Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
DÜNAKESZIN, A RÁKÓCZI MOZIBAN Vasárnap délután kerestem fel a filmszínház üzemvezetőjét. Nagyon barátságosan fogadott. Beszélgetésünk során arra kértem választ, hogy ■miért járnak' kévéién moziba. — Sajnos, állandóan csökken a közönség száma — kezdi a beszélgetést Deák Pálné üzemvezető. — Ha végigtekintek a legutóbbi negyedév kimutatásán, keserű szájízzel állapíthatom meg, hogy csupán 30—35 százaléka fogyott el a jegyeknek. — Mi az oka ennek? — érdeklődöm. — Talán az, hogy egy gépünk ,van. Ezzel az egy géppel nem vagyunk versenyképesek. Sok a szünet. — Az Egri csillagokat tíz szünettel vetítettük — szól közbe Szilagyi Lászlóné jegyszedő. — Későn kapjuk a filmet, és nagyon sokszor nincsen időm megfelelően összeállítani — mondja Markó István tekercselő. — A közönség sokszor panaszkodik, hogy hiányzik a filmből. — Ilyesmiről szó sincs. Nem is lehetne, hiszen a filmkockák kritikus részei számozot- tak, és a filmcsonkítás büntetés alá esik. Ám a ragasztásnál elkerülhetetlen 14 kocka ,,elsikkasztása”. Ezt - legtöbbször észre sem veszi a közönség, de ha egyszer igen, akkor elterjed a híre. — Ezt a filmszínházat többször átépítették. Eltűntek a nagy vaskályhák, ma már korszerű a fűtőberendezésünk. Széles vászonra vetítünk, rend és tisztaság van a teremben. A jelenlegi személyzettel a közönség is elégedett.' Csak a gép — ha kapnánk még egy gépet, hiszem, hogy megoldódna problémánk — ismétli az üzemvezetőnő. Dunakeszi 20 ezer lakosú község, egy moziban van folyamatos üzem. — Ide csák akkor jönnek, ha a Vörös Csillagban minden jegy elkelt — mondja Szilágyiné. — A mi pénztárunk fölé ritkán kerül ki ez a tábla. — Gyakran előfordul, hogy a Vörös Csillaggal azonos műsorral „lépünk be”. Ez nekünk ráfizetés. Jobb volna, ha önálló műsorral jelentkezhetnénk. Elbúcsúzom. Jó lenne, ha megvalósulna az üzemvezetőség és a közönség álma: két géppel üzemelhetne a Rákóczi Filmszínház. Nyári Ferenc Meddig járunk sárban ? Két, nagy létszámú gyárhoz Is vezet a Haraszti Ernő utca; állapota az évek folyamán mégis vajmi keveset változott. Igaz, a sarki élelmiszerüzlettől kezdve betonjárdát kapott és a csatornázással is készen lettek végre valahára, de a por, vagy a sár nap mint nap kellemetlenné teszi a munkába gyalogosan igyekvőknek a húsbolt és a betonjárda közötti útszakaszt. Esős időben a dagasztani való sár szinte járhatatlanná teszi. Az úttest sem éppen kifogástalan. A csatornázás után ottmaradt hulladék szeles időben, |gy ha egy autó ott elsuhan,., galmaflanul p őrzik. RásfálT az üzemi óvodákból kihozott gyermekek arcára, útközben majszolt vajas kenyerére. Kevés a munkaerő a „várostisztálkodási” vállalatnál, de legalább időközönként mégis felsöpörhetné az úttestet valaki, és locsolókocsi is meglátogathatná ezt a forgalmas utcát. Az pedig, hogy legalább az égjük járda legyen végig kövezett — igazán kívánság! nem luxusai. V. VÁCI A PEST MIG VM HÍRtAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1969. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Áisógödi kezdeményezés: RENDEZZÜNK FELSZABADULÁSI VETÉLKEDŐT! Az Egyesült Dunamenti MTSZ jó néhány hasznos, ügyes elgondolásnak volt már eddig is a kezdeményezője. Most újabb felhívást bocsátott ki Alsógöd. Takács Lajos, a tsz párttitkára adott erről részletesebb tájékoztatást. Felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére országos kezdeményezés indult: az állami gazdaságok, a vízügyi és egyéb mezőgazdasági üzemben dolgozó szocialista brigádok részére felszabadulási szellemi vetélkedőt rendeznek. — Ehhez kapcsolódott Alsógöd? — Mi külön versenyt indítottunk. Hasznosnak tartjuk, ha helyi és váci járási szinten Tizenhárom évig bujkált... Madacsay Béla csendőrszázadost 1955 áprilisában elítélték tízévi börtönre. Ötvenéves volt, amikor a váci fegyház kapuja becsapódott mögötte. 1956. október 26- án, az ellenforradalmárok megostromolták a szürke épületet, és a zárka ajtaja kinyílt Madacsay cellájában. Figyelő Hírünk az országban A Tanácsok Lapjában Arany István tudósítását olvastuk a Vox Humana bulgáriai útjáról. — A Magyar Hírek közölte Papp—Gyimesi riportját a zebegényi nyári szabadtéri festőiskoláról. — Az tíwszág-Vitó* hfisáMáüL:. Gál-U Zoltán 6záanolt be egy 60 évvel ezelőtt kivándorolt magyar kisnémedi látogatásáról. — A Fonómunkásban Radó Endre közölte a Váci Fonógyár három segédművezetőjének a portréját. — A Foto-ban Kovács Károly fordításában francia cikk jelent meg a Vácott kezdeményezett hangosított diavetítésről. — A Magyar Vasutasban Lőrincz János írt Szakcikket a Vác—Dré- gelypalánk—Balassagyarmat vonalon bevezetett dinamikus munkakezdésről. Nyári Ferenc Alakuló klubok A Váci Fegyveres Erők Házában (Mártírok útja 49.) má, szerdán 15 órakor tartja ünnepélyes alakuló ülését a honvédelmi filmklub. Érdeklődőket is szívesen látnak. Ugyanott csütörtökön 17 órakor lesz az ifjú rádiósok klubjának ünnepi alakuló ülése, bemutatóval. Utána vetélkedőt rendeznek a játékszobában. Gyöímrőre utazott, a feleségéhez, titokban. Az asszony elhíresztelte, hagy férje Nyugatra disszidált. Házukra két bejáratot csináltatott, a szoba padlózatát felszedte, és egy köbméternyi gödröt ástak a helyiségben, búvóhelynek. Tizenhárom évig bujkált a megszökött bűnös. 1909 nyarán a Pest megyei Rendőrfőkapitányság politikai főnyomozói értesültek a titkos lakóról, és gondos, alapos munkával készültek a volt csendőrszázados kézrekeríté- sére. j Egyik reggel, fél nyolckor rajtaütöttek a házon. A szobai gödörben ott remegett a leleplezett Madacsay. Rövidesen visszakerül Vác-’ ra, hogy hosszú időre ismét foglya legyen a szürke falú háznak. — a — A Dunakanyar Fotoklub ma folytatja a mólt kedden elkezdett Nemzetközi Audio- Visual-est sorozatát. Szeptember 9-én este IS órakor kiemelkedő francia művek bemutatására kenuit sor a Madách Imre Művelődési Központ emeleti klubtermében. * rendezzük meg a tsz-ek szocialista brigádjainak felszabadulási szellemi vetélkedőjét. Albert Mihály tsz elnökkel és Savolász Károly KISZ- titkárral együtt úgy éreztük, hogy megfelelő szervezeti és tartalmi előkészítés után ez a vetélkedő jól szolgálja a brigádok ügyét, a vállalt hármas követelmény teljesítését. — Mi volt a következő lépés? —. Felhívással fordultunk a járási és a helyi politikai szervezetekhez, a termelőszövetkezeti szocialista brigádokhoz, hogy közösen a nagy mezőgazdasági munkák befejezése után, rendezzük meg a vetélkedőt. Nagyszerű színfoltja lenne a jubileumi felkészülés járási tömegmozgalmának. — Kinek a támogatására számítanak? — Szeretnénk elsősorban a Hazafias Népfront és a KISZ járási bizottsága segítségét megnyerni. Alsógödnek már van tapasztalata ilyen szellemi viadalok megrendezésében. Most is komoly részt vállalnánk az előkészítő munkából. — papp — T AN ARBUCSUHarmincöt évig tanított magyart és latint dr. Szimon Béla, akit most a Sztáron Sándor Gimnáziumban búcsúztattak. Képünkön Horváth Klára II. o. tanuló virágcsokorral köszönti az idős pedagógust, aki már az ő apját is tanította. Nyugdíjba ment az iskola másik tanára: Nádudvari József is. Foto: Törnek OSZTRÁK RÁDIÓSOK VÁCOTT Kedden és szerdán városunkban jártak a bécsi rádió munkatársai. A közeljövőben egyórás zenés műsort adnak Vácról. Ennek felvételén munkálkodtak az elmúlt két nap alatt. Jártak négy üzemben és múzeumban. Anyagot gyűjtöttek műemlékeinkről, történelmi hagyományainkról, idegenforgalmunkról. A 60 perces adás keretében szó esik , az osztrák ' rádióban a Dunakanyar ipari városának jövőjéről is. Pénteken ezt is megvitatják A városi tanács építési és közlekedési ösztálya augusztusban 17 napon át kiállította az újonnan készítet,t városrendezési programtervezetet. Társadalmi szervezetek képviselői, és a városi tervezéseket szívügyüknek tekintő lakosok teltintették meg a kiállított érdekes anyagot. A városi tanács állandó bizottságának elnökei és titkárai í múlt pénteken ankét keretében megvitatták, és ész* revéieleikkel kiegészítettek a tervezetet. Javasolták, hogy a sajtó útján ismerkedjen meg a lakosság..; aa-gázvezfo- ték lefektetésénejt irányával, a bevezetés várható ütemezésével, a költségkihatásokkal stb. A városrendezési program szerepel a most pénteki vb-ülés napirendjén is, majd — még e hónapban — jóváhagyás céljából a tanácsülés elé kerül. (p.) A váci járás műemlékei A dunakeszi római őrtorony Dunakeszin, a horányi révállomás . mellett, kisméretű épület falmaradványai láthatók. Ez az egykori római őrtorony egyike volt annak a sok bárgusnak, amelyet a római határvédelem nagyobbrészt a 4. században épített ki a Duna vonalán. Ennek is, mint a többinek, megvolt a párja szemben, a Duna másik partján Az ebben az időben épült őrtornyok közül közismertek a „Bolhavár” a váci Pokolcsárda közelében és a verőcei őrtorony a Duna és a verőcei országút közötti keskeny partsávon. A dunakeszi torony í Va- leniinianus uralkodása idején épült, amikor a barbárok már nagyon szorongatták a birodalom határait, illetve amikor a birodalom belső ereje a rabszolgatartó társadalom végső válsága miatt már alapjaiban rendült meg. Honnan . tudjuk, hogy a torony ekkor, I Valentinianus korában, tehát 361 és 375 között épült? A római katonai építkezések számára katonai tégla- és tetőeserépgyárak dolgoztak. Ezek a gyárak minden téglába és cserépbe beleégettek egy máig is jól olvasható bélyeget, ezen a harmadik század végéig a gyártató csapattest, a negyedik században pedig a téglagyár parancsnokának a neve szerepel. Miután a parancsnokokat gyakran váltották., és tudjuk, hogy melyijt mikor állt tégia- gj-ára élén, ennélfogva a tégla és tetőfedő cserép bélyegéből az építés időpontja megállapítható. Ezek az őrtornyok általában azonos terv alapján készültek. A verőcei azért kivétel, mert azt folyami kikötőként - is használták. Többnyire kőből épült a nem túl magas, legfeljebb 10 méteres, négyszögletes torony, mely esetben a bélyeg csak a tetőfedő cserepeken látható; A torony felső részén külső védőfolyosö futott körül, ami leginkább fából készült. Az építmény körül téglalap alakú udvar volt, melynek kerítése kőből vagy palánkból volt, ritkábban téglából, földből vagy palánkkal megerősített földből a szükségleteknek és a sürgősségnek megfelelően. Egyik kézikönyvünk szerint a dunakeszi őrtorony „a hun betöréskor — 400 körül — pusztulhatott el". Ez kevéssé valószínű. Az újabb kutatások szerint a rómaiak a Duna-ka- nyart, osoa Valeria tartományt 395 körül diplomáciai úton adták át a hunoknak. A rómaiak kivonulása tervszerűen és csendben történt, és ugyan- iljmn tervszerűen és harc nélkül jöttek be ide a hun megszállók. Azért használjuk ezt a kifejezést, mert a hun leletek teljes hiánya a Dunakanyarban — több más tényező mellett — szintén arra mutat, hogy itt a hunok csak néhány emberrel jelezték azt, hogy az uralmat átvették, tömegeik a Duna-Tisza közén maradtak. Mindenesetre tény, hogy bár a magyar honfoglalásig sok nép megfordult itt, és nem mindegyik békésen, mégis, a magyarok a római építmények nagy részét használható állapotban találták. Stefaits István •v . Ahogy a férfi elképzeli Minden kornak megvolt a maga nőideálja. Természetesen, ez az ideál más volt a középkorban, más nagyapáink idejében és más napjainkban. Ügy látszik, nemcsak a technika fejlődött jelentős mértékben (beleértve a tranzisztorokat és űrhajókat), hanem emelkedett a férfiak igénye is. Nő legyen a talpán, aki ezeket a hatványozott igényeket ki tudja elégíteni. Míg udvarolnak, azzal is beérik, ha a nő szép, kedves, vonzó és elegáns. De mihelyt férjjé válnak, már kevés nekik a szépség, kedvesség. Jönnek az új követelmények. A feleség keljen korán, lássa el férjét reggelivel, tízóraival, mosdóvízzel, satöbbivel. Keresete lehetőleg érje el a férje fizetését, mert ugyebár egyenjogúság van. Legyen mindig szép és elegáns, de a lehető legkevesebbet költse ruhára. Frizuráját is csak tartsa rendbe saját maga, mert eléggé költséges dolog a fodrász. Igeit fontos követelmény a háztartás helyes vezetése. Legyen tiszta a nő az otthonára is, de ne a Lun a 68-at vásárolja, mert abból nyolchatvan huszonöt deka, hanem Habzószódát, amiből öt forintért egy kilót adnak. Sütni, főzni jól tudjon, mert a férfit a gyomrán keresztül lehet meghódítani és megtartani — ám ne jajgasson folyton arról, hogy milyen drága a primőr saláta. Legyen szolid, ne kezdjen ki más férfiakkal. Legyen jó anya. De ha pörköltet főz, semmi esetre se legyen hagyma szagú. Dolgozzon lehetőleg sokat, de ne legyen az éjszakai órákban se fáradt, és ve aludjon el, mihelyt lefekszik Mindamelle;■ legyen a férjével elnéző. Ne veszekedjen a gyakori értekezletek miatt, ne féltékenykedjen az esetleges túlórázásért. Ne kívánja, hogy fizetését a férj borítékkal adja át, értse meg, hogy egy férfi nem maradhat zsebpénz nélkül. Ne sajnálja férjétől a legdrágább öltönyt, lássa be, hogy az a drága, ami olcsó. Es ne verje ki a huppot, ha az a szerencsétlen néhány korsó sört felhajt a kocsmában egy-két jóbarát társaságában, értse meg, hogy az ember társas lány és egy kis kikapcsolódás is kell. Ne kívánja, hogy pár órai szabad idejét a férj porszívózásra, krumplihámozásra pazarolja, mert ha már jár az a nyavalyás újság, hát lássa be. hogy illik olvasni belőle, legalábbis a fontosabb híreket. Az pedig egészen természetes, hogy a motorkerékpárt is meg kell időnként javítani. Legyen a férfinak a szó szoros értelmében élettársa, osztozzon annak gondjában és bánatában, de csak ritkáit akarja saját baját és nehézségeit férje tudomására hozni. Ne akarja férjét jobbnak látni, mint amilyen, elégedjen meg a meztelen valósággal, s ne példálódzón folyton, hogy a Jutka ura ilyen, a Gizi férje olyan, hanem szeresse azt mellérendelt sorsüldözöitet tüskéivel, fullánkjaival együtt. Hiszen azt mindenki tudja, hogy a férfiak sem angyalok. De nem ám! Mórit® Valéria /
