Pest Megyei Hírlap, 1969. szeptember (13. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-10 / 209. szám

Hol maradt a papiros ? örömmel hallottam a rá­dióban egy egészségünket vé­dő új rendelkezést. EszeVint a vásárolt kenyeret az eladó köteles becsomagolni. — Eltűnnek végre a te­nyérnyi kis papírfecnik — gondoltam — melyeket ed­dig oly határozott mozdulat­tal csaptak a kenyér felvá­gott részéré és amik már a bolti kosárban leestek. Ugyan­akkor felmerült a kérdés is: mikor lép életbe ez a rende­let? Napokon belül meggyőződ­tem róla, hogy az még csak szóban és papíron van. (Cso­magolópapíron ?) Sietős dolgom volt, s út­közben egy külvárosi boltba mentem be kenyérért. Ketté­vágja az eladó — de1 nincs papírja! Még egy tenyérnyit sem simít a vágott részre. Teli táskámban nem volt annyi hely, hogy oda rejtsem a szerencsétlent. Tenyerembe vettem hát, s vittem gondo­san magam elé tartva, mint valami ereklyét. Egy ideig fák alatt is haladtam, de szeren­csére nem ültek madarak rajta. Elgondoltam: milyen jó lesz, ha egyszer a kenyérre kerül az ígért papiros. M. V. VÁC I UAPLŰ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM I960. SZEPTEMBER 10., SZERDA Beszámoló a járás közös gazdaságairól Eredmények és gondok Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön, szeptember 11- én délután öt órakor dr. Vas^ Gábor, a Váci ügyvédi Mun­kaközösség vezetője tart in­gyenes jogi tanácsadást a Le­nin úti párt- és tftmegszer- vezeti székház első emeletén. Szeptember 4-én a járási párt vb előtt számolt be Győri Zsigmond eivtárs a* já­rás termelőszövetkezeteinek gazdasági helyzetéről. A je­lentés kedvezőnek mutatta az eddigi eredményeket., Meg­állapította, hogy a reform­adta új közgazdasági szabá­lyozók hatására a mezőgaz­dasági üzemek jó, irányban fejlődnek. A gazdaságok munkáját erősítették a közgazdasági tényezők: kialakultak a közös gazdaságok szocia­lista vonásai, fejlődött a szocialista demokrácia A számokban — melyek az előrelépést igazolják — az is tükröződik, hogy a tudatfor­máló erő fejlesztése eredmé­nyes. Ma már őszintén ra­gaszkodnak a szövetkezethez, védik a közös vagyont és va­Mikor lesz már lél? Az idő este 8 óra körül van, a város lassan elcsendesedik. Az egyik bérház kapujában két asszony beszélget. Egy kis­fiú gyakran szólongia-tja őket és erélyesen ráncigálja a ma­mája szoknyáját. — Mama! Mikor lesz tél? A két asszony észre sem ve­szi. úgy elmerültek a beszél­getésben. Míg elhaladok mel­lettük. a kisfiú többször is megkérdezi: — Mama! Mikor lesz tél? Fél óra múlva újra arra visz utam. A két asszony még min­dig beszélget. A kisfiú a kapu előtt a lépcsőn ül, fejét két ke­zére támasztva. Láthatóan gondolkodik. / Talán azon, hogy mikor lesz már tél? Vagy talán azon, hogy mit tud két mama olyan sokáig beszélgetni? Ki tudja? Talán a kapu -alatt éri őket a tél . . . (t. j.) Tíz perc a váci tárlatról Vasárnap este bezárult az 1969-es nyári tárlat a 'volt görög templomban. Hétfőn — a szétbontást megelőző órá­ban — megjelentek a rádió ■munkatársai a kiállítás szín­helyén és megtekintették a bemutatott anyagot. Értesü­lésünk szerint csütörtökön, szeptember 11-én este 21.39- kor a Láttuk, hallottuk cí­mű kritikai adás keretében méltatják a Vácott közönség elé került kép- és szoboranya- sot. FOGADÓNAP Szeptember 11-én, csütörtö­kön az Egyesült Izzóban foga­dónapot tart délután 13 órától: Arany István, a városi tanács vb-titkára és Andrejko Gyula vb-tag. lódi üzemi munkafegyelem bontakqzott ki. Mindez főként a termelési eredményekben * mérhető le. Az aratás utáni mérleg azt mutatja, hogy a múlt évi át­lagot 0,9 — az 1967. évit 2,1 mázsával sikerült növelni. Állami felvásárlásra eddig 120 vagonnal többet adtak a gazdaságok, mint tavaly. (Ki­emelkedő Főt, Kisnémedi és Püspökhatvan.) A jó eredmények ellenére sém nélkülözte a beszámoló a kritikát. A fejlődés nem egy­öntetű, nem kiegyensúlyozott minden gazdaságban. Vannak, akik nem fordítják teljes energiájukat a technológia, a gépesítés fejlesztésére. Külö­nösen szembetűnő ez a takar­mánygabona termesztésében. Itt nagyobb gondot kell for­dítani az elővetemények és más fontos termelési feltéte­lek biztosítására. Kiemelte a beszámoló a zöldségtermesztés fejlesztésé­vel járó mai gondokat is. A kertészet területe hat-hét szá­zalékkal nőtt — az öntözhető gazdaságqkban ez kevés. Ezt azonnal megértjük, ha végig­járjuk a helyi piacot. Sem az áru minősége, sem • az ára nem tükrözi azt a lehetőséget, amire, a járás képes. A város, az ipari dolgozók ellátása többet követel a mezőgazdaságtól — e!TO 598 Ssfett’ä Vb előtt is. Da tárgyilagosan szóltak ar­ról is, hogy nem mindenkor ösztönzik az állami átvételi árak a termelés fokozását. Kritikus részként emelte ki a beszámoló az állat tenyésztés járási helyzetét; annak elle­nére, hogy a hozamok emel­kednek — az állomány csök­ken. Itt nem hatottak minden esetben a gazdasági ösztön­zők! Megállapítja a beszámo­ló, hogy több helyen csak ak­kor lesz gazdaságos az állat­tenyésztés, ha lesznek hozzá korszerű épületek is. Beruhá­zásra van szükség. Az eddigi felmérések, és az elhangzott beszámoló azt iga-' zoija, hogy járásunk mező- gazdasága jó úton halad. A jelentést olvasva megál­lapíthattuk annak őszintesé­gét is. Igaz képet adott a ter­melőszövetkezetek mai álla­potáról, gazdasági, pénzügyi helyzetéről. Őszintesége mel­lett bizakodó volt. Joggal, mert járásunk közös gazdasá­gai jó kezekben vannak, sem vezetőikben, sem dolgozóik­ban nem csalódtunk. Hisszük, hogy nagyobb sikereikre is ké­pesek. — csankó — Még egyszer egy balesetről A halál mindig borzalmas. Különösképpen akkor, ha vá­ratlanul és kegyetlen gyorsa­sággal egy fiatal élet szakad meg. A gyermek elvesztése tragédia, a szerencsétlen szülő csak hosszú idő tud felejteni — ha egyáltalán képes erre. A bánatot nem csökkenti az is­merősök részvéte sem. A vi­lágból múlik el a gyermekkel együtt egy kicsi rész. Sok évnek kell eltelnie, amíg a váci Safárik-család bele­nyugszik a kis Sanyi fia el­vesztésébe. Nem akarjuk a szülők bána­tát fokozni, nem célunk a tra­gédia felidézése sem — sajná­latos kötelességünk, hogy még­is újból beszéljünk Sanyi ha­láláról. Kell, mert egy szeren­csétlen félreértés folytán még fokoztuk is a történtek súlyát. Szombati rövid hírünkben olyan tájékoztatást adtunk, amiből azt tűnt ki, hogy Safá- rik Sanyit talán meg tudták volna menteni, ha idejében észreveszik balesetét. Sajnos, nem így volt — a kisfiút nem tudta volna megmenteni senki, mert az orvosi vizsgálat sze­rint halálát szívgörcs okozta, amely annyira váratlan volt, hogy a nagyszámú fürdöző kö­zül sem vette észre senki. Kovács László fürdőmester mindent megtett volna — mint elmondta nekünk — még éle­te kockáztatásával is, ha erre egyáltalán módja van! Sem őt, sem senki mást-nem érhet vád. A váci népfürdőben bekövet­kezett tragédia nem gondat­lanság, hanem véletlen baleset következménye. Talán a gyer­mek vigyázatlanságáé is. Ezért a felnőttek még többet tegye­nek meg a megelőzés érdeké­ben! A gyermekek védelmé­ben, akik továbbra is bátrán látogathatják a fürdőt — fo­gadják meg Kovács László és mások intelmeit. Kötelességünk volt, hogy új­ból szóvá tegyük ezt a balese­tet, tartoztunk ezzel lapunk hi­telének.. De tartoztunk a fürdő személyzetének is, akik mun­kahelyükön becsülettel végzik feladatukat. Becsülettel és helytállással. Csankó Lajos A munkásmegtartás ..titka' a Forte gyárban Hétfői országos lapunk hír­adása nyomán a rádió déli kommentátora is foglalkozott azzal a kérdésiéi,- hogy a váci Forte gyárban az üzemi óvo­dába befogadott idegen gyer­mekek révén — mintegy el­lenszolgáltatásként — próbál­koznak munkaerő-toborzással. Magyar Autóklub verseny közben. váci versenyen: dr. Afra Lajos Foto: Gyimesi Kötelező, vagy nem? Diákok a mezőgazdaságban Váci solymász Angliában FŐT Félezer hallgaiét várnak .4 Fóti Vörösmarty emlék- bizottság szombaton, szeptem­ber 13-án délután öt órakor rendezi Zászkaliczky Tamás orgonahangvérsenyét a helyi római katolikus templomban. Közreműködik: Bódy ■József Liszt-díjas, az Állami Opera­ház nívódíjas művésze. Műso­rán Bach, Walther, Stnadella, Schubert, Vivaldi, Verdi ás Kodály-művek szerepelnek. A belépődíj 20 forint. Az emlék- bizottság 500 .jegyet bocsátott ki a szombati, hángversenyre. i újság a Váci Fonógyárban? Befejeződött Rádi úti üze­münkben egy Miskolcról ka­pott, nagy teljesítményű- fésü­lőgép 'Szerelése. Helyének biz­tosítása végett két régi típusú TEXTIMA gépet lokc-ltattak ki. Az új gépet tizenöt nap alatt hozták üzemképes álla­potba. ■k A fonógyári KISZ szervezé­sében, idén először, itt is indul SZIM-mozgalom a fiatal fonó­nők számára. A tanfolyam el­végzésére eddig negyvenötén jelentkeztek. Az oktatás októ­ber elején kezdődik. A gyakor­lati és elméleti vizsgálj már­ciusban lesznek. Az arany fo­kozatot elértek 500, az ezüst elnyerői 400, a bronz fokozatot kiérdemlők pedig 300 forint jutalmat kapnak. * Háromnapos textiles ifjúsági találkozó volt a Balaton mel­letti Béla-telepen. A fonógyári KISZ-fiatalokat Csáki Mihály szervezőtitkár, Hénop Éva gaz­dasági felelős és Katona Ildi­kó agit.-prop. vezető képvisel­te. (P.) ja a nemzetközi élvonalat el­foglaló solymászokat. — Prá­ga és Becs után a már európai hírnévnek örvendő, solymász- berkekben jól ismert Dékány Pétert, a Dunai Hajógyár dol­gozóját is. Biztosak vagyunk abban, hogy egyhetes angliai útja alatt a váci fiú öregbíti a ma­gyar sport jó hírét. M Gy. Az üvegdobálók ellen A következőket olvastam: „Az egész világon sok és súlyos balesetet okoznak a vonatból kidobott üres üvegek, konzerv­dobozok. A sérültek nagy ré­sze vasutas dolgozó. Nemzet­közi megállapodás alapján, a forgalomban résztvevő kocsik ablakán tilalmi jelzést helyez­nek el. A tiltó jelzésen lehú­zott ablak, kétszer áthúzott palack és öt nyelven: „Az ab­lakon ne' dobjunk ki semmit” szöveg olvasható. Ügy tapasztaltam, e jelenség nálunk is megtalálható. Érde­mes lenne a táblát alkalmaz­ni a belföldi forgalomban is, azzal a kiegészítéssel, hogy a tilalom megszegése bírság alá essen. * Sz. L. A SZÜLŐ: Én nem bánom, dolgozzon a gyerek, ha már gimnáziumba jár. Nem árt neki az a kis testmozgás. De azért azt mégiscsak furcsának találom, hogy ez kötelező. Még azt sem lehet mondani, hogy itt, Vác közelében, nem lehet munkát kapni. Biztosan van olyan termelőszövetkezet, ahol szívesen látják a diáko­kat. Mi, szülők féltjük a gye­rekeinket és szeretnénk, ha maradnának. Ez, azt hiszem, nem is csoda ... Az sem elintézési mód, hogy szülői értekezleten csak úgy, egyszerűen, kijelentik: kell, mert miniszteri utasí­tás van rá. Mi, szülők hiába háborogtunk — fellebbezés­nek helye nincs. AZ IGAZGATÓ (Tóth Ist- vánné, a Sztáron Sándor gimnázium igazgatónője): Minden gyerekkel beírattuk az ellenőrzőkönyvébe, hogy ez lesz. A szülők válaszoltak és a „többség dönt” alapon megszavazták a bájai őszi munkát. Hogy miért csinál­tuk mindezt? Mert lehetőség van rá, hogy a diákok a ta­nítási idő alatt meghatározott ideig munkát vállaljanak a mezőgazdaságban ... Én csak helyeselni tudom a rendeletet. ★ Tegyen igazságot az olvasó. Én nem vagyok elfogult, mindkét felet meghallgattam, s amíg beszéltek, úgy tűnt, mindekttőnek igaza van. De... Például az egyik diák el­lenőrzőkönyvében nem talál­tam más bejegyzést — min: a szőlői értekezlet meghívó­ját... M. S. Dr. Lenyó László igazgató a sajtónak adott nyilatkozatá­val bebizonyította az állítás képtelenségét. — Megpróbálkozunk úgy •gazdálkodni, olyan körülmé­nyeket teremteni —■, mondta az igazgató —, hogy meg tud­juk tartani a dolgozókat. Dr. Burján Gyula, a mun­kaügyi osztály vezetője el­árulja a munkásmegtartás „titkát”. — Először is: nem ígérünk semmit a felvételnél. Talán különös, de ez igen jó hatás­sal- van az ideérkező munká­sokra. A tapasztalat szerint azok maradnak meg nálunk, akik már több helyen dolgoz­tak, és így módjuk van össze­hasonlításra . az egyes munka­helyek között. — Pedig nálunk sem rózsás a helyzet. A tiszta munkahely és a jobb bérezés mellett a munfcásnők egy része — a filmmel dolgozók — sötét he­lyiségben tölti el a műszakot; ez megerőltető. Megtudtuk, hogy hamaro­san 60 új mama tér vissza a Forte-ba, s hogy őket munká­ba állíthassák, jónéhány mun. kahelyen áttérnek a két mű­szakra. Emiatt a bölcsődében és az óvodában is kettős mű­szakot vezetnek be. Egy éve, az országban az elsők között, ők vezették be az üzemrészek önálló bérezé­sét. Az üzemvezetők — a mű- h elybi z óttságo kkal megbe­szélve — döntenek a bérezési, prémium- és jutalom-ügyek­ben. Az üzemi demokratiz­mus eredményeképpen az igazgató a fegyelmi jogkört is átadta a művezetőknek, egé­szen az elbocsátás jogáig. A munkásmegtartás egyéb módszere: a fejlesztési alap 10 százalékát a dolgozók la­kásépítési akciójára fordítják. Az idősebbekről már nyug­díjba vonulásuk előtt négy év­vel úgy gondoskodnak (bér­rendezés), hogy jobb körülmé­nyek. között kezdhessék el a megérdemelt .pihenést. A fentiek eredménye, hogy a műit évi 150, az idei első félévre előirányzott 30 új dol­gozót munkába állíthatták, és ezzel lehetővé tették a terme­lés jelentős növekedését. (p.) Bogaras a kedves vendég Ez a bogaras, kedves vendég én vagyok. És ahol bogaras vágyok — az a váci Duna presszó. Nem, még sohasem mondták a szemembe, de biz­tosan tudom, hogy ezt gondol­ják rólam a felszolgálók. Mégpedig, azért, mert szere­tem a Dunát. Hogy mi köze a szeretetnek a bogarassághoz? Ott kezdődött minden, hogy néhány héttel ezelőtt, amikor belenéztem az itallapba, sok furcsaságot találtam. No, erről annak idején már szóltam. Másnap bementem kávézni a Váci Napló fotósával. Az egyik kiszolgálónő megkérdez­te tőle: — Nem tudja véletlenül, ki írta rólunk ezt a cikket? Mert ha én meglátom, agyon­ütöm vagy megfojtom! Amikor mindketten elnevet­tük magunkat, látta, hogy ba­kot lőtt. De azért megkérdez­te: miért írtam? — Mert szeretem ezt a he­lyet és szeretném, ha tökéletes lenne. Ekkor kezdődött a baráti há­ború. Valahányszor bplépek a presszóba, a csinosabbnál csi­nosabb kiszolgálónők hallcab- ban beszélgetnek egymással o hibákról, mondván: az újság­író mindent jegyzetel. Ha belenézek az itallapba, már reszketnek, mert: „hátha hibát talál, aztán kiírja az új- " Ságba”. Bizony, riemegyszer találtam már azóta hibát; találkoztam a vendégeikkel is, akik pa­naszkodtak ezért vagy azért... Es én ilyenkor mindig szól­tam. De a' jót még sohasem di­csértem meg. Például a há­romféle kitűnő ízű kávét, az udvarias felszolgálást és a többit. Azt sem mondtam még soha, hogy a Duna presszó — egyelőre Vác legreprezentatí­vabb szórakozóhelye. Igaz, itt e sorok írójáról — bizonyára — úgy beszélnek, mint bogaras vendégről, aki állandóan a hi-' bákat keresi. De csak azért, mert ennyi idő alatt mer | őződött arról, hogy érdemes volt annyi pénzt fordítani a Duna presszó át­alakítására. M. S. t t Váci versenyző is szerepel az Angliában rendezendő nem­zetközi solymász találkozón. Hosszú, türelmes munka előzi meg a szinte ünnepélyes cere­móniával rendezett versenye­ket. Október 7-én London vár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom