Pest Megyei Hírlap, 1969. augusztus (13. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

PE%t kl Ff. kúrián 1989. AUGUSZTUS 1.. FENTEK 180. évforduló Az idén ünnepli fennállásá­nak 130. évfordulóját a világ­hírű Bábolnai Állami Gazda­ság. Munkáját évtizedeken át a lótenyésztés fémjelezte. A ló- tenyésztés ma is régi fényében virágzik Bábolnán, de már csak sportcélokat szolgál. Mel­lette újabb látnivalók, az ipar- szerű nagyüzemi baromfite­nyésztés és legújabban a ha­sonló módon kialakuló sertés- tenyésztés vonzza a bel- és külföldi látogatókat. Állatte­nyésztésük fejlődésére jellem­ző, hogy tíz év alatt kétszere­sére nőtt a gazdaság abrak­szükséglete. Nick Chick tyúk­jai évi tojáshozama csaknem háromszorosa az országos át­lagnak. A 180. évfordulót augusztus 20-án ünnepli a gazdaság. Idegenforgalmi gócpont lesz Nagykőrös A RÓNA VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT TERVEI Reggel Gerzsonnal, a válla­lat nagykőrösi üzemeinek irá­nyítójával a „Róna” kőrjjsi munkájáról és terveiről beszél­gettünk. — * Nagykőrösnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy itt jelentős idegeníox'ga- lom alakuljon ki — mondot­ta. — Az itt járt külföldiek sokszor nyilatkoztak úgy, hogy a Cifra-kert a Duna-Tisza köze egyik legszebb pihe­nőhelye. Szőlő- és gyümölcskultúrája és konzervgyára Európa hírű. Gyógyvizű strandja látványos­T Kempingfelszerelést szállítunk Kanadának Kanadai megrendelésre 190 000 kempingágyat, széket és más bútort készít az idén a HÁFÉM és a Fém- és Vastö­megcikk Készítő Ktsz. Az első 10 000 bútordarab elkészült és nemsokára útnak indul a ten­geren túlra. A ktsz-nek idei 160 millió forint értékű külföl­di megrendeléséből a kanadai export 600 000 dollárt tesz kd. A két szövetkezet sok kem­pingfelszerelést szállít Angliá­ba, Svédországba, Hollandiába, Norvégiába, Csehszlovákiába, Romániába és a közel-keleti országokba Az igényes külföl­di piacokon a magyar kem­pingcikkek megállják a helyü­ket, ezt példázzák a ktsz-ek 1970-re szóló nagy tételű újabb kanadai és csehszlovák üzletkötései is. Egyetemi jegyzet - könyvalakban A romániai magyar írók je­lentős eseménynek ítélik, hogy megjelent a kolozsvári Ba- bes-Bolyai Egyetem magyar irodalomtörténeti tanszékén előadó Söni Pál egyetemi jegyzete könyvalakban a bu­karesti Edditura Didactica si Pedagogica kiadásában. A könyv a kolozsvári üzletekben pillanatok alatt elfogyott. A kiadvány első része foglalko­zok a Szépmíves Céh, az er­délyi Helikon, a Korunk szere­pével. Külön fejezetek tár­gyalják Kós Károly, Tabéry Géza, Tompa László, Áprily Lajos, Barialis János, Szent- imrei Jenő, Kuncz Aladár, Bánffy Miklós, Molter Károly, Sipos Domokos, Karácsony Benő, Berde Mária, Tamási Áron, Kacsó Sándor, Dsida Jenő, Gál Gábor, Balogh Ed­gár, Szilágyi András, Korvin Sándor, Brassai Viktor és Sa­lamon Ernő munkásságát. A második részben a jól ismert mai írók mellett szerepelnek a pályakezdők is. 24 év után letartóztatták Az olasz csendőrök nem könnyen találták meg a 68 éves Giuseppe Tollyt. A remete az isonzói mocsarakban ember nem járta helyen rejtőzködött 24 évig. 1945-ben az udinei bíróság lopásért 23 hónapi börtönre ítélte. Tolly talált egy elhagyott halászkunyhót a mocsarakban, és ide költözött. Itt élt 24 évig — hallal táplálkozott, és az egyik homokdűne mögött felgyűlt vizet itta, amely a homokon át­szűrődve elvesztette mocsárízét. A környékbeli csendőrök az idén sokat hallottak mesélni a titokzatos öreg remetéről. Elhatározták, hogy megkeresik. Hat óra hosszat bolyongtak az úttalan mocsárvidéken, és végül le­tartóztatták a 24 éve eltűnt tolvajt. MILANO Az őrülteknek... teljes munkanap A milánói üzletemberek hírhedtek leleményességükről és találékonyságukról. Néme­lyikük azonban túlmegy a ha­táron abbeli igyekezetében, hogy minél több profitot vág­jon zsebre. Így például né­hány vállalat „bérbe vette” a Novara városi elmekórházat. Ebben az intézetben a bete­gek villamos készülékeket szerelnek össze. Több száz méter villamos huzal, tucatnyi megszakító, világítótestek, érintkezők és vasalók mennek át a pácien­sek fáradt kezén. A novarai elmegyógyintézetben teljes kapacitással dolgoznak. Né­melyek azt állítják, hogy Olaszországban ez az dlső egészségügyi intézmény, amelyben a páciensek teljes munkanapon dolgoznak. De mit kapnak a betegek? Havonta négy- és hétezer líra közötti összeget. Ezenkívül semmiféle szociális biztosítás­ra nincs joguk, viszont a kór­házat „bérbe vevő” cégek milliókat kitevő profitra tesz­nek szert. ság. A Pálfája pompás kirán­dulóhely és a nagyerdejében sok a vad. E tényezők kész­tettek minket arra, hogy meg­szépítsük a Cifracsárdát, lovas iskolát nyissunk és ezért tá­mogatjuk a városi tanács és a társadalom segítségével haza­hozandó szélmalmot, amelyet még az 1930-as években meg­vásárolt a város. A malmot a Cifrakert mellé állítjuk, nappal borozó, éjjel bár lesz, kivilágított szélmalomkerekei messziről hívogatják az ide­gent. — A szélmalom rekonstruk­ciós tervét Gaál László, fiatal körösi mérnök elkészítette, va­lószínűleg még az idén meg­valósítjuk. — Emellett igyekszünk a szállodai férőhelyeket kibőví­teni, hogy az IBUSZ útján ha­zai és külföldi kiránduló cso­portokat hozassunk Kőrösre, melyeknek lovastúrákat, erdei kirándulásokat biztosítunk. 30 EZER VOLT Kivégzési nehézségek A texasi Houstonban halálra ítéltek egy Tracey Virgil XVhan nevű 32 éves rablógyilkost. A kivégzést július S-ra tűzték ki. A kivégzésnek azonban sajátos nehézségei vannak. Texas­ban a kivégzést villanyszékkel hajtják végre. Tracey Virgil Whan azonban mint az orvosok megállapították, egyszerűen immunis az áramütésre. Néhány évvel ezelőtt 30 ezer Voltos áramütés érte. s hajt. és szempillája megpörkölődésén kívül semmi baja sem tcflént. Az orvosok nem találnak magyarázatot a fiatal texasi férfi szervezetének sajálcs ellenállóképességére. A texasi tör­vény viszont nem engedélyez másfajta kivégzési módszert — úgyhogy a rublcgyiiko* kivégzése komoly gondokat okoz a ha­tóságoknak. A Cif raker then szeptem­ber közepén szabadtéri előadásokat tervezünk. amelyeket a rádió és televízió is közvetít. — Körösi üzemeinkre nyolc év alatt nem költöttünk any- nyit, mint az idén. Mint isme­retes, a Vénusz cukrászdát újjávarázsoltuk. Portalanitot- tuk az Arany Kalász étterem udvarát, megnyitottuk kerthe­lyiségét, konyháját korszerű­sítettük. A Cifracsárdában magyaros termet rendeztünk be. — A perifériákra is jutott pénz. A Szolnoki út végén le­vő vendéglő vízvezetéket ka­pott és új bútort, kifestettük a Gödör vendéglőt és egy kis kerthelyiséget alakítottunk ki. Még ebben 'az esztendőben rendbehozzuk — a Hunyadi Termelőszövetkezettel karölt­ve — a Szellő-háznál levő vendéglőt, ahol konyhát is lé­tesítünk, és rossz hírét mielőbb elűzzük — fejezte be nyilat­kozatát Reggel Gerzson. (Köp a) Ikerrekord Az egyesült államokbeli War- renben Joe Amico és felesége, Vi­vian, minden ed­digi ikerrekordot megdöntötték. A fiatalasszony ne­gyedszer adott életet egészséges ikerpárnak. Az Amico há­zaspár kilenc előtt miután első ikrei évvel ez- születtek, már há­rom leánygyerme­kük volt. A szak­értők szerint an­nak valószínűsé­ge, hogy egy há­zaspárnak négy­szer egymás után ikrei szülessenek, 1:2 000 0000-hoz. Érdekes, hogy Vivian Amico azt állítja: már évek óta rendszeresen használja a fo­gamzásgátló piru. Iákat. Azt mond. ja (az orvosok még nem nyilat, koztak a dolog­ról), hogy „ im­munissá vált a pv rula hatásával szemben”. Haldoklik az angol film Anglia jelentékeny gazdasá­gi lehetőségeket veszít el, mert az angol filmek számára nin­csenek komoly pénzügyi erő- forráspk, állapította meg a National Film Finance Cor­poration. Évi jelentésében rá­mutat, hogy az amerikai tőke mindinkább egyeduralkodóvá válik az Angliában készült fil­mek piacán, az ABC és a RANK útján. Az 1968-ban be­mutatott 49 nagy játékfilmből 43-at részben vagy teljes egé­szében amerikai pénzből for­gattak, míg az előző évben csak 36 filmet, 1962-ben pedig 20 filmet. Mini Miami Vannak olyan párizsiak, akiknek nem nagy megpróbál tatás nyáron a fővárosban ma­radni. Claude Terrail, az V. György sugárút szép környeze­tében a háztetőkön mini Mia­mit rendezett be. Semmi nem hiányzik, sem a kerek meden­ce, sem a gumimatracok, sem a trópusi növények, sem az olyan tükrök, amelyek a nap­sugár visszaverésével elősegí­tik a lesülést, sem a bár, sem a csinos fürdöző nők. A Terrail-plage az egye1.len strand, amely 40 méternyire van a tengerszint felett. Meztelen kutyák Érdekes kutyafajtát láthatnak az érdeklődők a Budapesti Állatkertben. A Berlinből érkezett mexikói meztelen kutyák egyelőre bizalmatlanul fogadják a látogatókat. (MTI Foto — Benkő Imre felvétele) Első nyugati export Közvetlen üzleti tárgyalások eredményeként rövidesen le­bonyolítja első nyugati ex­portját a hódmezővásárhelyi Metripond mérleggyár. A vál­lalat eddig szocialista orszá­gokba szállított évente mint­egy 50 millió forint értékű mérleget Most legújabb ter­mékükkel, az elektronikus mérlegekül a nyugati piacon is igyekeznek tért hódítani. Az első tételt egy londoni cégnek szállítják. Egyelőre úgyneve­zett kompenzátorokat vagyis súlyértékeket villamos meny- nyiséggé alakító szerkezeteket küldenek. A világszínvonalon álló elektronikus mérőberen­dezések egyébként a moszk­vai „Automatizálás 69” kiállí­táson, majd a BNV-n, Zágráb­ban, Izmirben és más nemzet­közi árubemutatókon is siker­rel szerepeltek. A termékek iránt nagy érdeklődés mutat­kozik, ezért — jórészt saját erőből — külön elektronikai üzemrészt hoznak létre. Zenélő udvar 1969 Nemes zenei élményt ígérő nyári programot állított ösz- sze az idén is a TIT. Nagysi­kerű Zenélő udvar sorozatá­nak hagyományaihoz kapcso­lódva, ez a műsor is szem előtt tartja az ismeretterjesz­tést. Történelmi és zenei ér­dekességképpen megszólaltat néhány régi magyar népi hangszert — a cimbalom mel­lett például Esterházy herceg „baryton”-ját, a XVIII. szá­zad egyik jellegzetes hang­szerét. (Haydn e hangszerre közel 200 művet komponált a herceg számára.) A magyar, és magyar vonatkozású mű­vekből álló sorozat program­ja a következő. Hatvannégy éves a Dabas volt Sári köz­ségben részébe való Zsolnai Benedekné, tsz-vezetőségi tag, a járási honismereti kör tagja. Házuk, mint a legtöbb öreg­lakta parasztház, ahová már aligha vá­sárolnak új dolgokat. Szalmatető, az évti­zedek alatt asztallap simaságára sepert, taposott udvar, szőlő- lugassal. A szobák­ban öreg, kék olajjal átfestett bútorok. Hegy gyereket nevel­tek fel itt a férjével, a legfiatalabb fiú, aki beteg, most is ná­luk él, a másik tíz éve meghalt, leesett egy Zetorról, két lá­nyuk férjhez ment, unokákkal gyarapít­va tovább a csalá­dot. Kedves, egyszerű ház, legfeljebb ha a falak képei árulkod­nak arról, hogy már régóta bujkált vala­mi messzibb-dolgok után tapogatódzó ér­deklődés a famíliá­ban. A lengyel „fe­kete szűz” képét édesapja hozta Czes- tochoivából, egy szentföldi emléket pedig a nagyapja, za­rándokúiról. Hat holddal léptek be a termelő szövet­A betűk birodalmának határai kezeibe. A család ré­gebben módosabb volt, csak azután a holdakat elvitte vala­mi váltóhistória. Annyi biztos, hogy Zsolnainé apját há­romszor választották meg egymásután bírónak a nemsokára hétszáz éves fennál­lását ünneplő volt önálló faluban. Mert már a tatárok alatt is élt itt húsz család —, akkor éppen búj- dosásban, nádasok­ban — tizenhárom magyar, hét szlovák família. Később a magyarok orientálód­tak a tótsághoz — mondja Zsolnai Be­nedekné, büszkén az elődökre — s a múlt század végén az is­kolában csak két gyerek tudott ma­gyarul. Lennel, ken- derrel foglalkoztak a községben, a szegé­nyebb Felvidékről, Trencsénből is jártak le ide szlovák csalá­dok dolgozni, a fér­fiak a földekre, az asszonyok, lányok a fonóházakba, takács­műhelyekbe. Sok lány közülük itt ment férjhez. A ki­lencvennégy évet megért nagynéniétől tudja mindezt, aki meg a régebbi dolgo­kat az akkori öregek­től hallotta. Nemcsak a beszéd révén szerezte ismere­teit. Gyerekkora óta olvasott, könyveket szerzett — most is vagy háromszáz kö­tet a szoba sarká­ban és még ugyan­annyi a padláson —, először inkább pony­vákat, kalendáriumo­kat, később valódi irodalmat. Az emlé­kezet rostál, az érté­keset, a neki kedve­set őrzi. A tizenöt éves kapitányt, az „emberiség siralmas dolgairól” tudósító Tamás bátya kuny­hóját, József Attilát és Petőfit — az utób­bit inkább, mert az „a mi nyelvünkön jobban szól”, a Bánk bánt, amelyből Ti­borcot kedveli legin­kább, a szép beszé­dút, akit sohasem hallgattak meg. Ol­vasott, olvasott, sok­szor csak magának, máskor hallgatóság­nak. Magyarul tanítot­ták meg írni-olvasni az iskolában annak­idején. Akkor a ta­nító rájuk szólt, ha szlovákul beszéltek. Változó a világ. Az apja gyerekkorában még szlovákul taní­tottak, szlovákul pré­dikált a pap, szlová­kul énekeltek a templomban. Most ismét tanulnak szlo­vák szót a gyerekek a szomszédos iskolá­ban, ahová gyakran meghívják délutáni foglalkozásokra me­sét mondani, s ame­lyet amúgy is figye­lemmel kisér, hiszen átlát oda, át-átszól a kerítésen. (Amikor téglakerítést akartak emelni, szigorúan til­takozott.) A szlovák betűt is ismeri azéát. Annak­idején édesanyja gyakran maga mellé ültette, elővette a ma már rongyos szlovák bibliát, olvasta a szö­veget, kezével mutat­ta a szavakat. P. A. Augusztus 4—5-én, barokk és mai magyar szerzők mű­veiből cimbalomest — közre­működik Gerencsér Ferenc* Szalay József (cimbalom), Bé­res Ferenc (ének). Augusztus 11—12-én Régi zene, régi hangszerek, közreműködik Liebner János (bariton), Se­bestyén János (csembaló)» Czidra László (blockflőte). Augusztus 19—21-én Orató­rium-est, műsorán Esterházy Pál magyar barokk kantáta­gyűjteménye, és H. Pur cell Dido and Aeneas című operá­jának angol nyelvű pódium előadása, az Állami Operaház fiatal művészeinek, az Ars Musica kamarakórusnak és kamarazenekarnak közremű­ködésével, vezényel Mossóczy Vilmos. Augusztus 26—28-án zongoraest — Beethoven ma­gyar vonatkozású szonátái és Liszt-művek Hernádi Lajos Kossuth-díjas érdemes mű­vész tolmácsolásában. Szep­tember 1—2-án vígoperaest, az Állami Operaház fiatal művészeinek, és kamarazene- karnak közreműködésével, ve­zényel Mossóczy Vilmos. Az eddigiektől eltérően Idén á volt királyi palotában hely­reállított barokk udvarban tartják a sorozatot. Öngyilkosság ellen - nyakkendő Az angol belügyminisztérium a börtönökben elkövetett ön­gyilkosságok számának csök­kentése végett különleges nyakkendőket rendelt olyan anyagból, am'ely elszakad, ha nagyobb súly nehezedik rá. Egy képviselő kérdést inté­zett a miniszterhez, hogy nem lett volna-e egyszerűbb és fő­leg olcsóbb megtiltani a ra­boknak a nyakkendóviselést. A belügyminisztérium szóvivője azt válaszolta, hogy a nyak­kendő a férfiruházat szerves része, és helytelen lenne a fog­lyokat azzal megalázni, hogy megtiltjuk nekik a nyakkendő viselését. A legutóbbi tíz évben az an­gol börtönökben 140 öngyilkos­ság fordult elő, ebből 122 fo­goly akasztotta fel magát, kö­zülük 65 a nyakkendőjével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom