Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-18 / 216. szám
19(59. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK pest MEGYEI ’^Mírlap Nagyjavítás helyett - cseregép Az érintett külkereskedelmi •Vállalatok megállapodása alapján jelentős előnyökhöz jutnak azok a magyar vállalatok, amelyek csehszlovák gyártmányú szerszámgépeket használnak. A szerződés értelmében a nagyjavításra szoruló csehszlovák gyártmányú gépeket — bizonyos kontingensen belül — az üzemek a Gépipari Beruházási Vállalat közreműködésével elküldhetik a gyártó vállalatnak, s onnan „postafordultával” hasonló típusú, jól működő, többnyire új gépet kapnak cserébe. A régi és az új gép közötti árkülönbözetet természetesen ki kell fizetni. Az új megoldással megszűnik a gépek nagyjavításával járó több hónapos várakozás. A megállapodásnak azért is nagy a jelentősége, mert hazánkban jelenleg már csaknem 5 ezer csehszlovák gyártmányú szerszámgép működik. A gyártó vállalatok erre az évre 70 gép cseréjét vállalták, a jövő évi kontingens a folyamatban levő tárgyalások szerint valószínűleg 80-ra emelkedik. Hasonló megállápodásról tárgyalnak az NDK illetékes vállalataival is. Magyar pártkiildöttséc utazott Stockholmba A svéd Baloldali Párt (kommunisták) XX. kongresszusára szerdán magyar pártküldöttség utazott Stockholmba: Goszto- nyi János, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság fő- szerkesztője és Gazai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kodály-emlékhangverseny Kecskeméten elkészült az új zenei évad programja. A hazaiakon kívül olasz és NDK-beli karmestereket'1 várnai! Kecskemétre. Két hangversenyt a kecskeméti Nagytemplomban tartanak; mindkettőt a város szimfonikus zenekara adja, neve* orgonaművészek közreműködésével. A december 15-i hangversenyt Kodály Zoltán emlékének szenteli szülővárosa, a mester születésének 87. évfordulója alkalmából. „Jó partnerei kívánunk lenni a tanácsoknak...” Beszélgetés az OTP szerepéről az új tehkgazéólkodásban Gyalogosok szállója Utunk a Szentendre fölötti kőhegyi turistaházba a lehető s a lehetetlen mezsgyéjén , vezet: nem tudtuk, hogy megközelítése autóval ennyire vakmerő vállalkozás. Kopasz, göröngyös, sziklás, szinte holdbéli kaptatón érkezünk — a gyalogos azonban a másik oldalról mintegy másfél órás sétával szép erdei úton jöhet fel. A turistaszállóba saját szekéren viszik fel a városból nemcsak az élelmet, de kút hiányában a vizet is, hordókban. Az épület tornácán emléktábla hirdeti, egykor Petőfi is járt erre. A kilátás valóban páratlan, enyhe káröröm fog el, hogy az élményt nem adják ingyen. Autóbusz, Trabant vagy Mercedes ablakából nem élvezhető, hiába írnák elő az idegenforgalmi prospektusok olvasójuknak: itt álljon meg, nézzen le, s áldozzon tíz percet a gyönyörködésnek. Petőfi- nyomában a turisták is fSBfé&ejjééíc ä 'K&sgret. Még a régebbi típusúak, a „bátyus” fajta. A két háború között s az ötvenes években is nagy volt itt a forgalom, mely azonban az utóbbi években apadt. Meditáljunk rezignáltan kortársaink s önmagunk elkényelmesedése fölött? Maga a szálló az elmúlt időben veszteségesen működött De egy éve Dobner György személyében új gondnok- került élére, s azóta sok minden előnyösen változott. idézünk a vendégkönyvből: „Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem matematika-fizika szakos hallgatói közül néhány reprezentáns elem, akik na- gyofn szeretik Mohai Ágnest, megköszönjük az atyai gondoskodást." A fővárosi VIJ. kerületi 3. számú fiúiskola pedagógusai szerint kevés turistaházban tapasztaltak hasonló meleg fogadtatást., Az egyik IX. kerületi általános iskola tanára ezt jegyezte be: „Megemlítjük, hogy a másutt, sajnos, rideg anyagias elbánás helyett itt gondoskodásban gyermek.szeretetben, figyelmességben nem volt hiány.” A Vasúti Főosztály térmészetjáró-szakosz- tálya így nyilatkozik: „Szeretnénk. ha a turistaházak gondnokai eljönnének ide tapasztalatcserére, és megnéznék, hogy mit várnak a természetjárók e házak gondnokaitól.” Jönnek tehát újabban seregestől, a feljegyzések tanúságai szerint elsősorban kispénzű turisták, gyerekek, diákok, munkásfiatalok s környéken lakó szőlőművelő parasztemberek. A túra, a táj szerelmesei egyéb érdekességre, egy kis tóra — jellegzetes növény- és állatvilága miatt természetvédelmi terület —, valamint néhány megkezdett ásatásra is akadnak itt: bronzkor vagy vaskori elődünk ugyancsak méltányolta e vidék adottságait. A turistaigazolvánnyal rendelkező vendég, az iskolás- gyerek» a gimpa^jsta ..diák, az egyetemista, s a KISZ-tagok általában 8 forintot fizetnek a szállásért naponta. A kedvezményeket nem élvező vendég napi tizenhat forintot. Ha azt akarja, hogy szo- hájaba senkit se telepítsenek be, akkor még három ágy után kell fizetnie 8—8 forintot. A látogató tizenkét-ti- zenöt forintért rántottszeletet, párizsi szeletet, bogrács- gulyást, rántottbordát rendelhet. Háromféle palackos sörből, ötféle borból, négyfajta üdítő italból választhat. Természetesen nem célunk semmilyen vendéglátóipari létesítmény propagálása — az viszont feladatunk, hogy az olyanfajta üzemvezetést megdicsérjük, mint amilyent itt tapasztaltunk. De álljon itt is, különösebb méltatás helyett, egy idézet, a legutóbbi ellenőrzés írásbeli bizonylatából: „Az italáruk szeszfoka minden esetben a megadott mértéken felül volt.” (Fizikai magyarázat : a párolgás.) Az idén első félévben ezernyolcszáz turista fordult meg erre, szállóvendégek, egyszeri étkezők, és „bátyusok” — mert a turistaházakban az utóbbiakat is fogadni illik, akik hátizsákból csomagolják ki az elemózsiát. Az elmúlt hónapokban az addig veszteséges turistaszálló nyereséges lett. 6 egyértelműen kifizetődő lett volna üzemeltetése, ha a tatarozás céljából ideszállított mintegy negyvenezer forint értékű építési anyagot, cementet, homokot, sódert, téglát. a Turistaházakat Kezelő Vállalat saját karbantartói, ha már az előírt raktárki- alakítás, vakolás, mellékhelyiség-építés helyett csak a fes.tést végezték el, legalább nem hagyták volna a helyszínen, kitéve az időjárásnak, enyészetnek, Mint mondtuk, nem feladatúik propagálni egy, a ' nehéz körülmények ellenére is — víz. megfelelő mellékhelyiségek, raktár stb. hiányában — jól, szeretettel, gondosan vezetett turistaházal. De az Illetékes szerveknek annál inkább érdemes volna propagandát kifejteni , érdekében. Mert gyarapodó, igényesebb, kényelmesebb, és tegyük hozzá, erősen üzletie- sedő autós világunkban is bizonyára van helye, szerepe egy ilyen egyszerű, szerény fétesítménynek, melynek fenntartása szép, tartalmas igényeket elégít ki. Padányi Anna A közelmúltban jelent meg a kormány rendelete az új telek- ellátási rendszerről. Mint ismeretes, e rendelet megalkotásakor a Minisztertanácsot az a szándék vezérelte, hogy a telkek a lakosság érdekében kerüljenek felhasználásra és gá- ’tat szabjanak az egyre erősödő telekspekulációnak. Ezért a kormányhatározat szabályozza a személyi teiektulajdon mértékét, előírja a telekadó fizetési kötelezettséget, továbbá bevezeti az út- és közmű fejlesztési hozzájárulást. A kormány e határozatában úgy • intézkedett, hogy egy személynek, illetve családnak egy építési és ezenkívül legfeljebb még egy pihenési, üdülési célt szolgáló telke lehet. Az új intézkedés több vonat; kozásban módosítja a lakóház építési, valamint az üdülési telkek eddig szokásos kialakítási módjának és forgalmazásának rendjét is. • Közismert, hogy a telekgazdálkodásban és forgalmazásban jelentős szerep hárul az Országos Takarékpénztárra. Ezért fordultunk kérdésekkel Pécsi Jánoshoz, . az Országos Takarékpénztár igazgatójához. — A mostani kormányhatározat milyen értelemben módosítja az OTP telekgazdálkodási tevékenységét? ,— Az eddig érvényben levő rendelet kimondta, hogy állami tulajdonban levő telkeket csak az OTP-n keresztül lehet értékesíteni. A mostani kormány- határozattal a tanácsok szabadkezet kaptak. Nem kötelesek igénybe venni az OTP közreműködését, önállóan intézhetik területek kíaalkítását, a telkek értékesítését. Várható tehát, hogy ilyen vonatkozásban is erősödik a tanácsok önállósága, növekszik önálló gazdálkodási tevékenységük, Mi.. ,,rúgy ...í télj,Kki meg, hogy az esetek többségé ben eddig is jó együttműködő partnerei voltunk a tanácsoknak a telekgazdálkodásban. Példaként említem, hogy 1968- ban a tanácsok 13—14 ezer telket adtak át az OTP-nek és mi hozzávetőleg ugyanennyit értékesítettünk is, amelyek teljes vételára a tanácsokat illette. A — Mi válható '4 Jövőben a telekpiacon? — Teljesen pontosan ezt még nem lehet előre látni, de arra számítunk, hogy a kormányhatározat bizonyos korlátozó intézkedései nyomán növekedni fog a kínálat. Vagyis több lesz az eladó telek, mint eddig volt. Hiszen a jelenlegi tulajdonosokat egyaránt erre ösztönzi a telektulajdon nagyságának és számának szabályozása, valamint a telekadó bevezetése. Ezért az Országos Takarékpénztár hálózatában felkészülünk a telekforgalom növekedésére és olyan intézkedéseket hozunk, hogy a magunk eszközeivel segítsük a telekgazdálkodás javulását. O — Milyen lehetősége van erre az OTP-nek? — Továbbra is vásárolni kívánunk lakóház építésre, vagy üdülési céloknak megfelelő telkeket. Ilyen értelemben ezután is partnerei kívánunk lenni a tanácsnak. Eddig is folytattunk olyan tevékenységet, hogy fejlesztési alap megelőlegezési hitellel segítettük azokat a tanácsokat, amelyeknek nem volt elég saját alapjuk házhelyek kialakítására. Ezt az alapot. — saját pénzeszközeink felhasználásával —, a jövőben még növelni akarjuk. Az az álláspontunk, hogy a tanácsok gazdái a parcellázásnak, a házhely vagy üdülőterület kialakításának és a takarékpénztár a kölcsöne után kapja meg a kamatot. Az is elképzelhető, hogy a parcellázás és alapközművesítés után a megnövekedett telekár-haszonból bizonyos arányban részeljen a tanács és az OTP. Egy másik lehetőség, amikor valamely tanács saját anyagi ereje híján, vagy más körülmények miatt nem kíván foglalkozni egy adott terület telekkialakításával, akkor ezt megvételre felajánlja nekünk és az OTP e területet megvásárolva közvetlenül lebonyolítja a telkek kialakítását, közművesítését, értékesítését Végeredményben az a szándékunk, hogy a mi pénzügyi eszközeinket akár önállóan, akár a tanácsok telekgazdálkodását segítve, a lakossági telekigények jobb kielégítésére használjuk. Azt reméljük, hogy ily módon, ha nem is egyik hónapról a másikra, de bizonyos idő alatt az eddiginél több és olcsóbb telek kerül forgatómba akár családi és társasház, akár üdülőépítés céljaira. — összegezve: jó partnerei kívánunk lenni a tanácsoknak. A hitel és más pénzeszközökön kívül egyéb segítségünket, jól szervezett hálózatunkat, e téren szakképzett dolgozóink közreműködését felajánljuk. Mind a tanácsoknak,, mind az OTP-nek közös érdeke, hogy a lakosság érintett rétegeinek a lakásépítési program sikeres teljesítése érdekében minél több viszonylag olcsó telek álljon rendelkezésére. H. I». Az 1969—70-es tanévre PÓTBEISKOLÁZÁST tartunk IPARI TANULÓK részére, az alábbi szakmákban: kőműves, ács, betonozó-elemgyártó, festő-tapétázó, burkoló, építőipari fehér munka, műanyagburkolóparkettás. Otthonban történő elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk, ösztöndíjat fizetünk. Munkaruhát és bakancsot adunk. Jelentkezés sürgősen, személyesen vagy írásban a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Szakoktatási csoportjánál Bp. XI., Dombóvári út 19. (4, 41, 43, 47-es villamossal). Hiánycikk! Zsebtükröt akartam vásárolni. Nem olyan különlegeset, amelyiknek, teszem fel, azt mondja az ember: „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: ki a legszebb a Barkács utca 10-ben?” Mondom, eszembe sem jutott ilyen tükör, amelyik válaszol is erre a kérdésre. Egyszerű kis zsebtükröt akartam venni, amit csak odatartok magam elé és miközben kaparom a fejem a fésűvel, ellenőrizni tudom, hogy jó lesz-e a választék. Mármint a hajam választéka. Nem baj, ha a tükör nem szól egy szót sem. Bementem egy háztartási boltba. Minden volt, csak zsebtükör nem. Cigarettát például vehettem volna, legalább húszfélét. Nem baj — mondtam —, gyerünk az illatszerboltba. Megütközve néztek rám: — Zsebtükör! Már három hónapja nincs! Nem adtam fel. Következett az Ezer-aprócikk. Nézetem szerint ugyanis a zsebtükör kifejezetten aprócikk. A boltban volt is 999 aprócikk, meg néhány nagyobbacska. Hiányzott azonban: a zsebtükör. Az egyik eladó azt tanácsolta: próbáljam meg a vasboltban. Természetesen, itt is megütközés, itt is kudarc. Megvallom, olyan típus vagyok, akit 'megölni lehet, de legyőzni soha. Most már mindenképpen kellett a zsebtükör. Ügy éreztem, hogy zsebtükör nélkül csak egy kócos senkiházi vagyok. Meg kell szerezni! — mondtam magamnak dühödten. Sorba vettem a dohányboltokat. A Suvenir-üzleteket. Sehol semmi. Már arra is gondoltam, hogy veszek egy mézeskalácsszívet, amelynek tükör lesz a közepén... Ám ilyet sem találtam. Betértem az üvegeshez is, ahol hatalmas tükrök sorakoztak mindenfelé. — Zsebtükör? Ugyan már... I Megkockáztattam, hogy nem lehetne-e véletlenül valamelyik nagy tükörnek a sarkából kimetszeni egy olyan kicsit, amilyen nekem kell. Láttam azonban, hogy az eladó válasz helyett a telefon felé hátrál, így gyorsan elhagytam az üzletet. 'Már ott tartottam, hogy külföldről hozatok egy zsebtükröt, mert talán nem is olyan egyszerű dolog ez, mint ahogy én látom. Mit tudom én — hiszen soha nem néztem utána —, hogy milyen bonyolult művelet lehet a zsebtükör készítése. Két lapból áU, amelynek mind a két oldala tükör. Ragasztani kell, meg minden... Ugyanekkor ki tudja, hogy hány zsebtükröt fogyaszt egy ilyen tízmilliós ország? Mert lehet, hogy gyártunk, gyártunk mi ugyan zsebtükröt, de még nincs elég kapacitásunk. Jól lehet, hogy csak a következő ötéves tervben épül fel a minden igényt kielégítő, korszerű zsebtükör- kombinát; addig azonban nincs elég valutánk külföldi behozatalra. Igaz is, a zsebtü- kör luxuscikk. Miért ne hordhatnánk hátrafésült hajat, amihez nem kell tükör? Vagy: ott a kirakatüveg, tessék az előtt fésülködni! tgy elmélkedtem, kissé meg- szégyenülten, amikor Zolár néni maszek trafikjához értem. Hanyag mozdulattal léptem a bódéhoz, hogy veszejc egy Kossuthot, s ekkor... Ekkor a földbe gyökerezett a lábam. A bazárban legalább három fajta zsebtükör volt; kisebb, nagyobb, még nagyobb zsebekhez méretezve. Mindjárt kértem egyet a legkisebbbői. — Hány forintba kerül? — kérdeztem, miközben hitetlen- kedvé forgattam a kezemben a tükröcskét. — Forintért is tetszik adni? — Egyötven! — mondta Zolár néni, s gyanakodva nézett. — Mégis — lelkesedtem —, honnan tetszik ehhez hozzájutni? — Mihez? — Hát ehhez a zsebtükőr- höz! Zolár néni dühbe gurult: — Na, ne tessék már viccelni egy szegény hadiözvegygyei! ... (d. kiss) Szüretelik a szőlőt a Tahi községben asszonyok a Kék Duna Szakszövetkezetben. Most még a csemegeszőlőn a sor. később jön a bornak való. — A MÁV a délegyházi kavicsbányából ingaszerű vonatokat indít a Nyírségbe, Miskolc, Debrecen térségébe, és különösen a dél-alföldi építkezésekhez. A CEMENT ÉS MÉSZ MŰVEK VÁCI GYÁRA FELVÉTELRE KERES férfi és női SEGÉDMUNKÁSOKAT és SZAKMUNKASOKAT. A zsáküzemben és o csomagolóban hatórás munkaidőre is alkalmaz FIATALKORÚAKAT és NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT 4
