Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 198. szám

/ A megyében első lesz a ceglédi egyesületi sportiskola Csak összefogással valósulhat meg A Magyar Testnevelési és Sporttanács Elnöksége 1963- ban határozatot hozott az utánpótlás nevelésének egysé­ges rendszeréről. ^Kimondta, hogy a 10—16 éves fiatalok szervezett foglalkoztatását sportiskolákban, nyári sport­táborokban és sportnapközik­ben kell biztosítani. A sport­iskoláknak három típusa van: a Központi Sportiskola (ebből egy van az országban), az egyesületi és a városi sport­iskolák. Cegléden az előző évi si­keres utánpótlás-iskola megérlelte azt a gondola­tot, hogy városunkban is életre hívható egy sport­iskola. Legnagyobb egyesületünk, a CVSE támogatásával a sport- barátok, testnevelő tanárok, a CVSE vezetői már azon fára­doznak, hogy elsőként a me­gyében, az idén létrehozzák az egyesületi sportiskolát. Az elő­készületekről, az iskola felada­táról, működéséről Szabó De­zső. megbízott sportiskolái ve­zető tájékoztatott. A CVSE tervezett egyesületi sportiskolájában csak atlétikai szakosztály működik. 10—16 éves korú fiatalokat készítenek fel a versenysport magas szín­vonalú követelményeire, egy­úttal az egyesületi élptet is megszerettetik velük. A tanu­lók a szükséges alapkészségek kialakítása után masas szintű sportági (atlétika) képzésben részesülnek. Tíztől tizenhat éves korig hat évfolyamot szerveznék egy-egv korosztály­ban, általában 20—20 fiú- és leánytanulóval. Jelentkezhetnek tehát a középiskolások és a szak­munkástanulók is. Az is­kolákban a testnevelő ta­nárok gyűjtik össze a je­lentkezőket. Szeptember elején a sportpá­lyán kiválasztóversenyt ren­deznek számukra, áltól eldől, ki lehet a sportiskola tagja. Tagsági könyvet kapnak, akik jó eredményük alapján megfe­lelnek a követélményeknek és elnyerik a szülők és az általá­nos iskola hozzájárulását. Ter­mészetesen, a sportorvosi vizs­gán .is meg kell felelniük. A tanév itt január 1-től decem­ber 31-ig tart. Hetenként há- i rom alkalommal leszrmk fer- ; laikozások, mindig délután. Jó időben a sportpályán, télen a I rövidesen átádásra kerülő sportcsarnokban és tornater­mekben. Nem könnyű a sportiskola anyagi problémáinak megol­dása. Az edzésekhez biztosítja az egyesület a pályát, de a fel­szerelést a sportiskolának kell előteremtenie. Az MTST-től évi harminc ezer forint támogatást kap­nák. s ennyi talán a tag­díjakból is összejön. A 10 —12 évesek húsz, a 1?—14 évesek tíz, a 15—16 évelek öt forint havi tagsági díjat fizetnek. (Tandíj-kedvezmény az ered­mények és a szociális helyzet alapján adható.) A tíz oktató díjazásán fÜvül ez többre alig elég. A Ceglédi Vasutas Sport Egyesület vezetői, a leendő sportiskola oktatói, és a város sportkedvelő közönsége bízik abban, hogy a városi tanács vb, az üzemek, vállalatok hat­hatós erkölcsi és anyagi támo­gatásukkal segítik a megyében elsőként megszervezett ceglédi egyesületi sportiskolát. Szabó Alfréd FEST MEGYEI HMLAF KÜLÖMKIAFÁSA A CEGLED» JÁRÁS ES CEg XIII. ÉVFOLYAM. 138. SZÁM 1939. AUGUSZTUS 28., CSÜTÖRTÖK A lakosság társadalmi munkája nélkül nehezen menne Abony az élen — Befejezéshez közeledik az albarfirsai művelődési otthon A járási tanács- legutóbbi ülésén az idei, első félévi .költségvetési és tanácsi fej­lesztési terveket tárgyalták. A községi tanácsok idei tervei az új gazdasági mechanizmus adta lehe­tőségek kihasználása szel­lemében készültek. A kiviteli kapacitás terén különösebb gond nem volt, a műszaki munkák a tervezett idő szerint haladnak. Az első félévben újabb lé­tesítményekkel gazdagodott a járás. Befejeződött néhány, még az elmúlt éVben meg­kezdődött építkezés, így az abonyi szociális otthon bőví­tése, Ceglédbercelen az egész­ségház, Nyársapáton a négy- tantermes isleola, a törteli or­vosi rendelő és lakás. Befejeződött az abonyi böl­csőde bővítése, hátra van még a szén- és gyermekkocsi- tároló. Ugyancsak Abonyban fogorvosi rendelő és la­kás épül. az albeitirsai művelődési otthon pe­dig háromnegyedrészt kész. Jelenleg a szakiparosok dol­goznak benne. Jászkara jenön a Lenin Tsz építőbrigádja befejezte a járda építéséi. Jelentős részt vállalt a mun­kából a lakosság. Különösen jelentős a társadalmi munka a járdaépítéseknél Abonyban, Albertirsán, Ceglédbercelen és Kőröstetétlenben. Jó kezdeményezéssel, kö­rültekintő szervező mun­kával kiemelkedik Abony, ahol a tervezett négy ki­lométer járda helyett Papucs - minden mennyiségben A ceglédi Lenin Tsz Béke téri „papucsosházában” — így ismerik a városban — a szivárvány minden színében készítik a papucsokat, amelyekkel a helyi áruházon kívül a járás több cipőboltjában is találkozhatunk. Foto: Péterffy OLVASÓINK ÍRJÁK: Bódé van, gyümölcs nincs Semetka Gyuláné, Szűcs te­lep, Jászberényi út 124. szám alatti lakos a következő leve­let írta szerkesztőségünkhöz: „A Szűcs telepi háziasszonyok néhány hónappal ezelótt kérték az illetékeseket, hogy a telepen rendezzenek be egy zöldség-gyümölcs elárusítóhelyet, mivel a közelben ilyen nincs. A kérés meghallgatásra talált: a MEK jóvoltából van már bó­dé és benne friss zöldség, gyümölcs. Az öröm azonban rövid ideig tartott. Két hét óta rr- állítólag az üzletvezAö szabadsága miatt — zárva a kis bódé ajtaja. Itt van a zöldség-gyümölcs szezon, a Szűcs telepieknek mégis a városba kell menniük égy- egy kiló gyümölcsért, zöldségért. Remélhetjük-e, hogy rövide­sen visszakapjuk — zöldségfélével teli — a kis üzletet?” Az „iskolás felnőttek"áj tanéve E!szaSasztják-e az idén az Örkényi útiak az alkalmat? A tanévnyitók idejének gyors közeledés-e nemcsak az iskolás gyerekeknek, hanem az iskolás felnőtteknek is új izgalmakat jelent. Államunk az ingyenes oktatás révén je­lentős áldozatot hoz azért, hogy az általános iskola 8 osztályát minél többen elvé­gezzék azok is, akiknek erre néhány évtizeddel ezelőtt nem volt lehetőségük. Tavaly 72 felnőtt fejezte be általános iskolai tanul­ÉVFORDULOK... A szokásosnál díszesebb i.bUkkfangosabb” lapot kap­tam a minap. Arról értesít rajta a posta, hogy a levelezé­si lap az idén ünnepli szüle­tésének századik évfordulóját. Illik felköszöntem. Kívánom tehát, hogy még sok évszáza­don át igazi rendeltetése sze­rint csak örömet, jókívánságo­kat közvetítsen szerte a vilá­gon. ' Szemlélgetve a jubiláns lev- lapot, önkéntelenül is arra gondolok, hogy talán illendő — kerek évfordulókon — meg­emlékezni azokról az emberek­ről is, akik egykori tetteikkel, harcaikkal, álmaikkal vagy al­kotásaikkal elválaszthatatla­nul kötődnek a mindenkori inához, mert hiszen ők tették tulajdonképpen szebbé, embe­ribbé, emberhez méltóbbá az utánuk következő generációk életét. Ignotusra gondolok például, a nagy magyar irodalomszer­vezőre és esztétára, aki a le­velezőlappal egy esztendőben, tehát 186ä-ben született. De gondolok a Révai testvérekre is, akik ugyancsak most száz éve nyitották meg könyves­boltjukat, benne az első ma­gyar tudományos antikváriu­mot, szélesebb utat nyitva ve­le a művelődésnek. Nyolcvan évvel ezelőtt az első Mikszáth- sorozat, majd a Révai Lexikon kiadásával, nemkülönben még számtalan irodalmi és tudo­mányos kiadványukkal járul­tak hozzá a közművelődés alapjainak lerakásához. Az egyik testvér, Révai Leó, aki külföldi tanulmányútjainak értékes tapasztalatait haszno­sította budapesti vállalkozásá­ban, hatvan esztendővel ez­előtt halt meg. Ez is kerek év­forduló, alkalmas arra, hogy megemlékezzünk róla annál is inkább, mert hiszen húsz esz­tendővel ezelőtt részvénytársa­ságukból alakult meg mai Szépirodalmi Kiadónk. Azt hi­szem, hogy az olvasó népért mozgalom szervezői igen hasz­nosan tanulmányozhatnák az egykori Révai-könyvtár ta­pasztalatait is. Helyi jelentőségű jubileu­munk is van az idén. A Ceg­lédi Vasutas Énekkar megala­kulásának ötvenedik évfordu­lóját ünnepelheti. Az énekkar kezdeményezésére alakult meg Cegléden a Magyar—Lengyel Baráti Társaság, amely az idén bizony megemlékezhetne Sta­nislaw Wyspianskiról, az „egyetemes színházművész”- ről, aki száz éve született Krakkóban. Gondoltunk-e arra, hogy il­lendő lenne megemlékezni az idén Gárdos Miklós szobrász- művészről is, aki hatvan évvel ezelőtt Cegléden született, és húsz évvel ezelőtt itt halt meg Nagy sikerű gyűjteményes kiállításaival szülővárosa di­csőségét is öregbítette, kijárna emlékének egy utcanév és egy emléktábla. Felidézhetjük az idén Gyu­lai Pál emlékét is, aki hatvan évvel ezelőtt halt meg, a negyven éve halott Osvát Er­nőét szintén. Közben azért vigyázni kell ezekkel az évfor­dulókkal, hogy a szedöszek- rény kisördöge meg ne tréfál­jon bennünket, mint ahogy a harmincöt évvel ezelőtt el­hunyt Bányai Kornél emléke­zetével a Ceglédi Hírlapot megtréfálta. A szolnoki rádió augusztus 31-i emlékműsorát azzal hirdette meg a múlt szombaton, hogy „Bányai Kor­nél énekel”. Még megérjük, hogy az „étheri költő” — ahogy Németh László tanulmá­nyában nevezi — a legközeleb­bi táncdalfesztiválon learatja Korda György babérait. Utó­végre „fejlődés” az eliziumi mezőkön is lehetséges. Maczelka Tibor mányait a dolgozók isko­láiban. A felnőttoktatás új évének kezdete előtt Bárdos Endre tanulmányi felügyelő tájékoz­tatott az eddigi tapasztalatok­ról, és az új év lehetőségei­ről. Cegléden évek óta 160—170 hallgatója van a külterületi és a Mészáros iskolában szer­vezett 5—8 osztályoknak. Szeptember 20-tól hetenként egy alkalommal újra várják a felnőtteket a cifrakerti, Bán dűlői, kecskéscsárdai, Körösi úti, kappanhalmi, Budai úti és a Vörös Csillag általános is­kola tantermei, nevelői. Az Örkényi úton évekig nem volt■ elég jelentkező, reméljük az idén már nem szalasztják el a kínálkozó lehetőséget. Nemcsak az általános mű­veltség megszerzése érdeké­ben fontos a 8 osztály elvég­zése, különböző munkahelyi tanfolyamok, vizsgák letételé­hez is jó alapot ad. Mind több vállalat ismeri fel, hogy az iskolába járó dolgozók igyekezetét, szorgalmát megbecsülés­sel, tanulási szándékát megértéssel kell fogadni. Általában biztosítják dolgozó­iknak a vizsgák előtti 3 nap szabadságot, sok helyen mun­kaidő-beosztásukat is meg­változtatják, hogy a foglalko­zásokon késés nélkül jelen­hessenek meg. Augusztus 9-től szeptember 12-ig ismét lehet jelentkezni a dolgozók általános iskolájá­nak 5—8. osztályaiba. Hétfőn és pénteken a művelődésügyi osztályon, vagy bármelyik napon délelőtt a területileg illetékes iskola igazgatóságá­nál. A beiratkozó hallgatók mindig hozzák magukkal a legmagasabb iskolai végzett­ségüket igazoló okmányt. (szabó) előreláthatólag nyolc ki­lométer épül. Jelentős társadalmi munkát végez Albertifsa lakossága is. Mindkét községben önkéntes befizetésekkel is támogatják a járdaépítést. (peresztegi) MÉG LEHET IP Alii TANULÓNAK JELENTKEZNI! Az iskolai tanév befejezte után azok a tanulók, akik az ipari tanuló pályát választot­ták, szerződéskötésre augusz­tus 15-ig jelentkezhettek a KlOSZ-irodában. Az idén — 18 szakmában — mintegy 80 tanuló jelentkezését várták a helyi kisiparosok. Eddig negyven tanuló jelentkezeti, illetve kötött szerződést. Te­kintettel a kevés jelentkezőre, a szerződéskötések határide­jét szeptember 1-ig meghosz- szabbították. — Milyen szakmákra lehet még jelentkezni? — kérdez­tük Dubniczky Mihályiéi, a KIOSZ elnökétől. — Tizenhat féle szakmára. A többi között nagy szükség lenne ács-, kőműves-, kádár-, lakatos, gáz- és vízvezeték- szerelő tanulókra. A többi szakma is a fiúkra vár, az úgynevezett lányszakmák te­rületén már minden szakmára akadt jelentkező. (csat—) PAPRIKASZÜRET Szüretelik a paprikát a ceglédi Alkotmány Tsz-ben, Péterffy felvétele Ahol az első tanítási nap szeptember lj-e A Közgazdasági Szakközép- iskola és Gimnázium igazga­tósága értesíti tanulóit, hogy az 1939/70. tanév évnyiig ün­nepélyét szeptember 1-én, délelőtt 9 órakor tartják az iskola udvarán. A levelező tagozatra szep­tember 8-án, hétfőn, délután 4-től 6 óráig lehet beiratkoz­ni. Az első tanítási nap: szep­tember 15. A levelező tagozat I. osz­tályába szeptember 8-ig még jelentkezhetnek azok a dol­gozók, akik könyvelői, terve­zői, statisztikusi és egyéb gazdasági munkakört töltenek be, vagy pedig hivatali beosz­tásuk ellátásához széleskörű általános közgazdasági isme­retre és szemléletre van szük­ségük. KÉZILABDA MEGYEI BAJNOKSÁG Javuló játék — győzelem Bem SE—Váci Spartacus 24:17. Bem SE: Szabó S. — Szabó A. 7, Jónás 5, Godó 2, Garai 4, Kocsis 1, Kádár 2. Csere: Halász 3, Vígh, Szűcs, Turpisz. A múlt vasárnapihoz ké­pest javult a hazaiak játéka, igyekeztek feledtetni a bajno­ki címet kockáztató váci vere­séget, ami részben sikerült is. Két ellentétes stílust játszó csapat csapott össze, a Bem SE a gyors, a vendégek pedig az „elaltató” játék hívei vol­tak. A gyors indítások jelentős részét góllal fejezte be a csa­pat, ötletes, jó támadó játékot játszott. A védekezésben is­mét hiányosságok mutatkoz­tak, ennek tulajdonítható a bekapott 17 gól is. Jobb véde­kezéssel és a helyzetek bizto­sabb értékesítésével még na­gyobb arányú lehetett volna a ceglédiek győzelme. Jók: Jónás, Garai, Szabó A, Godó és Halász, (ungureán) Nyolc arany, két ezüst és két bronz az ökölvívók Arany János Emlékversenyén Augusztus 23—24-én, Nagy­kőrösön zajlott le a verseny. Az országos jellegű találko­zón, amelyen II. és III. osztá­lyú versenyzők indulhattak, a ceglédiek igen szépen szere­peltek. Hat csapat (Üjpesti Dózsa, Csepel Autó, MTK, Óbudai ITSK, Kecskeméti Fémmunkás, Ceglédi VSE), mintegy 60 versenyzője lépett szorítóba. Az érdeklődés mindkét nap „élénk” volt, kö­rülbelül 400 néző volt szemta­núja a színvonalas küzdelem­nek. A ceglédiek a vártnál job­ban szerepeltek, számtalan helyezést szereztek. Balogh, Fekete II, Szabó 1., Pákozdi Hörömpő, Orosz, Benedek és Gór I. súlycsoportjában az első helyen végzett, Gól és Fekete ezüst-, Lőrincz és Csurgai pe­dig bronzérmet nyert. Csapatban az első helyen a Ceglédi VSE végzett, és így a .kupa védője lett. A legtöbb versenyző indítá­sáért és a legjobb edzői mun­káért Dávid Ferenc értékes tiszteletdíjat kapott. A CSB-ben ezek a fiatalok a látottak alapján már helyt tudnának állni, de sajnos a kevés induló, az érdektelenség miatt bajnokság nem lesz, megmaradnak a barátságos, hírverő mérkőzések. Vasárnap a csapat Paksra utazik, ahol a helyi Vasas el­len szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom