmus klassziku­sai, a munkásmozgalom, a Ta­nácsköztársaság kiadványai, mind-mind megtalálhatók ma­gánkönyvtárában. — Kellettek ezek minden nap, már legénykoromban ér­deklődtem irántuk, hogy tud­jam, milyen eszméért harco­lok .. „ Ezek között a „mindennapi” könyvek között is bőven van­nak ritkaságok. Egy pár közü­lük: Marx Károly: III. Napó­leon államcsínyje, Népszava kiadás. A történelmi materia­lizmus állambölcselete, Dr. Jászi Oszkár, Bp. 1903-as ki­adás. Egy szerzetes naplótöre­déke, írta Faber Oszkár. — Szerzetes volt, kiugrott, a Népszava munkatársa lett — mondja erről a könyvről. — Leírja, miért, hogyan változ­tak meg nézetei... Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban. Bécsi Magyar Kiadó, Jászi Oszkár bevezető­jével. A szociáldemok­rata párt kiskátéja (1899.). Ká­rolyi Mihály: EóV egész világ ellen, 1923. München, magyar nyelven. Lenin válogatott munkái, 5 kötetben, kiadta 1933-ban a Szovjetunióban élő külföldi munkások kiadóválla­lata. A világforradalom, Bp. 1919. írta Lenin sofőrje. Die Mutter Lenine, moszkvai német nyel­vű, 1945-ös kiadás. — Németül úgy írok, olvasok szinte, mint magyarul. A fran­ciát már kezdem felejteni, ugye harminc éve... A szláv nyelveket csak egy kicsit tud­tam azelőtt is. Rendkívül gazdag Lendvai József gyűjteménye a Tanácsköztársaság idejéből. Nemrégen a járási kiállításra^ kérték kölcsön tőle, egyébként mint munkásmozgalmi érté­kek, védettnek vannak nyilvá­nítva. — Figyelje meg a dátumot, én a Vörös Hadseregben már 1919. április 7-én harcoltam, Csúcsánál. Rohamszázadpa- rancsnok voltam, majd a 69-es dandár vörösparancsnoka let­tem Szolnoknál. — Aztán jöttek az emigráció évei, Becs, Berlin, Hamburg, Hitler hatalomra jutása után Franciaország... Gyűjteménye egyik legérté­kesebb példánya egy 1886-os kiadású könyv: A kolozsvári ötves legények strikeja (sztrájkja) 1573-ban és 1576- ban, Deák Farkas székfoglaló értekezése az Akadémián. — Hat éves se’ voltam, ami­kor karácsonyi ajándékba kaptam édesapámtól a Robin­sont. Az volt az első könyv életemben... Az első könyvtől hatalmas utat tett meg Léná­val József, amíg eljutott könyvtáráig. Magyar Országnak ’s A’ HOZZA KAPCSOLT tartomá­nyoknak mostani állapotja ... Pesten, 1836. A szerzetes uralma vagy Róma a 19-ik században, Pest, 1870. írta: Garibaldi tábornok. A szerző által jogosított ma­gyar kiadás. A’ demokratia Amerikában, Buda, 1841. ­Bekötött Nyugat-évfolya­mok, Kassák Ma című folyó­iratai, a kommunista Új Már­ciusok (egyikben Kun Béla utolsó írása) sorakoznak a pol­cokon. — Bátyám is szerette a könyvet, apám pincér volt, hordta haza a magyar és né­met nyelvű újságokat. Engem a politikai hírek érdekeltek.. A nyugati emigrációban úgy kereste a kenyerét, ahogy lehetett, zsákot cipelt, dokk­munkásként dolgozott, alkalmi munkákat vállalt. 1937-ben került haza, Vecsésre költö­zött, hogy ne legyen annyira a rendőrség szeme előtt. — Nézze, azt hiszem, ebből a könyvből nincs még egy Ma­gyarországon. Bykov: A cári család vége (A Romanovok utolsó napjai.) Kiadta a Pro­letár Könyvkereskedés Kiadó New Yorkban, 1927-ben. Na­gyon érdekes.., Lendvai József ma már nyugdíjas, a 77. évében van, idén megkapta a Munka­érdemrend arany fokozatát. Nyugodt óráiban le-levesz a polcokról egy-egy kedves könyvet... — Ha van egy szabad dél­utánja, jöjjön el, szívesen lá­tom, böngészgessen, olvasgas­son — mondja. Lendvai József egyébként eredetileg lakatos volt és hat elemit végzett. Dercgán Gábor nás speciális kocsira lenne szükség. Ez — a töltéshez és ürítéshez szükséges berendezé­sekkel együtt — óriási összeg­be kerülne. A járható út tehát a csővezeték. Használata mel­lett szól, hogy a fűtőanyag a legrövidebb úton jut el rendel­tetési helyére; továbbá megta­karítható ' a vasúti kocsiknál, tankautóknál és tankhajóknál felmerülő úgynevezett „vissz- fuvar”; nagyobb a bizonság, az anyagveszteség pedig a lehető legkisebb. És végül, de nem utolsósorban, távvezetéken fo­lyamatosan halad az olaj és a gáz. Mindez azt jelenti, hogy a vezetékes szállításnál a legki­sebb a fajlagos költség (a vas­útinak negyed része), annak ellenére, hogy meglehetősen lassan — csak 4—8 óra alatt — tesz meg 100 km-t a fűtő­anyag. A munkabér például a szállítás e korszerű formájá­nál 4 százalék, a vasútnál 23 százalék. Arra, hogy a csővezetéki szállítás gazdaságosabb, biz­tonságosabb a vasútinál, ná­lunk is elég régen rájöttek. Ezért kezdték meg 1940-ben a Budafa—Budapest közötti 215 kilométeres, valamint a Buda­fa—Újudvar közötti 3x21 kilo­méteres gazolin, propán-bután gáz- és pentán-vezetékrendszer kiépítését. Ettől az se tar­totta vissza a beruházókat, hogy a korrózió miatt számíta­ni lehetett a csövek 10 éven­kénti kicserélésére. Míg a fel- szabadulás előtt jelentős mennyiségeket szállítottak vasúton is, ma viszont szinte teljesen a vezetékekre épül a szállítás a szénhidrogéneknél. A mintegy 2000 km hosszú cső­távvezeték nagy részét 1955 — az intenzív kutatás és terme­lés megindulása — után épí­tette a Kőolajvezeték Vállalat amelynek a szállítás és a pro­pán-bután gázpalack töltése mellett a csőtávvezeték építé­se is feladata. A 20 évvel ez­előtt alapított vállalat készí­tette el többek között a Ba­rátság I. távvezeték hazai sza­kaszát. Jelenleg előkészíti a Barátság II-t, amely 1973-ban 5 millió, 1980-ban már 10 mil­lió tonna szovjet kőolajat hoz Magyarországra. A beruházási tervprogrambírálat már meg­történt. Előreláthatólag 1970 második negyedében kezdik az építést. A csőtávvezeték-építés ma már korszerű eszközökkel, technológiával történik. A fi­zikai munkát úgyszólván tel­jesen kiküszöbölték. Ez nagy­mértékben köszönhető a Szov­jetuniónak, amely modern berendezésekkel, gépsorokkal látta el az építőket. A nagy teljesítményű árokásó-takaró, csőtisztítÓT, szigetelő- és süly- lyesztőgépek nélkül el se le­hetett volna képzelni azt a fejlődést, amely az elmúlt év­tizedben végbement. A segít­séget jól jellemzi többek kö­zött az is, hogy a Kőolajve­zeték Vállalat idei, 40 mil­lió forintot kitevő gépimport­jának mintegy a 70 száza­lékát a szocialista országok­ból — főként a Szovjetunió­ból vásárolt gépek adják. A korszerűbb technológia nemcsak arra adott lehetősé­get, hogy a Kőolajvezeték Vállalat évente több mint 300 km hosszú csővezetéket fektessen le, hanem arra is, hogy nagy átmérőjű csövek­kel dolgozzon. Az 1767 km vezetékből 1594 km 8—16 hü­velykes (1 hüvelyk = 2,63 cm), a többi ennél kisebb; 2,6 hü­velykes. Kecskemét környékén pedig már 24 hüvelykes, azaz több, mint 600 milliméter át­mérőjű óriás vezetékek ke­rülnek a földbe. A korszerű technika alkalmazása mellett is igen nagy feladatot jelent egy- egy „olaj országút” meg­építése, üzembehelyezése. A Barátság II-nek csupán a programdossziéja mintegy 200 oldalt tesz ki. A hatalmas mennyiségű műszaki ada­tot, leírást — a kisajátítás­tól — a csapok elfordításáig — tartalmazó anyagot közel 100 térkép és rajz egészíti ki. összeállításában igen so­kan vettek részt. A Nehézipa­ri Minisztérium, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a generáltervező, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, a Kőolajvezeték Vállalat szakemberei, sőt be kellett kapcsolódniok a nagy munkába a vezeték által érintett megyék, járások, fal­vak vezetőinek is. A legna­gyobb feladat persze a Kő- olajvezeték Vállalatra hárul, hiszen neki, a kivitelezőnek kell a programot gyakorlat­tá tenni. Szakemberei már egészen az apró részletekig sorra veszik az építés tenni­valóit. A műszaki, távközlési, gáz- és olajszállítási, gépé­szeti, biztonságtechnikai spe­cialisták elmondták már a programmal kapcsolatos ész­revételeiket is. Csak ezek el­bírálása után indulnak majd el tavasszal a gépek... Sz. N. Temető - Basaharcon A budakalászinál száz évvel idősebb... Érdekes ásatást fejeztek be Esztergom határában, Basa­harcon, a Duna partján. Dr. Torma István, a Tudományos Akadémia régészeti intézeté­nek munkatársa mintegy 4000 éves rézkori temetőt tárt fel. A rézkori badeni kultúra bolerázi népcsoportjának ez az első megtalált teme­tője. A basaharci temető mintegy 100 évvel idősebb, mint a Ma­gyarországon talált legnagyobb badeni temető, a budakalászi. A basaharciban csak hamvasz- tásosan temetkeztek. A ham­vat a földre tették, köré rak­ták az elhunyt edényeit, majd az egészre kőhalmot építettek. A halmos temetkezésnek ez a Próbaházasság svéd módra Miután, világszerte élénk vita folyik a házasságról, a stockholmi északi múzeum „Emlékkiállítást a házasság­nak” címmel kiállítást készít elő, amely a férfiak és a nők együttélését hivatott bemu­tatni annak összes változásai­val: szociális, vallási és jogi vonatkozásaiban. Bemutatják az úgynevezett „próbaházasság” modelljeit is, amely a parasztoknál volt szokásos Svédországban az elmúlt évszázadokban. A pró­baházasságban a vőlegénynek egy éjszakát kellett töltenie választottjával annak ágyá­ban, anélkül, hogy a kalapon, a kabáton és a cipőn kívül bármely ruhadarabját leve­tette volna. Így írta elő a tör­vény ... legrégibb jelentkezése Ma- gyarországon. A gazdag kerá­mia anyagon kívül néhány kő­baltát találtak a sírokban. A korszak embere már ismerte ugyan a rezet, de az még olyan nagy kincs volt, hogy sírba nem tették. Több agyagkorsón kívül egy kis tálka, egy gyer- mekkanálka s a korabeli fo­násmesterségre utaló orsógomb is előkerült. A leleteket most a régészeti intézetbe szállít­ják. Restaurálásuk után az esztergomi múzeumba kerül­nek majd. Eddig 55 rézkori sírt tártak fel, de még körül­belül ugyanennyire számíta­nak. Az ásatás kUlön érdekes­sége, hogy ez az első olyan hazai régészeti terület, ahol egymás mellett há­rom korszak temetőjét ta­lálták meg. 1959-ben az ország egyik leg­gazdagabb avarkori, 1967-ben pedig a legnagyobb kelta te­metőt tárták feL — A budapesti öttusa világ- bajnokság alkalmából az ese­mény megnyitásának napján hat értékből álló bélyegsoro­zatot hoz forgalomba a posta.' I «

Next

/
Oldalképek
Tartalom