Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-06 / 180. szám
HÍREK a kisnémedi földekről A hét elejére befejezték az aratást a kisnémedi Zöld Mező Termelőszövetkezet kom- bájnosai. Muka Pál íőmező- gazdászt kérdeztük a termés- rőL — 638 holdas gabonaterület- ről kellett kombájnosainfcnak betakarítani a gabonát. A búza tizennyolc, az őszi árpa tizenhat mázsás átlagtermést adott. Hetven vagon gabonát adunk él az államnak. — Jó volt az idén a szövetkezet szamócatermése is. Holdanként átlagosan több mint húsz mázsát szedtünk le, aminek mintegy 90 százalékát a konzervgyár, a többit a szövetkezet dolgozza feL — Most szedik a gyümölcsösben az őszi barackot. Holdanként körülbelül 18 mázsa gyümölcsöt adnak a fák. A termésből 5 vagonnal leszerződtünk a konzervgyárnak, a többit szabadpiacon értékesítjük — mondotta Muka Pál. — csernák — VÁCI ŰAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1969. AUGUSZTUS 6., SZERDA NÖVEKSZIK A SZOLGÁLTATÁS Tizenegy állami házat újítanak fel ebben az évben A hét első napsaiban is dolgoztak a kőművesek, bádogosok a Mártírok útja 16. számú házon. Egy városi végrehajtó bizottsági határozat alapján 11 állami házat újítanak fel az idén. • • •• PUSPOKSZILAGY-. Most kevés a szórakozási lehetőség Püspökszilágyon, a kultúrházat ugyanis felújítják. Szombaton este mégis vidám összejövetel volt az italbolt nagytermében, ahol — első ízben — rendeztek bált a vők. Huszonhét „gyakorló” vő e/ ro köszöntötte a legidősebbet, Misnyovszki Imrét, aki immár 38 éve viseli családjában ezt a tisztet. Cigányzene és halászlé mellett hajnali 4-ig tartott a mulatság. K. I.-né Az állami lakóházakat a megyei tanács által juttatott állami támogatásból újítják fel. örvendetes tény, hogy az elmúlt évek három, három és fél milliós állami támogatásával szemben az 1969/70-es évekre ötmillió forintos állami támogatást kap a Váci Városgazdálkodási Vállalat Az összeg felét a lakóházak karbantartására, a másik felét pedig felújításra, korszerűsítésre fordítják. A vállalat már értékelte az első hat hónap munkáját. A múlt év első felében 400 ezer forint volt a lakosságnak végzett munka értéke, míg az idén január—június hónapban 699 ezer forint. Deákváron felépítettek egy négylakásos OTP-társasházat; Akik nyomába nem akar lépni senki... Sürgető kérdések Vácdukán Régóta szeretem és mindig kedvvel megyek Vácdükára. Elragadó a dombos-völgyes táj, az emberek — öregje és fiatalja — olyan barátsággal fogadják az idegent is, mint a falubélit. Itt mindenki otthon érzi magát. A festői völgyben meghúzódó falu már egy hete elcsendesedett. Elsőként fejezte be az aratást a járásban, és a cséplőgép is elvégezte munkáját. Nem panaszkodhatnak — szép termés került a magtárba. Roskadozik a padlás az aranyló búza garmadái alatt és hatalmas hegyben illatozik a kicsépelt őszi árpa. — Mindenből még több kellene — mondja Nagy István bácsi, a termelőszövetkezet raktárosa — de a minőséggel igazán meg vagyunk elégedve. Jó kalácsot lehet ebből a búzából sütni! Végigjárom a falu körüli földeket. A motorról is látni a gondos gazda keze nyomát. Itt igazán szeretik a földeit, a paraszti munkát! Igaz, már inkább az öregjei, hiszen fiatalt csak a gépeken látni. A traktorosok, szerelők a „modern” parasztok —, a nehéz munkát, a jószágápolást és a sok más tennivalót bizony az öregek végzik. Azok, akik nyomába nem akar lépni senki. Pedig nagyon sok fiatal él Vácdukán is. Hosszan üldögéltem egy fagylalt mellett a szép és tiszta presszóban, láttam őket, vannak fiatalok. Csak már akkor ott söröztek, kávéztak, mikor szüleik — vagy éppen nagy szüleik! — kinn a földeken a paradicsomot szedték. Nékik már véget ért a munkaidejük, megérdemelt pihenőjüket tartották a hűvös teremben. Aki paraszt, az még kinn görnyed a tűző napon. A gyárak munkásai — főként a fiatalok — és a hivatalok dolgozói már itthon vannak. A parasztok, a termelőszövetkezetiek majd csak nap- szálltakor kerülnek haza és ki tudja: lesz-e kedvük a presszóba jönni akkor? Azt hiszem, nem. Még sokszor nehéz és gyakran robot a paraszti munka... A hűvös presszóban — különösen, ha csend van — hajlamos vagyok a meditációra. Tűnődésre késztet a falu és város közötti különbség, a még meglevő korlátok. Ezen elevenen láthatóak, de az is nyilvánvaló, hogy ledönthe- tők. Ha csak látszólagos választófalat sikerül eltüntetni, lesz fiatal, aki az öregek nyomába lép Vácdukán is. Itt is megtalálják — mint ahogy Alsógödön és a járás más községeiben is meglelték — a „hazacsalogatás” sok lehetősége közül azt, ami megvalósítható ... Sürgető e kérdés megoldása Vácdukán — a válaszadásra azok adjanak segítséget, akiknek már sikerült! — csankő — Nyári jó tanácsok - szülőknek III. A CSAVARGÁSRÓL Nem tudom, ki hogy van vele; számomra igen szomorú a városban és környékén bandákban csavargó, rendetlen külsejű gyerekek látványa. Karéj zsíroskenyérrel a zsebben, vagy anélkül, 10—12 éves, esetleg nagyobb gyermekeket látunk naphosszat a szabadban. Mi ebben a rossz? Avagy helytelen-e egyáltalán? Hogyan alakul ki kamaszodó gyermekeinkben a csavargó hajlam ? Tizenkét-tizenhárom éves gyermekeinknél, főként fiúknál, azt tapasztaljuk, hogy egyszer csak szűk lesz nekik a megszokott udvar, a kis utca. Elvágynak onnan, hárman- négyen összeverődnek és útnak indulnak. Bekóborolják a környéket, esetleg járművekre merészkednek, és potyautasként távolabbi utakra is elszánják magukat. Közülük azok, akik teljesen kikerülnek a szülői és iskolai ellenőrzés alól. hamarosan fölös erejüket, idejüket helytelenül használják fel. Tanúk erre a parkok összetört padjai, megrongált virágágyai, a megdézsmált gyümölcsösök stb. Mit tegyünk hát? Tiltsuk-e gyermekeink elkóborlását? Azon kívül, hogy szinte megvalósíthatatlan, pedagógiailag sem lenne tökéletes eljárás. A gyermekben elemi erővel feltörő kíváncsiságot nem helyes visszafojtani. Az afféle szobanövényként jelnövő gyermekek szegényebbek élményekben, koruknak megfelelő élettapasztalatban. Közülük kerülnek ki az iskolák többiek által bosszantott kis gyámoltalanjai, nebáncsvirágai. Hagyjuk tehát kamaszkorú gyermekeinket kisebb felfedező utakra indulni egyedül, ez volt a legnagyobb munkájuk a vállalat fennállása óta. Ä sok apró munka, javítás mellett jut erejük arra is, hogy Királyréten, a fővárosi üdülőben elvállaljanak egy 1 800 000 forint költségű felújítást. Pedig vannak gondjaik. Jóllehet az építőanyag-beszerzés javult, de cementből csak felét kapták a szükséges meny- nyiségnek, és az épületfa is kevesebb, mint amire szükség lenne. Az első félévben 82 ezer forint volt a nyereség, a következő hónapokban ennél többet akarnak elérni, hogy jövőre is megfelelő részesedést fizethessenek. 1970-ben folytatják az állami lakóházak felújítását. Jövőre a Galamb utca 9., a Bacsó Béla út 48. és a Köztársaság útja 37., 45. és 47-es házak kapnak új külsőt. (papp) Ingyenes jogi tanácsadás Holnap délután öt órakor dr. Kovács János, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja tartja az első augusztusi ingyenes jogi tanácsadást a Lenin úti tömegszervezeti székház első emeleti üvegtermében. Mikor lesz az augusztusi vásár ? 24-én A Kisiparos Üjság legutóbbi száma augusztus 31-re jelzi a soron következő váci vásárt. Így hozta év elején a Kincses Kalendárium is. A városi tanács kereskedelmi osztálya viszont megerősíti a Tanácsok Közlönyében megjelent hírt, amely szerint Vácott legközelebb augusztus 24-én lesz országos állat- és kirakodóvásár. Telt ház előtt Telt ház előtt adott vasárnap hangversenyt a fóti templomban Baráti István orgona- művész és Szirmai Márta operaénekesnő. A hangversenyt, amelynek minden jegye elővételben gazdára talált, az Országos Filharmónia rendezte. ZEBEGÉNY A képzőművészeti szabadiskola finise A Szőnyi István nyári képzőművészeti szabadiskola a hét végén befejezi munkáját. Július tizennagyedike óta minden délelőtt benépesül a hatalmas park. Reggel nyolctól késő estig tart a kötött program. Állvány előtt találunk olyanokat, akik 20 éve végezték a Képzőművészeti Főiskolát, és olyanokat is, akik csak szeptembertől kezdik tanulmányaikat. Szép számmal vannak képzőművészeti szakkörtagok is. Köztük bányászok, munkások, orvosok és mérnökök. A közös összetartó erő: a képzőművészetek szeretete, a megismerés, a megértés és a tanulás vágya. A modellek többnyire csinos zebegényi lányok. Ök állnak vagy ülnek a fej- és akt- tanulmányok készítésékor a szabadban. Délután legtöbbször csendéletet, tájat festenek. Este neves előadók beszélnek a mai művészet problémáiról, a monumentális művészet sajátosságairól. Filmvetítés, hangverseny, kirándulás tette színessé a négyhetes programot. (Szöveg: Papp. — Kép: Gyi- mesi.) s ■ p ■ o SS R li T Labdarúgás Vasárnap délután négy órakor és fél hatkor tartják a járási labdarúgó-bajnokság első őszi mérkőzéseit. A következő csapatok lépnek pályára : Penc—Dunakeszi, Kösd— Vácduka, Püspökszilágy— Sződliget, Váci SE II—Esze Tamás, Váchartyán—Őrszent- miklós, Vácrátót—Felsőgöd, Vácbottyán—Rád, Püspökhatvan—Kisnémedi. Kézilabda Vasárnap indul a járásivárosi kézilabda-bajnokság őszi szezonja. Tíz női csapat játszik: Váci Kötött—Penc, Forte II—Felsőgöd, Dk. Spart.—Kösd, Kisnémedi—Finomfonó, Váchartyán—Húsos II. A férfiak augusztus 17-én játsszák az első őszi mérkőzéseket. Véradónap a járműjavítóban Augusztus 15-én a Dunakeszi Járműjavítóban véradó napot tartanak az üzem II., III. és V. gyárrészlegének dolgozói. A térítésmentes véradásra a váci vérellátó állomás teljes apparátusa kivonul. Az előző évek tapasztalatai alapján most is arra számítanak, hogy a három gyárrészleg dolgozói közül mintegy félezren vesznek részt az önkéntes véradásban, (sz. 1.) Pénteken a stadionban; Focistatoborzó A Váci Sport Egyesület labdarúgó-szakosztálya meg akarja teremteni utánpótlásának alapjait. Ezért tizennégy, tizenöt, tizenhat és tizenhét éves fiúk számára ifjúsági labdarúgó játékos-toborzót tart. Augusztus 8-án, pénteken délután 3 órakor a sportstadionban Várszeghy Gyula edzőnél — tornacipővel jelentkezhetnek mindazok a fiúk, akik kedvet és tehetséget éreznek a labdarúgáshoz. egy ötösömbe kerül, de majd később megint megpróbálom. —‘ Nem félsz?-*,Á, én nagyon jó. úszó vágyó*. Régen egyesületbe jártam, csak ott untam. És különben is... Itt nincs örvény és nem kell félni semmitől... Nagyszerű hecc A kijelölt helyeken is veszélyes fürödni. Nemcsak azért, mert a víz már magában ve- szélyt jelent, hanem a „tréfás kedvű” motorcsónakosok is erre játszanak. Elmés szórakozás. Végig cikáznak a strandolok között, megmutatják ügyességüket és nagyokat kacagnak, amikor látják, hogy a békésen fürdő- zők menekülnek, szitkozódnak. El tudom képzelni, mekkorát nevetnének, he egyszer — ne adj isten — a víz alól váratlanul felbukkanna előttük egy amatőr búvár... Akkor biztosan lenne elég sok idejük, hogy átgondolják: miért tilos ez? Aki nem tud arabusul Aki nem tud kajakozni, lehetőleg ne a Duna közepén tanuljon meg, mert a kajak nagyszerű jószág, de könnyen borul... Kellemetlen, ha a víz közepén ' fordul fel a jármű gazdájával együtt. Most szerencséje volt a fiatal lánynak, mert időben elérte motorcsónakunk. De különben — amint ezt ő is elismerte hálálkodás közepette — nagy baj lett volna... — Azt mondták, hogy egyszerű ez az egész és nem is lehet felborulni, ha nyugodtan ülök a kajakban. De jött egy hajó és a hullámok nem voltak figyelemmel rám. Én pedig nem vagyok valami jó úszó és nemhogy kifelé haladtam volna, de még a víz tetején maradni is nehezemre esett. A fiú ugyancsak hálálkodik. Pedig, ha nem biztatja fel a lányt, akkor 7.. Mindössze Csak ennyi lenne egy emberélet? Játék, szórakozás, vidámság. aztán sírás-rívás?! A víz a hibás? Nem. kedves olvasó, a víz nem hibás, csak megköveteli, hogy úgy szórakozzanak, ahogy ésszerű ... M. S. Alig múlik el nap ilyenkor, amikor jó idő van, hogy ne történne szerencsétlenség a Dunán. „Tiltott helyen fürdő«, és a vízbe fulladt...”, vagy" „elaludt a gumimatracon”, vagy „ittasan ült csónakba és felborult”. A szerencsétlenségek oka többnyire a felelőtlenség. Az újságíró motorcsónakkal vízre szállt és körülnézett a váci Duna-ágban, hogy elmesélhessen olyan eseteket, amelyek szerencsésen végződtek, de könnyen... Elveszeti egy ötös Tíz év körüli kisfiú Felső- gödnél — a Duna közepén. Kiemeljük a vízből és kérdezősködünk : — Miért jöttél el ilyen messzire a parttól? — Ha hagyták volna a bácsiék, akkor átúszom a Dunát. Fogadtunk a srácokkal, hogy sikerül. — És most mi lesz? — Ezt a fogadást elvesztem, BÁTRAK illetve barátai társaságában. Gondoljunk saját gyermekkorunk meghitt kóborlásaira — uram bocsá! — cseresznyedézsmáló kiruccanásaira! Nem mindegy azonban, hogy kivel, mennyi ideig, mennyire ellenőrizetlenül zajlanak le ezek a „kirándulások”. Ha nem is lehetünk ott, — ez helytelen is lenne! — tartsuk a szemünket gyermekünkön. Tudjunk róla, hogy merre jár, szabjuk meg a kóborlás idejét (és szigorúan kérjük számon, a későnjövést büntessük!) és végül a legfontosabb! Értő szülői tapintattal válasszuk le baráti köréről az idősebb, rossz példát adó barátot! Gyermekünk barátai legyenek egyko- rúak, ez némileg biztosíték arra, hogy fölöslegesen és túl korán nem befolyásolják helytelen irányban. Végül, de nem utolsó sorban, hallgassuk meg beszámolóit, sőt szoktassuk hozzá, hogy magától elmondjon minden vele történt eseményt. így időben gátat szabhatunk rossz irányú fejlődésének, mégsem fosztjuk meg a világra való rácsodálkozás örömétől, egészséges életörömétől, és a gya- koratias életre nevelődéstől. Rudolf Ottó
